Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-07 / 280. szám

Kunsági Rum- és Likörgyar Kucska Mihály felhívja az 1.1. közönséget, liogy itaiszükségletet a kara«söny« ünnepekre, torlódás elkerülése végett már most szerezze be. Szcgff), ftossurn laíos-siifiárii 21. —Telelői* 29-33. Gondoskodjunk hadbavonultainkról! I'krajtiában esik. Süvít a pusz fai fagyos szél- Tengelyig érő sa­rat dagaszt * liouvéd, de megy . . . feltartöahatatlanul megy elöve' Az 'ifeZaknk devmi'-izté hidegje fáradt leltének álinát riasztgatja és ezer veszedelmet lehel reá, mégis küzd bátran és wokszé nélükl, mert ér­ünk teszi. Ádáz eHeiis^g0|l harcol, mert ez a kötelessége. VaRv valaki is köztünk, aik mindezért, nem táp fái irántuk hálát szivében! Lehet eek-e hazánkfiai, akik a kötelesség­teljesítésnek láttán nem éreznek mamik is kötelességet hőseink és Sozzátartozóik iránt. Lehet-e helye i tunya önzésnek az áldozatosak példaadásakor? Hiszen a mélyértel­ain kötelességteljesítés mindenkit ?aryformán állít erkölfsi feladatok elé! Minderre a léha azt feleli: — Csi­nálja az állam. Elég nekem a ma­gam baja! — De igaza van-e. ki azt gondolja, hogy:—Ki tudja meddig élhetem világomat? Adig hagyjanak békén a kötelességekkel! Nem té­ved-e? fis tévedéselvpl nem okoz-e felmérhetetlen kárt kiizdö nemzeté­nek? Hiszen a nemzet alkotja az ál­lamot. * nemzet pedig a benne tö­mörült. egyedekből alaknlt. Azoknak telki és anyagi erőforrásaiból me­ríti bát erejét az állam is. Felada talt is esak úgy oldhatja meg. ím Int arre fiai képessé teszik. A magyar nemzet hadba vonult fiaiért. — anyagi helyzetéhez mér­ten — gondoskodik is. Ámde elég-e ez egymagában? Elég-e gondosko­dása n társadalom segítő és lelke Uet. emelő eéttdSatoa magatartása "élkiill Nemcsak adakozásokra, jó­tékonyáéin mulatozásokra gondol­áink. hanem a küzdő honvédek lel ki békéjét erősítő erkölcsi szemlé­let és áldozatos gyakorlat kialakí­tásira is! Képzeljük esak magun­kat küzdő hon védőink helyébe! Mi­lyen lélekkel indulhat hareba a ve­szély órftjáhs az. akinek távollété­ben. otthon, kenyérkeresetét végle­gesen más foglalja el? Milyen lélek­kel hordozhatja el a súlyos megpró­báltatásokat az. aki látja, hogy amíg ő kint, küzd. Családja nélkü­löz. vagy otth»ni munkatársat ép­penséggel megelőzik előmenetelben? Hogyan jelentkezzenek a jövőben is a legveszedelmesebb fegyvernemek­hez és ősapa tok hoz azok. akiket gya­kori katonai igénybevételük miatt a mnnk'nadók nem szívesen alkal­maznak! Nem igvekeznek-e mene­külni a katonai szolgálati kötele­'ettség alól. aki annak csak kárát látná? Megtűrhető lenne-e az »» álla­pot, amely az általános bonvédel­m. kötelezetsógnek igazságosságába vetett hitet gyökerében támadná •neu és olyan viszonyokhoz vezetne, amely a kötelességteljesítő és min­iig az élen :iáró hon\é*lein>nek ló szfHornit, ölné ki! Semrnt esetre sem! Ébredjen hát tel az egész társa­dalom lelkiismerete ét *«ép szava hon telki, biaeoyftse tettekkel ie bogy a legnehezebb kötelességeket hordozó honvédjeink magánérdekeit szentnek és érinthetetlenek isme­ri el. Ezzel mutatja ki leginkább a niacrvar közösség iránt érzett hősé­gét és ezzel teljesíti a harctereken vérző fiainkhoz méltóan kötelessé­gét. Ne feledjük, hogy „hadseregével áll. vagy bukik az országi" Kötöttáruüzletemet F ketesas-u'ca 15. szám alatt megnyitottam Kérem a n. é. közönség szíves pártfogását tisztelettel. Schmutzier Feranc Szociális munka Erdélyben Csonka-Magyarország több mtui kel évtizedes trianoni életéi a szociá­lis gondolat homlokterébe nyomulása jellemei!* Egymásután létesültek kü­lönböző hatalmas társadalombiztosító intézetek, amelyek az ország korlato zott anyagi lehetőségei mellett foko­zatosan terjesztetlek ki a szociális gondozás körét a lakosság egyre szé­lesebb rétegeire. Amikor a keleti országrészek v?sz­szatertek. az illetékes körök legelső és legfontosabb feladata az volt, hogy azt a tátongó különbséget, amelyik az anyaország és Erdély szociális intéz­ményei kőzött Erdély hátrányára Fennállottak, a lehetőséghez képest megszüntessék. Mindenekelőtt lovább fejlesztették a már meglévő erdélyi szociális intézményeket, csökkentették az ottani magasabb járulékokat és nö­velték a juttatások mértékét, a kórhá zakat modernizálták, a Zöldkeresztes Ápoló és Védrtnöképző Intézet műkö­déséi Erdeiére !c kiterjesztették és a különböző társadalombiztosító inteze­tek, a Családvédelmi Alap ós az Any.t­Cseoseniövédő Intézet tevékenységi körébe Erdélyt is bevonták. A ZóJdkeresztes Intézet Kolozsvá­rott kezdte meg három éves tanfolya­mát. az intézet azonban nemcsak ok­tat. hanem gyakorlati segítséget is ad Így egy év leforgása alatt 63 000 pen gőt forditalt a szegények ingyen-tej akciójára ás t7.600 kg. cukrot osztott ki a rászorulók között. A Családvé­delmi Alap egy esztendős munkater­vében 5000 kislakás ©pitébe szerepel. Marosvásárhelyt pedig a közjóléti szövetkezet 130 kislakás építéséi ha­tározta el. A megkezdeti munkát egyehek kö­zött az erdélyi ny ereméRy kölcsön IWíI folytatják tovább, a közönség tehát, amely most olv tömegesen vásárolta a kötvényeket, egyúttal részesévé vá­lik a nagyszabású erdélyi szociális munkának. után őrizetbe vették, Szegedre hoz­tál; és szombaton délelőtt átadták az ügyészségnek. Vámos Istvánnét í» szegedi ügyészség előzetes letát­iőitafásba helyezte. \ női fe es Scfn^weiss visszaadta a hat eredeti sziget HflJRF. GENERÁTOR Gyártja: Molnár Bertalan és Tsa, Budapest, XÍV Nürnberg u. 55. Letartóztattak eey algyői asszony*, aki különböző álneveken nemlétezö sertésekkel szélhámoskodott (A Délmagyarország munkatár­sától) Vakmerő módon követett el sorozatos Csalásokat Vámos István­né. Németh Ilona 34 éves algyői asv szony. akit, több feljelentés után mar hetek óta kerestek a detektí­vek. végre is Hódmezővásárhelyen sikerült elfogni. A szél.hámoanőt azonnal kihall­gatták és ekkor derült ki. hogy több csalást és sikkasztást követett el, mint ahogyan először gondolták. Vallomása során bevallotta, hogy különböző álneveken kereste fel a környékbeli henteseket és nemléte zö ser léseket ajánlott fel eladásra. különböző összegű foglalókat vett fel. Hasonló trükkel szalmát és gyü­mölcsöt is örüli és mindenütt vett fel foglalót 66(1 pengőt szedeti ösz­sze Október 31-én Xsemberi Pál hen­tes és mészárost kereste fel és 13 hízott sertést ajánlott, megvételre. Ekkor Rácz Pálné, Vásárbolyi-ta­tiya 978- számú lakosnak adta ki TshfirtáxS válial^ 3 darab kocsival Megbízható olcsó és gyors lelcion továbbra í* 24 54 magát Megegyeztek, hogy a disznó­kat maximális áron adja el. 200 pen­gő előleget vett fel. Október 29-éu Kovács Pál hódmezővásárhelyi hen­tesnek mint vitéz Tóthné mutatko­zott he és öt hízott sertést adott el. Itt 90 pengő előleget kapott. Októ­. her közepén Judtk Menyhért szeg­I vári hentest kereste fel és tizenkét j sertést ajánlott megvételre. Itt Rácz Lajosné derekegyház} lakosnak mondta magát.. Judiktól száz pengő előleget kapott. Október 4-én Ko­"ezor László vásárhelyi hentesnek hat nemlétező sertést adott el, itt is vitéz Tóth Pálnénak mondta magát. Az elmult év novemberében H0­rovitz vásárhelyi szénakereskerlö ne'- 200 mázsa szalmát, „adott el" és 50 pengő előleget kapott. Az idei nyáron, a rózsabarck érése idején a szegedi Horváth Testvéreknek 25 mázsa nemlétező barackot „adott el* és 100 pengő előleget kapott. Egy másik előtte ismeretlen szegedi gy ümöleskereskedőnek ugyancsak sikerült „eladnia" 25 mázsa rózsa­barackot. Itt 1> 100 pengőt vett fel. Egy földeáki hentesnek négy sertett kötött le és erre 10 pengő előleget kapott. Makón szintén becsapott két hentest Ós kettőjüktől 60 pengőt sze­dett fel. A Rzélhiw Oínőt kihallgatása A vásárhelyi leventék nagyszabású ünnepsége Horthy Miklós névünnepén (liúdiiiczövásárhclyi tudósítónk te­lefoiíjclcntcscj Nagyszabású ünnepsé­get rendezlek a vásárhelyi leventék Horthy Miklós kormányzó névünne­pén, 3000 levente vonult fel fáklyás menetben a vásárhelyi városháza elé. Az utcákon mindenütt ellepte a jár­dákat az ünneplő közönség s amrre a leventék elhaladtak, szűnni nem akaró éljenzés fogadta őket. A városháza előtt szakaszokba sorakozva álltak sorfalat a leventék, majd kürtszóra kiléplek a sorból a leventék kiküldöt­tei. akik Szőke Pál főhadnagy veze­tésével felkeresték a hivatalában tar­tózkodó dr. Simkó Elemér főispánt és arra kérték, hogy a leventék nevé. ben táviratilag üdvözölje Magyaror­szág kormányzóját. Az ünnepélyes ak­tus után a leventék zeneszó mellett járták be a várost, majd fél 9 órakor felsorakoztak az uj leventeotthou előtt, amelyet Horthy kormányzó nóvünne­pénck alkalmából adtak át rendelteté­sének. Az uj ieventeolthonlelavatási ün­nepségére. zsúfolásig megtöltötte a vá­ros közönsége a termet. Résztvettek az ünnepségen az összes társadalmi egyesületek kiküldöttei, a hivatalos világ képviselői, élükön Simkó Ele­mérné főispánnal- Szegedről Kani­zsai-Karg György ezredes jelent meg az ünnepségen, amelyet a levente­zenekar Himnusza nyitott meg. A nem. zet imája után O s v á t h Gábor városi tanácsnok mondott beszédet. Vázolta azt a harcot és azt a munkát,, gmely­lyel Horthy Miklós újjáteremtette az országot, majd a közönség lelkes él­jenzése mellett éltette Horthy Miklós kormányzót. Ezután Égető Lajos Móra László • llorthy Miklós* cimü költeményét ad­ta elő, amely után dr. 8 i m k ó Elemér főispán mondott ünnepi beszédet. Han­goztatta. hogy a magyar leventék alap­jai, zálogai, igéretel a magyar jövő­nek. A leventetörvény mint egy óriási kohó, magábaolvasztotta mindazt a jót, amit eddig ezen a téren elértekés azt is, amit addig elmulasztottak. A leventék megmutatták a kárpátaljai harcokban, hogy mennyire szerves tar­tozéka a leventeintézmény a magyar erőnek. Hangoztatta a főispán, hogy » leventéknek feladatuk és kijó . ttótüik segíteni a belső rend fenntartásának munkájában is. Megmutathatja ez az erős fiatalság, hogy milyen nagysze­rű, milyen hatalmas dolog magyarnak és csakis magyarnak lenni. A nagyhatású beszéd után Keréí Ernő pdott elő irredenta dalokat, majd Endrey Béla polgármester mondott zárószót A főispán átadta az nj ott­hont a leventcegyesületnek. FEREHCJÓISEF KESERŰVÍZ Modell kalapu!dons*gok tökéletes, széip alakítások legjntány®­sabban ©zv. IrfcT D^zsőné kalapüzlet éhen, ÖROSZU* UTCA 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom