Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-07 / 280. szám

Dugonics András betegsége Ffirösa esztendő volt az l'inak 1793-ik esztendeje. A szabadság, egyenlőség és testvériség eszméitől megittasult Franciaország konventje vérpadra juttatta XVI. Lajost és feleségét Mária Antainettet. Ebben az esztendőben érte el tetőfokát a rémuralom esztelen vérengzése is. Ebben az esztendőben virult Poroszországban a művészet és irodalom. Ekkor jelent meg Goethe Reinecke Fuehs-a. A monarchiában alig adódott nevezetes esemény, Ferenfei római császár és magyar király attól rettegett. Hogy a francia uralkodóháznak az új eszmék nyomán bekövetkezett bukása az ő bukását is jelenti. Magyarország rendéi még néhány esztendővel ezelőtt készek voltak aa alkotmány korsze rí átalakítására, most azonban a forradalom Haladása elriasztotta őket minden reformtól. Attól tartottak, bogy az öntudatra ébredő és mérhetetlen terhek alatt görnyedő parasztság ellenük fordul. A" Honi határokon belül "Csak egy egészen kis csoport lelkesedett a francia forradalom eszméiért és Martino!»fes szászvari apát és titkos társasága az ember és polgár jogait fejlegette. A parasztság azonban mitsens tudott Martinovicsról, de nem födött a városi polgárság, sem. EbBen Sri esztendőben jelent meg a ezakolcai visszavonultságban élő nyugalmazott lovassági tábornoknál, Gvadányi Józsefnek, Rontó Pálja. Ebben az esztendőben már gyűjtötték az előfizetőket az Uránl áBoS és már készen állott Kármán Józsefnek „Fanni hagyományai" neyei viselő terjengős novellája. Ezalatt békességben élte m sbegep « maga életet, 8a lakói Ismerték is a nagy világ eseményeit, nem sokat törődtek azokkal. Ebben az. esztendőben Határozta el a város tisz$ orvosa, Fillenbanm József, aki „több esztendei próbákon megfordult, s — az Bába és Marba gyógyíf» mesterséget — is Ki tanulta légyen", Hagy az alig egy esztendőre terjedő városi szolgálat után felcseréli eddigi állását a jövedelmezőbb abrüdbányai bányaorvosi állással, Elhatározását közölte a Krassó megyében szolgálatot teljesítő Bobon Györggyel. Nemes Müller Sebes, íyén főbíró esak jóval később, no vember 23-án jelentette a tanácsnak, hogy „e N. Városnak mostani Doctora Fillenbanm József űr előtte kinyilatkoztatta innét ell-menni s máshol ökadott jobb szerencséje ell-fogadása végett el költözni való szándékát", (Tan. jkv. 1811 sz. 1798 november 23.) Még mielőtt a főbíró bejelentette volna Filleubaum távozási szándékát, már hatan is benyújtották kérvényüket a tanácshoz és kérték tiszti orvosként való alkalmazásukatTekintélyes és befolyásos emberek léptek munkába és pártfogó sorokka] keresték fel a tanácsot. A pártfogók között szerepelt Dugómén András ia, ezidőben „a Természeti Kamarának Igazgatója" yolt immár másodszor a pesti Universltásnáb rA szegedi tiszti orvosi állás anyagilag nejn volt éppen a legfényesebb Az állás betöltője szabad 1»ké*»J> kívül csupán ári $00 forint fizetést kapott. A magángyakorlat sem lehetett nagyon hasznothajtó, hiszen sok panasz hangzót eL hogy a nép szívesebben veszi igénybe a tudatlan kuruzslók segítségét, mint az orvosét. A nagy területen fekvő városban bizony nehéz volt a gyakorlat folytatása, mert az utak sem voltak a legkifogástalanabb állapotban. Á pályázók számát azonban magyarázza egyrészt az, hogy a hazai egyetem orvostudományi kara elegendő számú oklevelet adott bi, másrészt pedig, hogy nagy ki) Untaié s számba ment a szegedi városi tiszti orvosi állás elnyerése. Ugyanis a XVIII. században több olyan orvos töltötte be ezen állást, aikoek neve a Kazai orvostudomány büszkeségei között szerepel. A város orvosai közül többek között 'Jusfeldt Kristóf olyan hirnévre tett seerl, hogy 1715ban egyenesen az uralkodó Ul. Károly fendelte W lenbe a pusztító pestisjárvány Idején. Ugyancsak a várps orvosa völt a korán elhunyt szeli Szeli Károly aki a második magyar nyelvű bátekönyvvel ajándékozta meg hazáját, Sokáig volt a város orvosa Schraud Ferenc is, akit az uralkodó „a Királyi Pesti Univcrsitasban Tanítónak az az Professorpak rendelt." A városi orvosi állásra pályázók ajánló levelel közül emeljük ki azt. melyet DUGONICS ANDRÁS írt. „Tekintetes Nemes Tanács! Ba 7 át nini, Atyám fai! Beteg ágyamban íróm ezen levelemet. Vér-köpéseim között. De ekkor sem feletkezem-meg édes Hazámról. Szeged városáról, mellynek javára most-is iparkodom. Fülembe Csúszott, noha nem Szegeden létemben, hogy Fillenbaum Ü7 Szegedről búcsút vészen. Ezt hallván, tüstént azon voltam, hogy helyébe ollyat ajánlyak, mennél jobbat nem gondolhatok. Találtam itt Pesten Te hei Lajos arat, ki minden Rendes gyakorlásokon által menvén, már másfél esztendeig itt praxisban volt Pest várossában. Nagyszombati fiú, magyaról, németül, Tótul egy aránt beszéli. Szép magos szál Most házasodik. Ezen gyönyörű pár diszszére viilik Szeged •várassanak. E külső szépségeken kívül maga-viselése Tanulása olyan, mellynél jobbat nem kívánhatni Budapesti ipari és kereskedelmi nagyvállalat FELVESZ elektiomos szakmabeli képzettségű őskeresztény 40 évesnél nem idősebb ittsziüi flszl'Jiseifit Azonkívül áruüzletben előfor. duló teendők végzésére villamos szerelési anyagok alapos ismeretével biró jó kézirásu, 35 évesnél nem idősebb ! kai mazotta! Saját kézzel irt ajánlatok fizetési igény megjelölésével /Komoly állás« jeligére BLOCK NER 1 birdetőirodábg, Buda pest IV., Városim* u. J(h 7 Drága Uraim! Én a jó orvost magam is — szeretem, mivel (ha Szegeden vagyok) gyakran ez előtt, de ezután (vérhányásom miait) gyakrabban betegeskedvén, a jóra szükségem vagyon. Tudom pedig hogy Tehel Lajos úrra reá bizhatom magamat. Mondhatom az uraknaJJ szinte — úgy sáeretem, hogy FWtenbaum úrnak változása éppen ekkor történt, midőn illy drága emberem vagyon, kit helyébe ajánlhatok. Elmegy húsz esztendő, ily alkalmatosra nem találhatok. Ismerjék-meg erről az arak, hogy ón az Urakat mindenkor tiszteltem és Városomnak javát kívánom. Schraütot is én ajánlottam az Uraknak, és vele böcsülefet vallottam. Leg alább arra kérem a Nemes Tanácsok: hogy ha más valakit akarnak bevenni, leg-alább előre meg írni méltóztassanak, ki légyen az. Mi ismerjük az orvosokat, mert kezeinken mentek körösztül, igen sajndllanám ha valami kákom-báköm ember belc-botlana. Mind ezek után ezen említett Tehel Lajos Tanítványunkat ismét kegyességjekbe ajánlván maradok a T. N. Tanácsnak kész szolgája: Pesten 21 9-bris 1793. Dugonics András a Természeti Karnak igazgatója." (Közig. 1 tárban 1811 sz. 1793 november 21.) Az ajánlólevél több szempontból figyelemreméltó. Első sorban azért, mert beszédes tanújele annak, hogy Dugonics szülővárosától távol is igyekezett tőle telhetőleg annak érdekeit szolgálni- Levelében önérzettel említi, hogy az általa ajánlott s később egyetemi tanszékhez jutott Sehrauddal nem vallott szégyent. A levél másik érdekessége az, hogy obből értesülünk ddugon1cs betegeskebéséröl, gyakori vérköpésérőt és vérhányásáról. Tudjuk, Hogy betegeskedése még e levél megírása előtt jóval, talán 1777-ben, egyetemi tanársága idején kezdődött. 1777 év őszén betegen érkezett Nagyszombatról Budára. Előadásait sem tudta megkezdeni, mert állandó láz gyötörte, öt hónapig tartó betegs '«éből csak 1778 •februárjában épült fel annyira, hogy megkezdhette egyetemi előadásait. (Prónay Antal: Dugonics András életrajza 90. oldal.) 1784-ben i«mét betegeskedett és emiatt az egyetem ügyeit felülvizsgáló bizottság panaszt is tett ellene. (Prónay 192 old.) Ürményi József udvari biztos felterjesztésében meg is jegyzete, hogy Dugonics beteges. (Pauler Tivadar: a budapesti Magyar Kir. Tudomány-Egyetem története 250 old.) Betegsége a fenti levél megírása idején, 1793-ban ismét kiújult és folytatódott a következő 1794-es esztendőben is. 1791ban ismét hosszabb ideig betegeskedett, nem is tartotta meg előadásait es Bruna Ferenc volt jézustársasági szerzetes helyettesítette Ugyanebben az esztendőben a kii helytartó tapáos azt kérdette %z egyetemtől, hegy gltalaiasw! íbigeBi«éi tanításrat A kérdésre • maga üfclmaúlaroholaü Vasárnap, 1941. deeember 1, Százezer szépasszony köszönheti ragyogóan szép, hamvas arcbőrét a h i r e s nagyenyedi Kwiis-mín rendszeres használatának. Eltünteti az arc minden tisztátlanságát már rövid használat után. Éjjeli használatra kék. nappali hasz nálatra sárga csomagolásban- ü felelt. Válaszában kiemelte Hogy ifjú korától egészséges és ezt bizonyítja is, liogy 1796-ig '3 munkát írt. Egyébként maga az egyetemi tanács is alkalmasnak találta a ta nít'ásra. (Prónay 193 old.) Egészsége ezután sem lehetett a legjobb, mert az 1797—98-ik tanévben mlndösre C?ak háromszor jelent tneg a kar ülékein. (Pauler: 326 old.) Rosszaké rőt el is követtek mindent, hogv tanszékéről eltávolítsák. Amint ni a ga írjai „a keresztény exjezsuitn' gyógyíthatatlannak hirdették." (Prónay": 195. old.) 1804-ben újra elővette betegsége és „tüdeje kínozta-* Betegsége 1808-ban annyira súlyossá lett, hogy június 25-étől kezdve nem tudott előadást tartani tüdővérzése miatt és helyettesíteni kel lett. Ekkor már maga kérte nyugdija zását és kérvényében meg is említette, hogy tüdeje beteg. Egyébként orvosi is nyugalmat ajánlottak neki. (Prónay: 211—12 old.) Nyugdíjazása ntán Szegedre került és 1818 július 25-én 78 éves korában fejezte be életét. Ezek szerint semmi kétség nem forog fenn, bogy Dugonics András talán 37 éves kofától kezdve eléggé hosszú tünetraentességgel, majd ismétlődő és gyakori vétkÖpésscl és vérhányással jelentkező ludögümőkwban szenvedett Felhasználva a tüdőgümőkórtannak újabb elveit, úgy is mondhatnánk hogy az ifjú korában güruőkórra! álvészelt Dugonics András 37 éves korában akár régi fertőzésből viszszamaradt és eltokolt, majd újra felszabadult, akár pedig kívülről a szervezetébe került gümőbaoillusokkal újrafertőződött és ennek következtében jelentkezett nála a felnőttkon tüdőgiimőkór jólismert kórkepe. Nincs okunk kételkedni abban sem, hogy bizonyára Pugonicí-mál ifi alkalmazták mind szegedi, mint pedig pesti kezelőorvosai az abban az időben igen ajánlott és széltében elterjedt belégző gyógymódokat. E KOR ORVOSAI mindenekelőtt a megbetegedett tüdőt közvetlenül igyekeztek gyógyítani a" belégző gyógymóddal. Már a holland Boerhaave (1668-1738) meleg víz- és ecetgőzök belégzését ajánGyerek JATEK RÁDIÓ IRÓGÉ? VAR ÓGÉP olcsó ár — részlet r- nagy raktár ARKOVICS ru»a C»J»» karút <4.