Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-13 / 35. szám

D ft I. M A (í Y ARORSZAU PÍDli-k. IPIf. brit ár IS. Bodnár Cecil előadása az emberismeret tudományáról Szük lett a központi egyetem aulája a szabadegyetemi előadások szamára | flsssofügtre'«nen van * jellem MaiaknMásával, majd Ismertette Krctschmer megállapításait. Dr. Bognár Cecil azzal fejezte bc nagyérdekessegü előadását, hogv a tudomány szabályszerű ősszefüegéseket keres, de vannak olyanok, akik Intuícióval pillantanak bele az emberi lélekbe, ezek nagyszerű emberismeret tel vannak megáldva. Ez már nem tudomány, hanem művészet. A nagy írók é* festők emberábrázolása ebbe* a művészethez tartozik, nemkülönben a nagy színészeké is. Az emberi léleknek is meg vannak s maga szigorai törvényei. Csak az tud bánni az emberekkel, aki ismeri ezeket a törvé nyéket. Az előadást nagy tetszés ftisertc. Dr. Halas y-N agy József profoszszor, az ülés elnöke meleg szavakkal köszönte meg. Nagy sikerrel folytatják a gyűjtést a főiskolások a fronton harcoló katonák részére Vasárnap »'tisttelen napot« rendeznek Szeged utcáin 09 szórakozóhelyein a Turul bajtársak (\ fiélmagy.irorszag munkatársától) l'endkivül nagy érdeklődés nyilvánult meg csütörtökön délután dr. Bognár Cecil egyetemi tanár előadára iránt, mnely az egyetembarátok szabadegyetemi előadássorozatában elhangzott. Elöljáróban legyen szabad Megemlíteni, bogy az aula egyre inkább szűknek bizonyul a szabadegyetemi előadások szamára, oly n <gy mértékben nő az érdeklődés ezek iránt a valóban ismeretterjesztő és kulturális -/.invonahi előadások iránt A közönig nagyrésze az ajtókban, sőt a íovosón állva hallgatta végig dr. Bognár professzor fejtegetéseit az em. berlsmeret tudományáról és művészetéről. Sokan nem s/ánlák rá maglikai tz előadás meghallgatásának erre a kényelmetlen módjára és hazamentek. A/t javasolnánk az egyetembarátok egyesülete kitűnő vezetőségének, hogy a szabadegyetemi előadásokat a jövőben ne az aulában, hanem az auditórium maximumban rendezzék meg, tekintettel az egyre növekvő érdeklődésre és az auia elégtelen befogadó képességére. Az előadás minden tekintetben igae zolta nz iránta megnyilvánult aideklödés jogosultságát. Dr. Bognár Cecil, az emberi lélek nagy ismerője lebilincselő modorban és élvezetes előadásban ismertette az emberi lélek rejtelmeinek feltárására irányuló kutatásokat. Bevezetésként arra mutatott rá, hogy már az ókorban azt mondotta egy kivájó gondolkodó, hogy sok rejtelmes és csodálatos dolog van a világon, de legcsodálatosabb az ember. Minden időben nagy érdeklődéssel kutatták az emberi lélek rejtelmeit a iparkodtak modot találni arra, hogy megismerhessék az egyes emberek jellemét, cselekedeteinek rugóit. Az előadó ezután azt fejtegette, bogy az ember valóban rejtelmes lény, értelmével kikutatja a természet és világmindenség titkait, sokszor viszont ncin tud eligazodni a mindennapi élet legegyszerűbb dolgaiban. A nagyszerű erények mellett néha mennyi gonoszságot találunk. •. Dr, Bognár Cecil ezután a régi lélektan módszereiről beszélt és kimutatta, hogy ezzel nem sok eredményt tudtak elérni, mert inkább csak elszigetelt lelki jelenségeket vizsgáltak. A jellemnek azonban bonyodalmas szerkezete van. A Jellem egyéni, minden mozdulatunkban, gondolatunkban megmutatkozik Jellemünk sajátos, egyéni volta. Emellett mindenkiben különös, egymásnak ellentmondó tulajdonsjaokat is találunk. Éppen ezért csinjÁn kell bánni a jellem átalakítására irányuló nevelési kísérletekkel. Gyakrau , a nem óvatos beavatkozás a jellem másik részében idéz elő káros hatást. A Jellem egyes vonásait ugyanis nem lehet egymástól függetlenül megváltoztatni. Az előadó utalt ezután azokra a 'tudományos kísérletekre, amelyek soiréa egyes tudósok néhány tipust állítottak fel azzal a magyarázattal, hogy íme, ilyen tulajdonságokat, cselekedeteket várhatunk az ilyen tipusu emberektől. Ismertetelt néhány ilyen jelleintipust; a kifelé élő és befele, önmagába mélyedő tipust. Az .egvik barátságos, emberszerető, társaságkedvelő lény, van benno bizonyos erőszakosság, jó szervező erő, szeret megnyilatkozni. A másik inkább passzív, visszavonult, csöndes és elmélkedő etuber, mintegy szigetelő-vonal mögött él az emberek között. A professzor iámutatott arra is. hOiiv a külső milvea (J Déhnagyar ország munkalátsátúl) A szegedi tanárképző főiskolások Botond Bojtárai Egyesületének a főiskola Boldogasszony-sugárúti épületében lévő helyiségében mindig élénk élet folyik, néhány nap óta azonban még inkább megelevenedett a sürgés-forgás az alagsoron elhelyezett helyiségben. Itt rendezték be ugyanis a főiskolás ifjak gyüjtöközpóntjükat. Amint azt a T)éImagyurorszá<7 Is hirdette, a Botond-bajtársak gyűjtést indított a harctéren szolgálatot teljesítő honvédek részére. Ebből a gyűjtésből befolyó adományokat gyűjtik itt össze, rendszerezik, csomagolják a lelkes főiskolás fiúk és leányok. Meglátogattuk a derék főiskolásokat „munkahelyükön". Mert az egyesületi helyiség, amely más alkalmakkor a bajtársak szórakozását szogálja, most valóságos muntraleremmé alakult át. Egy nagy asztalnál az adományok jegyzékbevételét végzi néhány főiskolás fiatalember és kisasszony, a többi asztalok pedig már tele vannak az eddig összegyűjtött adományokkal. — A Botond Bajtársi Egyesületet az a cél vezette a gyűjtés megindításánál — mondja a gyűjtőközpont vezetője —, hogy bekapcsolódjék abba a már országossá vált mozgalomba, amely a fronton küzdő bonvédek megajándékozására indult a Vöröskereszt, égisze alatt. Hétfőn mintegy száz főiskolás fiú és leány indult el Csoportosan a városba, hogy adományokat kérjen Szeged polgárságától fronton küzdő fiai számára, Főleg meleg ruhaneműt, élelmiszert, cigarettát, kérünk azoktól, akiknek módjukban van adakozni, de bármit elfogadunk, aminek otthonuktól elszakított véreink odakint a fronton hasznát tudják venni. Igy igyekszünk minél több könyvet összegyűjteni, bogy honvédeink a harcok szünetében szórakozhassanak is és szellemük ápolásával is foglalkozhassanak. Pénzadományt nem fogadhatunk el. legfeljebb olyan formában, hogy a felajánlott pénzösszegen nyomban doháuyneniüt vásárolunk. 15 000 cigaretta es 500 könyv Szétnézve az asztalokon a legkülönbözőbb ajándékokat találjuk. Három uap alatt mintegy lá.000 darab cigarettát, több kiló dohányt, 500 kötet könyvet, reugeteg folyóiratot, tnelog téli ruhadarabokat, kötött sapkákat, amelyek kiválóan alkalmasak az acélsisak alá, kesztyűket, sálakat, fülvédőket, zsebkendőket. meleg alsót stb. gyűjtöttek össze nz egyes csoportok. Sokan gyapjúfonalat adtak, ebből éppen most kötik a főiskola szorgos leányballgatói az érmclegítőket, meg a térd melegít őket a szegedi kerékpáros honvédek számára. Élelmiszeradomány is akad a gazdag „gyűjteményben", persze főleg olyan tésztanemű, amelyet a megromlás veszélye nélkül tudnak szállítani. Vannak aztán olyan adományok is, amelyekből csak néhány darab gyűjt még össze, de amelyek éppen ezért bizonyára nagyon kapósak lesznek majd a honvédek között Igy például van Itt zsebkés, pipa, levélpapír, fényképezéshez filmtekercs, cigarettaszipka és egyéb, katonaember számára hasznos dolog. Dicseret és panasz Érdekes tapasztalatokról beszélnek a derék főiskolások, amint gyűjtőkörűt jukról megtérve beszámolnak a gyüjtőközpontnak aznapi munkájuk eredményéről. — Szerte a városban általában szívesen fogadnak bennünket és örömmel ajánlják fel adományaikat az emberek — mesélik a gyűjtők —, azt tapasztallak azonban, hogy a szegényebb sorsú. egyszeri! emberek szívesebben és sokkal többet adnak, mint azok, akiknek módjukban lenne megerőltetés nélkül adni. Nem egy módosabb háznál egyenesen elutasítottak bennünket. vagy valamiféle kifogással kitérlek az adakozás elől. Az ilyen helyeken az is előfordult. hogy ügynököknek néztek bennünket — panaszolják a derék ifjak — és szóba sem álllak velünk. Az ilven .elbánás "természetesen rosszul esik ezeknek a lelkes leányoknak és fiatalembereknek, hi«zen telje Von önzetlenül, hazafias felbuzdulásból. éppen most, az alapvizsgák és szakvizsgák táján idejük és munkaerejük feláldozásával vállalkoztak a gyűjtés nem könnyű feladatára. Semmiképpen sem helyénvaló tehát velük szemben az ilyen méllányialan viselkedés. Még az a szerencse, hogy az ilyen cselek elég szórványosan fordulnak elő és vannak a gyűjtésnek örömei, amelyek kitartást és buzdítást adnak a további munkához. Jóleső melegségei említik például Babarcai Antal 50 százalékos hadirokkant, piaci árus nevét, aki szegény ember létére eddig a legnagyobb adományt ajánlotta fel: 13 pengő értékű cigarettát vásárolt a honvédeknek. »Füsttelen nap« A gyűjtés tehát jó útou tíalad és egyre kiszélesedik. A jövőbét közepéig járják még a várost a főiskolai hallgatók akik iuaguk kezdeményezték az akciót és egyeli** magtik is végzik, a héten azonbal bekapcsolják a munkába a Szent Imre polgári iskola cserkészcsap*" •át is. A cserkészek szedik összd azokat, a felajánlott ajándéktárgyat kat, amelyeket a gyűjtők nem tudtak magukkal vinni. Vasárnap pedig a Turul Szövetség valamennyi bajtársi egyesülete belekapcsolódili az akcióba és Szeged utcáin cigarelát gyűjtenek, a frontkatonák részére. Este a • szórakozóhelyeket, színházat, mozikat, kávéházakat, vendéglőket keresik fel gyüjtődohozzál a kezükben a bajtársi egyesületek tagjai és pár darab cigaret* tát kérnek azok számára, akik odakint a hideg téli állásokban nehezebben juthatnak hozzá. Más városok* ban már sikerre!! megrendezett úgynevezett „füsttelen nap" lesz ez 4 a gyűjtők remélik, bogy nálunk is ugyanolyan sikerrel végződik, miül egyebütt Fogadja tehát mindenki megéri léssel, szeretettel a nemes cél ér.Iekében fáradozó főiskolás diákokalj és jószívvel ajánlja fel adfimányáf az érettünk harcoló honvédok szá* mára. Akikhez pedig véletlenül nerd jutnak el az adománygyűjtők, nzolj keressék fel a Botond Bajtársi Egyesület hivatalos helyiségét ($ főiskola Bohlogasszony-sugárút 0, szám alatti épületének alagsorában és jelentsék be, vagy vigyék el maguk adományukat. (Sz.) Harc a tuberkulózis ellen • A magyarságot leginkább pusziit A betegségek közül a legelső, a uiugyafl népszaporodást korlátozó okok közül pedig ncui a legutolsó helyen áll a gümőkór. Ez a puszlitó népbetegség, uiely a háború előtti Nagymagyaror* szúg'on évente 70.000, a trianoni or* szagban évente átlag 20.000, majd egyre csökkenően 1940-ben tizenötödfélezer magyar időelőlti halálát okoz'a, a megnagyobbodott haza számára ez* időszerűit évi 20.000 főnyi vérveszle* séget jelent. Ez a szörnyű érvágásj melyen át szünet nélkül folyik el a nemzet életereje, cselekvésre kénysze* ritelte a kormányzatot, ,dc a társadult mat is. A gümőkór ismeretesen fertőző bal tegség, mely főként emberről emben re terjed. A fertőzés ellen tehát vó< dekezni lehet és kell. Tekintettel azonban arra, hogy hazánk jelen területén mintegy lÓO.OOO-re tehető azoknall a honfitársainknak száma, akik fer* tözö gümőkórban szenvednek, akiken* nek ellenére munkájukat ellátják, an egészségesekkel együtt élnek, együtt dolgoznak, nyilvánvaló, bogy a leitőzés elkerülésére az egyéni védekezés, ha szükséges is, nem teljesen elegendő. Ezért adta ki törvényhozásunk a ff 1940. évi VI. tc.-et, melynek többek! között az a fő célja, hogy a gumókéul elleni védekezésben mindenki segítségére legyen. Azért, hogy a törvényes és az egyéni védekezés szabályaival mindenki tisztában legyen, tartja ai Tuberkulózis Elleni Országos Szövetség évente az úgynevezett Tuberkulózis Hetet, melynek folyamán az ország minden egyes községében és városában szakemberek tartanak előadást mindnyájunk okulására él egészségünk megvédésére. Az idol országos tuberkulózis hét február lőj éu kezdődik és 22-ig tart. A tuberU-i lózis hét szegedi előadásainak helyét és időpontját legközelebbi, szánniukbau közöljük-