Délmagyarország, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-18 / 63. szám
Mit láttam a Szovjetunióban? (A m. kir. honvéd haditudósitószii«d közlése.) Ez a cirn véletlenül adódott Aminthogy véletlenül adódott alkalom arra is, hogy ez a tudósi tás megszülessen. Egyik hadnagy-bajtársam futár, ként megy haza s rövidesen vissza is tér majd. Otthon sem laknak, messze tőlünk s igy mostani utja igazán a legbiztosabb s leggyorsabb alkalom az üzenetre és a hazulról való válasz elbozatalára. Kikisérem az állomásra. A pályaudvar egyes épületeinek romjain természetesen még meglátszik, l:ogy háború van, de javarészük már kijavítva ismét használatban áll. Sürgés-forgás a pályaudvaron, akár. esak nálunk odahaza a Keleti-, vagy Nyugati-pályaudvarokon. Szembeszökő különbség mégis, hogy itt az utazóközönség óriási zöme katona. Ennek is a többsége: német, de jócskán látni magyar egyenruhát is és hallani magyar szót is. Az egyik ajtón most kisebb szállítmány csapata fordul ki. Az itteni ma. gvar tábori kórház küld haza vagy harminc beteget és sebesültet. Egylölegyig olyanok, akiknek még valamilyen utókezelésre van szükségük s mint halljuk, legtöbbjüket gyógyfürdőkbe utalják. A sebesültek vidáman bicegnek mankóikon vagy botjaikon, van olyan, aki a kocsira kapaszkodás közben felkötött kezébe veszi a pipát s boldogan látja, hogy erre már alkalmas a karja. Ma egész nap mínusz bárom fok körül járt a hőmérő s eddig a legmelegebb nap volt az idei évben. Mindenki láthatóan élvezi ezt az állapotot s a kis magyar csapat is igyekszik kihasználni a kellemes levegőt, a rettenetes fagyok ukrán viskókba kényszerítő hatása és a zárt kórház levegő, je után. Beszédbe elegyedünk velük. Persze mindegyik ötül, hogy néhány nap mutva ismét láthatja hozzátartozóik — Hát az bizonyos — mondom — hogy lesz mit mesélni! Ugyan mit mondanak el majd odahaza? Az emberek bólogatnak, mosofyoguak s egymásután huzakodnak elö azzal, amit ők a »szovjet paradicsomban* a legjellemzőbbnek, vagy legszomorubbnak láttak.' Egy kerékpáros tizedes ezt mond. ja: — Bizonyos, hogy odahaza is látott az ember szegénységet, különösen a cigányosoron. De olyan rongyos embereket, meg ekkora nyomort, arnil itt láttam, soha elképzelni sem tudtunk volna. És még ezeket a szerencsétlen embereket ámították az elvtársaik avval, hogv a legjobb élete és legnagyobb boldogsága szovjetországban van a polgároknak. De a legszomorúbb gz. bogy amikor mi mondottuk et nékik kézzel-iábbal. meg tolmácsok utján a mi otthoni életünket, kereseti tehetőségeinket, gyerekeink és családunk mindennapos életét, akkor ezek :sak hitetlenkedve néztek ránk s az' aiondogatták: >Az nem lehet! Es niletetlen!* Tulajdonképpen csak a nálunk levő fényképek, meg a tábori mozgószinházunk képei után ébredtek rá, hogy nálunk csakugyan még a legszegényebb ember is igazán gazdag is boldog hozzájuk képest. Fiatal, sápadt, lőttkaru, tüzérosztálybeli honvédhez fordulunk most azzal a kérdéssel, mi tette rá a legdöbbenetesebb hatást? — Egy istállónak berendezett templom — mondja bólogatva. — Én relormátus vagyok, nálunk nincsenek is szentképek, ez meg görögkeleti templom volt s valamikor tele lehetett képpel. Előbb csak meghökkentem azon a szeméter:, piszkon, bűzön, ami ebben a régi templomban volt s azután megláttam az egyik sarokba lökve egy Krisztusképet, amelyet összcrnocskoltak a bolsik. Akkor valami olyan elkeseredett harag és gyűlölet támadt sennem. ezek ellen az alávaló gazemberek ellen, amit sohasem tudok elfelejteni! A továbbiakban márcsak röviden írom egy üres tábori lapra, hogy mit láttak katonáink Szovjetoroszországban. Most, hogy e jegyzetekből írom ezt a tudósítást, a következőket olvasom: Egy egészségügyi altiszt: mezítláb járó szovjet orvosokat látott. Egy tani'ó-foglalkozásu karpaszományos: kolduló, kéregető, lerongyoló, dott és kiéhezett tanitót, meg az ugyancsak tanítónő feleségét Egy miskolckörnyékl vonatkatonánk; olyan lerongyolt egykori ukrán kisgazdát, aki már annyira tönkrement mint kolhosz-munkás, hogy magát, feleségét és három gyermekét már csak néhány felismerhetetlen ronggyal és sásból font gyékénydarabbal tudta ruházni Jegyzeteimből még a következőket tudom kibetűzni: •Megkérdeztük tolmács utján az egyik embertől, vájjon tudják-e azt, hogy ki az Isten? A szerencsétlen ember bambán nézett ránk. és ezt mondta: — Nem indom, ki volt azelőtt, de nekünk mindig azt hajtogatták, hogy Sztálin elviái» az Isten, az majd egyesíti seregeit és meghódítja a világot. Ez az ember Isten igazi fogalmáról és a vallásról semmit a világon nem tudott.* • Egy kaukázusi fogoly mesélte kihallgatása során a következőket: A mi ezredünk Olguvkaja-ban éjszakázott legutóbb. Reggel továbbmenet volt s néhányan elkésve értek a sora. kozóhoz. összeszedték s nyomban a hirtelen összeállított rögtönitélö katonai bíróság elé állították őket, amely a politikai biztos elnöklete alatt félperc múlva kimondta ítéletét. Minket közben elindítottak s már csak puskaropogást hallottunk, de bajtársainkat sose láttuk többé.* Érdemes volna a szovjet háború után hatalmas könyvben kiadni azokat á tapasztalatokat, amelyeket csapataink szereztek Szovjetoroszországban. Ha ennek a könyvnek az volna a című: >Mit láttam a Szovjetunióban?* s minden ottjárt katonánk csak egy mondatban mondaná el a reá legmegrázóbb hatást tevő élményét — akkor kapnánk csak igazi tükröt arról, mi volt az őrülteknek és gonosztevőknek ez a közös erővel megteremtett birodalma. Pártközi értekez et Budapest, március 17. Ma délben 12 órakor a képviselőház egyik bizottsági termében Tasnádi Nagv András házelnök elnökletével pártközi konfe. rencia ült össze. A konferencián az egyes parlamenti pártok képviselői megbeszélték, hogy a képviselőház csütörtöki ülésén Iíállay Miklós miniszterelnök bemutatkozása után milyen rend szerint szólalnak fel az egyes pártok szónokai. A pártközi konferencia egy óra előtt néhány perccel ért véget. Egyébként ma délben ülést tartolt a mentelmi bizottság is. Számos ügyet tárgyaltak s a jelentést legközelebb terjesztik a Ház elé. Mélyen szomorodott szívvel tudatjuk, hogy drága jó Édesanyánk. özv. Síern Adolfné Szül. SACHS 1IERMIN életének 69. evében, hossza szenvedos után elhunyt. Temetése f. hó 18-án délután fél 4 órakor lesz a cintereuiböl. Kiilönvillamos délután 3 órakor a Dugonicstérről indul. A GYÁSZOLÓ CSALAD. /L 7.7.7 múlva április 9-én kezdődik az osztály sorsjáték L_ húzása •t Sorsjegyek a Pető Bankitólban Vitéz Horthy István kormányzóhelyettes nyilcsfkozik a német rádiónak Budapest, március 17. A Budapesti Értesítő jelenti; A német birodalmi rádió fellé résére vitéz Horthy István kor mányzóhelyettes úr őfőméltósága nyilatkozatot adott a német rádió állomásoknak. A rádió Sándor-utcai székháza karinában vitéz Ndray Antal. a. MTI és a rádió elnöke fogadta a kormányzóhelyettest, a st.üdió előcsarnokában pedig dr. Kuzmich Gábor posta vezérigazgató és Frí pyessy János dr., a rádió ügyvezető igazgatója. A kormányzóhelyettes megérkezése után mikrofon előtt nyilatkozott a német rádió kiküldött tudósítójának és a német rádió külföldi osztálya igazgatójának a kérdéseire. A nyilatkozat:! a német rádió képviselői lemezre rögzítve magukkal viszik és Magyarországról szóló nagy rádióriportsorozat keretében közvetítik majd a birodalmi német rádióállomásokon. Ugyanekkor Kállaji Miklós miniszterelnök is nyilatkozott a némi rádió számára. (MTD A Uaíak Uattasa A wdiÁ keddi QctvUdti Svédeden (A Délioagyarország munkatársától) A magyar rádió egy felvevő különítménye kedden huszonnégy óráig Szegeden dolgozott és mint legutóbb már jeleztük, elkészítette azokat a helyszíni riportokat, amelyeket a rádió a közeljövőben közvetíteni fog. A helyszíni riportot Budinszky Sándor, a rádió ismert riportere vezette, a technikai munkákat Tomcsányi Béla rádiómérnök irányította. A rádió Szegedre küldött különítményét a város nevében dr. Pálfy György kulturtanácsnok fogadta és látta vendégül. Az első közvetítést reggel a városi muzeumból vették viaszlemezre, amikor is Csallány Dezső igazgató, Szőke Mihály könyvtáros, valamint dr. B er e t z k Péter főorvos és Dorogi Imre tanár ismertették a különböző gyűjteményeket. Utána a Tiszapartról igen szines közvetítésben ismertették a téli halászéletet, a riportban megszólalt több öreg szegedi és tápéi halász, valamint dr. Cserzy Mihály kamarai ügyvezető-titkár, az egyik leglelkesebb szegedi sporthalász. A harmadik közvetítésre az egyetemről került sor, ahol mintegy negyvenperces riportban elevenedett meg a SzEI élete és munkája, a diákok mellett résztvettek a közvetítésben dr. Kogutowicz Károly rektor és dr. Kocb Sándor professzor. Ezután egy egészen újszerű és eredeti rádióriportra került a sor. A rádió viaszlemezre rögzilette dr. Farkas Béla professzornak, a kiváló tudósnak azt a kísérletét, amikor a halakat a rádióról közvetített déli harangszó hangjaira ebédelteti, amivel igazolta a balak hallását. Elsőizben került sor ilyen rádióriportra, amikor a hallgatóság egy eleven és érdekes riportban nemcsak tanuja lehet ennek az érdekes jelenségnek, de bepillantást nyerhet egy kiváló tudományos munkába__Délután a közvetítés felvételét a Szegedi Katolikus Nővédőben folytatták, ahol ür. Csikós. Nagy Józsefné elnökasszony vezetésével a Nővédö hölgyei ismertették az egyesület áldozatos honvédő munkáját a magyar honvédekért. Ezeket az érdekes kulturális szegedi helyszíni közvetítéseket mind viaszlemezre rögzítették és a rádió a jövő hétenjktatja azokat műsorába. Minisztertanács Budapest, március 17. A kormány tagjai kedden délután Kdllay Miklós miniszterelnök elnökletével miniszteretanácsra ültek össze, amely az esti órákban ért véget. Keresünk Belvárosban legfeljebb első emeleten háromszobás irodahelyisége! Ajánlatok postafiók Szeged, 94. Telefon: 27—72.