Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-22 / 43. szám

Huszonkét tagból kettő jelent meg a jogügyi bizottság ülésén Mem lehetett letárgyalni a villamos viteldíjemelését (A Délmagyarország munkatársától) Ismeretes, hogy a Közúti Vaspálya ET. a közeimültban felemelte a villamosviteldíjakat. A város ezt az emelést éppúgy tudomásul vette, mint a villanyegységár' felemelését. Felmerült azonban az a terv, a város illetékes tényezőiben, hogy a jogügyi bizottság tnégis tárgyalja le ezt a problémát a villamosvasút igazgatóságának levonásával. Az ügy hivatalos útia ez még abban az esetben is, ba .1 város a Közúti Vaspálya ET. között fenn is áll olyan szerződés, amelynek 'értelmében teljesen jogszerűnek' látszik az emelés. A helyzet ugyanis az, hogy a fennálló szerződésben megállapított Határt — a megállapodás szerinti aranyfillérnek megfelelő értéklimitet — nem haladja túl a Közúti Vaspálya RT. most életbeléptetett tarifaemelése. Ezt azonban a jogügyi bizottságnak kell megállapítani s az erre vonatkozó véleményét, indítványát jelenteni kell a város vezetőjének. Az erre irányuló szándék meg is mnfatkozott a város vezetőségében, inert vitéz dr. Szabó Géza adóügyi tanácsnok vezetői minőségben péntekre összehívta a jogügyi bizottságot, A bizottsági ülést déli 12 órára tervezték, megtartásából azonban nem lett semmi. S emellett a lén.t mellett nem leíet szó nélkül elmennünk. 'A jogügyi bizottság — amely köteles őrködni a város minden felmerült jogi problémája föj iött — összesen 22 taggal rendelkezik. S ebből a 22 tagból mindössze két tag jelent ineg pénteken délben abból a« célból, hogy résztvegyen az összehívott ülésen. Nyílt dolog az, bogy akkor, amikor a bizottságba való beválasztás ügye van szőnyegen igen sokan elkövetnek mindent, hogy a bizottságba bekerüljenek, sőt közismert az a tény la, hogy bizoqyos nehczteléseb származnának abból, ha valamelyik aspiráns kimaradna a jelölés során a bizottságból. Mikor azonban a megalkotott bizottságnak valamilyen kérdésben tanácskoznia kell, akkor1 a megválasztott 22 tagból mindössze két tag jelenik meg a városházán. Fontos problémákról történik legalábbis elvi döntés ezeken a tanácskozásokon s így mindenképpen Helyénvaló, hogy bizonyos jogi kérdésekben a jogügyi bizottság jogász tagjai tartsanak megbeszélést. A pénteken megjelent két jogügyi bizottsági tag bevonásával azután nem ülést, hanem 'csupán megbeszélést tartottak a városházán a villamosvasút tarifájának felemelése ügyében és megállapították, hogy a szerződés értelmében nem látszik jogtalannak a felemelés. Az ügy egyébként még egyszer a jogügyi bizottság elé kerül, feltéve, ba a 22 tag közül a.legközelebbi összehívásnál legalább annyi megjelenik, Kogy az ülés határozatképes legyen. (A Dclmagyarország munkatársától) Tavaly télen tragikus halálos szerencsétlenség történt a Kossuth-utcában a síkos járda miatt 1940 december 15-én ugyancsak síkosak voltak a szegedi utcák a leesett hó miatt. A Tisza Lajos-körut 9. számú ház Kossutb-utcai oldalán a hó elseprése után nem szórták fel kellően a gyalogjárót fürészpórral. Ekkor haladt arra Schwarcz Mór asztalosmester, a síkos járdán megcsúszott és az orvostudományban is páratlanul álló olyan ritka ütést szenvedett, hogy három nap múlva sérüléseibe belehalt. Az ügyet egyszer már tárgyalta a szegedi törvényszék, amikor iícrczeg Lajos 72 éves házmestert bűnösnek mondotta ki gondatlanságból okozott emberölés vétségéért és egyhónapi fogházra ítélte, de az ítélet végrehajtását felfüggesztette. Fellebbezés folytán a halálos szerencsétlenség ügye az ítélőtábla elé került, amclv az ítélet meghozatala előtt visszaküldte az iratokat « törvényszékre, hogy ujabb bizonvitást foganatosítson abban a kérdésben, bogy vájjon ini okozta az asztalosmester halálát, aki korábban epehántalmakban szenvedett és mennyiben volt közvetlen oka halálának n •ikos járdán s/.crzett sérülés. A törvényszék meghallgatta az orVosszakértőket, majd az iratokat meg. küldte az Országos Igazságügyi Orvosi Tanácsnak, amely rendkívül értudományi szempontból is érdeklődésre számottartó véleményben ismertetdek'es és büntetőjogi, valamint orvosié vizsgálatinak; eredményét és a haElitéltek a házmestert, mert nem szórta fel a sikos iórdát ÉS halálos szerencsétlenséget okozott lálos szerencsétlenségről alkotott véleményét. A legfelsőbb orvosi tanács megállapította, hogy az asztalosmester tragikus véletlen folytán olyan helyen szenvedett sérülést a sikos járdán, amely miatt megsérült az egyik mirigy és hasnyálmirigyelhalas következtében következett be igen rövid idő alatt halála. Megállapította az orvosi tanács, hogy a rendkívül ritka sérülés volt közvetlen oka halálának Az elesés következtében először megkezdődött a hasnyálmirigy felszívódása, majd bekövetkezett a mirigy elhalása. Mindezt egy sikos göröngy okozta, amelyen az asztalosmester megcsúszott. Ilyen előzmények után került szom. baton az ügy ismét a szegedi törvényszék elé, ahol Rónai Dezső törvényszéki biró vezetése alatt mükö dő büntetőtanács ítélkezett a házmester ügyében. A legfelsőbb orvosi tanács véleményének ismertetése után dr. Jezernitzkv Akos védő, majd a sertett képviseletében dr. Balass a Jcr.ö szólalt fel. A törvényszék második alkalommal is bűnösnek mondotta ki Herczeg Lajos házmestert és egyhónapi fogházra itélto, dc az ítélet végrehajtását felfüggesztette. Az Ítélet megállapítja, bogy nern szórta fel kellően a járdát íürészporral, nz pedig kétségtelen, hogy a halálnak közvetlen oka az elcsúszás következtében beállott hasnyálmirigy elhalás volt. Az ítéletben Herczeg Lajos megnyugodott, mig védője fellebbezéssel é'it. a táblához. A negbfzAilriság ígéréfével kecsegtető falragaszok állították ínég fiíösf 136 éve Európa/szerte a járókelőket. Földrészünket 1806-tól fogva a szá» razföldi blokád elzárta a tengerentúli terményektől. A Külön» böró tudományos társaságok tehát tekintélyes dijakat tűztek ki olyan feltalálók számára. akik magából as európai talajból tud» nának éppoly jó és lehetőleg még jobb anyagokat kitermelni, mint aminőket eddig a tengerentúl szállított. Vén földrcs2Ünk ezekben as esztendőkben újra egyszer ráeszmélt a saját erófor* jrássira: bámulatos találmányok és fclfedessések bukkantak fel akkoriban a blokád vaskényssere alatt. így pl. akkőtflban talál* 4a k fel a répacukrot, amellyel egyszeriben pótolni tudták i •szinte már megfizethetetlenül magasárű tengerentúli nádcukrot, igy alakult ki Európa fcstékipara, amelynek termékei messzf (meghaladták jóságban az addig tengerentúlról szállított festék/ liiyagokat. S akkoriban kapott lábra Európa selyemipara is. Azokban az években született meg az úgynevezett „kontie nentális kávé" is. Az a finomillatú, zamatos, barna ital, amelyet H CICHORIUM INTYBUS nevű növény illatos gyökeréből kezdi tek készíteni. Nem kellett hozzá falragasz és nem kellett jutalom* dijakat sem kitűzni, mert maguktól támadtak ennek a nemes italnak rajongó hivei. Az úri renden lévők magából a kávé/ pörkölésből tanulták meg, milyen is lehet a jó és gondosan kezelt porzsolt ital ize. Nagyműveltségű kereskedők és technikusok, felelősségük tudatától hajtva, nekiláttak, hogy a cikória gyökéré? bői előállítható italt kifinomítsák és tökéletesítsék. Egy szép napon azután megszűnt Európa blokádja. Dé amikor Í828»ban megalakult az a vállalat, mely a&Franck «ciIróriakáirét gyártja, e"z a vállalat már jól felhasználhatta mindazo* kat a javításokat és tökéletesítéseket, amelyek a blokád évei alatt a kül> és belföldön megszülettek. S ez a vállalat azóta is megszakítás nélkül, jó és rossz időkben gondos szeretettel és nagy szakértelemmel munkálkodik azon, hogy ezt a jcfajtj belföldi kávépótszert minél ízesebbé tegye. A &Franck «cikóriakávé ma, az egész vüág szakemberiínek egybehangzó véleménye szerint, minden tárgyilagos és joggal támasztható igénynek tökéletesen megfelel. Örüljünk hát, hogy van ilyen kávépótszerünk. És örömünk még nagyobb lesz, ha arra gondolunk, hogy az itt termett hazánk. földjén t hogy gyártását a magyar iparnak köszönhetjük.