Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-21 / 42. szám

4 n t L M A G Y A R 0 R h Z A (. Iiontiil, 1942. 1'brji, 21. nyával igazolja, hogy sem fertőző gíimőkórban. sem periig fertőző ne­miliajbnn nem szenved. Ilyen bizo­nyítvány kiadására feljogosított Orvosok: nz uradalmi orvosok, a la­KÓhely szerint illetékes városi or­vosok, a betegblztosifő intézeti kör­zeti kezelőorvosok és a KázlUTvosok. Az uradalmi és háziorvosok ezen tisztségüket igazolni kötelesek. Az igazolás megszerzése a szegedi or­vosi kamara útján történhet Mel­lőzhető a vizsgálat akkor is, ba a házasulandó valamely tildőbeteg­goudnző, egyetemi klinika, vagy közkórház 30 napnál nem régibb keletű igazolványát mutatja fel igazolván azt ezzel, língy mentes a giimőkórtól és fertőző nomibajtól. A visszaélések megakadályozására ... A kötelező orvosi bizonyítvá­ny nk kiadása esetén természetesen vigyázni .kell arra, bogy valóban a házasulandó essék át az Orvosi vizsgán, 'Arra is lehet ugyanis szá­mítani. h< gy valaki teljesen egész­séges férfit, vagy nőt küld maga helyett a saját neve alatt s a ki­n.lntt orvosi igazolványt azután ő használja fel. F.zért a tiszti főor­vosi hivatal fsak areképes igazol­ványt felmutató jelentkezőket vizs­gál meg, kivéve, ha közismert sze­mélyiségről van szó, vagy több köz­ismert személyiség igazolja vala­kinek személyazonosságát, illetőleg kilétét. A vizsgálat eredményét egyéb­ként hivatalos titokfcént kezelik. A bizonyítvány kiadósának megtaga­dása elleti a ház.asnlandó panasszal fordulhat a szegedi törvényszékhez. Két hétre betiltották a Pesti Újságot Budapest, február '20. A MTI je­lenti: A m. kir. belügyminiszter 190.468 —1942. VII. a. számú rendeletével a Maróthy Károly felelős szerkesi­lésében és a Pesti Újság Kiadóvál­lalat kft. kiadásában megjelenő Pesti Újság cimü politikai napilap további megjelenését és terjeszté­sét az 1939:11. te. 151. szakaszának 3. bekezílése alapján az országnak •zzel a törvényhellyel védett érde­keit veszélyeztető magatartása miatt bezárólag folyó évi március 7. napjáig megtiltotta. Meghalt gróf Tisza Lajos, Tisza Kálmán fia JJebreeeu, február 20. Uiói Tisza Lajos kneordi nagybirtokos, relsöhazi tag. a tiszántúli református egyház­kerület lanácsbirája, néhai Tisza Kálmán volt miniszterelnök fia pén­teken dijheti hosszabb betegeskedés után 63 éves korában szívszélhűdés következtében meghalt. Gráf Tisza Lajos az első világhá­borúban az orosz harctéren olyan su­Ivosan megsebesült, hogy százszázalé­kos hadirokkant lett. 1916-ban arany­sarkantyús vitézzé avatták. Az ösz­s/.eoinl&s után visszavonult a közélet­től és gazdaságának élt. Szatinár és Bihar vérmegyék törvényhatóságának örökös tagja volt. Temet©* vas árny; les/. Kf.eorde* NUfien kezelésért a szegedi tábla elítélte az ujvidehi zálogház volt igazgatólát (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi ítélőtábla csütörtökön tár­gyalta az újvidéki zálogház volt igaz­gatójának sikkasztási, illetve hűtlen kezelési ügyét. A zálogháznak egészen juliusjg Zsikity Izidor 52 éves szerb anyanyelvű igazgató volt a ve­zetője. Azért emelt vádat ellene az ügyészség, mert mint igazgató, több esetben a jegyzökönyveket is maga vezette és több izben anélkül adott ki zálogtárgyakat, hogy a felek kiváltot­ták volna azokat, illetve a dijak és a kölcsönösszeg kiegyenlítése nélkül en­gedélyt adott a zálogtárgyak kiadásá­ra. Áz egyik esetben Vrtunszki Szrbivoj fegyverkereskedő hatvan re­volvert, zálogosított cl, amelyhői har­minchárom darabot szabályszerűen ki­váltott. 27 revolver továbbra is a zá­logházbán maradt, később azokat is elkérte és a vád szerint Zsikitv igaz­gató azokat nyugta ellenében kiadta. Egy másik alkalommal Iladulo­vity Dusán volt városi tanácsos a rádióját zálogosította el, a vád szerint amikor nem tudta kifizetni a diint, nyugta ellenében ezt is kiadta. To­vábbá azért is vádat emelt az ügyész­ség. mert mielőtt Zsikity a tavaszi mozgósítás idején bevonult volna a jugoszláv hadseregbe, nála maradt a zálogház 54000 dinárja, az árverésen befolyt pénzekből. Amikor leszerelt és a hadjárat után visszatért Újvidékre, feljelentést lettek ellene. Amikor az igazgató tudomást szerzett a dologról, az egész összeget befizette, úgyhogy a záíogház minden kára megtérült. Az újvidéki törvényszék tárgyalta első fokon az ügyet. Zsikity azzal vé­dekezett, hogy SZÓ sem volt sikkasz­tási szándékról, senmiit som vitt cl, csak azért maradt nála az összeg, mert a mozgósítási parancsra be kel­lett vonulnia. Amikor hazatért, minden pénzt az intézet rendelkezésére bocsá­tott. A törvényszék bűnösnek mon­dotta ki csalás vétségében és néiry­hónapi fogházra itélte, tekintetbe véve, hogy károsodás nem történt. Fellebbezés folytán került pénte­ken a szegedi Ítélőtábla Elcmy-taná­csa elé az ügy, ahol Zsikity megismé­telte védekezését és felmentését kérte. A tábla az iratok ismertetése és a perbsezédek elhangzása után helyben­hagyta a törvényszék ítéletének a bün­tetési tételre vonatkozó részét, ellen­ben csalás helyett hűtlen kezelés miatt mondotta ki bűnösnek Zsikítyet, meg­állapítva, hogy cselekményével nem szerzett anyagi hasznot magának, csak a zálogházat fenntartó vállalatot érte bizonyos károsodás azzal, hogy az igazgatónál maradt pénz hadi di­nárbankjegveit hazatérése uján már nem lehetett beváltani. Az ítélet ellen Zsikity semmisségi panaszt jelenlett be. igy az ügyben végső fokon a Kúria dönt. i cimü operája ie. "Ennek az' a nevezs^ lessége, hogy a leggyengébb vala­mennyi munkája között. Bukott is ak­korát, amilyent bukni lehet, » szer­zőt csúnyán kifütyülték, a kedélyvél-, tozásokban annyira tökéletes olasi nép minden rothadt gyümölcsével el­halmozta. Jellemző, hogy maga ftossini is tisztában volt a >Sigismondo< érték© vei. A bemutató reggelén k'éfségbeesetJ ten mentegetőzött a szinház igazgat© ja, hogy ilyen rossz librettót adot| neki megzenésítés re. — Vigasztalódjék, felelte RnssinTJ észrevettem már az első pillanatban! hogy milyen silány az a munka. Épp) azért lelkiismeretes gondossággal vií gy áztam rá, hogy a muzsika egyenlő értékű legyen a szöveggel. (Amihői az világosodik ki, Hogy 4 régi idők, meg a maiak közt milyen kevés a különbség. A hnlnmszámrr* színre kerülő operettek szerzői is leli kiismcreli kérdést csinálnak belőle} hogy egyezzen szöveg és muzsika együgyűség jámbor egységében.)' Rossim Százötven év előtt 1792. szökőév volt, azért született február 29-én Uossini. a zenei világ egyik leg­hatalmasabb cs legtermékenyebb egyé­nisége. Ezek a sorok nem a müveiről; azok értékéről, szólanak, inkább az embert akarják közelebb hozni az olvasóhoz. Apró jellemvonásokból sokszor Kü­lönb portré alakult ki, mint. UoUiurou­sós esztetizálásokból. Kortársak jegyezték fel, hagy a Rossini-házaspár estélyein serumikép sem állt arányban a gasztronómiai éJ. vezet a kapott szellemi gyönyörűség­gel. A passy-i villa műremek volt. üe frissítőnek a cukrosviz túlságosan kis­polgárt. Egy alkalommal legújabb mü­veiből adott kóstolóval bűvölte el nagyszámú vendégeit, akik még az Ínycsiklandozó élvezetekről is meg­feledkeztek, amikor nagy robajjal fel­táiulnak az ajtószárnyak s libériás, fehérkesztyüs lakájhad vonul be. ha­talmas tálcákon hozván a falutok és az italok remekeit Rossini elképedve néz a feleségére, aki nem kisebb megdöbbenéssel keres, te az ura tekintetét, mintha azt kér­deznék. hogy melyikük zavarodott meg hirtelen, természetet változtatva? Az egyik sarokban jókedvű -fiatal emberek társasága igyekezett bádog­arc mögé rejteni a mosolyát. Rossini tért előbb magához, kedé­lyesen fogta fel az ifjúság leckéztető tréfáját, csak az. asszonyt nem lehe­tett megbékíteni. Az képes lett volna kikergetni az egész társaságot. (Ros­sini második feleségéről, Polissier Olympiáról van a szó. Első felesége Colbrún Izabella, a híres énekesnő volt.l Egyik ebédjén Wagnerről és a ze­néjéről folyt a vjta. — A szörnyűségek' embere mondta Wagnerről Rossini, olyan telftlség, akit a saját módszere rontott meg. Á zenéje merő tudás, csak a ritmus, a forrna, az, ötlet, meg a nielódiu hiány­zik belőle. Mig beszólt, pompás halat darabolt fel, « vendégei tányérjára helyem, a falainkat-* _ hozzávaló Kamu-mártás-. sal. Egy Carafa nevű barátjának azon­ban, aki egészen belemelegedett Wag­ner dicsőítésébe, csak a máriásból mért, — Hát halat nem kapok? — méltat­lankodott Carafat " — Csak az Ízlésed szerint' szolgál­lak ki. felelte Rossini. Ez a Wagner­muzsika; szósz hal nélkül. Levelet csakis az édesanyjának' irt, igy elmenve: >A nagyrabeesült Rossi­ni úrnőnek, a hires és csodált mester édesanyjának. Pcssaribun.* Ez volt a természete, félig tréfának vette, félig komolynak. Elfogadta a birnevet. amelyre szivesen gondolt már gyermekkora óta. mert tisztában volt a saját tehetségével. Egyszer merő szeszélyből megvára. koztatta Cliigi herceg társaságát, az­zal indokolva az eljárását. — ö az önhittség lutrijában nagv nyereményhez jutott, csakhogy az én nyereményem, ame^v a természet lut­rijában crt. még nagyobb. Rómában határozotton kifütyülték »A szcvillai horbélvc operáiénak be­mutatásakor. — Nem tudtam, mesélte « maga, hogy szövegiró abbémnak annyi az ellensége Rómában. Fütvfilf a tömeg már az előadás előtt s fiitviilt, mikor a kor szokása szerint leültem a pla­ninához, hogv vezessem a 'darabot. Egész este fütvültclc, lármázlak. A kö­zönség mulatott rajtam és én mulaltain a közönségen. Elárasztottak' rossz tréfákkal, azonban nem maradtam adósuk. Ha rosszal bántak szegény szereplőimmel, akik egész lelküket öntötték a játékba, én teljes erőmből tapsoltam nekik. Ez gztán végkép meg­vadította a közönséget. Garda majd elájult, hídeev'érüségem kihozta a sod­rából. Közhirré teltem, hogy a má­sodik előadáson nem veszek részt. —. azt üzenték, csináljak, amit akarók­Előadás lilán aztán fáklvásmenettel lőttek értem, már azt hiltem. fp| aki", fák gyújtani a házamat, Pedig ez óvá­ció v©». Mcgnverteni a játékot Bernriorfi alnaVk^ "vöeszközök kaphatók 16% Hunnára edényházbari Hsza Lajos körút 55. Volt Kas Lala eá ejsr >5icdsmoofl0f Mezőgazdasági munkás­tanfolyamokat rendeznek (A Délmagyarország munkatáfn sülül) A földművelésügyi miuiszleí értcsítotte a város hatóságát, hog.vj az Uradalmak és nagyobb gazdaság gok, többek között a város tulajdoj nút képező földbirtokok szolgálatai ban álló gazdasági cselédek részéri ingyenes mezőgazdasági tanfolyam mot rendez. A tanfolyam rendezéséé vcl az a célja a. földművelésügyi kormányzatnak, hogy — mint af 1 miniszteri értesítés mond.ia — * gazdasági cselédek munkája szaki szerűhbó váljék, valamint erkölcsű sz.ínvonaluk emelkedjék, A tan fos lyam háromhetes s nem csupán aa( idén, hanem minden eszlendőberf megrendezik a tavaszi munkálatod megindítása előtt Az első ilyen tanfolyam fcbrnáj 20-án kezdődik egyelőre a esermajejt ri, a karcagi, a nagyk'áRól, a pápaj és a szekszárdi mezőgazdaság? szakiskolában. A tanfolyamra jej lentkezett és felvett gazdasági csej lédokot a szakiskolákban helyezik) cl, ott Kapnak teljes ellátást is. Al résztvevők között díjtalan tankönyv veket osztanak szét s általában mini denről gondoskodás történik, úgyj hogy a tanfolyam a legkisebb kii adással sem jár a gazdasági cselé? dek részére. A kiképzés főként gva} korlatilag, szemléltető módon törté* nik. A résztvevők oktatást kapnnB a növénytermelés, az 'állattenyészJ téa, az érdekeiket szolgáló szocíhííí+ kérdések' és intézkedések és több más probléma tekintetében. A tan* folyamot végzett gazdasági cselé* dek bizonyítványt és Jetvényt kap* nak. Részletes felvilágosítást ni megnevezett' mezőgazdasági iskoláid adnak. Szó van arról egyébként) bogy ha az első tanfolyam sikerrel járna ós esetleg több jelentkező leni ne, mint eredetileg számították, ak* kor ezeket a gazdasági tanfolya* mokat kiterjesztik n szeged ntsól őz* nnxtli gazdasági iskolára és töbtij más alföldi gazdasági népiskolára^ is, ahol a gazdasági Cselédek hason* ló kiképzést kapnának, mint az ed­dig tervbevett mezőgazdasági .swk-} iskolákban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom