Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-15 / 37. szám

60 százalékkal csökkent Szegeden a tifuszmegbefegedések száma Nyolcéves küzdelem eredményei — Dr. Ivanovics György professzor a bacillusgardák felkutatásáról és a védőoltások sikeréről (A Délniagyarország munkatársá­tól) Néhány év előtt Szeged volt az országos tifuszelleni védekezés köz­pontja. Evcnkint és nyarankint szinte szabályosan és »törvenyszerüen« meg­jelentek a sorozatos tifuszmegbetege­dések, a közegészségügyi intézmények előtt már szinte hire és »rangja« volt a szegedi tifuszgócnak, amellyel számolni kellett és amelynek >helye« volt a statisztikában. Mintegy nyolc éve annak, bogy megindult a sziszte­matikus küzdelem a tífusz legyőzésé­re és ma már az a helyzet, hogy nem­csak csökkent a megbetegedések szá­ma, hanem a fertőzés járványszerü fellépése megszűntnek tekinthető. A küzdelem — legalább a közegész­ségügynek ezen a szakaszán győ­zelemmel járt. Voltak évek, amikor 250 —300 tifuszmegbetegedés fordult elő Szegeden és a közvetlen környékén, ma csak elszórtan jelentkezik egy-egy megbetegedés. A küzdelem kétirányú volt: elsősorban felkutatni a bncillus gazdákat, ugyanakkor mindenütt, ahol szükség mutatkozik, tömegesen alkal­mazni a védőoltásokat. A munka ku­tatói és ellenőrzési részének megszer­vezését és megvalósítását dr. iva­novics György profeszor. 8Z Orszá­gos Közegészségügyi Intézet szegedi vizsgálóállomásának akkori vezetője végezte rendkívüli eredménnyel, most ezt a munkát folytatja és tovább épí­ti dr. Kanyó Réln professzor a sze­gcdi vizsgálóállomás élén. A küzde­lem másik nagyvonalú, rendkívül fá­radtságos és körültekintő részének ér­deme a szegedi tisztifőorvosi hivatalt illeti, dr. Sajó Lajos kezdte meg a védőoltások alkalmazását és évek óta vitéz dr. Tóth Bcla főorvos folytat­ja nagy körültekintéssel és mindenütt elismert eredménnyel. A két intéz­ménynek és kiváló vezetőinek köszön­hető. hogy az évenkint fellépett tí­fuszjárvány ma már nem probléma többé és Szeged örvendetesen leszo­rult a tifuszstatisztika >előkelő« eNő helyéről... A bacilfusqazdik kutatása A nyolcéves munkáról, a kűzde'em elindításáról és első eredménveiről beszélgettünk dr. Ivanovics Gvőrgv professzorral, a szegedi egye­tem kórtaní és bakteoroiogiai tanszé­kének fiatal, kiváló vezetőjével. A küzdelem állomásait és munkáját igy világította meg a professzor a Déi­magyarország munkatársa előtt: — A vizsgálóállomást a Közegész­ségügyi Intézet országos szervezet? <oretében szerveztük meg Szegeden. Ma már az állomást Kanyó professzor vezeti és ő irányítja a további mun­:át is. Az állomáson elsősorban a tí­fusz ellen kellett felvennünk a küz­delmet, mert cz Szegeden egészen kü­lönlegest kérdést jelentett Meg kell mondanom, hogy a munka oroszlán­részét a tisztiföorvosi hivatal végez­te a tömegesen alkalmazott védőol­'áísal. A mi munkánk az volt. hogy •Isősorhan felkutassuk a bacillusga*. fl.'H-ní mo-fnl-l* l>«l.»«nmlni,i,) viza­Köszönetnyilvánítás Szeietett jó Férjem el­hunytával ért nagy bánatom­ban az irántam tanúsított részvétért és szerettem sír­jára helyezett virágokért ez­úton mondok hálalelt szívvel köszönetet a rokonoknak, jó­barátoknak és ismerősöknek llr. TftRóf'/Y MÍHALYNÉ gálatok segítségével Ezenkívül állan­dóan ellenőriztük a betegeket. Bizony elég egyhangú és nagy türelmet igény­lő munka volt 20—25 ®zcr vizsgálatot végezni az állomáson. Kétségtelen, hogy a munka oroszlánrészét a tisz­tiföorvosi hivatal végezte, a vizsgá­lóállomás hozzájárult ehhez, mintegy kooperációs szerv, amely lehetővé tette a szisztematikus küzdelmet. — Az első eredmény akkor jelent­kezett — folytatta kérésünkre Ivano­vics professzor —, amikor az emléke­zetes tejepidémia lépett fel. Meglehe­tősen körülményes munka volt, mert clegytejjel dolgoztak és nehéz volt kikutatni a forrást. Ugy sikerült meg­találnunk az egyik gócot, hogy az egyik kórnyéki földbirtokos gyerme­ke tifuszfertözéssel feküdt a klinikán. Amikor elvégeztük a bakteoroiogiai vizsgálatot, feltűnt a beteg neve, ez volt a nyomozás kezdete. Kimentünk a tanyára, amelyről kiderült, hogv ugyancsak szállit tejet Szegedre. Kint megállapítottuk, hogy egész sereg ember fertőzött, magán a fejő emberen is kimutattuk a tifiiszmeghe­trgedést Igy sikerült megállapíta­nunk az egyik gócot, kikutattuk a ka­cillus gazdákat, — ez volt a munka — mondjuk — legdemonetrativabb ered­ménye, — Ennél fontosabb volt az az ál­landó kontroll, amelyet a bacillnsgaz­dáknál végeztünk. Ezenfelül lehető­ség nyilt az orvosok számára, hogy a tífusz diagnózisát végrehajtsák, ez a diagnózis ugyanis nem olyan egysze­rű feladat. Természetesen ezt a több­irányú munkát állandóan és széles­körű apparátussal végzi most tovább az állomás Kanyó professzor vezeté­sével. Ma már nyugodtan megállapít­hatjuk, hogy lecsillapodott Szegeden a tifuszizgalom, 60 százalékos csökkenés Érdekes adatokat közöl az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet, legutób­bi évi jelentése a tifuszelleni küzde­lemről. Megállapítja a beszámoló, bogy a korábbi években országosan minden 100 ezer lakosra mintegy 100 tifuszmesbefesedés jutott, mig ez az aiányszám az elmúlt évben már 100­ról 41-re csökkent, tehát mintegy 60 százalékkal kevesbedett a megbetege­dések száma. Megállapítja a jelentés, bogy cz a nagy eredmény a bacillusgazdák felkutatásának. a védőoltásoknak és egyéb intéz­kedések kövelkezménve. A beszámoló ezt is közli, hogy rendszerint augusz­tusban jelentkeztek legnagyobb szám­inál a megbetegedések, de igen örven­detes, hogy ma már a betegpk 65 szá­zalékát kórházba viszik kezelésre. A legjobban fertőzött 1040-ben Rereg-. Ugocsa-, TJng- és Komárommegve volt, sok tifuszesetet állapítottak meg Kárpátalján. Az adatok szerint 1940-ben 4465 tl­fuszeeset fordult elő az országban, amelynek tiz százaléka — 435 eset — végződött balállal. Korábban, a fen­tebb ismertetett küzdelem kezdete előtt 10 ezer köríti iárt évente n H­JULIÁN NÉ névna»ra olcsó és szép virágok OAA* virágüzletben w ' Szeged Feketesas-utca 13. Szalagfürészen önállóan dolgozó gépmunkásokat valamint csiszolónöket vagy férfiakat felvesz KITTKA JÁNOS fasarok és faárugyár, Kistiszá fl. 0. 323 fuszmegbetegedések száma; tehát a 60 százalékos csökkenés ezekben a szá­mokban is jelentkezik. Csonkamagyarországon nem volt kiütéses tífusz A beszélgetés során Ivanovics professzor rámutatott arra, hogy Ma­gyarország egészen különleges hely­zetben volt a kiütéses tifusz jelentke­zésével szemben, az országban nem lépett fel járványszerüleg cz a beteg­ség. — A kiütéses tifuszt kizárólag az élősdiek egy fajtája, a tetii terjeszti, — mondotta a professzor. Csonkama­gyarországnak szinte azt mondhatom büszkesége volt, hogy nem lehetett erről a fertőzésről beszélni. 1940-ben mindössze 101 ilyen eset fordult elő, időnkint és izolált helyen cigányok közöli egy-egy megbetegedést konsta­táltak a dorozsmai, vagy a miakolo környéki cigánytelepen. Lehetséges, bogy Kárpátaljával és Erdély bizo­nyos területeivel jelentkezni fog itt­ott ez a megbetegedés, amihez hozzá­járulnak a háborús viszonyok. — A kétféle tifusz teljesen külön­böző fertőzés eredménye cs egymás­sal semmiféle kapcsolatban sincs. Hogy mindkettőnek azonos neve van. annak történelmi hátterc van. Régen ugyanis minden sulvos lázzal járó betegséget tífusznak neveztek. A múlt század végén, amikor a tifusz kór­okozóját megismerték és a klinikusok elkülönítették a lázas betegeket, az egyik fertőzést hastífusznak, a mási­kat kiütéses tífusznak neveztek el. — A kiütéses tifusz kórokozóját — folytatta Ivanovics professzor — a világháborúban még nem ismerték Csak a háború után ismerte meg egv délamerikai kutató ezt a kórokozót amely egészen sajátságos apró élő­lény, nem nevezhető baktériumnak és nem sorolható a filtrálható vírusok csoportjába sem. Neve ennek a sa­játságos kórokozónak: Rikettia-Pro­vacclll. két kutató emlékére, akik vizsgálataik közben életüket áldozták a megismerésért Róluk nevezte el a » kórokozót Rocha-Lima délamerikai kutató, amikor megtalálta a fertőző élőlényeket. — A küzdelem és a védekezés ma már szénen fejlődik. — mondotta a professzor Kidolgozták a kiütéses ti fusz védőoltását, bár egyelőre még komplikált az anyag megteremtése nagy mennyiségben még nehézkes n berendezkedés a védőoltás előállttá sára. We? ginek. egv kitűnő len­gyel orvostudósnak sikerült a tetfiHen kitenyészteni a kórokozót és rendki vfil fáradtságos és veszélyes munká­val több százezer ember részére ál'i­tott elő oltóanyagot Amerikában más módszerrel készített védőoltási anva got egv kiváló indiánkeverék kutató­Ruv Castancda. de más eljáró sok is vannak, szép eredményeket ér­tek el német kutatók és a készítmé­nyek igen jól beváltak. — Megkönnyíti a küzdelmet a tor­tőzés ellen az a tény. hogy aki egy­szer keresztiilesett rajta, az hosszé időn át immúnis marad. A fertőzőn beteget a lázas betegnek kijáró kór házi ápolásban és gondozásban kel' részesíteni Ha tetümenlcssé tették a fertőzöttet, akkor a fertőzés nem ter jedhef tovább akár hz ágvába leh ' feküdni. A védekezés első feladata le­hát a fertőtlenítés Végezetül ugv le­het összefoglalni a kérdést, hogv a kiütéses tifusz egvenlő a ruhafetűvej. Ha élősdi nincs fertőzés sem lehetsé­ges, _ fejezte be szavait Ivanovics professzor. A beszélgetés során megvilágoso­dott az a hatalmas munka, amelyet az orvostudomány végez a tifasz leküz­dése érdekében És ezt a munkát mi sem jellemzi jobban, minthogy néhány év alatt hatvan százalékkal csökkent a tifuszfertőzések száma. Az eredmé­nyek mögött a laboratóriumokban, a kórházakban és kint a legtávolabbi földön, tanván. árokban dolgoznak lankadatlan kitart-',ssal és bátorság gal: az orvoshösök. gr-J » El. MAGYAROK SZAG f Vasárnap, 1942 február 15. I HIREK Szegedi utmutatc A Somogyi-könyvtárban és ai egyetemi könyvtárban vasárnap és ünnepnap kivételével könyvtnrs/.<>I gálát A Városi Muzeum egész év bei nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: AprP Jenő Kossuth Laj09-sugárut 59. N}'i­lassy A. béri. Kiss Lajosné Róruai­körut 22, Salgó Péter béri Haláté Klára Mátyás-tér 4, Temesváry Jó­zsef Klan/.ál-tér 9. Szinház és mozik műsora: Belvá­rosi Mozi: Vaskorona, Korzé Mozi: Pusztai szél, Széchenyi Mozi: A lebérsejk. Városi Szin­ház: vasárnap délután cs este: Ci« gányszerelera, hétfő; Vlg öz­vegy, kedden; Szép az élei —oOo— — Csak március l-ig érvényesei a nikkel váltópénzek. Novemberben pénzügyminiszteri reudelet jelent meg, amely a nikkel váltópénzek bevoná­sáról intézkedett. Eszerint a nikkelből vert 10, 20 és 50 filléres váltópénze­ket február 28-án kivonják a forgalom, ból, illetve fizetési eszközként csak addig fogadják el. A 10, 20 és 50 fillé­res nikkelérrnéket a közpénztárak március 31-ig, mig a Nemzeti Bank április 30-ig váltja bc. Február 28-ika után csak a vas 10 és 20 filléresek ma­radnak forgalomban, mig 50 filléres vasérméket nem vernek. A Nemzett Bank információs osztálya felhívja a rözönség figyelmét arra is, hogy az ezüst 5 pengősök érvényben vannak és azokkal kapcsolatban semmiféle ren­'clkczések nincsenek. Házasság. Nagy Erzsébet és Ka­tona László vasárnap délután 5 óra­kor tartják esküvőjüket a fogadalmi templomban. 321 — Rendelettervezet a vendéglátó iparok üzlethelyiségeiről és üzletvite­léről, A kereskedelem- és közlekedés­ügyi miniszter a vendéglátó iparok üzlethelyiségéről és üzletviteléről ren­delettervezetet készitett. A tervezet szerint vendéglátó ipari engedélyt csak abban az esetben lehet kiadni, ha nz üzlethelyiségek, amelyekben az iparos iparát folytatni kívánja, megfelelnek a közegészségügyi, közrendészeti és tüz­rendészeti követelményeknek. A ren­delettervezet részletesen előírja, hosy az üzlethelyiségek milyen magasak le­gyenek, hogy tágasak, világosak, szá­razak és jól szcilőztcthctök legyenek. Részletesen intézkedik a tervezet az üzlethelyiségek tisztántartásáról, aa egyes üzemhez tartozó konyhák meg­építéséről, az üzlethelyiségek beren­dezéséről és felszereléséről. Biztosí­tani kívánja a tervezet, hogv a ven­déglátó ipari üzemekben a legteljesebb tisztaság uralkodjék, ugy a főzésnél, mint általában az ételek és élelmicik­kek készítésénél, tárolásánál. A ter­vezet tartalmazza a vendéglátó ipari üzemekben alkalmazott személyzetre vonatkozó előírásokat. Előírja, hogv a személyzetnek milyen lakó- és liálóbc­rendczcst kell rendelkezésre bocsá­tani. A tervezet tartalmazza' továbbá az erkőtcsvédelmi rendelkezéseket is, A kereskedelmi és iparkamara a ren­delettervezetet nagy példányszámban sokszorosította és az érdekeltségnek hozzászólás céljából rendelkezésére bocsátotta. . A beérkező vélemények alapján a kamara a rendelettervezel ügyében szakértekezletet fog tartani s a tervezetet részleteiben megvitatja. — A TISZA VÍZÁLLASA. A sze­gedi rendőrség révkapitánysága je­lenti: A Tisza vízállása február 14-én reggel 7 órakor 170 ont, hő­mérséklete _0 fok Celzius, a leve­gő hőmérséklete —11 tok Celzius volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom