Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-13 / 35. szám

D ft I. M A (í Y ARORSZAU PÍDli-k. IPIf. brit ár IS. Bodnár Cecil előadása az emberismeret tudomá­nyáról Szük lett a központi egyetem aulája a szabadegyetemi elő­adások szamára | flsssofügtre'«nen van * jellem Maiakn­Másával, majd Ismertette Krctsch­mer megállapításait. Dr. Bognár Cecil azzal fejezte bc nagyérdekessegü előadását, hogv a tudomány szabályszerű ősszefüegése­ket keres, de vannak olyanok, akik Intuícióval pillantanak bele az emberi lélekbe, ezek nagyszerű emberismeret tel vannak megáldva. Ez már nem tu­domány, hanem művészet. A nagy írók é* festők emberábrázolása ebbe* a művészethez tartozik, nemkülönben a nagy színészeké is. Az emberi lélek­nek is meg vannak s maga szigorai törvényei. Csak az tud bánni az em­berekkel, aki ismeri ezeket a törvé nyéket. Az előadást nagy tetszés ftisertc. Dr. Halas y-N agy József profosz­szor, az ülés elnöke meleg szavakkal köszönte meg. Nagy sikerrel folytatják a gyűjtést a főiskolások a fronton harcoló katonák részére Vasárnap »'tisttelen napot« rendeznek Szeged utcáin 09 szórakozóhelyein a Turul bajtársak (\ fiélmagy.irorszag munkatársától) l'endkivül nagy érdeklődés nyilvánult meg csütörtökön délután dr. Bog­nár Cecil egyetemi tanár előadára iránt, mnely az egyetembarátok sza­badegyetemi előadássorozatában el­hangzott. Elöljáróban legyen szabad Megemlíteni, bogy az aula egyre in­kább szűknek bizonyul a szabadegye­temi előadások szamára, oly n <gy mér­tékben nő az érdeklődés ezek iránt a valóban ismeretterjesztő és kulturális -/.invonahi előadások iránt A közön­ig nagyrésze az ajtókban, sőt a ío­vosón állva hallgatta végig dr. Bog­nár professzor fejtegetéseit az em. berlsmeret tudományáról és művésze­téről. Sokan nem s/ánlák rá maglikai tz előadás meghallgatásának erre a kényelmetlen módjára és hazamentek. A/t javasolnánk az egyetembarátok egyesülete kitűnő vezetőségének, hogy a szabadegyetemi előadásokat a jövő­ben ne az aulában, hanem az auditó­rium maximumban rendezzék meg, te­kintettel az egyre növekvő érdeklő­désre és az auia elégtelen befogadó képességére. Az előadás minden tekintetben igae zolta nz iránta megnyilvánult aidek­lödés jogosultságát. Dr. Bognár Cecil, az emberi lélek nagy ismerője lebilincselő modorban és élvezetes előadásban ismertette az emberi lé­lek rejtelmeinek feltárására irányuló kutatásokat. Bevezetésként arra mu­tatott rá, hogy már az ókorban azt mondotta egy kivájó gondolkodó, hogy sok rejtelmes és csodálatos dolog van a világon, de legcsodálatosabb az em­ber. Minden időben nagy érdeklődés­sel kutatták az emberi lélek rejtel­meit a iparkodtak modot találni arra, hogy megismerhessék az egyes embe­rek jellemét, cselekedeteinek rugóit. Az előadó ezután azt fejtegette, bogy az ember valóban rejtelmes lény, ér­telmével kikutatja a természet és vi­lágmindenség titkait, sokszor viszont ncin tud eligazodni a mindennapi élet legegyszerűbb dolgaiban. A nagysze­rű erények mellett néha mennyi go­noszságot találunk. •. Dr, Bognár Cecil ezután a régi lélektan módszereiről beszélt és kimu­tatta, hogy ezzel nem sok eredményt tudtak elérni, mert inkább csak elszi­getelt lelki jelenségeket vizsgáltak. A jellemnek azonban bonyodalmas szer­kezete van. A Jellem egyéni, minden mozdulatunkban, gondolatunkban meg­mutatkozik Jellemünk sajátos, egyéni volta. Emellett mindenkiben különös, egymásnak ellentmondó tulajdonsjao­kat is találunk. Éppen ezért csinjÁn kell bánni a jellem átalakítására irá­nyuló nevelési kísérletekkel. Gyakrau , a nem óvatos beavatkozás a jellem másik részében idéz elő káros hatást. A Jellem egyes vonásait ugyanis nem lehet egymástól függetlenül megvál­toztatni. Az előadó utalt ezután azokra a 'tudományos kísérletekre, amelyek so­iréa egyes tudósok néhány tipust állí­tottak fel azzal a magyarázattal, hogy íme, ilyen tulajdonságokat, cselekede­teket várhatunk az ilyen tipusu embe­rektől. Ismertetelt néhány ilyen jel­leintipust; a kifelé élő és befele, ön­magába mélyedő tipust. Az .egvik ba­rátságos, emberszerető, társaságked­velő lény, van benno bizonyos erősza­kosság, jó szervező erő, szeret meg­nyilatkozni. A másik inkább passzív, visszavonult, csöndes és elmélkedő etuber, mintegy szigetelő-vonal mögött él az emberek között. A professzor iá­mutatott arra is. hOiiv a külső milvea (J Déhnagyar ország munkalát­sátúl) A szegedi tanárképző főisko­lások Botond Bojtárai Egyesületé­nek a főiskola Boldogasszony-su­gárúti épületében lévő helyiségé­ben mindig élénk élet folyik, né­hány nap óta azonban még inkább megelevenedett a sürgés-forgás az alagsoron elhelyezett helyiségben. Itt rendezték be ugyanis a főiskolás ifjak gyüjtöközpóntjükat. Amint azt a T)éImagyurorszá<7 Is hirdette, a Botond-bajtársak gyűjtést indí­tott a harctéren szolgálatot teljesí­tő honvédek részére. Ebből a gyűjtésből befolyó adományokat gyűjtik itt össze, rendszerezik, cso­magolják a lelkes főiskolás fiúk és leányok. Meglátogattuk a derék főiskolá­sokat „munkahelyükön". Mert az egyesületi helyiség, amely más al­kalmakkor a bajtársak szórakozá­sát szogálja, most valóságos muntra­leremmé alakult át. Egy nagy asz­talnál az adományok jegyzékbevé­telét végzi néhány főiskolás fiatal­ember és kisasszony, a többi aszta­lok pedig már tele vannak az ed­dig összegyűjtött adományokkal. — A Botond Bajtársi Egyesüle­tet az a cél vezette a gyűjtés meg­indításánál — mondja a gyűjtő­központ vezetője —, hogy bekap­csolódjék abba a már országossá vált mozgalomba, amely a fronton küzdő bonvédek megajándékozásá­ra indult a Vöröskereszt, égisze alatt. Hétfőn mintegy száz főisko­lás fiú és leány indult el Csoporto­san a városba, hogy adományokat kérjen Szeged polgárságától fron­ton küzdő fiai számára, Főleg me­leg ruhaneműt, élelmiszert, cigaret­tát, kérünk azoktól, akiknek mód­jukban van adakozni, de bármit el­fogadunk, aminek otthonuktól el­szakított véreink odakint a fronton hasznát tudják venni. Igy igyek­szünk minél több könyvet össze­gyűjteni, bogy honvédeink a har­cok szünetében szórakozhassanak is és szellemük ápolásával is fog­lalkozhassanak. Pénzadományt nem fogadhatunk el. legfeljebb olyan formában, hogy a felajánlott pénz­összegen nyomban doháuyneniüt vásárolunk. 15 000 cigaretta es 500 könyv Szétnézve az asztalokon a leg­különbözőbb ajándékokat találjuk. Három uap alatt mintegy lá.000 da­rab cigarettát, több kiló dohányt, 500 kötet könyvet, reugeteg folyó­iratot, tnelog téli ruhadarabokat, kötött sapkákat, amelyek kiválóan alkalmasak az acélsisak alá, kesz­tyűket, sálakat, fülvédőket, zseb­kendőket. meleg alsót stb. gyűj­töttek össze nz egyes csoportok. Sokan gyapjúfonalat adtak, ebből éppen most kötik a főiskola szor­gos leányballgatói az érmclegítő­ket, meg a térd melegít őket a szege­di kerékpáros honvédek számára. Élelmiszeradomány is akad a gaz­dag „gyűjteményben", persze főleg olyan tésztanemű, amelyet a meg­romlás veszélye nélkül tudnak szál­lítani. Vannak aztán olyan adomá­nyok is, amelyekből csak néhány darab gyűjt még össze, de amelyek éppen ezért bizonyára nagyon ka­pósak lesznek majd a honvédek kö­zött Igy például van Itt zsebkés, pipa, levélpapír, fényképezéshez filmtekercs, cigarettaszipka és egyéb, katonaember számára hasz­nos dolog. Dicseret és panasz Érdekes tapasztalatokról beszél­nek a derék főiskolások, amint gyűj­tőkörűt jukról megtérve beszámolnak a gyüjtőközpontnak aznapi munkájuk eredményéről. — Szerte a városban általában szí­vesen fogadnak bennünket és örömmel ajánlják fel adományaikat az embe­rek — mesélik a gyűjtők —, azt ta­pasztallak azonban, hogy a szegényebb sorsú. egyszeri! emberek szívesebben és sokkal többet adnak, mint azok, akiknek módjukban lenne megerőlte­tés nélkül adni. Nem egy módosabb háznál egyenesen elutasítottak ben­nünket. vagy valamiféle kifogással ki­térlek az adakozás elől. Az ilyen helyeken az is előfor­dult. hogy ügynököknek néztek ben­nünket — panaszolják a derék ifjak — és szóba sem álllak velünk. Az ilven .elbánás "természetesen rosszul esik ezeknek a lelkes leányok­nak és fiatalembereknek, hi«zen telje Von önzetlenül, hazafias felbuzdulás­ból. éppen most, az alapvizsgák és szakvizsgák táján idejük és munka­erejük feláldozásával vállalkoztak a gyűjtés nem könnyű feladatára. Sem­miképpen sem helyénvaló tehát velük szemben az ilyen méllányialan visel­kedés. Még az a szerencse, hogy az ilyen cselek elég szórványosan fordulnak elő és vannak a gyűjtésnek örömei, amelyek kitartást és buzdítást adnak a további munkához. Jóleső meleg­ségei említik például Babarcai Antal 50 százalékos hadirokkant, piaci árus nevét, aki szegény ember létére eddig a legnagyobb adományt ajánlot­ta fel: 13 pengő értékű cigarettát vá­sárolt a honvédeknek. »Füsttelen nap« A gyűjtés tehát jó útou tíalad és egyre kiszélesedik. A jövőbét kö­zepéig járják még a várost a fő­iskolai hallgatók akik iuaguk kez­deményezték az akciót és egyeli** magtik is végzik, a héten azonbal bekapcsolják a munkába a Szent Imre polgári iskola cserkészcsap*" •át is. A cserkészek szedik összd azokat, a felajánlott ajándéktárgyat kat, amelyeket a gyűjtők nem tud­tak magukkal vinni. Vasárnap pe­dig a Turul Szövetség valamennyi bajtársi egyesülete belekapcsolódili az akcióba és Szeged utcáin ciga­relát gyűjtenek, a frontkatonák ré­szére. Este a • szórakozóhelyeket, színházat, mozikat, kávéházakat, vendéglőket keresik fel gyüjtődo­hozzál a kezükben a bajtársi egye­sületek tagjai és pár darab cigaret* tát kérnek azok számára, akik oda­kint a hideg téli állásokban nehe­zebben juthatnak hozzá. Más városok* ban már sikerre!! megrendezett úgy­nevezett „füsttelen nap" lesz ez 4 a gyűjtők remélik, bogy nálunk is ugyanolyan sikerrel végződik, miül egyebütt Fogadja tehát mindenki megéri léssel, szeretettel a nemes cél ér.Ie­kében fáradozó főiskolás diákokalj és jószívvel ajánlja fel adfimányáf az érettünk harcoló honvédok szá* mára. Akikhez pedig véletlenül nerd jutnak el az adománygyűjtők, nzolj keressék fel a Botond Bajtársi Egyesület hivatalos helyiségét ($ főiskola Bohlogasszony-sugárút 0, szám alatti épületének alagsorában és jelentsék be, vagy vigyék el ma­guk adományukat. (Sz.) Harc a tuberkulózis ellen • A magyarságot leginkább pusziit A betegségek közül a legelső, a uiugyafl népszaporodást korlátozó okok közül pedig ncui a legutolsó helyen áll a gümőkór. Ez a puszlitó népbetegség, uiely a háború előtti Nagymagyaror* szúg'on évente 70.000, a trianoni or* szagban évente átlag 20.000, majd egy­re csökkenően 1940-ben tizenötödfél­ezer magyar időelőlti halálát okoz'a, a megnagyobbodott haza számára ez* időszerűit évi 20.000 főnyi vérveszle* séget jelent. Ez a szörnyű érvágásj melyen át szünet nélkül folyik el a nemzet életereje, cselekvésre kénysze* ritelte a kormányzatot, ,dc a társadult mat is. A gümőkór ismeretesen fertőző bal tegség, mely főként emberről emben re terjed. A fertőzés ellen tehát vó< dekezni lehet és kell. Tekintettel azon­ban arra, hogy hazánk jelen terüle­tén mintegy lÓO.OOO-re tehető azoknall a honfitársainknak száma, akik fer* tözö gümőkórban szenvednek, akiken* nek ellenére munkájukat ellátják, an egészségesekkel együtt élnek, együtt dolgoznak, nyilvánvaló, bogy a leitő­zés elkerülésére az egyéni védekezés, ha szükséges is, nem teljesen elegen­dő. Ezért adta ki törvényhozásunk a ff 1940. évi VI. tc.-et, melynek többek! között az a fő célja, hogy a gumókéul elleni védekezésben mindenki segítsé­gére legyen. Azért, hogy a törvényes és az egyéni védekezés szabályaival mindenki tisztában legyen, tartja ai Tuberkulózis Elleni Országos Szövet­ség évente az úgynevezett Tuberkuló­zis Hetet, melynek folyamán az or­szág minden egyes községében és vá­rosában szakemberek tartanak elő­adást mindnyájunk okulására él egészségünk megvédésére. Az idol országos tuberkulózis hét február lőj éu kezdődik és 22-ig tart. A tuberU-i lózis hét szegedi előadásainak helyét és időpontját legközelebbi, szánniuk­bau közöljük-

Next

/
Oldalképek
Tartalom