Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-07 / 280. szám

J i)Et,MAb\ AKOJÜSZAí, 1 vüiirni), w1. dbcunher t. rektor ós dr. Szent-Györgyi Albert prorektor betegségük miatt nem .ie lenhettek meg ar ünnepségen. dr Balasy-Nagy József dékán vette át m egyetem nevében a sásaiét, meg­köszönve a meleg magyar asszony­szivek gyönyörű gondolatát, mun­káját. Ar egyetemi ifjúság nevé­ben viirös szekf((csokrot nyujtottnk At dr. Szeehenylnének, majd dr. Tn Hal* Sándorné. a Főméltósagú Asz­srony kápvlseletéhen felavatta a sásalát? — Azt a kitüntető és megtiszte­lő meghívást kaptam, hogy Ma gysrorsaág Nagyurának. vitéz nagybányai Horthy Miklósnak fő­méltóságú hitvesét zászlóanyai tisztségéhen helyettesítsem. — mon­dotta. kiemelve a továbbiakban,, bogy áldozstoslrlkű magyar asszo­nyok ajánlották fel a zászlót,' ame­lyet most. útjára boösájt. — TJegyen e zászló hordozója a ufwtastr fiiío..'.".i'.L.QI MAGYAR BANK. ÉS KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (Crelölt: Anéoí Naijiiar Dnnh m.i zeged. i. Horthy M.-U. 12. Szegedi fiókja Színházzal szemben. Alaptőke és tarta ek kb. 24 millió pengó. FOGLALKOZIK A BANKÜZLET MINDEN ÁGAVAL. le'zálog, áru és értékpapír kölcsönök. Takarékbetétek előnyös gyümölcsöztetése. Fiókok iffiliált intézetek az ország rw'nden jelentékeny pia án keresztény nemzeti gondolatnak, a mugyar erőnek és akarásnak! Szim­bolizálja azokat az eszményeket, amelyeket országmentő és ország­gvarapító kormányzónk megjelölt s az egyetem feladatává tűzött ki. ..Magyar hittel, akarással.a tudo­mányért" — jelszóval bocsájtotta útjára a szegedi egyetem zászlóját a kprmányzóné képviselője. A fííispánné lelkes szavaiéri dr. Halasy-Nagy dékán mondott köszö­netet. A professzor szavai után a SzET elnöke: Nvfkos Gynla vette át a zászlót az egyetemi ifjúság nevé­ben megőrzésre. Üdvözölte a zász­lót, mint a szegedi gondolat szim­bólumát. majd fgy tett fogadnlmnt a zászló melletti — Mi fiatalos örömmel, mngn­luzással emeljük fel fejünket s vál­laljuk, hogy a zászlóhoz hívek le­szünk, mint lánghoz a meleg, mint zuhataghoz a vízcseppek ereje, mint magyar paraszt a földjéhez és mint katona a fegyveréhez. Az ünnepség a Himnusz hang­jai vaj ért véget. Á szegedi egyetem professzorai nyilatkoznak a magyar orvoshiány okairól (A Délmagyitrország munkaié r&á- | tói) Csak a trianoni határok összeom­lásával kapcsolatosan beállott öröm teli helyzet mutatta meg, mennyire helyes volt az a Csonka-Magvarors/ag szük kereteihez viszonyítva nagjinére­tü orvosképzés, amely egész buropa elismerését vívta ki a testében meg nyomorított, de szellemében meg nem tört hazánk iránt. Az ország megna­gyobbodásával olyan területeket kap­tunk vissza, amelyekre valóságos ái riás volt, hogy úgyszólván azonnal, a katonai megszállás ideje alatt mái- el­kezdhette nagyszerű működését az egészségügyi szolgálat. A visszatért területeken kínálkozó állások felszív­ták az orvosutánpótlást g mosl — hisszük, hogy átmentileg — orvoshi­ány lépett fel. Ezt az orvoshiányt leg­inkább megérzik a klinikák ós elmé­'eti tudoniimvös intézetek, amelyek anyagilag nem nyújthatnak annyit a fiatal orvosoknak, amennyit külső elhelyezkedés nyújthat. Az. ifjúság li­bát nem keresi fel olvan mértékben most a klinikákat és a kiitótéintézcte­ket. mint a trianoni halárok között tette. Ezzel kapcsolatban kérdést in­tc/tünk néhány kiváló klinikai és tu­dományosintézeti vezetöférfihez, akik­nek clsö Csoportja mar legutóbbi szá­munkban felemelte féltő és Intő sza­vát a fiatal orvosnemzedékhez: töltse­nek el néhány évet a klinikákon, elmé­leti kutatóintézetekben, mert csak igy válhatnak igazán részesévé annak a nemzetmentő, hősies munkának, amely a Jövendő orvosgenerációra vár... \z érdekes és az időszerű kérdést minden oldalról tökéletesen megvilá­gító ' nyilatkozatok ujabb csoportját 51 alábbiakban gyűjtöttük össze: dr, Ditrói Gábor professzor, a szemészeti klinika igaz­gatója, az ifjúság őszinte pártfogója kutatja art az okot ami a fiatal ©r­vosnemzedéket elvonja a klinikai és kutatót .-rnulmártyok tói: — Az ifjúság azt az önfeláldozó munkát, amit az egyctcin kevés díja­zásért megkövetel, főként azért nem vállalja, mert — jobb elhelyezkedést kaphat. Hogy ez az ideálizmus csök­kenéséi jelentené, vagy a kutatómun­ka iránti érdeklődés hanyatlását, e*t nem állíthatón! Réesffte inkább volt arra példa hogy r>*» arravalókkal t«ii mar i kiülik*. sok waM M ii. orvos és a gyengébbek, akik féllek a külső éleiben várható küzdelmektől meghúzódtak a klinikák védett falai között. Ma már képzeltebb emberek vannak ezen a pályán is. mint minde­nütt Inkább arra lehet az okot visz­szavezetni. hogy a tintaI orvosok 5—3 évi — minimálisan ennyi — tanulás után kívánkoznak ki az életbe, a küz­dőtérre .. Természetesén az volna a lielvrs. ha hosszabb ideig dolgoznának a klinikákon, de erre nem ad módot az egyetemi költségvetés megszorított kerete. Tapasztalatom az. hogy inkább a nők vállalkoznak a klinikai gyakor­latra. mert szeretik a városi életet és iobban félnek a falutól, a küzdelem­től: másrészt csodálatos beosztó ké­pességük révén jobban meg tudnak él­ni abból a kevés jövedelemből, amit a klinikai, kutatóintézeti elhelyezkedés nyújthat. A szemészeti klinika orvosutánpót­lásáról a kővetkezőket mondotta. — Nálunk nem érezhető a hiány, mert lassú a változás. Szetnészszr.kor­vosra csak nagyon későn lehet rámon. dani, hogy szakember lett belőle » nyugodtan kibocsájtható az életbe... A kuiatóinlézClckbcn tapasztalható orvosutánpótlási hiányokra vonatko­zólag Ditrói professzor rámutatott orrú a módra, ahogyan ezt » kérdést végképpen meg lehet oldani: — Ha a közoktatásügyi miniszté­rium arányba tudja állítani a klinikai ellátást a külső állapotokkal, ha m«-g telelő kedvezményeket ad a klinikai orvosoknak, amiért elesnek a szabad prakazistól és. valamelyes nyugdíj le­hetőségét is felveti, (igy minden to­vábbi nélkül megoldódik a klinikai or­voshiány kérdése Dr, Rusznyák István, a belgyógyászati klinika kraaío ve­zetője, az európai hírű kutató is rend­kívül érdekes megvilágításba helyez­te az orvosutánpótlás kérdéséi: — Orvoshiány kétségtelenül van _ mondotta —. ennek következményei a klinikákon, különösen a belgyógyá­szaton talán kevésbe súlyosak. m;nl az elméleti intézetekben. Mindig úgy volt, hogy a különböző betöltésre vá­ró állásokat nagyrészt * klinikák jól képzett orvosaival töltötték be * ezért természeten. mord, amikor »©­állá* VfnéürtfWRil, ez a körMménv auto­matikusan csökkenti a klinikákon megmaradt orvosok szániát. Minden­nek dacára nem hiszem, hogy a kli­nikák é« egyetemi Intézetek elnéptele­nedése kizárólag anyagi okokra ve­zithető vissza. A mi fiatalságunk ide­jén is voltak orvosok, akik szesréiiv­Fsgyás ellen « Leiniii^er-f^e fagukcnöcs Biztos hatása! Kapható kizárólag: ItfnzíKger gvójryszertárban, Csongrádi palota seget es sokszor nyomort vállaltuk csak azért, hogy elméleti intézetek­ben, vagy a klinikákon a tudománynak szentelhessék életüket. Az ilyen lel­kes fiatalok száma esőkként, pedig ezek azok. akik a jövő legértékesebb kutatói és tudósai kikerülhetnek Rusznyák professzor a továb­biakban az orvosi ideál kialakítására hívja fel az ifjú orvosnemzedéket, amelynek jövőjében hisz és rendület­lenül bízik: — Az a fiatal orvos — mondja —, aki azért megy a klinikára, vagy va­lamilyen állásba, mert ott nagyobb jövedelem kínálkozik számára, mint másutt, lehet jó gyakorlóorvos, de nem az az ideál, aki egy értékes, nj nem­zedék előtt mint példakép, kívánatos volna. Különös jelenség volna, ha a régi. nyugodt békeidőkben a tudomá­nyért való küzdelem több embert lel­kesített volna, mint a mai heroikus időkben, amikor pedig az anyari ja­vak múlandóságát állandóan láthat­juk ... — Még vagyok győződve arról — fejőrté bc a professzor nyilatkozatát —, högy ha a ujai bizonytalan idők elmúlnak és a lelkek ismét megeny­Legalkalmasabb K A It A C S 0 N V T A.T4NDAK egy varrókészlet a retikülbe Ara P ft*fo s i e k • > * r «f y böröndöti éfi PőrdtízmliVM, Kárát, u 3 N T. tag. Alapítva 1ŰÜ6 nuiuek, a magjai liaubag nugyr,észe újra meg fogja érteni, hogy a tudomá­nyos kutatás és a klinikai orvos ön­zetlen munkája nagyobb lelki gyönyö­rűséget ad. mint az a gazdagság, ame­lyet Gallenus már úgy sem nyújt.-, Az elméleti orvostudomány egyik nagytudásu, fiatal professzorával is beszéltünk erről a kérdésről Dr. Ivánovics György, a kórtani és buktcorologíai intézet igazgatója bizakodó és derülátó han­gon nyilatkozott az ifjúságot érintő­fontos kérdésről: — Nálunk is vannak egyes segéd­orvosi állások, amelyekre nincsen je­lentkező. Ez nemcsak az ország gya­rapodásával van összefüggésben, de azzal is, hogy sok kis állás üresedett meg az utóbbi időben különféle intéz­ményeknél. A medikiiílétszám, amely most van kiképzés alatt, elegendő lesz ezek pótlására. Inkább abban van a hiba, hogy a munkaerőkben nincsen olyan nagy választék, mint régebben volt. Emiatt érthető az, ba különösen elméleti intézetekbe nem szívcsen men­nek a fiatal orvosok. Az orvosi dip. inma ugyanis elég drága és az, aki orvosnak készült esztendőkön át. azzal indul el az életbe, hogv — gyógyítani akar! Éppen ezért minden elméleti In­tézetben nagyon kicsiny a jelentkezők" száma, hiszen nem biztosíthatunk olvan megélhetést, mint amit a gya­korló orvosi állások biztosítanak, Tvánovics professzor itt utalt arra a körülményre, amelv a szülők" küzdelmét állítja előtérbe. A szülők­nek elég, ha a drága orvosi diplorra megszerzéséhez hozzásegítik gyerme­küket s legtöbbször nem áll módjuk, han. bogy tovább is támogassák, míg elméleti továbbképzését folytatja. Ez is hozzájárul ahhoz, hogv a fiatal or­vosok kenvérkeresé* után látnak oly korán, amint csak megtehetik. Az elméleti intézetek kutatóinak utánpótlását nagyon érdekes példák-' kai világította meg Ivánovics profesz* szór Elmondotta, boffv csak Közép­európában szokás az, hogy kutatóin­tézetekben orvosokat alkalmazzannk. Másutt, különösen Amerikában a ku­tatómunkám külön biokémiai doktoro­kat nevelnek. Erre td( kísérletet 8»e» grden is Szent-Györgyi professzor és valóban, három, kitűnő munkatársai szerzett a biokémiai doktorok közül. — 11a a professzor szeretetlel fog­lalkozik azokkal a fiatalokkal, akik* ben a kutatómunkára elhivatottakat látja, akkor mindig sikerül munkatár^ sakat nevelnie s az ifjúságban felkel­teni az érdeklődést a kutatótiutnka iránt — folytatta érdekes fcjiegctéseií dr. Ivánovics György. — Az után­pótlás ezen a téren veszélyben van, azonban a kormány majd változtat rajta, ha elérkezettnek találja az időt. A magyar kormányon keresztül ma is különböző tudományos egyesületek igen jelentős összegeket áldoznak tu* ! dományvs kutatásokra s így azoknak, akik komolyan akarnak munkálkodni ezen a téren, mindig van lehetőségük. Egyébkent nincsen orvoshiány — fejezte be nyilatkozatát —, csupán egy vacuura van, újabb elhelyezkedé­si lehetőségek nyíltak meg az ifjúság előtt és ez okozza a fennakadást. De minden bizonnyal lc fog ez is vezetőd­ni és akkor ismét helyre áll az egyen­sulv, amely a komoly utánpótlási _ is biztosítja. * íme, az ifjúságot szerető és féltő, tudós nevelők szava messze, a jövőbe csendül és buzdít, bíztat, bátorít arra, bogy komoly akarással, ideálizmussal vállalja a fiatal orvosgcneráciő a küzdelmet és önzetlen munkát a ma­gyar Orvostudományért, amely a ucm­zeti életerő egyik főflfőere és népünk j fejlődésének, gyarapodásának záloga,, i Csánvi Piroska

Next

/
Oldalképek
Tartalom