Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-13 / 35. szám

Vásárhelyi gabonás cég árdrágiiási pere a szegedi törvényszéken H bíróság elrendelte a bfxonylMs kiegészítéséi (A Délmagyarország munkát ár­iától) A mai időkből folyó és a részletekben azokra utaló árdrági­tási ügyet tárgyalt csütörtökön a szegedi törvényszéken Nóvák Jenő tanácselnök büutetőtaiiácsa. A vád­lottak padján Kovács Jenő ismert vásárhelyi, birtokos, Rotlmann Ti­bor magtisztítóüzem tulajdonos és Dusvhnitz Andor üzletvezető ült, akik ellen az ügyészség árdrágítás büntette címén emelt vádat, azért, mert az elmúlt év nyarán 45—60 pengőért adtak el baromfihízlalók­nak kukoricát A vádirat indokolá­sa kijelenti, hogy Kovács Jenő gaz­dálkodó létére gabonacéget létesí­tett, ott alkalmazta Dusehnltz An­dort, aki korábban egy azóta meg­szűnt gabonacég tisztviselője volt majd színleges szerződést kötött Rottmann Tiborral illetve társasvi­szonyra lépett vele. A Vásárhelyen élénk érdeklődéssel kisért ügyben a vádat dr. Szarvas János ügyészségi alelnök képviselte, Kovdüs Jenőt dr. Kersch Ferenc, Rottmannt dr. Burger Béla, Duschnitz Andort dr. Delire János védte. A vádirat ismertetése után Nó­vák tanácselnök elsőnek Kovács Jenő 60 éves birtokost hallgatta ki. Kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, nem követett el árdrágí­tást és semmit sem tudott arról, hogy üzletében kukoricaeladás is történt. Nem tudja, hogy üzletve­ictője mit Csinált, egészen önállóan működött, ő maga állandóan a ta­nyán él és gazdálkodik. Azért léte­dtette a gabonaüzletet, hogy egy próbaév alatt megállapítsa, bevá­ik-e az üzlet. Duschnitzot, megbíz­ható embernek ismerte, azért al­kalmazta. Kezdetben rendben is voltak a dolgok. Elmondotta, hogy amikor 1940-ben megkötötték a ga­böoaiizletet. ő is kért iparignzol­váuyt ós albizományosságot. ő so­hasem állapított meg árakat. Hogy az üzletet megalapíthassa, 15.000 pengő bankkölcsönt vett fel ingat­lanaira. Annyira el volt foglalva i tanyán, bogy nem ellenőrizte kel­lően az üzletvezetőt. Amikor gya­nússá lett a dolog, könyvszakértőt kért. mert azt állapította meg, hogy z forgótöke elment és nem volt megfelelő árúellenértéke. Legutóbb bűnvádi feljelentést tett az üzlet­vezető ellen. Elmondotta még, hogy idóuként vett ki pénzt az üzletből, ha haszonbérre, vagy egyébre kel­lett, de kiderült, hogy nem is volt nyereség. Ismételten hangoztatta, liogy nem tudott a kukoricaüzletek ről. Soha sem vásárolt és nem is határozta meg az árakat Szarvas ügyészségi alelnök? Hát akkor milyen kereskedő volt ön? Vádlott: Nem is értettem hozzá. Rottmann Tibor ugyancsak ki­lenfette, hogy nem bűnös, nem vett részt az üzetben, a kukoricaeladá­j sokban sem, mert áprilistól szep­tember végéig katonai szolgálatot teljesített Újvidéken. Közben meg­állapodást kötöttek, hogy bekap­csolják Kovács üzletébe az ő mag­tisztító üzemét. Azért, mert rendel­kezésre bocsájtotta berendezését, gépeit és üzletkörét, 32 éa fél száza­lék részesedést kötöttek kl a nye­reségből, de nem volt színleges szerződés, nem volt társ az üzletben. Később, amikor hazatért, utánané­zett a dolgoknak és akkor meg nem történtnek tekintetlék a megálla­podást. Ma is folytatja a magüze­met, semmiféle „strohmann"-'dolog­ról nem volt szó. Duschnitz Andor vallomásában kijelentette, bűnösnek érzi magát annyiban, hogy ha megtagadta vol­na a főnök utasításainak teljesíté­sét, akkor megakadályozta volna a törvény megszegését, ö osak tiszt­viselő volt a cégnél, ágy került Ko­vács Jenőhöz, hogy amikor meg­vonták a Frey Kálmán-eég jogosít­ványát, állás nélkül maradt és ak­kor alkalmazta őt Kovács. Mindent elreferált Kovácsnak, aki utasítot­ta őt. Számára létkérdés volt, hogy teljesítse Kovács Jenő kívánságait Szerinte színleges megállapodás törtónt Kovács és Rottmann között. Amikor nehézségek jelentkeztek a kukorica terén, több baromfihízlaló nem tudott kukoricát kapni, több­ször kérték a céget hogy szerezzen a hizlaláshoz tengerit ö refőrált Kovácsnak ós aztán kiadták a ku­koricát a két hízalónak. 45 pengőt kértek a kukoricáért és a hizlalók beleegyezésével hozzászámították a szállítási költségeket Kovács Jenő a vallomásra meg­jegyezte, hogy soha sem adott utasí­tást Duschnitznak, a kukorica Cw.k azért volt a raktárban, mért erre saját magáuak volt szüksége a gaz­daságban. Duschnitz bemutatta ezután Ko­vácsnak azt a kórelmét, amelyben engedélyt kért kukoricavásárlásra. A vádlottak vallomása után szá­mos tanút hallgattak kl Mocsári Ernő és Nagy Sándorné a knkori­Cavásárlásról tett vallomást és ar­ról, hogy hogyan tettek feljelentést. Kihallgatták ezután Duschnitz An­dor feleségét, aki azt mondotta, hogy férje egyszer már Kovács he­lyett magára vállalt egy árdrági­tási ügyet, amikor 50 pengőre ítél ték. A cég alkalmazottal és a nyo­mozást lefolytató detektívek tettek ezután tanúvallomást, majd a vé­dők kérték a bizonyítás kiegészíté­sét. Dr. Kersch Ferenc arra jelen tett be tanukat hogy Kovács Jenő­nek nem volt része a kukorica­Ügyekben. Dr. Bnrger Béla tanukat jelentett be arra, hogy Rottmann Tibor a kérdéses időben katonai szolgálatot teljesített Újvidéken, dr. Det,tre János tanukat jelentett be, akik igazolják, hogy nem volt szó nyerészkedésről, vagy üzletszerű ségről Discknitz részéről. A törvényszék hosszabb tanács­kozás után részbeD helyt adott a bizonyítás kiegészítésének és az újabb tanuk megidézéséig a főtár­gy alást elaaoolta. Mibe kerül Szeged közegészségügye Beszédes számok a város közegészségügyi kiadásairól (A Délmagyarország munkatár­sától) Közismertek azok a felada­tok, amelyeket a városnak a köz­egészségügyi téren ebben az esz­' tendöben meg kell oldania. A rend­kívüli idők közegészségügyi tekin­tetben is fokozottabb munkát igé­nyelnek a ennek megfelelően meg­növekedtek azok a kiadások is, ame­lyeket a város ennek a feladatnak megoldására fordít. A mnnfea eb­ben az esztendőben hatalmas ará­nyokat ölt, mert hiszen nemcsak a szorosan vett helyi problémák meg. oldása vár a városra, hanem foko­zottabban bele kell kapcsolódnia az országos közegészségügyi munkál­kodásba is. A népbetegségek elleni küzdelem, a szükséges preventív intézkedések életbeléptetése, az or­vos-szopiális munka az idén termé­szetszerűleg sokkal tágabb horizon­tú és nagyobbarányú munkát ró Szegedre már csak azért is, mert hiszen ennek a városnak kell most elvégeznie az egész Délvidék köz­egészségügyi intézkedéseinek irá­nyítását. Az ezzel kapcsolatos ki­adások érdekes képet festenek ar­ról, hogy mennyire fontos tétele ma a város költségvetésének a köz­egészségügyi kiadások rovata. Mosatás, őrzés, nyomtatványok A 114.050 pengős személyi kiadá­sok mellett a közegészségügyi költ­ségvetés főbb tételei a következők: 6000 pengőt költ a város a külterü­leti 8 orvosi és 2 szülésznői lakás, valamint a két hullnházi épület fenntartására. Külön 100 pengőbe kerül a két hullaház őrzése. Oltó­anyagokat 1000 pengőért szerez be a város. Az egészségügyi nyomtat­ványok beszerzése 1200 pengőt emésztenek fel. tehát „a papír töb­be kerül mint az oltóanyag" kz iskoletafrászat megszervezése 6000 pengőbe került. A zöldkeresztes vé dőnőbénző intézet ösztöndíja 500 pengő. A gyermekvédő liga fekvő­csarnokának fenntartását évi 8000 pengővel segélyezi a város. A nemt­beteegondozót 3000 pengővel segé­lyezik. A 8zegénysorsií betegek gyógyszerellátására 47.000 pengőt, költ a város, A városi hivatalok­ban, intézményekben lévő törülkö­zők és lepedők mosatása évi 1000 oensrőbe kerül Az ebbe a rovatba tartozó kii önféle dologi kiadások kai, fuvardűatkal la dotációkkal együtt ez a tótól közel 250.000 pen> gőt emészt fel. A tüdőbeteggondozó k fenntartása Ezen a tételen kívül jelentő? összeget bocsát a város a tüdőbeteg gondozó rendelkezésére. A személy járandóságok 16.042 pengőt tesznel ki. Telefon- és rádióköltség 360 pengő. A vándorszolgálat ellátása 1000 pengő. A helyiségek fűtésére 1G60 pengőt irányoztak elő. Labora­tóriumi kezelés és vegyszerek be­szerzése 1300 pengőbe kerül. Mű­szerek és felszerelések beszerzése és pótlása 3600 pengőt emésztenek fe , a mult esztendőben 1600 pengő vei kisebb összeget bocsátottak erre a célra. Az épület tatarozása, fenn­tartása 1300 pengőbe kerül, nz ál­landó takarítás évi 400 pengő. Iro­daszereket, nyomtatványokat 800 pengőért szerez be a város a tüdő­beteggondozónak. Röntgeuárainra 450 pengőt költenek. Ezek a tételek a többi kisebb tétellel együtt 31.40. pengőt tesznek ki szemben az cl muít esztendei 20.000 pengővel Több mint 10.000 pengővel költ tehát több pénzt az idén a város a tüdú beteggondozóra, mint az előző év ben. Ennek a nagyobb anyagi áldó zatnak meg is mutatkozik s meg is mutatkozott mar ©ddig is az í •WmS özv. Spuller Sándorné felesége, özv. Spuller Li­pótné édesanyja, dr. Kö­rösi Jánosné Spuller Irma leánya a fájdalomtól po­rig lesújtva tudatja, hogy a legdrágább férj, legsze­retőbb fiu és legjobb apa Spuller Sándor f. hó 12-én, életének de­lén, 44 éves korában tra­gikus hirtelenséggel el­hunyt. Gyászollják még testvé­rei, anyósa, apósa, veje, sógora, sógornői, az egész rokonság és sok jóbarátia. Drága halottunkat folvó hó 13-án, pénteken dél­után fél 4 órakor helyez­zük örök nyugalomra az izr. temető cinterniéből. Részvétlátogatások mellő­zését kérjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom