Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-15 / 37. szám

. „ .... Szeged, Kossulh Lijos-sujárul 21. Kucska M.haly TeWon: 2M3. ^ ^ ^ ^^ Temesvóry József művészeti riportja A MŰÉRTÉKELÉSRŐL hó rom szegedi festőművész nyilatkozatának tükrében A szívesen szemlélődő-gondolkodó embert, mindenütt laláiható problémái közül a művészet birodalmába vezetjük. Cikkünkben egy igen gyakori kérdést vetünk fel, aminek felelete a müértékre és arra a viszonyra igyekszik rávilágítani, ami a mü és a mft>/.emlélő, illetve mü élvező között van. Távol áll tőlünk az a szándék, hogy esztétikai tételek felállításával akár a művésznek, akár a művészeti alkotásokat • szemlélő közönségnek utasításokat, vagy kizárólagos érvényű előírásokat adjunk. A több szem többet lát kedvéért most három szegedi képzőművészt kértünk fel, hogy k< /öljék felfogásukat, arait e téren vallanak. SOKSZOR TALÁLKOZUNK KM BEREKKEL, kik egy-egy műalkotást, tépelődő gonlolkodussal szemlélnek. Keresik azt a lézőpontot, ami leginkább megközelíti a raü valoságos értéket, amivel icgzavartalauabb szemléleti gyönyört kaphatnak. A művészinek meglrataro/asa különválik a szép fogalmatok Amit egyébként szépnek mondhatunk, innak nagyon sokszor semmi köze a művészi értékeléshez. A szép és a művészi közötti különbséget talán a művészileg müveit és a művészileg laikus ember értékelésének szembe-állításává! láthatjuk. A laikust a ntüszeroléletbcn olyan fogalmak és Követelmények irányítják, amelyek mivel ellenvetések a szépről alkotott elgondolásával. elfogulttá teszik. A müvet csúnyának, vagy érthetetlennek tartják. Ezzel szemben a művészi ismeretekkel rendelkező ember müszemléletében elkülöníti magában a szép, vagy tartalmi követelményeit; felismeri a művészi értéket s ez mindentől mentesen önmagában adja a szemlélet örömét. A szép és a művészi amennyire megfér egymás mellett, annvira nélkülözheti is egymást. A művészetnek nem feladata, hogy * szépet mint ideált adja, hanem hogy szépen alkosson. Ha a művészi alkotás értékét ott keressük, ahol a szép, vagy csunva, tetszik, vagv nem tetszik fogalmába ütközünk, úgy önként adódik a kérdés: lebet-e mérték olyan határozatlan princípium, mint a szépség vagy az egyénileg változó telszik-nemtetszik feltétele? Ha valaminek értéket tulajdonítunk, ér- | meg benne, mint egymásban megsoMeghívó A Szeged és vidéki Fclsőipariskolát Végzettek Egyesülete 1912. évi február hó 22-én, vasárnap d. c. 10 órakor, határozatképtelenség esetén ugyanaznap d. e. 11 órakor az, Ipartestület székházában levő egyesületi helyiségben tartja évi rendes közgyűlését Minden tagunk és a Szegeden lakó Kartársak tartsák erkölcsi kötelességüknek, hogy a közgyűlésen megjelenjenek. ELNÖKSÉG 319 tékmérö összehasonlításokra van szükségünk. A legkülönfélébb értékmeghatározáshoz találunk valami normát, amihez mérhetjük. Ezek kizárólag oiyanok lehetnek, amelyeknek a megnatározasa, valamihez való viszonyából adódik. Vájjon a művészi tárgy értékét szintén a vonatkozások réven nyeri? Ezeknek a gondolatoknak hitében átadjuk a szót azoknak, akiket felkértünk arra, hogy mondják el a művészi értékelés mikéntjét. GÁBOR JENŐ FESTŐMŰVÉSZ: — A művészi alkotás az ábrázolt táigynak a művész lelkén való átszürődéséböl jön létre. A tátható világ elemeit ábrázolja ugvnn, de ábrázolásával lelki mélységek fátylát lebbenti fel. Az igazi művész nem reprodukálja a természetet, leikével belefúródik abba és a maga érzésének megfelelően alakítja. Az lélethfien*— helyesebben fotografiaszertien megfestett kép hidegen hagy, mert nem érezteti az alkotó lelkét, mondanivalóját. Szerintem a finoman reaeáló művészi lélek a föfellétele az alkotás értékességének. Ez a legjelentéktelenebhnek látszó dolgokon át is a végtelenséget tudja érzékeltetni kasodnak a szemközt állított tükrök. A művészet engera tükröz, én pedig a művészetet A müvet éljük és valljuk. Önmagukat éljük benne, mert a ml életünket tükrözi, önmagunkat valljuk vele, mert kinyilatkoztat bennünket — A nagy mesterek müvei sokszor kérlelhetetlen leleplezések. Túlságosan jó tükrök ezek. Jó elhitetni magunkkal, hogy ami bennünk szörnyű, az nincs is, mert nem tükrözi senkisem és semmisem. Szánalmas és klslelkü menekülés ez az igazság elől. Természetesen igazi művészetről: cs© dálatosan módon igaz tükörről van szó. Csodálatos, mert az igazsága be nem bizonyítható, mégis Igaz, — élő és valóság! De vannak olyan művek is, amelyek a bennünk" alakutó világnak szörnyűségeit nem tükrözik, vagy csak kevéssé, sokkal inkább a szép merül föl bennük. Ezekkel meg az a baj. hogy örökös szépségükkel unalmasak sőt lealázók, túlságosan csak azt tükrözik, ami bennünk emberi méltóságot jelent, pzt pedig léptennyomon csúffá tesszük önmagunkban.— A művészet varázsfűkor mert színből és hangból, ütemből és formából példáz és utal. Hogyan mene1 kötnénk olvan példától és utalástól. úzeumok képtömegeit néz- janiit meg sem értünk, mert varázs közömbösen menyünk el nyelven beszél. Hogyan piritana ránk — A múze ve. sokszor közömbösen megy nagyméretű harsogó vásznak mellett, de megdobban a szivünk tartalmilag talán nem sokat mondó képeeske mágikus erejétől. Mesterének lelke sugárzik belőle. Ez a lélek felette áll korokon, stílusokon. Ezt kell rn«':rére/ni, ha műalkotás előtt állunk és ehhez bizonv sok tapasztalat és rá. tprmottség szükséges. Biztos szem az, amelv a tetszetős külsősén mögött megérzi az ürességet, ruganyos a lélek. amely követni tudja a forrongó művészit újító kísérleteit és megkülönbözteti az őszinteséget a halandzsától. A kép vagy szobor előtt bele kell helvezkednüríc a kor szellemébe, amely azt létrehozta. — Ami a kép szemléletét illeti, ki kell emelni- művészetellenes álláspont az. ha a kép »természelhíisceét« keressük. Hogy a csendélet göregdinvnvéje ínycsiklandozó, a női arc mily igéző, az ábrázolt jelenet mily mulatságos. A kép felépítése, a formák, a színek, a fények szuverén kezelése, már olyan művészi eleémk. amelvek az egyszerű »tefestcsscl« szemben k© moly művészi szempontokat jelentenek. Ezt meglátni, már a műélvezet első foka. Meg kell érteni a művészek egyéniségét és lelki különbségét. A formákkal kifejező művésznél ne rak tantáljuk a színeket, a koloristánál a formát... — Az igazi mflélvező nem rögziti ízlését egy stílushoz, hanem élvezi a természetutánzó müvet, ha lélekkel van telítve- A stilizáltabb, szűkszavúbb mű szépségeit éppúgy megérzi mint az absztrakt, tisztára konstruktív vagy expresszív mű szépségeit Ha előítéletek nélkül áll a mü előtt a szemlélő, föltétlenül megtalálja az igazi értéket cs gyönyörködik abban. VINKLER LÁSZLŐ FESTÖMÜVÉS' — A művészi tevékenység éppen olyan mélyen emberi vonás, mint amilyen mélyen emberi az, hogy az ember vallásban és ismeretekben él. Ezek nélkül aligha élhet és nélkülük nem is élhet igazán. Aki művészetben vallásban vagy ismeretekben él: sokszorosan áll Az élet úgy sokasodik iiven hasonlat? Ugy. hogy a varázsnvelv azért varázsnvelv. hogy valn mit az is értsen belőle, aki nem érti Szól az ösztönön és a telken keresztút és amit igy mond. az a legfont© sabb. az ész nvugodtan ráhagvntkozhatik. mintha álomba ringana. A rrfiélvezés és értékelés egvetlen lehetősége tehát n legbensőbb, legvalóságosabb énünkre való hngvatkozás Rátorság és felemelkedés az ideális önmagunkhoz. Ez a bátorság és ez a felemelkedés a legnagyobb jutalmunk: megsokasodik benne a különben anvnvira rövid és annvira kilátástalan élet DOROGI IMRE FESTŐMŰVÉSZ — Az emberek ha gondolkoznak, gondolataik mondatokba formálódnak s ezeket közérthető nyelven fejezik ki Az építész, szobrősz és festő gondolkodásában a tér. térelemek, szer. kezet, arányok, formák, vonal. szin. fény és sok egyéb vizuális elem szerepel. Gondolataik tehát ezek segítségével nvernek kifejezést. — A művészet természeténél fogva mindenkihez szól A henne reitő Hópehely Hull szünetlen, s mint a selyem Suhog frissen, sejtelmesen, Mintha tiszavirág szállna Eget hordó viz nyomába. Pehelysúlyát szempillámon Is túlkönnyűnek találom, Mégis, holnap erdők, házak Terhe alatt ciíeráznak. Puha ágyat vet a csendnek, Szent örömet gyermekeknek, Fehér gondot férfiaknak, Sötét árnyat a tavasznak. Gyenge liónak p'herálva Akárcsak az Isten űjja. Mire terhét észrevetted, Reccsen is az ég feletted. MADÁCSY LÁSZLÓ érzelmi és gondolati tartalom örökj emberi, mégis az általuk megterem* tett művészeti tartalmon és formán keresztül nyilatkozik meg a maga teld jességében; vagyis akkor éljük át egy műalkotás teljes tartalmi komplexumát, ha érijük a művészet nyel® vét. Ezt látjuk igazolva akkor is. hrt a műalkotást ugv fogjuk fel. mint élmények sorozatát, amelv a müvésj lelkében folyt le. Az a körülmény, hogv a mfiértés fettétele a képzőmű* vészeli nyelv ismerete, magvarázzat azt is. hogy irodalomhoz, zenéhez ví® szonyítva. a képzőművészetnek van ti legkevesebb műértőie. Kára van eb® bői az élő művészetnek, mert emiatti nincs az a szorosabb lelki kapcsolat a művész és a közönség között, ami minden egészséges művészetnek alap® ja. Hogv műértők legyünk, tatán arra lenne szükség, hogv mindenki tanul® jon meg valamennyire rajzolni és fes® leni, hiszen ez a közös kiinduló alap^ ja a képzőművészeteknek. Ez körüld ményes lenne, keveseknek áll módíá* ban, de önmagában nem is elegendői Fontos azonban képtárak. fá-rM<>tí gyakori látogatása, művészettörténeti tájékozottság és a mai művészi törek* vések ismerete. • — A képzőművészeti műveltség gyarapítására igen jó eszköz olvan tárlatok rendezése, amelyre a Szén® művészeti Múzeum. Fővárosi Kéntár. vagv művészecveafilefek kérhelök feli Képzőművészeti tárgyú előadásoknak: rendszeresítése országos nevű, észté'.}® ktisok szerepeltetésével, nagv idén* tősé.gű és nevelő hatású. Aki alnno® san. utánajárást s fáradságot nem sajnálva kapcsolódik a kénzőmüvés7»* lekhez, egész életére biztosítja martának azt a nagyszerű »viszonvt* smil a művészetek szeretete: a mfiélvez.í« nyújt Az még nem művészetszerolnf, ha valaki lakását telerakja szobrokkal és kénekkel, főként olyanokkal, amelyeknek kizárólag a tnkásdtszi'és szerepét szánja. A műalkotás, nem szobadísz, rendeltetése ami a könvvét mondanivalója v'an. Ez a helső tártad lom. ami független a témától. Egvescgvedül azokkal a vizuális elemek segítségével mondhatok el. amik a műalkotásban formálva alakulnak természetesen nem azokról a kétes érté,kíi kereskedelmi cikkekről van szó, amelyek manapság tömegével találhatók a lakásokban A ió műtárgy otthonunkban élőlénnyé alakul, amely mindennap mond valami újat és soha* sem válik megszokottá, Igv gondolkoznak és vaflanak S képzőművészek erről a sokrétű és fontos, mindenkit alakító problémáról. Szempontjaik, magyarázataik különbözőek, más szövrgezésűek. de vi* lúgosán hozzájárulnak a művészet egv lényeges kérdésének, a mfiszemlélet elemeinek tisztázásához ARUÜZLETI SZAKMÁBAN JÁRTAS száml£zá~nöket valamint gép- ós gyors rónPet keres fővárosi nagy vállalat, őskeresztények ajánlatukat küldjék »fi0 filléres ebéd és idóvel nyugdíj* jeligére a Vidéki Napilapok Gazdasági Egyesülése cimcrc, Budapest, IV, Szervita tér 3. 75 Megyeszékhelyen működő bor-, sör nagykereskedés, rum és likőrgvárí vállalat keres mielőbbi belépésre őskeresztény intelligens vezetőt aki legalább a borszakmában jártas és kellő kereskedelmi érzékkel és gyakorlattal bir. Ajánlatok Makó postafiók