Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-18 / 14. szám

MAGYARSÁG, EURÓPAISÁG, HUMANIZMUS ' DPI MAI.t ARORsmi C j Yurtm n p 1942 i a n u A r 18 Az első világháborúnak az euró- ! pai kulturára súlyos következményeihez tartozott az országhatárok megsurusodése majdnem áthalolhatatlanna valasa. Bennünket magyarokat kegyetlen demarkációk köze szorítottak s ugyanoda lökték vissza szellemi életünket. A lia'ás az ellenállásnak akkor lehetséges tormája volt. Tudományunk a különleges _ magyar feladatokra eszme t, irodalmunk: nyugatisába mellett kejetiségcre. Ha ma prognózist állíthatunk, a második világháború végétől a határok laznlasat kell várnunk, nagy szellemi versenyterek kialakulását, amelyeken a magyarságnak nemcsak" a l)una völgy népeinek fiaival kell megküzdenie az érvényesülésért. Szellemi életünknek ismét eszmélkednie kell. És periig már most, amikor rnég van ideje nemcsak az eszmélkedésre, hanem talán a felkészülésre is. Még ha hibás volna is a prognózis: tudnunk kell, mivel léphetünk szükség esetén a szellemi küzdőterekre. ELSö FELADATUNK, anélkül, hogy magyarságunk tudatát kisebbítenék, európaiságunkkal számot vetni. Ennek az európaiságnak nemcsak egy aszpektusa van. Az, amelyre ezalkalommal eszmélkedésünket ráirányítani szeretném, a legszentebb magyar tradíciók közé tartozik. Ha úgy tetszik, nevezzék humanizmusnak, de akkor ne értsenek rajta valami kiélt és elavult művelődési irányzatot, hanem eleven és termékeny valóságot. A művelődésnek minden megszilárdult formája természetes úton halad a megmerevedés és végül a halál felé. A humanisztikus művéltség egyébként is magában rejti a hajlandóságot a klasszicizmus, a hideg és élettelen utánzás felé, amelyet az élő klasszikával összetéveszteni nem szabad. Periklés Athénjának, Auguslus Rómájának s később is a különböző európai nemzeteknek megvolt a maguk klasszikája, de ebben inkább eredetiek voltak, mint utánzók. Ha a humanizmus hagyományos műveltségtartalma nem találkozik a kor termékeny szellemeinek teremtő igényeivel, mint ahogy Goethénél, Hölderlinnél, Nietzschénél találkozott, évről-évre vészit életalakító erejéből, az ókorral való tudományos foglalkozás növekedése ellenére is. Annál megrázóbbak az igazi nagy találkozások az ókorral. Ezeknek erejűk van az európai szellemi életet évszázadokra termékeny mozgásba hozni. Ma úgy látszik, hogy müveltségtudománvi szempontból egyáltalán így leh©t legkönnyebben meghatározni: ml Európa? Az a terület, ahol ilyen találkozások a görög és római ókorral megtörtentek s még mindig lehetségesek. , A még csak kialakulóban levő egvetemes művellségtudomany ebből az alaptételből indul ki: a kultúrák lezárt, organikus egységek. Azokat az elemeket, amelyek más kultúrából jönnek, az átvevő kultúra átalakítja, mintegy rnegemész-. * A magyarság szellemiségének útját megvilágító kérdésről — amely ebben a ' megjelölésben foglalható oszsze: »Magvarság, európaiság, humanizmus* H cikksorozatot indítunk a Déljuagvarorszag hasábjain. A kérdést elsőnek dr. Kerénvi Károly professzor, a szegedi Horthy Miklostudoinányégvetem Klasszika filoiogas tanára, a magyar szellemi élei és az ókor-tudomány egyik kiválósága világítja meg fenti cikkében. Meg vagyunk győződve róla. hogy a gondolat felvetését és a hozzászólásokat rokon•senwel fogadja a Démagraroiszág nyilvánossága. Irta: Kerényi Károly li, s úgy teszi magáévá. Ha máskép történik, az idegen kultúra megöli átvevőjét. Az ujabb kulluiuir antik elemei modernné lettek ugyanannyira, amennyire modern az illető újabb kuitúia. Ezért első leiadata az antik hagyomány tudományos tolmácsolásának, hogy vaiamit szétromboljon: a magatólértetodésnek azt a kényelmes és gondatlan érzését, amellyel a modern ember a már magáévá tett görög és római anyagot hajlandó úgy tekinteni, mintha az nem volna »scmmi különös*. Az^ ami igazán göiög és római — annak ellenére, hogy egy új kultúra testébe szívódott fel — eredeti állapotában épp annyira »kü)öuös valami*, mint például az ind, kinai vagy ómexicói -műveltség emlékei. Csakhogy épp ez az európaiság egyik csalhatatlan ismertelőjele: áz európai ember ezzel a »különös valamivel*, a göröggel és a rómaival, másképpen — másféle megrendüléssel — találkozik, mint azzal, ami csak exótikus. Ennek a találkozásnak, ha igazi, európai találkozás, két eleme van. Az egvik az, hogy annak, amivel találkoztam, felismerem különös, egyszeri, egyedülálló voltát. A másik elem: hogy épp azért adom át magam neki. Nem: hogy az ókor megismétlődjék. Ez lehetetlen s ezt a legteljesebb odaadó is érzi legbenső belseiében. (Innen a nagy humanisták, innen Hölderlin szomorúsága.) Az átadás itt is azért van, amiért minden nagy szerelemben: hogy teremtés legyen. Nagy szerelem ez, olvan szenvedély, amely a legbiztosabb, ba nem is egyetlen jele az európaiságnak: a szerelmes európaiságának és a nér> európaisásának is, amelyből ilven szerelem jöheL BERZSENYIRE ilj'en szerelmes volt. Reá kell hivatkoznunk, ha európaiságunknak erről az aszpeklusáról van szo. Benne a magyar szellemi embernek temperamentum és sors szerint is tipikus példáia áll előttünk. Találkozása a görögséggel tulajdonképpen megrázóbb volt, mint a rómaisággal való. Horatianiznjusa egy általánosan európai és mégis különösen magvar vonal folytatása. Belőle fakadt nagyszerű ódaköltészete, mig a görögséggel való találkozása elméletibb maradt. A görögök Berzsenyihez nagy német költők és esztétikusok közvetítésével jönnek, de az antik művészet nagy újrafelfodezője, Winkelmann útján is. Annál nagyobb jelenlőségíi számunkra, bogy ebből a találkozásból is olyasmi fakadt, ami Berzsenyire és" a magyarságra icllernző. Magyar tanúságtétel volt ez a görögség mellett, az európaiságnak sajátságosan magyar megnyilatkozása. Azt kell itt erről röviden elmondanom, amit az »Ismeretlen Berzsenyiben* már bőven kifejletlem. Winkelmann felfogása a görögségről friss és tüzes, Berzsenyié nuhább, keletiesebb, szinte — ha szabad e szavát használnunk itt — •feltörök* felfogás. Másfelől azonban ahhoz a görögségfelfogáshoz áll közelebb, amely a Winkelmann és Goethe óla legnagyobb görögsegélmény" kifejezése: a George kör felfogásához. Hallgassuk csak meg, mint foglal állást Berzsenyi Schiller híres elméletével szembm a naiv és szentimentális költészetről. Szerinte nem a kulturáltan természetesség, hanem a götös? szép. kultúra és legfőbb görög műveltség szülte a naiv görög P"ézist Szenvedélvtelen gyönyörrel teli iózans'ás a légköre ennek a kultúrának. »A legfőbb pocsis meggyón} örit mindent, még a halált is — írja Berzsenyi s a magyar zenére hivatkozik: -<~ mint a magyal toborzó, mely lelkünkben a búcsúzó Hektor cs Andromachét ülelkezteti s láncolva visz a halainak. Bihari (a iiircs cigánpiímás) még a fia halálára zengedezett halotti dalából is kimosolyogtatja a táncütést.* Mennyire hozzátartozik Berzsenyi még görögségével is az ő Magyarországához! S Magyarországa a magáénak érezte őt, akit az anynyira más lempcrametilumú Kölcsey majdnem halálra sértett kritikájával. Gondoljuk esak meg, hogy volt egy idő, akikor Széchenyi mindig a zsebében hordott egv kötet Berzsenyi-verset s mindenkit megajándékozott vele! Berzsenyi költészete nefn élettelen klasszicizmus és elmélete sem az. Berzsenvi tanítása a költészetről, mint az emberiség »lcg!elkiebb. legfőbb realitásáról* Hölderlinnél és Stcfan Georgénél jelenik meg úgv, mint a szellemi életalakitásnak IGAZ EURÓPAI ALAPJA. Európai alap ez eppen annyiban is, hogy nagy teremtő szellemek és a görögség találkozásának a gyümölcse. Berzsenyi ezt a vonalat nálunk éppen csak megkezdte. Keservesen panaszkodik, hogy az akkori Magyarországon nincs filológus, aki bevezesse az avatatlant az örök szép megvalósult világába: »Én esztendőkig lesem, várom a mi nagy görög tudósainkat de mikor csak azt kell látnom, hogv hallgatás lón Izraelben, mit tegyek egyebet, mint: megyek a patakhoz, szedem a kövecseket*. Berzsenyi mellett említhetnénk más magyar költőket, írókat is. A görögül verselő Ungvár né111 eth i Tóth Lászlót és Csokonai Vitéz Mihályt, aki igy kiált fel az anakreoni dalokról szóló tanulmányában: »Árpád nemzetei — mikor fogod közönségcsen érezni, hogy a tc nyelved — és egyedül a te nyelved alkalmatos a görög Múzsák hasonlíthatatlan harmóniájára?** Említhetnők Berzsenyi legutóbbi életrajzíróját, aki Csokonai e szavait is idézi abban a nvilvános levélváltásban, amely a »Válasz* 1935.-Í évfolyamában egy új, Nyugat cs Kelet fölött álló európai magyar szellemiség számára kívánt utat nyitni. De maga Berzsenyi is elég európai magyarságunk vagy magvar európaiságunk egyik lehetőségének nagy bizonyítékán], S ez a lehetőség ma több nekünk, mint 1935-ben volt. Egvik útia a küzdelemnek azokon a nagv versenvnalvákon amelv©l<re cikkünk elején céloztunk. Aki elindul rajta, egv nillanalra sem kell, liogv elveszítse a magvar nnilüal való összefüggése érzését. Berzsenyivel indul és az örök Európa útját járja. WIENER HESS (BÉCSI VÁSÁR) 1942* március 8.-13. Vizűm- és vasúti kedvezményei* Jelentkezési batáridő: január CL f £LVIL A_C05 f TÁST NY U IT: a WIENER MESSÉ magyarországi kirendeltsége, Budapest. V.Vőrösmarb-tér 1. T. 186-CC3. Kérjük az 1. I. résztvevőket, hogy jelentkor ':süket a legközelebb eső IBUSZ MAV HiV. Menetjegyirodében nyújtsák be, mert csakis Igy biztosítható a megfelelő elintézés. Elfogták a városi gozííirJő tolvajait A tettestárs éppen ponyvaregényt olvasott. . . (A Délmagyarország munkatársától) Az utóbbi időben sürŰD fordultak elő kisebb-nagyobb lopások a városi gőzfürdőben. A kabinokból eltűnt több vendég pénztárcája vagy egyes ruhadarabok keltek lábra, de a fürdőlepedőket is előszeretettel lopkodták az isméretlen tolvajok. A fürdő személyzete erősen figyelte azokat a fürdőzőket, akik gyanúsíthatok voltak a lopások el követésével, a detektívek is gyakrat ellátogattak a fürdőbe, figyelőútra Fáradozásukat siker koronázta, tegnap délután sikerült rajtacsípni a: egyik tolvajt, amint éppen egy lepe dót akart kicsempészni a fürdőbűi a kabátja alatt. ' A tettenért fiirdőtolvaj elmondot ta, hogy Magyarfalvi Gyulánál hívják, 19 éves, a Lengycl-utcas 10 szám alatt lakik, alkalmi muukis Bevallotta, hogy Farkas Béla neví 19 éves, Liszt-utca 80 szám alatt la kó barátjával együtt ő követte el c lopásokat a gőzfürdőben, A detektí vek nyomban Farkas keresésére in dúltak, meg is találták az OTT ren delőintézetében, amint a fűtőt" mellett kényelembe he!yezked\ ponyvaregényt olvasott. Farkas í beismerte a lopásokat. A fiatalom bereket előzetes letartóztatásba be Myezték és átadják az ügyészsége