Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-21 / 42. szám

Háromfajta házat épit Szeged-kSrnyéken Nép- és Családvédelmi Alap (A Délmagyarország munkatár­sától) Beszámoltunk már arról, hogy a tavasz beköszöntésével az Országos Nép- és Családvédelmi Alap felügyelősége nagyarányú építkezéseket kezd meg az egész or­szágban. 'A terv szerint áprilisban részben befejezik, részben pedig megkezdik 5000 Családi ház építé-« sét aiü ország néhány vidékén. Leg­több' ház a Szegedtől Békéscsabáig húzódó területen, a ,.viharsarokban" épül. Szeged közvetlen "környékére 50 egyszobás, vagy kétszobás Jcis 'családi Ház jut, amelyet az építke­zések befejezése ntán 'átadnak a sokgyermekes, szegénysorán csalá­doknak. Érdekes megvizsgálni ezeket a ház-tervrajzokat és az ezzel össze­függő költségvetési táblázatot, amely pontosan lerajzolja és meg­határozza, h"ogy milyen lesz egy­egy ilyen új családi házi A szociális felügyelőség három­féle házat tervezett? úgynevezett árvizes házát, falusi parasztházat és városszéli munkásházat. Az első kategóriába tartozó házak épültek és épülnek még most is a szeged­környéki árvízsujtotta területen. Ennek a háznak alapterülete 48 négyzetméter, a kétszobásé 57 négy­zetméter, költsége pedig 2400, illető­leg 3000 pengő. Á falusi parasztház 75 négyzetméterre épül 3600 pengős költséggel. A városszéli munkás­házak ikerépületek. Ilyen házak épültek a Horthy-telepen. Az iker­házak alapteriileet 64 négyzetméter, felépítési költségük 5000 pengő. Mindegyik típusnál igen nagy gon­dot fordított nz egészségügyi köve­telményekre, tiszta, szellős, napos, épületek, nedvesség ellen jól szige­telt fundamentummal, melegtartó falakkal. A padlózat Pothadásmen­tes, a jó világítást és a szellőzést nagy ablakok biztosítják. Minden háznál külön mosófülkét is építe­nek' olyan helyeken, ahol az iker­házak mellé nem építik fel 3Z p iker­melléképületeket". amelyek minden szükséges mellékhelyiséget, mosó­konyhát, kamrákat magukban fog­lalnak. A Duna—Tisza csatorna szegedi betorkolása (A Délmagyarország munkatársától) A Duna—Tisza csatornával — a Vedres-féle terv után először — a földmivelésügyi minisztérium 1905. &vi kiadásában megjelent könyv fog­lalkozott A nagyszabású mű minden vonatkozásban felöleli a csatorna kérdését. Egyetlen hibája volt, hogy a Szeged javára kimutatható számszerü­ségek sorozata dacára nem Szegedet tartja a legalkalmasabb bctorkolúsi helynek Hieronymi kereskedelmi miniszter 1901 évben a csongrádi betorkoiás mellett döntött. Szeged érdekében Lá­zár György polgármester emlékiratot készített és juttatott el a miniszter­hez, de Hieronymi hajthatatlan ma­radt. Lázár polgármester a csatornát a Duna-Tisza-közének legnépesebb vidékein kívánta átvonultatni: Döm­söd, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás, Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunmajsa és Kiskundor0zsma érin­tésével Szegednél torkolna a Tiszába. BELVÁROSI MOZI Szombattól hétfőig A MÚMIA BOSSZÚJA A megdöbbentő titokzatos kalandok filmje. Két kalandvágyé ifjú és egy gyö­nyörű nő kalandjai Egyiptom misz­tikus földjén. Á megmagyarázha­tatlan rejtélyek idegtépő filmje. Főszereplök: DICK ECRAN PEGGY MOR&N HÍRADÓ Köznap 5, 7, 9 Vasárnap 3, 5, 7. 9 A miniszter röviddel ezután bekö­vetkezett halálával a csatorna hosz­szabb időre lekerült a napirendről. 1931-ben uj fázisába jutott a csa­torna kérdés. A Szolnokon tartolt konferenciát igen népes országos ér­tekezlet követte, melyet Kenéz Bcla a csatorna országos bizottságának akkori elnöke hívott össze s ezen a szolnoki bekapcsolás jutott ejötérbe. Ezen az értekezleten Szeged városát Berzenczey Domokos műszaki főtaná­csos képviselte és erélyesen vitatta Szeged elsőbbségét, kifejtvén, hogy Szolnok a Dunához, illetve a fővá­roshoz való közelsége folytán nem alkalmas a betorkolásra s igy elké­szítése nem szolgál országos érdeket. A szolnoki értekezletet megelőző­en és követőleg Szolnok és Csongrád állandóan felszínen tartották a csa­tornakérdést. Külön említést érdemel Csongrád vármegye alispánjának tel­jesítménye, aki egész kötetet bocsá­tolt a nagy nyilvánosság elé, mely­nek minden betűjével küzdött a cson­grádi betorkolásért, amely a várost — szerinte felvirágoztatná. Szegeden a két város küzdelmének idején hivatalos helyről csak a ke­reskedelmi és iparkamara részéről történt megmozdulás. Néhai Somogyi Szilveszter polgármester távol kí­vánt maradni a harctól. A két város harcában papiron Csongrád lett a győztes. Néhai Saió Elemér földmivelésügyi miniszteri ta­nácsos, a vízügyek és a csatorna ki­váló szakismerője személyesen kö­zölte a szegedi betorkoiás propagá­lóival, hogy felsőbb helyen a csator­na sorsát eldöntötték, mely Szeged és Szolnok között Csongrád fölött jut betorkolóhelyhez. A kivitelezésből azonban nem Icfit semmi. A csatorna szegedi betorkolása most újból aktuális. Szeged város ha­tósága már lépéseket tett abba az irányba, hogy Szegeden legyen a be­torkoiás. Ezt a megoldást a kereske delmi szempontokon kívül az árviz veszély végleges elhárításának orszá­gos érdeke ma különösen Darencsoló­lag teszi szükségessé. Hogyan történik a házasság eíőtti kötelező orvosi vizsgálat A tiszti főorvosi hivatal felvilágosításai (A Délmagyarország munkatár­sától) Vitéz dr. Tóth Béla tiszti fő­orvos a közigazgatási bízottság leg­utóbbi ülésen bejelentette, hogy hivatalában minden zavaró körül­mény nélkül rendben folyik a mi­niszteri rendelet kihirdetése óta a házasság előtti kötelező orvosi vizs­gálat. Eddig mintegy 40 házasulan­dó fél kért tiszti főorvosi igazol­ványt azért, hogy házasságát meg­köthesse. A jelentkezések legna­gyobb részének ki lehetett adni az orvosi igazolványt. A kötelező orvosi vizsgálatról a nagyközönség Csak azt tudja, hogy február elsején lépett életbe az er­revonatkozó rendelkezés s talán még azt, hogy mennyibe kerül a tiszti főorvosi igazolvány kiállítá­si díja. Högy azonban miképpen folyik le, mi a hivatalos útja a technikai lebonyolítása ennek a munkának, arról talán sejtelme sincs. Erre vonatkozólag a tiszti főorvosi hivatalban a következő­ket mondták el nekünk} A cél: megmenteni az utódokat, .. A" házasság előtti kötelező orvo­si vizsgálat Célja — mondották ne­künk — erős és életképes, egészsé­ges utódok biztosítása. A statiszti­kai adatok azt a szomorú tényt igazolják', bogy Magyarországon a házasságoknak több mint 10 száza­léka gyermektelen és több mint 18 százaléka beteg utódokat hoz életre. Ez 28—30 százalékos kiesést jelent a jövő nemzedék kialakulása te­kintetében. A gyermekszületések elmaradásának igen sokrétű oka van, többek között a tagadhatatlan szociális vonatkozású ok is. De igen jelentős mértékben tekintetbe jön az is, bogy a házasságot kötött szülők egyike, vagy mindkettője beteg. S ha az ilyen házasságból születnek is utódok, azok túlnyomó többségben halva jönnek a világra, vagy testi hibával, nyomorékon, be­tegen születnek meg borzalmas és szerencsétlen áldozataiként a vér­bajnak. Ezért igen fontos, Kogy há­zasságkötés előtt, ez a betegség, va­lamint a tüdőbaj, a gyengeelméjű­ség és egyéb örökölt fertőző beteg­ség ismertté váljanak a hatóságok előtt is azoknál az egyéneknél, akik házasságot kötnek. Ha lehetséges, ba van még segítség, akkor ezeket a házasulandó feleket kigyógyítják s gyógyulás után adják ki az iga­zolványt. amely lehetővé teszi szá­mukra a házasodási. Ha nincs se­gítség. akkor mindkét félnek leg­főbb érdeke, hogy a házasság ne jöjjön létre, mert eselteg nemcsak két embert tesz szerencsétlenné, A vizsgálat a fertőző gümnkór­ra és a fertőző nemihetegségre ter­jed ki. Megkönnyíti a vizsgálat munkáját, hogy e két betegség el­leni védekezést már korábban sza­bályozta egy külön törvény. A tör­vény értelmében ugyanis, aki gii­mőkór, vagy fertőző nemibetegség­gyanús, az köteles magát orvossal gyógykezeltetni. Igy azután a mtln­kának ellenőrző része bizonyos könnyebbséget kap ennek a törvény­nek végrehajtása áltaL Az adatok felvétele a tiszti főorvosi hivatalban A házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot a rendelkezés értelmé­ben a tiszti főorvosi hivatalnak kell végeznie. A tiszti főorvosi hi­vatalban először az általános egész­ségügyi állapot megállapításához szükséges adatokra vonatkozóan hallgatják ki a jelentkezett háza­sulandó felet. A kihallgatásról jegyzőkönyvet vesznek fel. A jegy­zőkönyv felvétele előtt figyelmez­tetik a házasulandót, hogy a házas­sági törvény értelmében azt. aki az orvosi bizonyítvány megszerzése érdekében lényeges kérdésben tud­va és akarva hamis adatokat moud he, vagy valamit elhallgat, az vén­séget követ el és egy esztendeig ter­jedő fogházzal büntethető. Röntgen- és vérvizsgálat Az adatok felvétele után követ­kezik az orvosi vizsgálat, amely­nek megállapításaitól füg|g. högy a házasulandó fél megkaphatja-e a házasságkötéshez engedélyt adó hivatalos orvosi bizonyítványt. Röntgen-vizsgálat. vérvizsgál at egészíti ki aZ általános egészségi állapot megállapítása érdekében el­végzett orvosi vizsgálatot: a vér­vizsgálat eredményének kimutatá­sa után kaphatja Csak meg kedvező eredmény esetén a házasulandó a bizonyítványt arTÓl, hogy egészsé­ges. A vérvizsgálat anyagának megvizsgálása természetesen nem történhetik azonnal: egy-két nauof igénybevesZ, míg a vért megvizs­gádják rmoTelelő orvoslaboratóriu­mi eljárásokkal­Felmentés adható... A tiszti főorvos a miniszteri rendelkezés értelmében mellőzheti a vizsgálatot akkor, ha a házasu­landó nő a belügyminiszter által arra feljögosított orvosnak 30 nap­nál nem régibb keletű bizonyítvá­Korzóban " Ma, a nagy francia filmi JEAN GABIN JULES BERRY és ARLETTY főszereplésével MIRE MEGVIRRBD SZÉCHÉNYI MOZI Ma 5, 7 8 órakor! Budapesttel egyidőben! CSAK MUfi Három ember regénye CAROLE LOMBARD Az asszony, akinek szive van, de nincs joga KAY FRANOS A másik asszony, akinek joga van. de nincs szive CARY GRANT A férfi, aki csak a szivére hallgat VILAGSIKEE1 Azonkívül Legújabb UFA-HTRADŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom