Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-10 / 7. szám

A villa áremelés a jogügyi és i aki bizottság előtt Vasárnap nyilatkozik a váró? hatósága (A Délmagyarország munkatár­sától) A villanyáram egységárának felemelése ügyében — mint arról tiái? hírt adtunk — péntekre össze­hívták * jogügyi és a műszaki «zakbizottságot együttes ülésre. Pénteken délben tizenkét órakor összeült a két szakbizottság és be­latóan tárgyalta a probléma min­den részletét. Az ülés után kérdést intéztünk az • ülésen elnöklő dr. Tóth Béla helyettes polgármester­hez, aki a következőket mondotta: — Igen nagy súlyt helyezek ár­ra, hogy a város közönsége a leg­kimerítőbben tájékoztatva legyen a villanyáremclés ügyéről és a most lefolyt ülés anyagáról. A yáros ha­tósága éppen ezért részletes nyilat­kozatot, ad majd az ügyről, nmélyVt' vasárnap közölnek a város lakos­ságával. „Az elmúlt évben ismét ránk világitett az igazság napfa"ff — mondotta Paraszkay Gyula a szegedi törvényszék pénteki évnyitó teljes ülésén — „A nagy harcban a magyar bírák­nak kell jó példával előljámi, a mindig magasztos birói hivatás magaslatán állva a kötelesség rendithetetlen telje­sítésében" (A Délmagyarotszág munkatár­sától) A szegedi törvényszék pén­teken délelőtt tartotta meg évnyitó teljes ülését, amelyen a törvény­szék tanácselnökei, bírái és fogal­mazói kara teljes számban megje­lentek. Paraszkay Gyula törvény­széki elnök megnyitóbeszédében töb­bek között ezeket mondotta? — Békességről, nyugalomról, az élet zavartalan menetéről nem lehet szó. A háború nemcsak nem enge­dett a maga hevességéből, borzal­maiból, erejéből, nemcsak szűkebb keretek közé, kisebb területre nem korlátozódott, de ádázabb lett, na­gyobb méreteket öltött. Terjedelem­ben is még több országra, más vi­lágrészekre is kihatva, nagyobbo­dott 8 a szó szoros értelmében vi­lágháborúvá válL Ebben a nagy küzdelemben, ebben a szomorú sötétségben az 1941. évben ismét ránk vi­lágított az igazság napja s Isten segítségével visszafog. •álluk a délvidéki területet. 1939-ben a Felvidék egy része, 1940-ben a keleti és erdélyi ország­rész, 194t-ben pedig a délvidéki te­rület tért vissza a magyar Szent Korona testébe. Ezek a tények örök magyar igazságunk megnyilvánulá­sai és biztató, alapos reményt nyúj­tanak arfa, hogy az őseink drága vérével megszentelt rögök egészben ismét, Csak az ezeréves egységes és esonkítatlan ország soha többé el nem rabolható földjét fogják alkot­ni. Addig azonban még sok küzdel­men, nehéz megpróbáltatásokon kel] átmenniink. Belvárosi Mozi Ma és mindennap 5, 7, 9 sím MM mimm Simor, Szörényi, Páger, Perényi és a két Pethes yFA híradó — Nyitott szemmel nézve az ese­ményeket — folytatta beszédét Pa­raszkay Gyula —, azt kell látnunk, hogy az istentelenség a hittel, az erkölcstelenség a tisztességgel, a ha­misság a becsülettel, a gazság az igazsággal, a rossz a jóval ütközik meg és vív rettentő csatát, amely­ben mi, magyarok is élethalál har­cunkat vívjuk, mert bizonyos, hogy a lét és nemlét kérdése fo­rog kockán és ez fog végérvényes döntésre ke­rülni. Ez a nagy harc a Csatatere­ken és benn az országokban egy­aránt folyik. Benn a hazában ebben a nagy harcban nekünk magyar bí­ráknak kell jó példával elöljárnünk. Részint mindig magasztos bírói hi­vatásunk magaslatán állva a köte­lesség rendíthetetlen teljesítésében, részint künn az életben a válságos, nagy időkhöz illő, hangos siralmak­tól mentes, igaz és önzetlen haza­szereteten alapuló komoly, megfon­tolt, fegyelmezett magatartásban. — Ha mindenki így gondolkozik, érez és cselekszik", ha lelkünkben nem adunk helyet a kétségnek, az elégedetlenségnek, a visszavonás­nak, ha lelkünkben sziklaszilárd lesz a bit, ha bizalom, kitartás és szeretet szoros egységbe forraszt bennünket, akkof jó lélekkel el­mondhatjuk. hogy bent és künn a csatatereken is megtettünk mindent a nagy győzelem kivívására. Akkor meg fogjuk érdemelni, hogy Ma­gyarország ismét a fégi nagyságá­ban boldog, szabad, független és vi­rágzó legyen. Erre segítsen min­ket a magyarok Istene és adjon fő­méltóságú Kormányzó Urunkrak erőt és egészséget, hogy ebbe a bol­dogságba minél előbb bevezethes­sen bennünket. Korzóban Bt a premier! Amerikai BIctro-Iilrat RÓBERT MONTGOMERY kiváló alakításával Chicago srofia Paraszkay elnök beszéde után az múlt. évben hozott -fontosabb törvé­nyeket és rendeleteket ismertette. Tgy- a közellátás érdekeit veszélyez­tető cselekményekről szóló 1941. évi X., a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk kiegészíté­séről és módosításáról, a fajvédelmi rendelkezésekről szóló 1941. évi XV. törvénycikket. Részletesen ism°r­tette a közszolgálatban álló tisztvi­selők és bírák ilctményeinek eme­léséről és a visszafoglalt délvidéki területre vonatkozó igazságügyi szervezet rendelkezéseiről szóló mi­niszterelnöki rendeleteket. Az ülés további folyamán ismer­tette az elnök a szegedi törvényszék és a szegedi törvényszék területé­hez tartozó bíróságok személyi vál­tozásait, valamint az elmúlt esz­tendő ügyforgalmi és tevékenységi kimutatás adatait. Az ismertetett adatok alapján megállapítható, hogy az elmúlt évben a polgári pe­res és fellebbviteli polgári peres ügyek, valamint a bűn­ügyek száma a megelőző ezs­tendőhöz viszonyítva lénye­ges emelkedést mutat. Ez a tény kétségkívül az örvende­tes országgyarapodással és az ez­zel kapcsolatos átvett ügyekkel ma­gyarázható. Megemlítette besziámolója során Paraszkay elnök, hogy az elmúlt évben öt törvényszéki bíró és hat fogalmazó összesen 792 napon át katonai szolgálatot teljesített, ezen­felül négy bíró 406 napon át a bács­kai területek visszaszerzése után a Délvidéken volt kiküldetésben. S annak ellenére, hogy ilyenformán nagy munkaerőkieséssel kellett szá­molni, a törvényszék bírói és fogal­mazói kara által végzett munka olyan teljesítmény, amely majd­nem a normális állapotokhoz ha­sonló. A munkateljesítmény ilyen kiváló eredményei azt bizonyítják, hogy a bírák és a fogalmazói kar. ha kell. fokozottabb munkateljesít­ményt is tudnak adni. Az elnök a fokozott ügybüzgalomért és példa­adó szorgalomért külön köszönetét fejezte ki a bírói és fogalmazói kai­nak.- ­Az elnök ezután üdvözölt© az újonnan k'inevezetteket. A törvényszék teljes ülés© végül a bírósági és közjegyzői fegyelmi tanács tagjait választotta meg. Renöőr gyilkosság Párisüon . Páris, január 9. A Német TI je­lenti: Minf * belügyminisztérium közli, a január 8-ára virradó éjsza­ka rcvolvétcs merényletet követlek el egy francia rendőr ellen, aki a X. kerületben egy német Csapatok által őrzött gépkoesiszín előtt őrkö­dött. A rendőrt három golyő oly=n súlyosan találta alsótestén, hogy röviddel kórházbaszállltása után meghalt. A merénylők felkutatására meg­indított vizsgálat eddig eredmény­telen maradt. Rirrd tengernagy. Pá­ris rendőrfőnöke és Pucheu belügy­miniszter megjelentek a rendőr ha lnttaságyánál és a bpliicryminisz'pr utólag a Becsületrend keresztjét adományozta a meggyilkolt őrszem­nek.,'" delmaoyarország *% Szombat, 1942. január 10. « A hét beszéd Milyen csudálatosan egészíti ki egymást az a két beszéd, mely csütörtökön Budapesten — a vi­lág nyilvánossága előtt hangzott cl. A magyar miniszlefelnők a magyar nemzet függetlenségének pajzsát emelte fel méltó szavakat találva a méltó feladat számára, a német, birodalom külügyminisz­tere pedig azt a hűséges, időtálló f egy verbarát ságol magasztalta, ami évszázados küzdelmek alatt fonta össze bajtárssá a két hősi nemzetet. Ez a két kijelentés egy­mást erősíti: Magyarország csak mint független nemzet foglalhat el méltó helyet nagy szövetségese mellett s csak azt a szövetségi hű­séget magasztalhatja tett és szó. aminek alapja a szuverén akarat s az önkéntes beilleszkedés. Va­zallus nép magából kitermelhet börtönőröket és fegyverhordozó hat, de vazallust mélységből hős', magasságba felemelkedni nem le­het. A vazallus lehet zsoldos, de nem lehet szabadsághős s ha a né­met külügyminiszter úr a nagy idők ránkváró próbatételére ké­szíti elő a nemzetet, az igazság bércei visszhangozzák a magyar miniszterelnök szavait, aki csak független országot, szabad netnzc tet s a maga életét élő népet tar', képesnek arra a hös\ erőfeszítés­re, amit vállalnunk kellett és tel­jesiteni akarunk. A magyar mi­niszterelnök szavában a nemzet lelke s-'" -'t meg, — ez az az igaz­ság, amiben kételkedni bűn £ amit megtagadni vétek. A két be­széd, mint két harsona vág bele véres napjaink zűrzavarába, a kei beszéd elrendez és bátorít, felsza­badít és hitet tesz s egymást erő­sítő hangjával, egymásba fonódó értelmével kötöz bennünket az ősi földhöz, — melyen kívül — neésak daloljuk és érezzük is': — a nagy világon nincsen számunkra hely. Tűzvész a japán külügyminisztériumban Tokió, jamiáí 9. A Német TI je­lenti: Pénteken a kora hajnali órákban a japán külügyminiszté­riumban tűz ütött ki, amely igen gyorsan elharapózott. A külügymi­nisztériumhoz tartozó épületeknek csaknem a fele leégett. Tokió, január 9. A német TI je lenti: Mint a Domei-iroda a külügy minisztérium épületének égésérő! közli, a tűzvész két és félóra hosszat tartott. Valmennyi okmányt sike rült megmenteni. Emberéletben nem esett kár. (MTI) -Széchenyi Mo;i Ma! CHARLES BOYER és és PIARGARET SULLAVANj mesteri alakításával Mell ékucca Egy sirig tartó őszinte mély sze-; relém megrázó története. Azonkívül: KÍSÉRŐ MÜSOPj 5—7—9 óra km ]

Next

/
Oldalképek
Tartalom