Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-13 / 35. szám

UílTMAGY'ARORSZAO Pént• k, 1043. iebrnár ÍJ. eredménye? az ország egyik leg­jobban felszerelt és állandó fejlődés előtt álló intézménye lett a szegedi tiidőbeteggondozó. A tüdőbetegott­hon fekvőfisarnokának és az ujsze­gedi tüdőbeteghóz fenntartásának együttes költsége 80.397 pengő. A gyermek tüdőbe teggondozók fenn­tartási költsége 14.000 pengő. A mentőállomás A városi mentőállomás kitűnő tervezettel, jó felszereléssel és min­denkori a legnagyobb elismerésre méltó ügyességgel látja el felada­tát. Ennek az intézménynek fenn­tartása 32.000 pengőjébe kerül a vá­ratnak. Négyszáz pengőt fizet ki a város egy áj hullaszállítókocsiért. \ város bel- és külterületén a mcn­' "szolgálat ellátása, a vfzimentő szolgálat fenntartása és egyéb ki­adások végösszegéként 25.000 pén­zét fizet ki a közület. A mcntőál­l'más céljait szolgáló épületek fenntartása ós javítása 6500 pengő­be kerül Fertőtlenítő, járvány­kórhoz és a kutak fenntartása A fertőtlenítő intézet fenntartásá­val kapcsolatos személyi kiadások kö­rei 5000 pcDgőre rúgnak. Az épület íennlartása 1000 pengőbe kerül. Szén s tűzifa beszerzése 2285 pengőt emészt fel. A villanyszámla 432 pengőt tesz ki egy évben. Az olaj és egyéb gépi anyagok beszerzésére 300 pengőt for­dítanak. A fertőtlenítésnél használt "gy elöfogat dija évenkint 5840 pengő. A napszámdijak 2518 pengőt tesznek ki. A telefonköltség 150 rengő. A fer­tőtlenítőszerek és eszközök beszerzé­seié 309 pengőt fordítanak. Érdekes, hogy a fertőtlenítő intézetben csak­nem a legkisebb tétel a fertőtlenítő­szerek beszerzésére fordított költség­előirányzat. A végösszeg 16.540 pengő. A járványkórház fenntartására 39 ezer pengőt költ a város. A legna­gyobb tétel itt az élelmezési kiadás: közel 16.000 pengő. A mosatás svemé­Ivenkint és naponkint 1.35 pengőbe kerül, ez egy esztendőben 1200 pengőt tesz ki. A róknsi vásártéren nj illemhelyet állíttat fel a város. Ennek költsége 1000 pengő. A Szegeden levő kilenc il­lemhely karbantartási .költsége 27oO pengőt tesz ki. .A város kezelése alatt "ló Szent István-téri és ujszegedi il­lenihely kezelési dija 1000 pengő. Ezeket az összegeket irányozták 'Ő közegészségügyi kiadásként erre £ 'esztendőre a város költségvetésé­• I cn. A'kiadások végösszege 455.298 pengő; megközelíti a félmillió pengőt, íla ehhez hozzávesszük az áilategész­••eügyi igazgatási kiadások 25.559 pen­<"s tételét, a marhalevélkezeléssel kap­-olstos 10 000 pepgős kiadást, a te­yészátlatok beszerzésére fordított 32 'ver pengőt, amelyet ngyancsek a köz­egészségügyi rovatban könyvcinek el, kkor jelentős mértékben tul is halad ' ik már a félmilliót. Ezeken a köz­egészségügyi kiadásokon kívül váttal­. ; a város a i külterületi kutak kar bantartasi költségeit is, amelyek 1190 ; engöt tesznek ki. Szinházi sajtóper Szegeden egy vásárhelyi birálat miatt 13-06 a Délmoguarország telefonszáma (A Délmagyarország munkatársától) Színházi sajtópert tárgyalt csütörtö­kön a szegcdi törvényszék. Kardoss Géza színigazgató inditotta a sajtó­pert azért a tudósításért, amely >Hód. mczövásárheiyen nincsenek megelé­gedve a Kardoss-társulattal* cim alatt jelent meg augusztus 13-án a Détma­gynrorszagban. A nyári szezon idején — mint emlékezetes — a szegedi szín­társulat Vásárhelyen szerepelt és az ottani teljesítményről, előadásokról a vásárhelyi lUjliirekc cimü lap össze­foglaló beszámolót közölt. Ezt a bí­rálatot vette át Szász Ferenc hír­lapíró, a Déhnagyarország munkatár. sa és a -vásárheiyi megállapításokat néhány kommentárral látta el, tekin- I tettel a közeledő szegedi kapunyitás I ra. A vásárhelyi lap többek közút: a következőket irta: >A zenekar gyenge. Kórus a szó teljes értelmében hiányzik a színpad­ról. ' A szeptemberi szerződés lejárta­kor elmegy Antal Ila, Jurik Julcsi, Fogarassy Mária, Almássy Judith, Szokoly Gyula, Zách János és Márky Géza. Legalább is előttünk még sürü homály fedi — folytatta a vásárhelyi lap —, hogy a tömegesen távozó szí­nészek helyébe kik jönnek majd. Le­het, hogy ezt a drága jó direktorunk sem tudja még, mert az aj szerződések körül nagy a bizonytalanság... At­tól lehet tartani, hogy ismét jönnek majd a további kísérletek és a kísér­leteknek megfel' silányabbnál silá­nyabb darabok. . A vásárhelyi szi­vek teljes szeretete unja raár ezt "a játékot és szeretne már végre színhá­zat és színtársulatot látni, mert hiá­ba kedvesek és tehctsegcsek a jelen­legi társulat tagjai _ folytatta az •Ujhirck* —, ha hiányzik mögülük minden kellék és három hét múlva új­ra élvezhetjük a próbára bocsáitoit színészek csetléscit és botlásait. Ilisz­szük, hogy mindezeket a szinügyi bi­zottság is észrevette az első béten« — fejezte bo beszámolóját vásárhelyi lap­társunk. Szász Ferenc, amikor ezeket a sorokat át idézte, a következő meg­jegyzésekkel toldotta be a vásárhelyi hangokat: »Vásárhc!yi laptársunk cik­kéből kitűnik, hogy az az üzleti poli­tika, amelyet Kardoss igazgató a mű­vészi programmal szemben mindig elő- 1 térbe helyezett, Hódmezővásárhelyen még fokozottabban érvényesül, mint Szegeden. A >kicsi társulat, kicsi re­zsi, nagy bevétel* elvre azonban a vá­sárhelyiek hamar ráismertek. Minden­esetre szegedi illetékesek elölt sim ichet közömbös a.szegedi színtársulat dicstelen vásárhelyi szereplése. Nem engedhető meg — fejezte bc megjegy­zéseit Szász Ferenc —, hogy & szegedi szinikulturát a- szomszédvárosban kompromittálják.* A vásárhelyi kritika átvétele és a kommentár miatt Kardoss igazgató sajtópert indított Szász F'erenc ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás és hitelrontás címen. Feljelentésére a hi­telrontási ügyben az ügyészség kép­viselte a vádat, míg a másik ügyet a fd­magánvádló vitte. Mindkét ügy tárgyalá­sát csütörtök délelőttre tűzte ki a szegedi törvényszék. A büntetőtanács előtt ta­núként megjelent Endrcy Béla vá­sárhelyi polgármester, dr. P á 1 f y György kulturtahácsnok és Bittó József bankigazgató, vásárhelyi szin­ügyi bizottsági tag. A közvádas ügy­ben a vádat dr. Komlóssy Albert ügyész képviselte, Szász Ferenc hír­lapíró védelmében dr. Dettre János jelent meg, megjelent a teremben Kar­doss igazgató is, akit a bíróság előtt dr. Némethv Sándor képviselt. Dr. Rónai Dezső, a büntclőta­uácsban elnöklő törvényszéki biró megnyitotta a fötárgyalást, utána szót. kért dr. Dettre János védő és indít­ványt tett abban a kérdésben, hogy a törvényszék rendelje el azonnal a két ügy egyesítését, mivel azonos cikk van mindkettőben vád tárgyává téve és azonos bizonyítást is kell lefoly­tatni. Az egyesítés elrendelésével nem kellene szükségtelenül kétszer is le­folytatni a bizonyítást. Dr. Némethy Sándor Kardoss G'éza képviseletében ellenezte a két ügy egyesítését azzal az indokolással, hogy annak perjogi akadályai vannak, Szerinte nincs alap és ok arra, hogy a közvádas és főmagánvádas ügyet egyesítsék és semnii akadálya nem lesz a bizonyítás esetleges megismét­lésének. Dr. Komlóssy Albert ügyész kije­lentette, hogy a vádhatóság részéről nem ellenzi nz egyesítést, meri annak nem látja semmi akadályát. Mielőtt a jogkérdésben tanácsko­zásra vonult volna vissza a törvény­szék, Rónai elnök felszólítást inté­zett a felekhez, hogy nincs-e lehetőség a békés elintézésre. Kardoss Géza igaz­gató a kérdésre a következőképpen válaszolt: — Kérem szépen szeretném, ha a biróság döntene most már, bogy med­dig terjedhet a jogos kritika határa.. Dr. Radnóti szavazöbirú: Igaz­gató ur, nehéz időket élünk, amelyek talán nem alkalmasak a pereskedésre, ön ugy érzi, megsértették, do a békés elégtétel éppen olyan, mintha a h'ró­ság Ítélkezne. Más ügy ts szerepelt inár a törvényszék elötl, amciyet bé­késen sikerült elintézni A vádlott Szász Ferenc hírlapíró a maga részéről kijelentette, hogy ré­széről nincs akadálya meg!r,elö for mában a békés elintézésnek. Kardoss igazgató ekkor megbeszélésre vonult cl képviselőjével, amely után dr Né methy Sándor a következőket mon­dotta: '— Csak olyan nyilatkozatot foga­dunk el, amelyben a vádlott töredel­mesen kijelenti, hogy bűnösnek érzi magát, beismeri, hogy bűncselekményt követett el .. Dr. Dettre János: Ilyen módon ne is tessék folytatni! Dr. Némethy: Ilyen elégtétel­nek kell lennie. Szász Ferenc: Arról szó sem 1© bet, bűnösnek nem érzem magam, azt elismerem, hogy egyes kitételek erő­sek voltak és azokról hajlandó va­gyok kijelenteni, bogy azokat sajná­lom. Kardoss Géza; Kérem szépen én 22 éves színigazgató vagyok, az egyet­len, aki ilyen hosszú időn át igazgató vagyok ma is, akkor hajlandó vagyok a békés elintézésre, ha megkapom azt az elégtételt, amelyet meg kell kap­nom ... Radnóti szavazóbíró: Nem Is­merek olyan esetet a sajtóperek tör­ténetében, amelyben a vádlott hírlap­író. nyilatkozatot adott volna arról, bogy beismeri bűnösségét... Szász Ferenc: Azt hajlandó va­gyok kijelenteni, hogy nkartam Kar­doss Gézát személyében bántani. Ekkor a hallgatóság padsoraiból szólásra jelentkezett Endrcy Bála pol­gármester és kijelentette, hogy min­denképpen érdeke volna az ügy békés elintézésére. A mai időkben a köz­igazgatás, egy város ügyeinek veze­tése nem olyan könnyű, hogy ismétel­ten eltávozhatna a polgármester. He­lyesnek tartaná a békés nyilatkozatot, akkor neki sem kellene ismételten meg­jelennie a törvényszék előtt és nézete szerint is egy nyilatkozat ugyanolyan elégtételt jelent, mint az esetleges bí­rói ítélet. A tanács ezután szünetet rendeli el, amely alatt a felek képviselői ujabb tanácskozást tartottak, végül ls a kö­vetkező nyilatkozatot szövegezték megj NYILATKOZAT • Alulírott kijelentem, hogy a Dél® magyarország 1941. augusztus 13-i szá­mában >llódniczővásarbelyen nincs© nek megelégedve a Kardoss-tarsulat­tal* cimü cikfeet téves információ alap. ján írtam s az abban foglaltakort safc nálkozásomat fejezem ki cs miután Kardoss Géza igazgató urat becsüle­tében megbántani nem akartam., tőle bocsánatot kérek. Szeged, 1912. feb­ruár 12. Szász Ferenc hírlapíró.* Amikor a tanács ismét bevonult. Rónai elnök felolvasta a nyilatkoza­tot. Endrey polgármester kijelentette hogy helyes az ilyen módon való el­intézés, mire a nyilatkozatot a j gy­zőkönyvhöz csatolták a vádlottnak az­zal a kijelentésével, hogy az megjei© nik a Délmagyarországban. Dr. Kom­lóssy ügyész ezután bejelenti tte. hogy ilyen körülmények között a vadat el­ejti a hitelrontási ügyben A főtár­gyalás azzal végződött. hogy a nyi­latkozat alapján a törvényszék meg­szüntette a további eljárást A hivatal I Baross-etteremben ma este halászlé, roston I sült ponty, turóscsvfT9- Fifyel Jancsi és zen.kara muzsikál. I Magyar énekesnő énekel. 163 Tuhidonos Cserey Józsefné. | A hivatal nagyon nagy szo tett nem­csak napjaukbau, hanem a muriban s. Jelentette a biztosnak hirdetett fix® t, azt a lényegtelen csekélységet, ameiy­be kapaszkodva mellőztettek a na­gyobb kilátású szabad páJyák. Sok szellemi éiet, reménység préselődött bele és lankadt el ezekben a keretek­ben. A fix ellen, mióta világ a vi­lág, még mindenki panaszkodott, vi­szont ében balni mellette senkit sem tapasztaltunk. EJlctibcn ismertünk igen élénk életű embereket, akik si­etve adtak túl néhány száz, esetleg annál is több holdjukon s szerény hi­vatalba lepve egész rendes életmód­hoz szoktak a sokkal kevesebből. Tisza Kálmán idejében kezdődött a hivatal, meg a fix aranykora, veg­zett földesurak, önmagukból meríteni képtelen kényelmesek, kétkézi mes­terségüket restellő iparosok a hiva­talok felé gravitáltak, hogy legalább egy téglával épitsék ki a középosztály fele vezető utat. Igy lehet megérteni azt az agva­furt fickót, akit Somlyódy lslvan néhai járásbiró hempergetett meg a kcrcsztkérdések zsemlemorzsájában, Volt a lelkiismeretén holmi sz© lidebb sikkasztás, meg magántulaj­don elleni közömbösség is, rábízó­i nyuit továbbá némi homályos mult, ! minek okából azt mondja István biio, j — Biz ez hathón'api fogház, meg háromévi hivatalvesztés. 'Magának ezek után még csak egy szava lehet, jelesen hogy belcnyugszik-e, vagy fel­, lebbez? I A férfin előre lép egyet és azt J mondja. \ . — A hat hónipban megnyugszom, I de a hivatalomat ucm 'engedem bán­tani. — Ejnye már nó, csodálkozik Som­lyódy. Aztán mi a maga hivatala? — Suszter vagyok, kérem szépért. Somlyódyból nem hiányzott a jö humor, megragadta most is a kínál­kozó ziccert. — Ilallja-e atyámfia, hosszú biról pályámon maga az első hivatalnok, aki beismeri, bogy suszter. Mert * java tagadni szokta azt körömszakad­tűig. Megértette a delikvens aggodalmát is, sietett megnyugtatni. — Attól fél, igaz-e, hogy majrl nem folytathatja az iparát — Persze hogy attól. — Folytathatja amig erővel bírja, de nem lehet, teszem azt, képviselő. — Akkor megnyugszom abban is. Fn már úgyse változtatok mesterséget. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom