Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-17 / 287. szám

e l m »gf a ro* se ab h 7 erő a, 1941. <«b»wlm 17« Idtftftság ideje alatt i* tudták, hogy jhol van a helyük. — A visszacsatolás ez ünnepélyes eklmában egyforma szeretettel ölelőket magúnkhoz és mondunk nekik sm'bfll jövő tstenhozzádot. — Ilogv a visszafoglal! terület milyen maradéktalanul kapcsolódott be újból a nemzet életébe, arra a legszebb. legmeggyőzőbb bizonyíték az. hogy ez a terűiét az elmult tiz hónap •latt máris uj szinnei, uj elemmel gazlagodott: * bukovinai magyarsággal! Élénk éljenzés és taps a Ház. minden • Idolén.), amelyet a Délvidék népe éltemmel, testvéri szeretettel és segítségre kész együttérzéssel feladott. Az egész Ház hosszantaitó élénk éljenzéssel és lelkes tapssal fogadta a miniszterelnök felszólalását. A Ház ezután a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta Részleteiben a közjogi és a pénzügyi bizottság foglalkozik majd vele. Szünet után mentelmi ngvek tárgyalására került a sor. A Ház ma délelőtt 10-kor ál össze és napirendjén a máról elmaradt mentelmi ügyek, az OFB megszüntetéséről ás *n izraelita vallásfelekezet jogállásénak szabályozásáról szóló törvényjavaslatok. valamint interpellációk szerepelnek. Az ülés 2 óra előtt árt véget. A felsőház ülése Budapest, december 16. A felsőház k©ddi ülését 16 óra után nyitotta meg t, róf Széchenyi Bertalan elnök. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg Farkas István ttszántnneni református püspök, vitéz Kozma M'klós kárpátajjai kormányzói biztos és Huszár Károly volt miniszterelnök elhnnyláról. Ezután megkezdte a telsőhá* az 1942. éri állami költségvetés táigynlá sát. fizettler Jenő előadó Ismertette a költségvetést. Azt fejtegette, bogy a honvédelmi költségek lényegesen emelkedtek. de ezen a téren való takarékoskodás a legszörnyűbb pazarlás amit Franciaország példája mulat A honvédelmi költségek emelkedésében minden magyar ember az önvédelem költségeit látja, hős katonáink «édclmét, akik ma száz. halállal állnak szemben. A tiszlviselőkérdésről beszélve, •zembeszállt azzal a felfogással, mintha a tisztviselők száma indokolatlanul magas volna Schandl Károly a szövetkezeti mozgalom Jelentőségéről beszélt. Uniczky Sándor beszámolt a kormánynak és a kormányzói biztosságnak Kárpátalján vég/ctt munkásságáról. A mezőgazdasági kamara felállításával, a hitelélet fejlesztésével, a Kárpátaljai Bank szanálásával, a szövetkezeti mozgalmak kiterjesztésével, vetőmagakciókkal, tengeri kiosztással, szarvasmarha é<= egycb juttatásokkal a kormány olyan e,v*pnsiilyi helyzetet teremteti a gazdasági életben, hogy Kárpátalján ma mindenki meséiből, •ki dolgozni akar. . — Az egész rutén nep nevében állást foglalok és a leghatározottabban tiltakozom mondotta — a bentsl Í

tropaganda minden ármánykodása ölen. Kijelentem, ennek a népnek ér. területnek a nevében, hogy mi inkább halunk meg magyar hazánkért, inkább ontjuk vérünkéi mintsem még egyszer lássuk a poklot, amelybon hnsz éven át volt részünk. A kárpátaljai rutén nép teljesen megundorodott ettől •i ügynevezett testvériségtol és áldemokráciától, amelyet Beneaék diktáltak. Az elnök ezután enuneiálta hogv a miniszterelnök kiván :.zoliii. Bárdossy l-ászló miniszterelnök kijelentette, hogy jelentést szeretne tenni olyan eseményekről és tényekről, amelyekről már beszámolt, hogy állásfoglalásra alkalmat adjon a parlament két házának is. November 39-én felkereste az Egyeafilt-AHamok budapesti követe és közölt* a brit kormánynak aat a felszólítását boijv december B-ig mindennemű közreműködésünket a Szovjetunió ellenségeskedésekben szüntessük meg. A követnek azt válaszolta. hogv a magyar kormány a maim érdekeinek védelmében a maga elhatározásait idegen kormáfivok kívánságaitól és hozzájárulásától ftem t«bet) függővé. Él!•- rijiós át taps a ficur teiodoc oldalán.'. December 6-áí * késő éjjeli órákban Mb-ól f*lkev»st* aa Oawanlt-államéd. tamapetrti követe es közölte, hogy de- 1 cember 7-ére virradó "éjféltől kezdve a hadiállapot Magyarország és Nagyhritnnnia között beállt. A miniszterelnök ezután még egy bejelentést tett. Kijelentette, hogy lí>10 szeptember 20-án az úgynevezett háromhatalmi egyezményhez, való csatlakozásunk a tengelyhatalmakkal való szolidaritásunknak jogj formál adott, érthető tehát, hogv most, a habomnak néhány nappal ezelőtt bekövetkezett uj fordulatában, amikor ez a háború úgyszólván kontinensek háborújává alakult át. mtként mint eddig, levontuk ennek a szolidaritásnak a következményeit és most a magunk részéről juttattuk kifejezésre azt. hogy az, Egyesült-Államok részéről egyfelől, másfelől á német birodalom, az olasz birodalom és Japán között bekövetkezett háborús állapotot Magyarországgal szemben is fennállónak tekintjük. A miniszterelnök szavait a® egész Bit Altalános tapssal és helyesléssel fogadta. Folytatták ezután a költségvetési javaslat vitáját. örffy Imre kérte a rendőri tisztviselők ányagi helyzetének javítását, a menekült székely családok támogatását. A családi pótlékot nem tartja elegendőnek. A költségvetést elfogadja. Az elnök ekkor a vitát megszakította és a legközelebbi ülést szerdán délelőtt 10 órara tűzte ki. Bejelentette, hogy gróf Pálffy Géza Interpellációt" jegyzett be a magyar történetnek a kolozsvári egyetemen való tanítása tárgyában és interpellációjára holnap napirend előtt kerül a sor. Végül az elnök javasolta, hogy tekintettel a feliratkozott szonpkok nagy számára, holnaptól kezdve a felsőház délután is tartson ülést. A javaslatot a felsőház tagjai helyesléssel fogadták. Az ülés 2 órakor ért véget. 11 ARANYESŐ , EGY UJTERI KOCSMABAN Dúsgazdag bácskai nábob fiának adta ki magát egy rovottmultu betörő — Kilószámra lopta az arany- és ezüstpénzeket — Négyévi fegyházra ítélte' a törvényszék (A t) álmagyar ország munkatMsrilól) A maga nemében páratlan érái kesséfrü bűnügyet tárgyalt kedden deielőtt a szegedi törvényszék Böhay-tanácsa. Az ügy érdekessége az. hogy az elsőrendű vádlott, egy rovottmnltú fiatalember, ifj. Rutai Ai tal kilószámra lopott arany- és ztiistpénteket nt egyik Pálfy-utcai házból. lf,j. Ruta; Antal 22 éves szegedi napszámos visszaemlékezve a míiltru er, év tavaszán ismét elhatáfos'a hogv nem érdemes dolgozni. Valahogy sehogyse ment a fejébe az a magyar közmondás, hogy": ,.a ru.nka nemesít", fi ezt eddig legalább is nem vette észre végre is leszűrte azt a következtetést, hogy csak gazdagnak jó lenni. Ha pedig a sors nem úgy akarta, hogy egy nagybirtok közepébe szülessen, akkor majd maga segít a dolgon. Munka helyett betörések útján szerzi meg a szükséges anyagi feltételeket. Hutai egyre tiibhet foglalkozott a gondolattal, a pénzszerzés eme könnyebb módjával, végül is már annyira beleélte magát, hogy április 13-án elindult első „próbaútjára." Az első »eset« Április 13-án Rutai átrándnlt Horgosra és az egvik kocsmába tért be. Leült az egyik asztalhoz, ahol már ekkor javában mulatott Varga András gazdálkodó. Hamarosan jóba lettek és együtt dicsérték a kocsmáros borát. Rutai azon igyekezett, hogy a gazdálkodó pénzéből minél inkább leitassa Vargát. Jó másfél órára sikerült is ezt elérnie és az elázott gazdálkodó ráborult a kocsmaasztaira. hamarosan az igazak álmát aludta Rutai még egv ideig iszogatott, majd mikor látta, hogy Varga bem egykönnyen fog felébredni, övntosan kiemelte a zsebéből pénztárcáját és nagv elővigyázatossággal. nehogy valaki is észrevegye. eltűnt a tett színhelyéről. Beérkezve Szegedre, megállapította. ho2V a táreáhan egy kerékpárigazolvány és 18 pengő van. Kissé keveselte nz összeget, de azért az első siker emlékére és Őrömére az első útjába eső kocsmában az ntnlsó fillérig elmulatta a pénzt. Nyoic-riz kiló pénz a második zsákm-nv Rutai május 22-én indult el második útjára Hajnalban előzetes terepszemle után megjelent a Nvil-utca 19 szárhu telek előtt. Ez a telek egy bekerített gyümölcsös Ennek a tétkeritóiét UbúfitVa, a ÍVUvsjLa 45 tzim ház udvarára iutott ahol volt mtockMtétának. ftimna Mihálv temredi gazdálkodónak 81 éves édesanyja, özv. Simon Imréné lakott. Rutai behúzódott a disznóólba és itt várta meg, amig az öregasszony reggel elmegy hazulról. Ekkor előzőleg óvatosan körülnézve, bemászott az éléskamra ablakán és azon keresztül a szobába jutott. Mint későbbi vallomásában elmondotta, Simon Mihálynál hallotta, hogy az Öregasszony nagyobb mennyiségű pénzt rejteget. Ezt kereste tehát a lakásban. Mindent feltúrt, végül is az ágy alatt egy garabotyban és egy szatyorban meg is találta a keresett pénzt, amelyet magához vett. Rutai a garabolyban hnsz darab 10 és 20 koronás aranyat és 4—5 kilónyi ezüstpénzt talált, egy. két és 5 pengős érméket. A szatyorhan mintegy 5—6 kiló aprópénz volt, 10, 20 és 50 filléresek, továbbá bárom száz- és öt htiszpengős papírpénz. A /találékony* tolvaj azonban még ennyivel sem elégedett meg, a suhlóthól két ezüst óratáneot, a kamrából pedie szalonnát és kolbászt is elvitt. Kutat szórja az aranyat A jól sikerült betörés után Rutai felvette legszebb ruháját, hozzá fehér inget és a lopott pénzt egy kis táskába zárva, egy ujtéri kocsmába ment és nagy mulatást rendezett. Kijelentette a kocsmárosnak, hogy Bácskából jött. ahol édesapja gazdag földbirtokos és most a felszabadulás örömére nagyot akar mulatni, sőt mindenkit vendégül lát Elvégre ilven alkalom nem mindig kínálkozik. Az ott tartózkodók igen nagy örömmel fogadták az ifjn bácskai nábobot és nem sok idő múlva már olyan is akadt, aki /rokonának* fogadta a jóvágású fiatalembert. Rutai ugy látszik, már hallott a közmondásos /bácskai murikról*, mert két teljes napig mulatott egyfolytában. Közben pedig valósággal szórta a pénzt és az aranyakat. Ilyen zaranvI

esőre* bizony még nem is volt példa az ujtéri kocsmában. Az aranyakat részben becserélte nikkelórákért vagv . értéktelen óraláncokért, részben eíI ajándékozgatta. Szilbereisz András és ! felesége alig győzték a kiszolgálást ' de természetesen a legnagyobb készséggel szolgálták ki az ifjú földbirtokost, Két nap alatt azután sikerült a pénz legnagyobb részét elverni. Másnap édesanyjának küldött még negyven pengőt azzal, hogy a Horgoson meglopott Varga Andrásnak fizesse ki a tizennyolc pengőjét, a többit pertu1 használni fel sajat céljaira. A tolvaj visszatér Junius 11-én éjjel ismét visszatért a Pálfy-utcai udvarba és lesben állt, hogy reggel felé újból megnézze Simonná sara bolyát, A vállalkozás slkerrej járt, ismét talált 130 pengőt a garahoiyban. Százat még akkor este elmulatott az egyik röszkei kocsmában. Julius 7-én Ujszenlivánra ment, ahol volt ' « * szőtt a* udvarba. meebuít az istállóiéin és reggel, amikor * gazgm eMWLff hazulról, csavarhúzóval kifeszítve a* ablakot, bemászott a lakásba. Tudta* hogy a gazdálkodó nagyobb összegül pénzt tartogat lakásán, amit sikerült is megtalálnia a suhlótfiókbair. TöMi, mint ötezer pengő volt itt és ebből 1227 pengőt twagához vett. Az összegből nagyobb bevásárlásokat tett. többek között selyem ingeket, eipőket; fürdőnadrágot, vásárolt. A többi pénzt részben Szőregcn, részben Szegeden különöző kocsmákban elmulatta. Az akasztófa árnyékában Rutait a sorozatos feljelentései? alapján Juliira 17-én sikerült elfogni, A nvomozás során ugy látszott, hogy Rutái elsötétítés alatt követte el az ujszentiváni betörést és igv napokon keresztül szó volt arról, hogy a r«v vot multn betörő ügye sfatáriális biróság elé kerül. A további nyomozás során azután megállapították, hogy Rutai a lopást nappal követte el, igv az ügy rendes biróság elé került. Rutai kihallgatásakor töredelmesen beismerte a lopásokat és betöréseket és a vallomása nyomán kiadta mindazoknak a neveit is. akik mint orgazdák és bűnpártolók az iigvben szerepeltek. Hven eimen rajta kivűl még tiz ember ellen Indnlt eljárás A főtárcyalas Rutai a főtárgyalás során is beismerte a terhére rótt bűn niényeket, de a vád alá helyezett orgazdák egyöntetűen tagadták azt, Kogy tudtak volna1 az ezüstök és aranyak lopott voltáról. Kijelentették. hogy Rutai egész megjelcnés?Hen azt a .látszatot keltette, hogy valóban bácskai földbirtokosnak a fia. akinek annyi pénze van. högy őket_ vendégül láthatta. A tárgyalás folyamán a sértetteket is kihallgatta a bíróság és ezek körött érdekes volt a 81 éves özvegy Simon Imréné kihallgatása, aki nagy szuszogva állt a bíróság elé. Amikor Bókay tanácselnök megkérdezte, hogy mennyi arany- és ezüst* pénze lehetett, nagy derültség közber jelentette ki, hogy leheteti úgy fél garaboiUyal. meg egy fél szatyorral. Megkérdezte ezután az elnök, bogv miért gyűjtött annyi pénzt ég nőért nem tette a bankba, mire az Öregasszony így válaszolt: — Nézze, az Isten áldja meg á tekintetes urat, az úgy volt, hogy én az egész életemen keresztül eladott paprikafűzérek árát elrakosgattam, hogy legyen miből szép temetést rendezni. Simon Mihályt is kihallgatta a bíróság. Elmondotta, hogy édesanyjának 5000 pengőnyi pénze lehetett. Elmondotta még, hogy Rutait napszámos korában úgy kezelte, mintha saját gyereke lett volna. Az ítélet A reggel 9 óra óta húzódó tárgyaláson félkettőkor került a perbeszédekre a sor. Dr. Komlóssy Albert ügyész négyrcndbeli betöréses lopás büntette miatt kérté az elsőrendű vádlott megbüntetését, a tiz másik vádlottal szemben fenntartotta az orgazdaság vádját, A bíróság háromnegyedórás tanácskozás Titán hirdette ki az ítéletet, amely szerint ifj. Rutai Antalt négyévi fegyházra, Szilbereisz Andrást tulajdon elleni kihágás miatt 100 pengő . pénzbüntetésre, Szilbnfcisz Andrásnét tulajdon kihágáe yélsége miatt 200 pengő pénzbüntetésre, Lakó Mihályt orgazdaság vétségéért. egyhónapi fogházra, Csikós Gyulát tulajdon elleni kihágásért 15 nap! fogházra, id. Horváth Kafolyt bünpároláfeórt egyhónapi fogházra ítílte. a többi vádlöftat fir mentette.