Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-18 / 14. szám

Pehruáj 1-én d. e. 11 órakor a Belvr roii Moziban Tangó harmonika matiné Fővárosi művészek feliép ével, jegyek a Délmoguarországnál és a mozlpénziárnál Nemzetgyalázás! és izgatási perek a szegedi törvényszék ötöstanácsa előtt (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi törvényszék ötöstauácsa Ungvár}/ János tanácselnök vezetésével szombaton délelőtt nemzetgyalázás! és izgatási ügyeket tárgyaltVida József 33 éves békési lakost nemzetgyalázással vádolta az ügyészség, mert novemberben az orosházi „embörpiacon" gyalázkodó kifejezéseket használt a magyar nemzettel szemben és a Kossuthszobor előtt Kossuthra vonatkozólag kegyeletsértő kijelentéseket tett. Kihallgatása alkalmával Vida elmondotta. hogy mnnkát keresni ment Orosházára és ott vette észre, hogy elvesztette munkakönyvét. Emiatt nem tudott elállni s efeletti elkeseredésében sógora, Krasznai Ferenc társaságában berúgott. Kocsmába mentek, több iiveg pálinkát ittak meg. A kocsmából visszatértek a piacra, ekkor tette meg részegségében az inkriminált kijelentéseket. A törvényszék megállapította Vida bűnösségét, és beismerését enyhítő körülménynek véve. négyhónapi fogházra ítélte. Nagy Ferenc 46 éves hódmezővásárhelyi kárpitosmester szeptemberben Hódmezővásárhelyen több alkalommal kommunistának vallotta magát és a szovjetrendszert dicsérte. Gyakran járt be a Novák-féle szőnyegkereskedésbe, ahol a segédek előtt knmmnnistaízfi kijelentéseket tett. Az ügyészség izgatás hántott,r miatt emelt ellene vádat. A »zombati tárgyalásra Nagy Ferencet internálótáborból vezették' elő, részben beismerte bűnösségét. Kovács László és Laskni Imre. a No vák-üzlet segédei elmondották, hogy Nagyot, régóta ismerik, véleményük szerint egzaltált lelkületű ember. aki gyakran tesz nagyhangú kijelentéseket, azt azonban nem mondta, hogy „büszkén vallja magát kommunistának". 'K törvényszék megállapította a vádlott bűnösségét a vádsrerinti bűncselekményben, de a tényállásra vonatkozólag nem fogadta el a vádnak azt az állítását. hogy Nagy Ferenc büszkén vallotta magát kommunistának. Végül is a törvényszék 2 hónapi fogházbüntetésre ítélte Nagy Ferencet, a büntetés kiszabásánál figyelerobevéve részbeut beismerését, négy hónapig tartó inteTiiáits'ágát és orvosi bizonyítvánnyal igazolt neűraszténiáját. mint enyhít" körülményt. 'tiibutann Manó reformálusková'cshózi kereskedő fegyveres erő elleni izgatással vádolva került az ötösfnnncs elé. Gnbrnanu áprilisért a vádirat szerint olyan kijelepfés't teft. hogy „nem mecrv katonának, neki nincs mit védenie, menjenek aw>k. akiknek vagyonuk vau". Gnhmann tagadta bűnösségéi és kijelentette. bogy a kijelentések egy részét tréfás formában tette Papp /oltárt malomGilajdr.noe ó? fíohus Imre ntkaparó előtt, akik tanúkihallgatásuk *orér> "ven értelemben vallottak. P- fUuil ArWin s-e-ré** vád és dr. Burger Béla védőbeszéde után a törvényszék Gubmannt bizonyítékok hiányában felmentette. Az ítélet indokolásában a törvényszék megállapította, hogy sem a vádlott vallomásából, sem a tanuk vallomásából nem igazolódott be, hogy az inkriminált kifejezéseket a vád szerinti formában tett volna meg. Drlyaesin Dusán őrszállás! szerb földműves április 6-án, amikor a német-szerb ellenségeskedések megkezdődtek. majd később is, egészen addig, amíg a magyar Csapatok be nem vonultak Örszállásra, gyalázta a magyar nemzetet. Horthy Miklós kormányzóra. valamint Hitler kancellárra tett sértő kijelentéseket. Az ügyészség nemzetgyalázás és kormányzósértés miatt emelt ellene vádat. A tolmács segítségével kihallgatott DrlyaCsin tagadta bűnösségét, Klemm József és Korbach Fülöp tanuk vallomása sem bizonyította a vádbeli bűncselekményt. Btlsánszki János elmondotta, hogy hallotta, amint Drlyaesin a gyalázkodó kifejezéseket kiabálva vonult végig a falun. Bár egészen sötét volt már, mert a dolog éjjel 11 órakor történt, felismerte Drlyacsint. A törvényszék . megállapította Drlyaesin bűnösségét és hathónapi fogházra ítélte, a büntetést azonban a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette. Tiszta GYAPJUFONAL ismét érkezett Paiiai hfóimiinkaiizirt, Kigqó-ufca 4. TusUáUwzás, as&zOHpveifo, íidtket né^zoUásaic (A Délmagyar ország munkatársától) A farsang mindenütt a népi játékok és búfelejtő szokások mozgalmas időszaka. Nálunk, Magyarországon nyugatról átvett s különösen Németországból betelepített, igen érdekes és a különböző vidékeken változó népszokásokkal ünnepel a falu ilyenkor, a farsang ideje alatt. A farsangi népszokások minKimé fejfájását a Leinzln^er-féie £NTIMIGR8llf • leggyorsabban elrsrainiztia. Kapható egyedül Leinzinger gyógyszertárban a Szeged-Csongrádi palotában. denütt kapcsolatosak a termékenység, a házasság, szcfelem képzetével s ehhez híven legények és leányok a főszereplői. Tulajdonképpen mi a farsangolás. a Karnevál eredete? A népszokáskutató tudósok nagy része megegyezik abban, Hogy a farsangi tréfák tutajdonképpen az ókori THonysos-knltmzból erednek, amely a ^primitív avatási szertartások csökevényének mondható. A bohókás, farsangi jelenetek antik testvére tragikus színezetű volt: az ifjú istent, Dionysost széttépték a lázadó titánok. Athene megmentette Zeus szamára Dionysos szívét és ZeBs paranesára e szívet magához veszi egy halandó nő: kernele és ujjásztilt Dionysost a termékenység is fenéi Ehhez idomult a primitíveknél a serdülőkorban irvő ifjúnak avatási "zerlartása. awicMto átlép*" » férP l.or líTüsníWv^t, A saertartás -n ifjak halálát és feltámadását ábrázolta. A farsangi népszokások tehát megőrizték európaszerte — és hazánkban is — az ősi avatási szertartás maradványait, aminek szimbolikus magyarázata abban rejlik, bogy a téli napforduló után már hosszabbodnak a napok s a rövidülő éjszakák a húsvétra, a tavasz termékenyítő erejére és a feltámadás közeledésére emlékeztetnek . . . Tuskóhuzás. asszonyverés és „ bőgötemetés " Farsangi népszokásainkban szerepel tehát a megölés és feltámasztás, mint ahogy a primitívek ava tási szertartásának is főmotívuma volt az ifjak megölése és feltámasztása. A legények azután — éppen úgy, mint a primitív népeknél az avatottak, akik a férfikorba léptek —• megverik az asszonyokat. Hazánkban több helyütt szokásos farsangkor ez az „asszonykorbácsolás". A szokás eredete német, Schaümbürgban a legények nem valami gyengéd módon korbácsolják meg a leányokat és asszonyokat. Az asszonynépségnek módjában van magát a veréstől valami ajándékkal megváltani, de az a leány, akit nem korbácsolnak meg a farsang idején, nem megy férjhez. Magyar vidékeken különben leginkább a H/skóhúzás szokása maradt fenn. Göcsejben és Hetesben a leányos házak szohaajtai elé a legények nagy tuskót raknak. Fnnek értelme az, hogy a leány, akinek először illik felkelni és a dolog után nézni, hadd húzza el a nehéz tuskót, ha már — nem ment férjhez s nem vállalta még a házasság terhét . . . Több helyen húzatják a még pártában maradt hajadonokkal a dissn 'éálHut ií. A vályú kötelét a leány <E-rókává verik ás az egyik iegówy * vályút húzó leányt ostorral hajija. „Szokásban nagyon sok helyen —' mondja Csokonai Is —, hogy a mer/ nem házasodott ifjakkal és férjhez nem ment. Irányokkal valamely darab fát, vagy tőkét nevetség okdéiií vitetnek" A XVII. században a leányokat tehenek, vagy lovak módjára kcesiba fogták és a legközelebbi folyó* vízig hajtották . . . A Felvidéken régi szokás, bog^ a farsang utolsó napján, húshagyókedden. vagy másnap, ham var,szerdán tartják az úgynevezett, „svheder-felszabadítást". Ez ismét az ősi férfivéavatás szertartásának csökevénye, illetőleg a Dionysos-knltnsl fennmaradt szokása. Ipolyságon a legények hamvazószerdán összejönnek és „bögötemetést" rendeznek, amely abból áll, hogy cukor a „sühe-> der fiúk legényekké szabadíttatnafi fel hat botosa pással". Egy pintea borosüveget á*nak ugyanekkor a földbe s ezt az üveget esak a jöví esztendőben, ugyanezen az ünnepsé* gen veszik ki a földből. Egyébként is van rá sok adat, hogy a legényeket éppen farsangkor avatták férfivé. Ez volt a némel Burschenschaftok főünnepe is, amikor próbára tették a felavatandó^ képességeit. A Burschmschaft. lényege a verekedésben valő összelátfás volt, majd bizonyos itaimennyh ség elfogyasztása »következett. azután befeketítették a felavatandó arcát. és egy seprővel alaposan helybenhagyták. íja ezt is kiállta, akkor felvétetett a legények sorába. A csanaó ,, kukák "* Rendkívül érdekes farsangi népszokás volt divatos a csángóknál, akiket — mint ismeretes — a magyar kormány az elmúlt év folyamán Bukovinából a Bácskába áttelepített. A csángók farsangi maskaráz'ása eredetileg bolgár népszokás v-lt, amit a Brassó környékéről kivándorolt székelv csángók vittek magukkal. Brassó elővárosa ugyan* ; Bolgárszeg, amely hajdan bolgár nemzetiségű község volt. A bolgárok hasonló farsangi játékainál használt „hlka" kifejezést egy ideig fenntartották a csángók is. ma mát azonban álarcos főalak juknak ez a megjelölése az oláb „matahala" (ijesztő, mumus) szóval cseré'ődött fel. A farsangi maskara fejét ijesztő álarc födi, kezében korbácsot tart. A esángó ..kukák" közül néhányan nőnek is felöltöznek és a legény-kukák és leány-kukák között háborúság keletkezik. A gyermekeket korbáccsal, a leányokat döglött madárral ijesztgetik. Ezt a döglött madarat később megsütik. majd széttépik és itt — elérkezünk a Dionysos-kultusz szimbolikus széttépési szertartásához. A kör tehát bezárul. Farsangi népszokásainkban mindig és mindenütt a természet halálát és az örök termékenység feltámadását ünnepeljük. Mókákkal- vidám tréfákkal búcsúztatják a telet, amely átadja helyét a feltámadásivik. a madardalos kikeletnek . < SA>m piroska