Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)
1941-12-07 / 280. szám
Kunsági Rum- és Likörgyar Kucska Mihály felhívja az 1.1. közönséget, liogy itaiszükségletet a kara«söny« ünnepekre, torlódás elkerülése végett már most szerezze be. Szcgff), ftossurn laíos-siifiárii 21. —Telelői* 29-33. Gondoskodjunk hadbavonultainkról! I'krajtiában esik. Süvít a pusz fai fagyos szél- Tengelyig érő sarat dagaszt * liouvéd, de megy . . . feltartöahatatlanul megy elöve' Az 'ifeZaknk devmi'-izté hidegje fáradt leltének álinát riasztgatja és ezer veszedelmet lehel reá, mégis küzd bátran és wokszé nélükl, mert érünk teszi. Ádáz eHeiis^g0|l harcol, mert ez a kötelessége. VaRv valaki is köztünk, aik mindezért, nem táp fái irántuk hálát szivében! Lehet eek-e hazánkfiai, akik a kötelességteljesítésnek láttán nem éreznek mamik is kötelességet hőseink és Sozzátartozóik iránt. Lehet-e helye i tunya önzésnek az áldozatosak példaadásakor? Hiszen a mélyértelain kötelességteljesítés mindenkit ?aryformán állít erkölfsi feladatok elé! Minderre a léha azt feleli: — Csinálja az állam. Elég nekem a magam baja! — De igaza van-e. ki azt gondolja, hogy:—Ki tudja meddig élhetem világomat? Adig hagyjanak békén a kötelességekkel! Nem téved-e? fis tévedéselvpl nem okoz-e felmérhetetlen kárt kiizdö nemzetének? Hiszen a nemzet alkotja az államot. * nemzet pedig a benne tömörült. egyedekből alaknlt. Azoknak telki és anyagi erőforrásaiból meríti bát erejét az állam is. Felada talt is esak úgy oldhatja meg. ím Int arre fiai képessé teszik. A magyar nemzet hadba vonult fiaiért. — anyagi helyzetéhez mérten — gondoskodik is. Ámde elég-e ez egymagában? Elég-e gondoskodása n társadalom segítő és lelke Uet. emelő eéttdSatoa magatartása "élkiill Nemcsak adakozásokra, jótékonyáéin mulatozásokra gondoláink. hanem a küzdő honvédek lel ki békéjét erősítő erkölcsi szemlélet és áldozatos gyakorlat kialakításira is! Képzeljük esak magunkat küzdő hon védőink helyébe! Milyen lélekkel indulhat hareba a veszély órftjáhs az. akinek távollétében. otthon, kenyérkeresetét véglegesen más foglalja el? Milyen lélekkel hordozhatja el a súlyos megpróbáltatásokat az. aki látja, hogy amíg ő kint, küzd. Családja nélkülöz. vagy otth»ni munkatársat éppenséggel megelőzik előmenetelben? Hogyan jelentkezzenek a jövőben is a legveszedelmesebb fegyvernemekhez és ősapa tok hoz azok. akiket gyakori katonai igénybevételük miatt a mnnk'nadók nem szívesen alkalmaznak! Nem igvekeznek-e menekülni a katonai szolgálati kötele'ettség alól. aki annak csak kárát látná? Megtűrhető lenne-e az »» állapot, amely az általános bonvédelm. kötelezetsógnek igazságosságába vetett hitet gyökerében támadná •neu és olyan viszonyokhoz vezetne, amely a kötelességteljesítő és miniig az élen :iáró hon\é*lein>nek ló szfHornit, ölné ki! Semrnt esetre sem! Ébredjen hát tel az egész társadalom lelkiismerete ét *«ép szava hon telki, biaeoyftse tettekkel ie bogy a legnehezebb kötelességeket hordozó honvédjeink magánérdekeit szentnek és érinthetetlenek ismeri el. Ezzel mutatja ki leginkább a niacrvar közösség iránt érzett hőségét és ezzel teljesíti a harctereken vérző fiainkhoz méltóan kötelességét. Ne feledjük, hogy „hadseregével áll. vagy bukik az országi" Kötöttáruüzletemet F ketesas-u'ca 15. szám alatt megnyitottam Kérem a n. é. közönség szíves pártfogását tisztelettel. Schmutzier Feranc Szociális munka Erdélyben Csonka-Magyarország több mtui kel évtizedes trianoni életéi a szociális gondolat homlokterébe nyomulása jellemei!* Egymásután létesültek különböző hatalmas társadalombiztosító intézetek, amelyek az ország korlato zott anyagi lehetőségei mellett fokozatosan terjesztetlek ki a szociális gondozás körét a lakosság egyre szélesebb rétegeire. Amikor a keleti országrészek v?szszatertek. az illetékes körök legelső és legfontosabb feladata az volt, hogy azt a tátongó különbséget, amelyik az anyaország és Erdély szociális intézményei kőzött Erdély hátrányára Fennállottak, a lehetőséghez képest megszüntessék. Mindenekelőtt lovább fejlesztették a már meglévő erdélyi szociális intézményeket, csökkentették az ottani magasabb járulékokat és növelték a juttatások mértékét, a kórhá zakat modernizálták, a Zöldkeresztes Ápoló és Védrtnöképző Intézet működéséi Erdeiére !c kiterjesztették és a különböző társadalombiztosító intezetek, a Családvédelmi Alap ós az Any.tCseoseniövédő Intézet tevékenységi körébe Erdélyt is bevonták. A ZóJdkeresztes Intézet Kolozsvárott kezdte meg három éves tanfolyamát. az intézet azonban nemcsak oktat. hanem gyakorlati segítséget is ad Így egy év leforgása alatt 63 000 pen gőt forditalt a szegények ingyen-tej akciójára ás t7.600 kg. cukrot osztott ki a rászorulók között. A Családvédelmi Alap egy esztendős munkatervében 5000 kislakás ©pitébe szerepel. Marosvásárhelyt pedig a közjóléti szövetkezet 130 kislakás építéséi határozta el. A megkezdeti munkát egyehek között az erdélyi ny ereméRy kölcsön IWíI folytatják tovább, a közönség tehát, amely most olv tömegesen vásárolta a kötvényeket, egyúttal részesévé válik a nagyszabású erdélyi szociális munkának. után őrizetbe vették, Szegedre hoztál; és szombaton délelőtt átadták az ügyészségnek. Vámos Istvánnét í» szegedi ügyészség előzetes letátiőitafásba helyezte. \ női fe es Scfn^weiss visszaadta a hat eredeti sziget HflJRF. GENERÁTOR Gyártja: Molnár Bertalan és Tsa, Budapest, XÍV Nürnberg u. 55. Letartóztattak eey algyői asszony*, aki különböző álneveken nemlétezö sertésekkel szélhámoskodott (A Délmagyarország munkatársától) Vakmerő módon követett el sorozatos Csalásokat Vámos Istvánné. Németh Ilona 34 éves algyői asv szony. akit, több feljelentés után mar hetek óta kerestek a detektívek. végre is Hódmezővásárhelyen sikerült elfogni. A szél.hámoanőt azonnal kihallgatták és ekkor derült ki. hogy több csalást és sikkasztást követett el, mint ahogyan először gondolták. Vallomása során bevallotta, hogy különböző álneveken kereste fel a környékbeli henteseket és nemléte zö ser léseket ajánlott fel eladásra. különböző összegű foglalókat vett fel. Hasonló trükkel szalmát és gyümölcsöt is örüli és mindenütt vett fel foglalót 66(1 pengőt szedeti öszsze Október 31-én Xsemberi Pál hentes és mészárost kereste fel és 13 hízott sertést ajánlott, megvételre. Ekkor Rácz Pálné, Vásárbolyi-tatiya 978- számú lakosnak adta ki TshfirtáxS válial^ 3 darab kocsival Megbízható olcsó és gyors lelcion továbbra í* 24 54 magát Megegyeztek, hogy a disznókat maximális áron adja el. 200 pengő előleget vett fel. Október 29-éu Kovács Pál hódmezővásárhelyi hentesnek mint vitéz Tóthné mutatkozott he és öt hízott sertést adott el. Itt 90 pengő előleget kapott. Októ. her közepén Judtk Menyhért szegI vári hentest kereste fel és tizenkét j sertést ajánlott megvételre. Itt Rácz Lajosné derekegyház} lakosnak mondta magát.. Judiktól száz pengő előleget kapott. Október 4-én Ko"ezor László vásárhelyi hentesnek hat nemlétező sertést adott el, itt is vitéz Tóth Pálnénak mondta magát. Az elmult év novemberében H0rovitz vásárhelyi szénakereskerlö ne'- 200 mázsa szalmát, „adott el" és 50 pengő előleget kapott. Az idei nyáron, a rózsabarck érése idején a szegedi Horváth Testvéreknek 25 mázsa nemlétező barackot „adott el* és 100 pengő előleget kapott. Egy másik előtte ismeretlen szegedi gy ümöleskereskedőnek ugyancsak sikerült „eladnia" 25 mázsa rózsabarackot. Itt 1> 100 pengőt vett fel. Egy földeáki hentesnek négy sertett kötött le és erre 10 pengő előleget kapott. Makón szintén becsapott két hentest Ós kettőjüktől 60 pengőt szedett fel. A Rzélhiw Oínőt kihallgatása A vásárhelyi leventék nagyszabású ünnepsége Horthy Miklós névünnepén (liúdiiiczövásárhclyi tudósítónk telefoiíjclcntcscj Nagyszabású ünnepséget rendezlek a vásárhelyi leventék Horthy Miklós kormányzó névünnepén, 3000 levente vonult fel fáklyás menetben a vásárhelyi városháza elé. Az utcákon mindenütt ellepte a járdákat az ünneplő közönség s amrre a leventék elhaladtak, szűnni nem akaró éljenzés fogadta őket. A városháza előtt szakaszokba sorakozva álltak sorfalat a leventék, majd kürtszóra kiléplek a sorból a leventék kiküldöttei. akik Szőke Pál főhadnagy vezetésével felkeresték a hivatalában tartózkodó dr. Simkó Elemér főispánt és arra kérték, hogy a leventék nevé. ben táviratilag üdvözölje Magyarország kormányzóját. Az ünnepélyes aktus után a leventék zeneszó mellett járták be a várost, majd fél 9 órakor felsorakoztak az uj leventeotthou előtt, amelyet Horthy kormányzó nóvünnepénck alkalmából adtak át rendeltetésének. Az uj ieventeolthonlelavatási ünnepségére. zsúfolásig megtöltötte a város közönsége a termet. Résztvettek az ünnepségen az összes társadalmi egyesületek kiküldöttei, a hivatalos világ képviselői, élükön Simkó Elemérné főispánnal- Szegedről Kanizsai-Karg György ezredes jelent meg az ünnepségen, amelyet a leventezenekar Himnusza nyitott meg. A nem. zet imája után O s v á t h Gábor városi tanácsnok mondott beszédet. Vázolta azt a harcot és azt a munkát,, gmelylyel Horthy Miklós újjáteremtette az országot, majd a közönség lelkes éljenzése mellett éltette Horthy Miklós kormányzót. Ezután Égető Lajos Móra László • llorthy Miklós* cimü költeményét adta elő, amely után dr. 8 i m k ó Elemér főispán mondott ünnepi beszédet. Hangoztatta. hogy a magyar leventék alapjai, zálogai, igéretel a magyar jövőnek. A leventetörvény mint egy óriási kohó, magábaolvasztotta mindazt a jót, amit eddig ezen a téren elértekés azt is, amit addig elmulasztottak. A leventék megmutatták a kárpátaljai harcokban, hogy mennyire szerves tartozéka a leventeintézmény a magyar erőnek. Hangoztatta a főispán, hogy » leventéknek feladatuk és kijó . ttótüik segíteni a belső rend fenntartásának munkájában is. Megmutathatja ez az erős fiatalság, hogy milyen nagyszerű, milyen hatalmas dolog magyarnak és csakis magyarnak lenni. A nagyhatású beszéd után Keréí Ernő pdott elő irredenta dalokat, majd Endrey Béla polgármester mondott zárószót A főispán átadta az nj otthont a leventcegyesületnek. FEREHCJÓISEF KESERŰVÍZ Modell kalapu!dons*gok tökéletes, széip alakítások legjntány®sabban ©zv. IrfcT D^zsőné kalapüzlet éhen, ÖROSZU* UTCA 3