Délmagyarország, 1941. december (17. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-17 / 287. szám

Cáfolják ,a horvát mozgósítás hírét Álhireket terjesztenek o kommunisták Zágráb, tfo?3emlier 16. A miniszfoSelnökséfe sajtóosztálya közleményt adott ki, amelyben rámutatott azokra a hírekre, amelyek szerint Horvátország általános mozgósítás előtt állana. A hadiigyminisztárintn hvatalos közlése szerint esek a hirek minden alapot nélkülöznék. A nyugtalanító híreket a kommunisták találták ki, így akarják befolyásolni a közvéleményt. A horvát közvélemény a nagy német és japán győzelmek hatása alatt áll, osztatfeerfl öriíl a tengely, valamint a éátromhatalmí Bsoport sikereinek. A Yranskpntinent Press jelenti Zágrábból, hogy az ellenséges propagandának a horvátországi általános mozgósításról terjesztett állítását a Onaua nevű félhivatalos hírügynökség is megcáfolta. Szén és áramhíány miatt szünetel a munka a francia íparüzemekben Vichv, december 16. Az NST jelenti? A franeia kormány törvénySfendeletet fesz közzé, amelynek érielmében a szén- és áramhiányra való tekintettel december 21-től 3a'iiüár 4-ig ssüneteltetik a munkát a legtöbb iparüsemben. Bizonyos kivételeket nem tekintve, a rendelet hatálya al'á tartoznak mindazok az üzemek, amelyeknek napi szükséglete meghaladja a 20 tonna szenet, 10.000 köbméter gázt, vagy 20 kilowatt áramot. A törvényrendelet részleteiben úgy intézkedik, hogy a dejSember 21-től 23-ig és 29-től 81-ig tízem i karbantartási és leltározási munkák végezhetők, december 24-től 28-ig, valamint jannár 1-től január 4-ig azonban teljesen sátva kell tartani aa üzemetet. Kiveszik a tilalom alól a Szállítási vállalatokat, a gáz-, víz- és villamösmfiveket. a bányákat és a többi létfontosságú tízemet* Árdrágítókat vett őrizetbe a rendőrség TI Délmagmrofsság munkatárfától) A rendőrség kedden letartóztatta Ráes Imre 39 éves kiskundorozsmai napszámost, aki az elmúlt napokban házról-házra járt a Kossuth Eajos-sügáruton és kristálycukrot kínált eladásra 2 pengő 40 filléres kilónkénti áron. Kihallgatása során elmondotta, hogy a Cukrot 2 pengős áron Zádofi Emil Paesirta-utcai kereskedőtől vette. Elmondotta még, hogy most 15 kilót, vett Zádoriéktól előzetes megbeszélés szerint és a nyár folyamán is vett már hasonló módon kétszer 7-7 kilót. 'Az előállított Zádori házaspár k'hallgatásakor tagadta, hogy 2 pengős átron adtak völna el cukrot Ráeznak. Kijelentették, hogy Rácz cukorjeggyel jött hozzájuk, mire ők 1 pengő 8 filléres, áron adták el neki a Cukrot. A szembesítéskor Rácz megmaradt eredeti vallomása mellett. Mindhármukat Őrizetbe vette a t-dcdőrróg fe kedden délbea átkísérte az ügifettssétT*. Ahol az igazságot osztják Kis emberek apró ügyei a szegedi törvényszéken — A humor jótékony angyala a komor falak között (A Déimagyarország munkatársától) A törvényszék főbejáratával szemben a folyosón szines üvegablak a bekötöttszemü Justitiát ábrázolja az igazság mérlegével. Komoly, sőt komor épület a törvénykezés szegedi palotája, mint annyi más hasonló, szerte az országban. Nap mint nap emberek jönnek-mennek az állandó dohányzásnak kitett füstös folyosókon tele gondokkal és különböző gondolatokkal, hogy ügyesbajos dolgaikat elintézzék. A szegedi törvényszék épülete nem ismeri a szünetet, á pihenést, a nyugalmat. Ahogy az Idő nem áll meg, ugy nem pihen sohasem a munka a törvényszéki szobákban sem. Egyszer több, máskor kevesebb, de minaig akad munkájuk az ügyészeknek és bíráknak. Hogyne akadnak, hiszen a magyar ember szeret pörösködni, törvénybe menni. Magából ebből a tényből már adódik, hogy sokszor olyan ügv is biróság eél kerül, amely meg sem érdemli azt a rengeteg időt és fáradságos munkát, amelyet a hivatalos tényezők rápazarolnak. Mégis eleget kell tenni a törvénynek minden esetben, még akkor is, ha már eleve nyilvánvaló, hogy felesleges minden ügybuzgalom. Es rendszerint az ilyen esetek azok, amelyek nem érdekességüknél, hanem komolytalanságuknál fogva a tárgyalás folyamán néhány iide percet szereznek a komoly és felelősségteljes munkát végző bírósági embereknek. Ezek azok a percek és negydórák. amikor a humor jótékony, játékoskedvü angyala beröpül a komoly falak közé és a jókedv derűjével besugározza a tárgyalótermék hangulatát. Rendszerint kis emberek apró ügyei ezek. A pofon mint zsarolási kísérlet A. Lajos sövényházi napszámos áll a biróság előtt. Mindössze harmincnyolc éves, de abból a sokat dolgozó, kidolgozott fajtából, amelyik már ebben a korban is közel ötvennek látszik. Becsületes képe van a sövényházi magyarnak, már külsőleg is látni rajta, bogy készült a mai iszereplésre«. • Valóságos ünneplőiben van. Ugy feszül rajta a fényesre pueovált csizma, mintha ráöntötték volt s hozzá ünneplő fékete ruhát visel. Már ahogy ez illik a tisztelettudó magyar parasztnál. Bizonyára ebben jár a vasárnapi misére* is. amikor hálát ad Istennek a mindennapi kenyérért. Illendően. dc rátarti önérzctesscggel köszön a biróság tagjainak, kúíönkfilön mindegyiknek, majd megáll a birói pulpitus elölt és várja az első kérdést. Soron következik a személyi adatok felvétele, azután rátér az elnök a vád ismertetésére. A vádirat többnyire hivatalos, mondhatnánk néha tíilhivatalos szövegezését csak nehezen érti meg. épp ezért az elnök rendszerint külön is megmagyarázza, hogy tulajdonképpen mivel vádolják. Megtudjuk a vádiratból, hogy A. Lajos zsarolási kísérletet • követett el. Súlyos dolog ez — mondja az elnök. Szigorú bünfrlés jár ezért. — Hogy is történt, mondja csak el sorjába! — Hát ugv vót — kezdi bőbeszédüséggel a vádlóit —, hogy van neköm egy kis bérelt fődem. mög egy házam is a sövényházi határban. Aztán libákat tartok,' meg hát mög kő valamiből élni. Nem mindig akad napszám, oszt azt a kis darab fődet ellátja az aszszony is a gyérükkel. Igv történt, hogy a szomszéd' kuvasza egvik nap átgyütt a keritésőn, oszt möghárapta az egvik libámat. Mög ám, de ugy, bogy menten e köllött vágni a nyakát. Bántott a dolog szörnyen, hiszön a libákbti akartam kifizetni az árenda egy részét. Möntem is mingyn a szomszédhon. oszt mondom neki mi történt. De ü csak himel-hámol, hogv aszongya nem töhet rula. mé nem zárom bé a libákat. Mán hogyne töhet né rula szomszéd — mondom én. mé nem köti mög a kuvaszt, ha tudja rula. hogv szereti a libahúst. Ha még ezt nem tötte, akkó fizesse mög a liba árát, négy pöngőt. Szó szót követőit, végre is a szomszéd kijelentette, hogv nem fizet egy megveszekedett krajcárt sé. Rémisztően bosszantott a dolog, oszt egyre hangosabban folytattuk a szót. Aztán nem tudom hogy, de a szomszéd mondott valamit, mire dühbe jöttem és lekentem neki egyet. Aztán nem vót más. mögöttük a libát, de a szomszéd a mai napig se tizefött. Hát igy vót — fejezi be vallomását a vádlott. — Ez a baj látja, hogy maga pofonvágta a szomszédját azért, mert az nem akart fizetni — mondja Bókay tanácselnök. Nem igy kellett volna az ügyet elintézni. — Igy köllött azt, ba nem fizet — replikázik a vádlott. Az elnök rendreinti, majd megkérdezi, hogiy a sértett miért nem jött el a tárgyalásra. — Azt már nem tudom, pedig mögkapta az idézőlevelet. — Aztán mondja csak, milyen viszonyban vannak maguk azóta a szomszéddal;— kérdezi sokatsejtetöen a gyakorlott bíró megérzésével az elnök] — Hát milyenbe lönnénk? Jóba. Mer mögmondtam én neki az eset után. nézd embör, kár vót nekőd en gem főjelenteni, a te kuvaszod mögha rapta a libámat, té nem fizetted tnög az árát, én lekentem egy pofont ne köd, oszt kész. Ezze e van a dolog intézve, nem igaz. Aztán összeparoláz tünk. aztán együtt mögöttük a libát. Ü hozta a bort, én mög adtam a többit. Ezt az okfejtést persze már nem lehetett mosolygás nélkül megállni Nyilvánvaló, hogy nem történt bűncselekmény. Rövid tanácskozás után a törvényszék A. Lajossal szemben mr.tszüntette a további eljárást. Dc útra valónak Bókav tanácselnök ad egv kis kioktatást: — Idefigyeljen A. Lajos, maga ellen a törvényszék megszünteti az eljárást. mert igen kicsi összegről van szó. De azért ne gondolja, hogv telje sen ártatlan. Most első esetben, mert még nem volt a biróság előtt. nem kap büntetést, de többé nem szabad ilyet csinálni. Megértette? — Mán hogyne érteném — feleli boldogan a vádlott. Köszönöm szépen az uraknak a hozzám való jóságukat. Na Isten áldja mög magukat. Még meghajol a bíróság felé. azután kihúzza magát és elhagyja a tárgyalótermet. Tanúskodik a kilenc éves kanászgyerek Ez is a Bókay-tanács előtt történt a minap. Két középkorú földműves állott a biróság előli. Lopással és hűtlen kezeléssel vádolta őket az ügyészség. Veress Zoltán battonvai földbirtokos négvszáz holdas nagykirálysági birtokán Kis István éves cseléd volt. A vád szerint megengedte és elnézte a nagybirtok legelője mellett lakó Pataki Pálnak, hogy állatai! ráhajtsa az urasági legelőre, sőt azt is megengedte. hogy Pataki az urasági rét lekaszált széné fából hazavigyen. Mindezért Pataki Kis saját birkáit nevelte. A tárgyaláson néhány tanti nem jelent meg, a megjelentek vallomásai viszont a vádlott mellett szóltak. A vádlottak és a tanúvallomásokból az eddigiek során kiderült, hogy Kis nem engedte meg a legeltetési senkinek se. Az állatok ennek ellenére is átcsaptak a szomszédos legelőre épp úgy. ahogy az urasági állatok is átrándultak néha szomszédos földekre. Az volt most már a bizonyítandó kérdés, hogy vájjon Kis. ha észrevette, elzavarta-e az urasági legelőről Pataki állatait. Erre nézve tanuként kihallgatták a kilenc éves Kovács Dezsőt, aki a jelzett időben Pataki kanásza volt A pöttömnyi kisgyerek alig ér föl a bírói emelvényig, mégis bátrán, nyuüelmag v arorn/;a<í e Szerd a, 1941. december 17. godtan. elfogódottság nélkül áll a ta^ nács elé. Bókay tanácselnök jóságos arccal szinte bátorítja a »tamit«, kérdéseit a gyermek lelkivilágához és értelméhez alkalmazkodva adja föl. A kilencéves kisgyerekről kiderül, hogy még csak most végzi a második elemit. Ennek ellenérc határozottan értelmes kisgyerek, akin azonban határozottan látszik, hogy fogalma sincs a körülötte folyó komoly dolgokról. A tanácselnök is észreveszi ezt és apró mellékkérdésekkel akarja rávezetni a hely fontosságára. — Aztán mondjad csak Dezső, tudod-e, hogy hol vagy most — kezdi Bókay tanácselnök. Dezső azonban nem válaszol, látszik rajta a tanácstalanság. De már kapja is a következő kérdést: .]_ Tudod-e. hogv melvik városban vagy? — Azt tudom. Szegeden — feleli Dezső. — Hát azt tudod-e. hogy mi ez a nagy emeletes épület, ahol vagy. — Azt nem tudom. — Jól figyelj Dezső! Ez itt a törvény háza. itt osztjuk az igazságot. Ez az az épület, ahol megbüntetik a rossz embereket. De nemcsak a rossz embereket büntetjük meg. akik valami rosszat csináltak, hanem azokat is. akik nem mondanak igazat. Érted-e? — Ertem. — Hát mond csak Dezső, miért engedted, hogy a Pataki bácsi állatai átmenjenek a Veress bácsi legelőjére? — Nem akartam én átengedni őket. de nem nagyon birtam velük, aztán ha az egyik után mentem és visszahajtottam. azalatt a másik megugrott. — Azután szólt-e neked a Kis bácsi, hogy hajtsd el onnan a jószágot? —. Nemcsak szól, de meg is vert ezért, nem is egyszer megvert tör ki Dezsőből az őszinteség és a Jogos panasz. Mit tehet ő arról, hogy nyo'c és féléves korában játék helyett jószággal kellett bajlódnia. Ezután már nincs is több szükség Dezsőre. Szerepe véget ért. Illedelmesen leül a tanuk padjára és figyelmesen. teljes odaadással hallgatja a tár. gyalás további menetét. Talán a felnőttekre is gondol egyszer-egyszer, akik pörlekednek-veszek'édnek egymással, ahelyett, hogy megértenék egymást. A biróság végül is további bizonyítást és ujabb tanúkihallgatásokat réndel el. Az ügy szereplői elhagyj V. a tárgyalótermet] köztük Dezső is Már kinn van a folyosón, amikor megkérdezzük : hol jobb. itt a törvény előtt vagy az iskolában. A kis emberpalánta néhány pillanatig gondolkodik a kérdésen, aztán egy szuszra kivágja: — Azért jobb az iskolában. Ott nem kell mindig ilyen komolyan viselkedni. Meg aztán a tnaitóbácsi sokkai érdekesebbeket mond ... Árdrágítás Öreg magyar áll Ujváry bíró előtt. B. András 60 éves alsótanyai gazdálkodó és a legutóbbi hetipiacon a tojást és a burgonyát drágította. A rendőr azonban észrevette a dolgot és most a biróság előtt kell felelnie tettéért. A biró kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát, kijelenti, hogy nem. Határozottan, "meggyőződéssel mondja ki ezt a »nemetc, látszik rajta, érezni ezen a >nemen«. hogy semmiféle vétket nem talál abban, hogy két-két fillérrel többet kért a burgonyáért és a tojásért. — Nem értőm én ezt tekintelös uram — mondja Ujváry bírónak —, hogy mé kerültem ide. Nem csinátam én sönuni rosszat. — Dehogy nem, öreg — mondja a biró. Maga ' többet kért a tojásért meg a burgonyáért, mint amennyit a törvény megszab. Á törvényt pedig bc kell tartani magának is. Érti? — Nem én kérőm. Mer azt még>é irhati elő a törvény, hogy mcnnvt! kérjek a tojásomért] Pláné, ha az válogatott, oszt szép. Szöbb, mint s többi. Mán hogyne kérhetnék én az ilyené többet. Á tekintetes ur is igy törnie az én helyembe.,. — Ne vitatkozzon öreg. a törvény Mőirjít hogy 17 fillér a tojás ára,