Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-21 / 42. szám

A halott nélkUli temetés Ugye a szegedi törvényszék előtt Hogyan feltek a koporsóba forgácsot és földet Talpal Mihályné helyett — A törvényszék elrendelte a bizonyítás kiegészítését (A Délmagyarország münkatár- I fától) Emlékezetes az a különös és ízokatlan temetési jelenet, amely az elmult év márciusában játszódolt lo a felsővárosi gycvi temetőben. A városi közkórházban hoszszabb betegség után meghalt Talpal Mihályné várösi eltartott. Szabályszerűen kitűzték a temetés idejét, de ravatalra nem került a halott ás a holttest helyett forgáccsal, földdel és tégladarabhal töltöttéle, meg a koporsót, amelyet azután szabályszerűen — dc holttest nélkül — elföldeltek. Ez március 30-án játszódott le, nemsokkal később; névtelen levélben közölték a rendőrséggel a történteket A rendőrség először hitetlenkedve fogadta a bejelentést, majd megindult a nyomosáé. A temetőben meg is találták Talpai Mihályné „sírját", elrendelték a sír felbontását és ekkor kiderült, bogy a névtelen feljelentés 'gazát mondott. A kiemelt koporsóban holttest helyett forgácsot és földet találtak. Ez a temetési ügy annakidején élénk feltűnést keltett. Csalás címén vádiratot adtak ki és az ügy pénteken került a szegedi törvényszéken dr. Keszthelyi Béla törvényszéki bíró elé. A főtárgyaláson kiderültek a különös „temetés" részletei. Mislőtt Talpal Mihályné a kórházba került volna, belépett a Faragó temetkezési egyesületbe, fizetni kezdte a tagdíjakat azzal, Hogy az egyesület gondoskodik majd a temetési költségekről. Amikor betegeskedni kezdett, az öregasszony megállapodott egyik jóismerősével, Orosz Józsefijével, bogy ismerőse fogja fizetni helyette a díjakat, ezzel szemben a temetkezési egyesület annakidején majd az ő kezéhez fizeti ki a temetési összeget és abból Oroszné gondoskodik majd a temetésérőt. Amikor márSlus 26-án Talpalná meghalt. Oroszné megkapta a 300 pengős temetési összeget és azonnal érintkezésbe lépett Hegedűs Béla temetkezési vállalkozóval. megrendelte a temetést és lefizetett harmadosztályú temetés Céljából 110 pengőt. Ezután következett a temetés — bolttest nélkül. Hogy Hogyan játszódott le az égési, azt deríti ki most a bíróság. A különös ügyben az ügyészség öt ember ellen emelt vádat Csalás büntette és vallás elleni kihágás miatt, mindazok ellen, akiknek szerepük volt a holttestnélküli temetés ügyében. Vádat emelt Hegedűs Béla temetkezési vállalkozó, KuCsla András sofőr, Tóth Pál hullaszolga. Kaliezka István kof'sis, Hajnal Károly temetkezési vállalati alkalmazott ellen. A vádirat szerint a vádlottak azzal követték el a cselekményt, hogy maguknak jöartalan vagyoni hasznot szerezzenek. Orosz Józseféét azop fondorlattal tévedésbe ejtették, bogy a Hegedűs rég elvállalta Talpai Mihályné eltemetése de az elhalt helyett csupán egy földdel sryalufográecsal telt iires koporsót temettek el ravatalozás nélkül és ezzel Orosznénak 140 pengő kárt okoztak. A pénteki főtárgyaláson Hegedűs Béla tagadta bűnösségét és kijelentette, hogy semmi része sincs az ügyben, senkinek nem adott olyan utasítást, hogy holttest nőikül játsszák el a temetést, nem is tudott az egészről. Elmondotta, hogy a temetés délutánján találkozott a gyászkoesival, a kocsis leszólt hozzá, hogy „nem kaptunk holttestet", mire ő azt felelte, hogy siessenek, mert elkésnek a temetésről. Ezt azonban azért morujotta, mert ugyanaznap kellett eltemetni dr. Bdfé Ferencet, aki a klinikán halt el cs ő azt hitte, hogy a kocsis megjegyzése erre a holttestre vonatkozik. Fogalma sem volt, hogy a másik halottról van szó, azt hitte, hogy az már régen kint van a temetőben és nincs semmi akadálya a temetésnek. Csak másnap tudta meg alkalmazottaitól, hogy tulajdonképpen mi történt. Megismételte, hogy semmit sem tudott az üres koporsóról és senkinek sem adott olyan utasítást, hogy ha nem kapják meg a holttestet, akkor Is el kell földelni a forgáccsal telített koporsót, ft szabályszerűen elküldötte embereit a hullakamrába a holttestért. Kucska András sofőr nem tudott az ügyről, ő csak a hozzátartozókat vitte ki a temetőbe kocsiján. Tóth Pál, a kórház hullakamrájáuak szolgája azzal védekezett, hogy semmi része nines az ügyben, őtőle nem kérték a holttestet és ő nem Is adta ki senkinek. Kaliezka Tstván gyászkocsis és Hajnal Károly temetkezési alkalmazott terhelő vallomást tettek és azt mondották, liogy megmásítják a rendőrség előtt tett vallomásukat, mert a való helyzet az, hogy ők utasítást kaptak, Jiogy vigyék hí as Üres Koporsót n temetőbe. Szerintük ők figyelmeztették Is a vállalkozót, Hogy nem lesz-e baj az ügyből. A rendőrség előtt, mondották, azért vallottak másképpen, mert szerintük a vállalkozó befolyásolta őket. A tárgyalás során azűtán felefőt került arra a kérdésre, hogy mégis mi történt és hova került Talpai Mihályné Holtteste, ha koporsóját üresen engedték le a földbe. Kiderült, hogy a rendelkezések szerint, mivel hozzátartozó nem Jelentkezett a Holttestért, átadták as egyetemi bonctani intézetnek tanulmányi célokra. Az intézetben a holttest különböző darabjain tudományos tanulmányokat folytattak, de később' a Holttest részeiért sem jelentkezett ?enki aa intézetbon így azt senkinek sem adhatták ki. Orosz Józsefné kihallgatása ntán dr. Némerly Gyula és dr. Kormányos István védők a bizonyítás kiegészítését kérték, a kórház, a felsővárosi plébánia megkeresését, va. lamint a nyomozásban részt, vett közegek kiliillentását, ezenkívül dr. Kéme'dy kérte KafipA* Sé Hajnal vádlottak elmeállapotának szakértőkkel. való megvizsgálását. Dr. MeCséC József ügyész szükségtelennek tartotta a bizonyítás széleskörű kiegészítését, tiltakozott az elmevizsgálati indítvány ellen, a két vádlott minden befolyástól mentesen mondotta el vallomásátdr. Keszthelyi Béla törvényszéki bíró egyelőre esüpáa Kiss István GÉLMAGYARORSZAG f Szombat, 5S43. február 21. 1 államrendőrségi detektív kihallgatását rendelte el, akinek arról keh' vallomást tenni, hogy hogyan foly( le a nyomozás és a vádlottak kr hallgatása, vájjon próbálta-e valaki befolyásolni Kaliezkát és Hajnalt A törvényszél a főtárgyalás! március 6-án folytatja. A fertöiö állaibcleőségek elleni fokozott védekezésre hívta fel a város figyelmet a földművelésügyi miniszter Bu ianest kedvelt niagvar énekesnője, Bíró Csia* Pannika m nden esle a Baross-étteremben F. tyol Jancsi cigányzenekara lpsé'i. Polsttri arak. Flakk«n«eat! Tula'óonos Csere? jór-e'né. (A Délmagyarország mftnkatdrsától) Most érkezett meg a Városhoz a földművelésügyi miniszter utasítása a fertőző állatbetegségek elterjedésének megakadályozása, illetőleg megelőzése ügyében. A miniszteri utasítás a tavaszi állatvizsgálatokkal kapcsolatos teendők iránt intézkedik és igen szigorú intézkedéseket tartalmaz a fertőző állatbetegségek meggátlésa tekintetében. Kiemeli a miniszteri rendelkezés, hogy az illetékes hatóságoknak a legmesszebbmenő gondossággal kell eljárni az állatvizsgálatok során. Különösen a lóvizsgálatoknál kell a legszigorúbb ellenőrzést gyakorolni, tekintettel arra, hogy igen veszedelmes állatbetegségek terjedtek el — mondja a miniszteri leirat —, mint a takonykór, a riihesség, a ragadós száj- és körömfájás stb. Különös súlyt kell arra helyezni — szól tovább a miniszter utasítása —, hogy a vándor-cigányok, a házalók, a fuvarosok, kubikosok, vándoroírkuszosok és lókcrcskedök egypatás állatait, valamint a keleti harctéren megfordult állatokat a leggondosabban megvizsgálják. A juh himlő is nagy mértékben el volt terjedve az ország területén. Ennek a betegségnek az a tulajdonsága és veszedelme, hogy a szokásos védőoltással még terjesztik is. éppen ezért az oltást Fsak olyan helyeken szabad végezni, ahol a betegség mái fellépett, mert a beoltott állatok fertőzöttek és maguk is terjesztik a himlőt. Ügyelni kell arra, hogy a sertésvész és a sertésorbánc okozta betegségek számát csökkentsék. A miniszteri rendelkezés utasítja a város vezetőségét arra, hogy hívja fel a gazdák figyel* mét, hogy az országban egy új, eddig ismeretlen veszélyes állatbetegség, a fertőző bénulás lépett fel. Az ilyen bajban megbetegedett állatokat azonnal meg kell semmisíteni. A leölt állatokért állami kártalanítás jár. Számolni kell ebben az évben arra íj, — folytatja a miniszter leirata —, Hogy különféle élősködők által okozóit állatbetegségek lépnek fel. Ennek megelőzésére irtani kell az iszapösirát. A mnlt évben fellépett az ország területén az igen veszedelmes tyúkpestis. Ezért 'állandó és fokozottabb ellenőrzés alatt kell tartani a baromfiállományt minden gazdaságban. A miniszteri leirat további része az állntveszettség elleni védőoltás kötelező voltát fekteti le s részletes utasításokat ad a veszedelmes állatbetegségek elleni védekezés tekintetében. A város vezetősége a kapott utasításnak megfelelően már meg is tette a ezükséges intézkedéseket az állatbetegségek elterjedésének megakadályozására. Tenyészbaromfíf kaptak a szegedi gazdák (A Délmagyarország munkatársától) A közellátási miniszter és « földművelésügyi miniszter elé illetékes tényezők már korábban olyan tervezetet terjesztettek, amely hivatva van a délvidéki baromfitenyésztés fokozását és minél nagyobb sikerét biztosítani. Ennek » célnak elérése érdekében a két minisztérium a tervezet szerint külöuféle intézkedéseket léptelett életbe egyrészt a baromfitenyésztés népszerűsítése, másrészt pedig a bo« ramfiállomány megnövelése érdekében. Elsőrendű fontosságú voltai baromfiaknak szükséges takarmány biztosítása, ebben a tekintetben a miniszter idejében értesítette a baromfitenyésztő gazdákat, hogy takarmányigénylésüket jelentsék be az illetékos hatóságoknál, hogy azntán az igénylők mértéke szerint utalhassa kl a megfelelő takar* mánymennyiséget. Az igénylések bejelentése már meg is történt, a kiutalásokra is sor került és az szünet nélkül folyamatban van. A takarm án ykiutal ásókkal egy Ide j íileg a földmüvelésügyi miniszter különféle baromfifajok alanyalt oszttatta ki a jelentkező gazdák között: i szegedkörnyéki gazdák — mint a gazdasági felügyelőség idevonatkozó jelentése megemlíti — Jelentős mennyiségű baromfit kapták tenyésztésre. Ezzel az intézkedéssel a tojásellátás kérdését is szem előtt tartotta a földművelésügyi és « közellátási kormányzat, sőt ezen túlmenően arról is gondoskodás történt, hogy a baromfiak megfelelő mennyiségben piacra Ikerül.ionok. A belföldi szállítás és az export szempontjából elsősorban számbaveendő tenyésztési központokban nagykapacitású Hűtőházakat kíván építtetni az állam, sőt . ilyen hűtőházak létesítésére felbív í ta a magánosokat éa intózrn'éuyekeif is. Ilyen nagy expori hűtőház —> mint ismeretes. Szegeden is létesült s építkezése már befejezés előtt áll. valószínűleg a nyár folyamán adják 'át a forgalömnaV. Hasonló hűtőházakat építenek a Délvidék számos városában és községében, hogy ezzel megkönnyítsék a legfontosabb baromfitenyésztő területnek a Bélvidéknek és a szegedkörnyéki tnnyavilágnnk szállítási forgalmút és tenyésztési lehetőségét