Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-19 / 40. szám

Ujabb hét ikerház építését kezdik meg a Horthy-telepen 30 szegénysorsu család költözik be 30 lakásba 310 gyerekkel — Áprilisban megkezdik az alsófanyai telep építését (A Délmagyarország munkatárfától) Sokszor beszámoltunk már arról, hogy a városnak legközelebbi terve az, hogy a Hörthy-telepen tavaly 8 ikerházat építettek egyeuíént két darab kétszobás lakással, •sszesen mintegy 100.000 pengős íöltséggeL A telepet azért létesítette a város a Nép- és Családvédelmi Alappal együttműködve, hogy :t sokgyermekes és szegénysorsú ' zsalááokat egyrészt otthonhoz, lakáshoz, másrészt pedig olyan lehetőségekhez juttassák, hogy házi állattenyésztés és háziipari munka özése folytán létalaphoz, megélhetéshez jussanak. Az eredeti terv ízerint mult év tavaszán adták volna át rendeltetésének a Horthy-tetepet, beköltöztetve a telepre 16 szegénysorsú, sokgyermekes családot. Ezt a tervet azonban nem lehetett megvalósítani, mert az építőanyag beszerzésének időközben bekövetkezett nehézségei miatt nem lehetett felépíteni a Horthy-telepi házak melléképületeit Most azntán fordulat következett be a telep ügyében. Mint annakidején az árvíz által rombadőlt házak újjáépítésének problémáját, ágy most a Horthy-telep ügyét is kivette az állam a város kezéből és a Nép- és Családvédelmi Alap vezetőségének olyaniráfayú rendelkezést adott ki, hogy további hét ikerláz építésével bővítse ki a telepet s a lehető legrövidebb időn belül telepítse be a szegénysorsú sokgyermekes Családokat. A közjóléti szövetkezet a város vezetőségével lefolytatott tanácskozások után összeállította azoknak névsorát, akik a Horthy-telep lakói lesznek. Eszerint aa Horthytelep 15 ikerházába, vagyis 30 lakájába 30 szegénysorsx'i szülő, összesen 310 gyerekkel költözik be. A még hiányzó 7 ikerház építését a napokban megkezdik, felépítik a még hiányzó melléképületeket is és a Horthy-tclepct most már visszavonhatatlanul átadják rendeltetésének. Az ünnepélyes aktus áprilisban játszódik le, április első napjaiban megtartják a felavatási ünnepséget a beköltözött telepi lakók részvételével. A további építkezések mintegy 100.000 pengőbe kerülnek, úgy, hogy a Horthy-telep építkezési költsége eléri a 200.000 pengőt. A Horthy-telep építkezései, kibővítési és berendezési munkálataival egyidőben megkezdik az alsótanyai telepi építkezéseket is. Ismeretes, hogy a közjóléti szövetkezet a Nép- és Csalárlvódplmi Alap terhére a kormányzat rendelkezéseinek megfelelően Alsóianyán 50 egyszobás családi házat épit 600 négyszögöles telkeken. A házhoz adott telken zöldségeskerteket létesítenek, amelynek hozamából azok a szegénysorsú sokgyermekes családok, akik megkapják a házat és a telket, könnyen törleszthetik a ház vételárát. Minden gyermek után bizoj ngos százalékos engedményt kapnak a beköltöző családok, 10 gyermek' ntán a vételár 70 százalékát engedik el, vagyis az ötezer pengős költséggel épült alsótanyaí családi házakat átlag mintegy 1000 pengőért kapják a 10 gyermekes családok. Még a tűzbiztosítást is sikerült minimális mértékben megállapítani a kis családi házak tulajdonosainak: minden ezer pengő után 40 filléres biztosítási díjat fizetnek. Az ötven Családi ház építését április első napjaiban kezdik meg, a szükséges építőanyagok szállításra várnak, nagyrészt már meg is érkeztek Szegedre. Március elseién végleg megszűnik Szegeden a szellemi inségmunka Nyugdijjogosultságu alkalmazottak lesznek a visszatartott inségmunkások BELVÁROSI MOZI Ma utoljára Vaskorona grandiózus filmremek. Páratlanul szép film. 8,7. Í (A Délmagyarország munkatársától) Ismeretes az a belügyminiszteri rendelkezés, amely kötelezővé tette két esztendővel ezelőtt, hogy a városok vezetőségei a lehető legrövidebb időn belül oldják meg a városi hivatalokban alkalmazott szellemi inségmunkások kérdését A miniszteri rendelkezés antiszociálisnak bélyegezte, hogy a szellemi inségmunkások, akik sok esetben már évek óta igen jelentős és foni tos munkát végeznek el a városi hivatalokban, 15—30 pengő dotációt kapnak havonként. Ez ellen az állapot ellen a társadalomnak számos tagja harcolt annakidején s ennek a harcnak eredményeképpen azután a miniszter tette meg az első lépést azirányban, hogy ez a „megszokottá" vált antiszociális rendszer továbbra ne álljon fent a városi hivatalokban. Hivatali munka a véglegesítés reményéért A probléma megoldása azonban nem mutatkozott könnyűnek egyrészt azért, mert a szellemi inségmunkások nagyrészo nem volt hajlandó annakidején engedni semmiféle olyanértelmű felszólításnak, hogy hagyja ott a várost és keressen jobb elhelyezkedést, mert ezek a rendkívül alacsony bérért dolgozó szellemi szükségmunkások nagyrészt abban a reményben dolgoztak — sok esetben díjtalanul —, hogy egyszer majd bekerülnek a városhoz, mint szerződtetett, vég»legesitett alkalmazottak® Amikor az első ilyen akció elindult, az inségmunkások túlnyomó többsége kijelentette, hogy „ha már eddig dolgozott a városnál, akkor most nem hagyja abba a szolgálatot, mert hiszen ez az egyetlen reménye arra, hogy exisztenciát ala(íorzóban Ma utoljára! JOSKPHINE BAKER-el II fekete Vénusz KOLOZSVÁRTÓL ZÁGONIG és HÍRADÓK píthat. És az inségmunkások: számszerint 245-en, továbbra is működtek a városházán reggel 8 órától sokszor este 8 óráig, ebéd és pihenés nélkül, havi 15—17—25—30 pengőért. Emellett azonban az is nehezítette a megoldást, hogy a város költségvetésének összeállítását igen erős . mértékben befolyásolta volna az, hogyha a régi időkből megmaradt szokástól eltérően nagyobb dotációt állapítottak volna meg és fizettek volna ki az inségmunkásoknak. Ilyenirányú próbálkozásokat végrehajtott a város s egy-két hivatalban fel is emelték a szellemi inségmunkások fizetését: ez azonban nem volt generális intézkedés é^ lényegében nem változtatott ta helyzeten. A szükségmunkások kiválogatása A miniszteri rendelkezés azután gyors változtatást írt elő. Ennek a rendelkezésnek értelmében a városnak határoznia kellett afölött, hogy alkalmazza-e továbbra is a szellemi inségmunkásokat, illetőleg a szorgalmas és ügyes, tehát bevált szellemi inségmunkások közül kiket tart meg továbbra is a város szolgálatában a felemelt díjazás mellett. A döntés nem volt könnyű, mert a város vezetősége nem tudott gyors határozatokat hozni atekintotben, hogy kiket tnd nélkülözni a hivatalokban. A szellemi szükségmünkások nagyrésze kitűnő hivatalnoknak bizonyult s ezért egyrészt emiatt a szempont miatt, másrészt pedig azért, mert csaknem minden hivatal szinte emberfeletti munkát végzett a restanciák feldolgozása érdekében: nem lehetett azonnal dönteni abban a problémában, hogy van-e egyáltalán szüksége s ha van, akkor hány szükségmunkásra van szüksége a városnak. Igen sok szempontra kellett tokintettel lennie a városnak. Elsősorban az ügyes, bevált szellemi inségmunkásokat kellett megtartani a városnál, a családos inségmunkások helyzete, a teljesen szegénysorsúak alkalmazása éppolyan irányadó szempont volt. mint az, üogy lehetőleg minden szellemi inségmunkásnak biztosítsa továbbra j is a város a legszűkebb napi megI) El M.A Ci Y, A RO R SZ A « ff Csütörtök, 1942. februÁr RJÍTJ WTL jiTTYtJ élhetéshez szükséges filléreket. A válogatás munkája hosszabb időt vett igénybe s ennek eredményeképpen nz egykori 245-ös létszám 105 főre apadt. Megmaradt 105 szellemi inségmunkásnak bellett tehát megoldani a megélhetési problémáját éppen akkor, amikor már a rendkívüli idők amúgy is számtalan sok szociális és egyéb problémát vetettek felszínre. Látnivaló volt. hogy a város a maga erejéből nem tudja megoldani ezt a problémát mái* csak azért sem. mert sem kellő anyagi fedezet, sem pedig megfelelő szervezet nem áll rendelkezésére az ügy lebonyolítására. A népjóléti hivatal ugyanis annyira túl volt zsúfolva cgyébíráuyú munkával is. hogy képtelennek bizonyult volna ennek a problémának gyors megoldására. Az anya"i ''edewrffil beszedett insé"-adő nedig jóval kisebb volt. semhogy fedezhette volna az ezzel járó kiadásokat. Ez azonban nem lehetett mentség mert a problémát a miniszter intencióinak megfelelően a leggyorsabban meg kellett oldani még pedig vagy úgy. bogy az öszszes szellemi inségmunkást elbócsájtják, vagy pedig úgy. hogy a kiválogatottaknak' magasabb fizetést adnak Az inségadó megszűnése Időközben bizonyos konjunkturális állapot köszöntött be a volt szellemi inségmunkások elhelyezkedése tekintetében. Akik egykor a városi hivatalokban dolgoztak, mint ínségmunkások, azok nagyrészt más pályán —; főként a szahad foglalkozásokban, kereskedelmi pályán és egyéb hivatalokban — megfelelőbb elhelyezkedést találtak. úgy, hogy a város válláról leesett az a gond. hogy egykori szellemi inségmünkásainak nagy részéről továbbra is gondoskodjék legalább úgy, hogy valamilyen kereseti lehetőséget keres számukra. Ez a konjunkturális állapot éppen akkor lépte át a küszöböt, amikor a kormányzat ennek a fontos problémának s ezzel egvütt sok más szociális vonatkozású kérdésnek mesroldása érdekében megszüntette az ínséemunka-rendszert és ezzel együtt az inségadót 8 helvébe c nép- és Családvédelmi műnk* illetőleg a nép- és esaládvénf' adót állította be. Ezt az átálRtast hosszas előkészítő, munka előzte meg, úgy. hogy amikor a probléma megoldásának közeli lehetősége szőnyegre került, a kormányzatnak már iólmfíkndő és begyakorolt SZÉCHÉNYI MOZI Ma 4, fél 7 és ,9 órakor! Charles Bover és Bette Davis főszereplésével C6Y ASSZONY HÜ RÖFI ÉLflf Rachel Field világhírű regénye filmen