Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-13 / 259. szám

Egyelőre nem kerűIhet sor a központi ravatalozó felépítésére 1943 január 1-én lép életbe a most jóváhagyott femetői szabályrendelet, ekkorára elvégzik a tervbevett nagyszabású építkezéseket (A Délmagyar ország munkatársától) Beszá­moltunk már arról, hogy a belügyminiszter jó­ráhagyta a varos temetőszabályrendeletét. Ez­zel a jóváhagyással végre megoldódott, ez a régóta szőnyegen fekvő kérdés s a város hozzá­láthat, hogy megvalósítsa a központi ravata­lozó felállításával kapcsolatos évtizedes tervét. Mint ismeretes, a temetői szabályién lelet elő­írja, hogy a jövőben a meglévő temetőket szé­lesíteni nem szabad, új temetőt nyitni csak a város engedélyével lehetséges, temetni esak a város központi ravatalozójából lehet, tehát a jövőben tilos a magánházaknál való ravatalo­zás. A körtöltésen bellii lévő területen halotti menetet alakítani nem szabad, a holttestet hat árával a halál beállta ntán ki kell szállítani a központi temetőbe, ahol a megépítendő hűtő­házak valamelyikében helyezik el a temetésig. rA szabályrendelet értelmében nagyarányú építkezéseket hajt majd végre a város a teme­tőben. Mintegy harmine hfitőépületet emeltet, felépítteti a központi ravatalozót. amely egyébként három épületből áll majd. A sírok gondozása is központi irányítást kap; a város által megbízott temetőkertós^ látja majd el a sírok gondozását. Magánosok is gondozhatják a sírokat a szabályzat szerint, a kertészeti meg­oldásoknak és emlékeknek azonban bele kell illeszkedni a környezet stílusába. A, nagyszabású építkezések megkezdésére azonban a körülmények miatt egyelőre nem kerülhet sor. A szabályrendelet életbelépieté­sére vonatkozó rendelkezés egyébként is ki­mondja, hogy a „kihirdetés napját követő har­minc nap után kővetkező év első napján lép életbe a szabályrendelet". A temetői szabály­rendelet a legközelebbi közgyűlés elé kerül. A legközelebbi közgyűlést valószínűleg december közepén tartják. Ezen a közgyűlésen hirdetik ki a szabályrendeletet. A . kihirdetést követő harminc nap már beleesik a következő, 1942-es esztendőbe, az ezt követő év első napján, tehát 1913. janüár. elsején lép életbe a város temetői szabályrendelete. Erre az egy esztendőre azért van szükség, hogy azalatt felépülhessen min­den épület, amely a szabályrendelet életbelép­tetéséhez. illetőleg a vonatkozó rendelkezések végrehajtásához szükséges. Alaker Cyörgy jézustársasági atya feltűnő tanulmánya a film erkölcsi színvonaláról (A Délmagyarország munkatársától) Ország­izerte nagy feltűnéssel tárgyalták azokat u kito­lásokat, amelyek a velencei filmversenyre kikül­dött magyar filmek egyike körül támadt. .Megál­lapítást nyert, hogy az olasz közönség, amely előtt szinte ismeretlen a válás fogaima, a film drámai motívumaként kidomborított válási prob­lémát nagy mértékben kifogásolta. A magyar hl l átókörök még sokat elnéznek a tagadhatatlanul lendületnek indult filmművészet­nek. Mint ahogy legkisebb gyermekéi mindig na­gyobb elnézéssel kezeli az édesanya, ezt a hábo­rú után újjáéledt, legfiatalabb magyar művé­szeti ágat sem akarja senki szigorú bírálattal il­letni. nehogy a fejlődésben akadályozzák, bár a bírálat minden esetben — ha jogos és okszerű -­esak hasznára lehet bármilyen művészetnek. Kzt M elvet tartja szem előtt az Actio Catholica, nmely az utóbbi évek folyamán egyre bensősége­sebben figyeli a tömegszórakoztatas és tömeg­nevelés leghathatósabb eszközét, a filmet. Az Actio Catholica országos elnökségének ki­adásában jelent meg dr. Alaker György S. J. szegedi teológiai tanár érdekes tanulmánya, amely ismerteti XI Pins pápának a filmszínhá­zakról szóló apostoli körlevelét, hozzáfűzve a maga tapasztalatait és magyar vonatkozásban észlelt rendkívül érdekeS és értékes adatait. Filmszalcértő teológiai tanár |>r. Alaker György páter a közelmúlt évek folyamán városunk legkiválóbb filmszakértőjévé képezte ki magát. Mi indíthatott egy jézustársa­sági atyát arra, hogy filmszakértővé váljék S hogy ezt a fiatal művészetet állandó kritikusi szemmel, bennsö érdeklődéssel figyelje? Előbb emiitett tanulmánvának bevezetőjében is utal er­re. de élőszóval, lelkesülő, igen szerény modorá­ban is elmondja a jézustársasági atyák szép, uj rendházának társalgójában, ahol felkerestük, hogy a magyar film erkölcsi fejlődésének útjai­ról beszélgessünk vele, mint az Actio Catholica filmszakértöjével. Az a rendkívül hatás indított rá, hogy a filmművészettel, mint népnevelő és irányító esz­közzel foglalkozzam, amelyet ez a fiatal művé­szet az utóbbi időben gyakorol a nép legszélesebb rétegeire. Akik az ifjúsággal és általában a lel­kek irányításával törődnek, azoknak a Hímmel is törődniük kell. A Hlm a tömeghatás egyedül­álló eszköze, amelyet ha nem veszünk komolyan, lemondunk a lelkekért végzett áldozatos mun­kánknak rcy nagy segítőeszközéről... Az Actio Catholica természetesen azon mun­kálkodik. hogy a film valóban a lélekmentés se­gítő eszköze lehessem A film nevelő értékét és » közerkölcs kialakífására evakoreüt hatalmas befolyását mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy XI. í'ius pápa méltónak tartotta ezt a problémát arra, hogy körlevélben foglalkozzék vele. 193+ban megjelent apostoli körlevelét az Ameri­kai Egyesült-ÁUaniok érsekeihez, püspökeihez és többi főpapjaihoz intézte, akik akkor már két éve szent háborút folytattak a filmművészet er­kölcstelenségének megakadályozására. » Amerikában az apostoli körlevél hatása óriási volt, nemcsak a katolikusok, de másvallásúak is az amerikai katolikus papság nagyszerű mozgal­mához csatlakoztak s a már akkor megalakult és apostolkodást kifejtő Jó Erkölcsök Ligájának vezetése alatt kivívták azt, hogy a filmgyárak maguk kérték az erkölcsi filmszakértők delegálá­sát és a filmek erkölcsi színvonalának emelésére egyre jobban vigyáztak. Érdekes számadatok, a film erkölcsi hatása Pájer Alaker reodkivül érdekes számadatokat sorakoztat fel a filmnek a nemzeterkölcsre gya­korolt hatására vonatkozóan. Hazánkban a katolikusok között minden ti­zedik házasság felbomlik. Az összes vallások kö­zött pedig minden tizenkettedik. Lélektani lehe­tetlenség meg nem látnia házasság szentségi jel­legét elhomályosító filmek é6 a statisztikai ada­tok közötti kapcsolatot. A házasság méltóságát kikezdő filmeket kell felelősségre vonni a házas­ság terméketlensége miatt is. A mnlt század utol­só éveiben még a legszaporább európai nemzetek közé tartoztunk, születési számunk a 44 ezrelék kei ül mozeott, amit alig haladott meg más or­szág, de félszázad alatt e szám mintegy 35 tel csökkent. óriási veszteség ez s ilyen adatok mellett le­hetetlen sok film nihilizmusra nevelő, öngyilkos­ságot tetszetős formában bemutató, izgató hatá­sára nem gondolnunk A filmszínházak közönsé­géi-ék igen nagy százalékát az ifjúság adja, amely­nek nincs még kifejlődött erkölcsi érzéke s a film regénysségénél és távoli, csillogó világokat bemutató varázsánál fogva is nagy hatást gyako­rol a serdülő ifjúság fogékony lelkére. Ezért küzd a filmek erkölcsi színvonalának feljavításárt az Actio Catholica. amelynek igen kiváló, csöndben és szerénven, de kitartóan munkálkodó segitötár­P. Alaker György. Előadásokat tart, — igen gyakran a fővárosban is — a film erkölcsi kívá­nalmairól s felvilágosító tanulmányaival rámu­tal arra. miiven nagyjelentőségű ennek a törne­gekre páratlan hatást gyakorló művészetnek ál­landó ellenőrzése: elsősorban erkölcsi azempoMo­kat tekintetbe véve. P. Alaker Gvönar beuttt uéa a keskenw­filmekről, amelyek a népnevelés igen hatásos eszközei és a »Páris vadonéban* című katolikus szellemű, nagyszerű erkölcsi értékeket tartalmazó filmről, amelyet a közeljövőben mutatnak be Sze­geden az ifjúság nevelői és a sajtó képviselői előtt. Páter Alaker megfordult legutóbb a magyar filmgyárakban, tárgyalt a filméirt vezető egyé­niségeivel és mint lelkesen mondja, szép és bíz­tató" ígéreteket kapott arra vonatkozólag, hogy a magyar film a jövőben a technikai haladással egyenlő ütemben fog haladni a keresztény, — iga­zán és krisztusi értelemben keresztény — erkölcs utján. Oiiiratfiaiimltási mwm Kft oiUíimsift ti itőriifl Az Uőiiész eíelteue a vadai, n töt vemjszéH megszűnteit*: az e.j<.ru$t (A Di'lmagyarország munkatársától) Szabályos bűnügy kerekedett két öltönyre való szövet vá­sárlása körül, illetve a hitelügyletben szereplő különböző okiratok miatt Az ügyet szerdán tár­gyalta a szegedi törvényszék Ungváry tanácsa. Az ügyészség vádiratot adott ki négyrendbrii magánokirathamisitás büntette és egyrentibeli közokirathamisitás büntette cimen dr. Karbacb Antal 35 éves magántisztviselő ellen, aki még öt év előtt két öltönyre való seövetet vásárolt Klein Márton szövetkereskedőtől. Dr. Karbach ebben az időben joghallgató volt és Szobotka Sándornál lakott Amikor ruhára volt szüksége lakásadója ajánlatára - mondja az ügyészség vádirata — felkereste Klein Márton szövetkeres­kedőt s tőle megvásárolta hitelbe a két szövetet Amikor nem teljesítette a részletfizetési feltétele­ket, a kereskedő ellene és Szobotka Sándor ellen pert indított, illetve fizetési meghagyást boegájtott ki 118 pengő erejéig. Ebben a perben azután sza­bályok szerint különböző okiratok fordultak elő. Az ügyészség azzal emelt vádat, bogy dr. Karbach a fizetési meghagyást kézbesítő bizonylatra majd az ellentmondásra odaírta Szobotka nevét is, il­letve a perfelvételi tárgyalásra szóló idézés kéz­besítő bizonylatára és a dr. Hoffmann Ferenc ügyvéd részére kiállított ügyvédi meghatalmazás­ra is aláirta volna Szobotka nevét és ezeket ax akiratokat a járásbíróság előtt használta, A to" vábbiakban azt közölte a vádirat, hogy a hamis magánokiratok alapján kötött egyességgel valót­lan tény került a bírósági jegyzőkönyvbe. Az ügyészség vádirata szerint az okiratokat anélkül irta alá. hogy arra Szobotka felhatalmazta volna és igy jött létre hamis ügyvédi meghatalmazás alapján a bírósági egyezség, mintha azt valóban Szobotka nevében kötötték volna. A szerdai főtárgyaláson dr. Karbach Antal ár­tatlanságát hangoztatta és kijelentette, hogy egyik esetben sem követett el okirathamisitást, mert fel­hatalmazása volt Szobotkától, részben pedig nem is ő irta az iratokat Szobotka és feleségének vallomásából kiderült, hogy felhatalmazást adott volt lakójának, hogy az ügyben nevében is eljárjon. A biróság ezután kihallgatta Devich Sándor Írásszakértőt, aki előadta, hogy megállapításai szerint a vétivet Szo. botka felesége irta alá Az ellentmondást ugyan a vádlbtt irta alá, de arra felhatalmazást kapott Szobotkától. Az ügyvédi meghatalmazáson szerep­lő aláírás nem a vádlottól származik, csak a má­sik vétivn®' -'lanithntó mesr. hogy azt a vádlott irta volna ,.< A szakértő vélemenye után a törvényszék dr. i 11 y é s Tivadar ügyész bejelentette, hogy ne« i tartja fenn a vádat. A vádelejtést azzal indokolta, ' bogy az eddigi bizonyítási eljárás alapján nyilván­való, hogy az ellentmondásnál jogosan abban a hiszemben volt a vádlott, hogy arra Szobotka megbízta, a kézbesítési ivet pedig Szo-hotkáné val­lomása szerint ő irta alá férje nevében Az pedig egyáltalán nincs bizonvitva, hogy az ügyvédi meg­hatalmazást kj irta alá. Az ügyész bejelentése után a törvényszék vég­zést hozott, amelyben jogerősen megszüntette az eljárást dr. Karbach Antal ügyében Siessen a fesüm nyvásárlással, mert ma még a régi árban kaphatja a legnevesebb festők munkáit is, ked­vező feltételekkel a „MODERN" Stépszaíonban Ktgyő uéca 1. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom