Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-13 / 259. szám

Kertész Dezső színi WütósőpnaK epilőr nsa a hnőapesit ttMüpzék előtt Keihónapi fofliftira Itéltéh stfcftrsrr sfrl a telenle* Sz^etten n»ohödö szinuszt, de i bűntett s vcí>re altasd! felfüggesztenek es alttaltnazidri a rehabilitációt ÜÉLMAC. / ARORbZAü Csütörtök, 1941. NOVEMBER 13. Budapest, november 12. Kertész Dezső, a szegedi szinház bonviván.ia sikkasz ássa] vádolva állott a budapesti büntetőtörvényszék előtt, k Kardoss-színtársulat vezetőszinészét mint a Royal Szinház volf igazgatóját azzal vádolta aa ügyészség, hogy 2000 pengőt vett át Németh Antaltól. Czeglédy Zoltántól és Ajtay Bélától az „Ártatlan vőlegény" című színdarab szerzőitől díszletekre, azonban a pénzt más célra fordította, A bíróság előtt Kertész Dezső azzal védekezet, hogy az „Ártatlan vőlegény" című darabbal sikert szeretett volna elérni, mint a Royal Szinház igazgatója. Néhány diszletet el is készíttetett, de az adóhivatal mindent lefoglalt és a szinház megbukott, mi előtt a darab színrekerülhetett volna. Azóta a j darab szerzőinek már 500 pengőt visszafizetett és ígéretet tett arra nézve, hogy a hátralékos 1500 pengőt is visszafizeti N8ra követett el sikkasztást és ártatlanságát hangoztatta. Szabó Zoltán ügyész a vádbeszédben rámutatott azokra a körülményekre, amelyek büntetés alkalmazását teszik szükségessé A bíróság végül megállapította Kertész Dezső bűnösségét és sikkasztás vétsége miatt kéthónapi fogházzal sújtotta. Az enyhítő körülmények figyelembevételével a büntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztették és alkalmazták a rehabilitációs törvényt is, úgy, hogy Kertész Dezső ezután is büntetlen előI életűnek számít Á belügyminiszter be'elentette a közigazgatási reform benyújtását A szociális kérdések, az OTI, az állampolgársági ügyek, a tisztviselő- és orvoshiány — A miniszterelnök a sajtácenzurárál — Interpellációk a Házban éjszaka 11-ig Budapest, november 12. A belügyi tárca költségvetését tárgyalta keddeD a képviselőház. A Képviselők nem tanúsítottak nagyobb érdeklődést az ülés iránt. Interpellációs nap lévén, 35 interpellációt jegyeztettek elő, közöttük főként gazdasági tárgyú interpellációkat, amilyen például a tejren(jelet módosítása, a tengeriárak maximálása által előidézett zavarok, a délvidéki birtokügyek Tecdezése. A költségvetési vita a belügyi tárca tárgyalásával kezdődött. Gergelyffy András előadó ismertette a tárca költségvetését. B a k y László volt az első felszólaló. A bürokrácia túltengését bírálta. Hunyad y-B n z á s s Endre azt fejtegette, hogy az önkormányzati tisztviselő nein ülhet fel magasabb piedesztálra, hanem bele keli élnie magát azoknak életébe, akiket kormányoz. Ma már sok megyében kinevezés van. Ezt a megkezdett gyakorlatot általánosítani kell, dc megváltotatni nem szabad — mondotta. M a r ó t h y Károly a zsidóság nagymértékben való ellenőrzését kérte. A költségvetést nem fogadta el. Pa ál Árpád, az erdélyiek vezérszónoka beszéde elején megállapította, hogy Erdély egy évvel ezelőtt lerongyolódott állapotban tért ha/a. Ha a mai időket összehasonlítjuk az egy év előtti állapotokkal, újjáépítést, folytonos haladást kell megállapítanunk. Méltatta a nép- és családvédelmi alap koncepcióját és hangoztatta, hogy a régi vármegyékben is megvolt a szociális érzék. Peyer Káröly azt fejtegette, hogy az államnak olyan tisztviselőkre van szüksége, akik megbízhatóság és szorgalom szempontjából a legtökéletesebbet tudják nyújtani. Közi-Horváth József szovátette a londoni rádió egyik cseh nyelvű adását, amely szerint cseh-iengyel konföderáció lesz Köaepeurópa magva s ebben része lehet Ausztriának, Magyarorszagnak és Romániának is, de Magyarország nem tarthatja meg a Németországtói ajándékképpen kapott területeket. E cseh álmok megvalósulása előtt ott áll a német és az olasz birodalom ereje. De mi csak a magunk erejére hivatkozunk ezekkel az álmokkal szemben. A magyar társadalom egy emberként áll őrt, hogy megvédje ennek az országnak minden rögét, amelyet nem ajándékképpen kapott Németországtól, hanem ezer év óta az övé. Spák Iván arról beszélt, hogy több fizetéssel, kevesebb tisztviselővel produktívabb munkát kell végezni. Szabó Zoltán a kórházak fejlesztését kérte. Szeder János elismeréssel szólt arról, hogy a belügyminiszter a zsidótörvények rendelkezéseit hatékonyan végrehajtja. • A vezérszónokok felszólalásai ezzel véget értek. A következő felszólaló M e s k ó Zoltán. E s ső Sándor és Szöllősy Jenő volt. A belügyminiszter beszéde öt óra után vitéz Ker e sz t e s-Fi sch e r Fe. renc belügyminiszter válaszolt a felszólalásokra A mult évben a költségvetés tárgyalásakor kilátásba helyezte, hogy pár hónap alatt a törvényhozás elé hozza a közigazgatási reformról szóló javaslatot Ezt nem tehette meg, de nem az ö szándékán múlott, hanem azon, hogy azóta haboruban voltunk és az örvendetes országgyarapodások következtében az egész magyar államnak stmkturaja lényegében megváltozott, tehát azok a szempontok, amelyeket a közigazgatási reform tekintetében akkor maga elé tüzölt, sok vonatkozásban revízióra szorult. Az eredeti reformtervek a trianoni országra voltak szabva, a mostani terveket pedig a megnagyobbodott és struktúrájában megváltozott országra kell szabni. Ez megtörtént. A javaslat készen van és a költségvetés, majd pedig néhány fontos közgazdasági javaslat letárgyalása után a Ház elé kerülhet. Ki fog terjedni természetesen a tanyai igazgatásra a gyámügyi ig> gátasra és az egyenlő adóztatás szempontjának lehető érvényesítésére is. A reformnak deceptra -raciós irányban kell történnie az önkormányzati gondolatban énségbenhagyásával. Örömmel állapította meg, hogy az Országos Családvédelmi Alap eddigi működésével szemben kritikák nem igen hangzottak el. Megelégedéssel állapíthatta meg, hogy azok a kölcsönök, amelyeket ezeknek a vagyontalan kisembereknek adtak, olyan szépen folynak be, hogy a legjobb reményekre jogosítanak fel. A társadalombiztosítás körül tapasztalható hibákat átvizsgálták és reméli. hogy ezen a téren hamarosan nagyon lényeges javulás fog mutatkozni. Az állampolgárság megszűnésével és megszerzésével kapcsolatos kérdésekről kijelentette, hogy a közigazgatás decentralizációja alkalmával rendet fog teremteni ebben a kérdésben is. Az ál'ampolgárság igazolásának ügyét nyugodtan oda adhatja az alsóbb hatóságoknak. A legszigorúbb intézkedéseket helvezte kilátásba az e körüli viszs/ásságok mogakadólro'áss iisrvéhen A helüsrvrrinte'/to' p7»ten n viea/ursnfolf terii. letek igazgat* ' n- I I 'ó ! -árruiótt'ti qrrq ' ho<n ezeké' a i. • 1 '.. <•• » re. i vülí nehézségeknei küzdött ui dent elköv- ttes a j hibák kiküszöbölésére Nagy gondot okn* a » tisztviselői utánpótlás biztosítása, tekintettel arra, hogy a gazdasági élet a maga konjunktúrájával sok tehetséges ifjút felsziv. Ezért észlelhető az orvostól a vasutasig mindenütt hiány, viszont kétségtelen az is, hogy egész közigazgatási apparátusunk tul van méretezve. Reflektált ezután a miniszter Spák Iván kijelentésére, aki azt fejtegette, hogy a ruszin nép gondozása nem volna megfelelő. Kárpátalja ruszin népe — mondotta a miniszter — az egész húszesztendős elszakítottság alatt távolról sem volt gazdaságilag olyan jó helyzetben, mint most. Spák képviselő olyan megjegyzést tett, mintha a kormány titkolná, mennyit költ a ruténfóldre és mennyi bevétele van ott Itt semmi titkolni valója nincs a kormánynak. A képviselő ur legyen nyur godt, a kormány nem hoz el pénzt a ruténföldről. (Derültség) Az orvoshiányról beszélve, rámutatott arra, hogy a visszacsatolt területen mutatkozott nagyöbű igény, másrészt pedig a zsidótörvény végrehajtása következtében 550 közhivatali orvosi állás van üresedésben. A kórházi szolgálat is nehézségekkel küzd az orvoshiány következtében. Ezt a kérdést a honvédelmi törvény alapján munkaszolgálat igénybevétele utján fogják megoldani. Az interpellációk A miniszter beszéde után áttértek az interpel* láciokra. Az írásbeli válaszok között szerepelt Bárdossy László miniszterelnöknek két válasza a j sajtócenzura megszűntetése, vagy megváttoztatáI sa ügyében. A miniszterelnök hangoztatta, nogy a sajtócenzurát nem kívánják nagyobb mériékbeo alkalmazni, mint azt az ország cdekei megkívánják. A cenzúra gyakorlati működését elsősorban az államérdek, a külpolitikai események, a hadiállapot és ehhez hasonló okok g.a*'ín befolyásolják. A kormány több alkalommal félreérthetetlenül kifejezésre juttatta a zsidókérdés tekinteteben álláspontját és ennek megfelelően a zsidókkal foglalkozó közlemények felett a cenzúrát o.'j mértékben kívánja gyakorolni, amilyen mértékben azt az ország beiső rendje és külpolitikai érdekei megkövetelik. A kormány viszont nem tartja megengedhetőnek az olyan durva és felelőtlen hangú közlemények közzétételét, amelyek sem i lyen tekintetben sem szolgálják a kérdés megnyugtató elintézését, csupán az ország belső Lékéjét és remijét veszélveztetik. A miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy a sajtóellenőrző bizottság feladatának ellátása közben követhet el tévedéseket és szolgálhat okot panaszokra, de ezeket a kormány — mint a múltban is tette — a legjobb szándékkal igyekszik orvosolni. A miniszterelnök válaszát a Ház tudomásul vette. Váró György a székelyudvarhelv—csíkszeredai vasulvonal kiépítése tárgyában mondott Interpellációt. Gróf Apponyi György a román posta magyarellenes intézkedései tárgyában Interpellált. Vajna Gábor a robbanóanyagokkal elkövetett életveszélyes halesetek szigorú elbírálását kérte. Vita Sándor az iparügyi miniszterhez tetézett interpellációjában munkafelügyelőségek felállítását sürgette, Bálint József az. elnökhöz intézett interpellációjában Eckhardt TibOp elitéléséi ) sürgette külföldön tett nyilatkozatáért. Nagy László a hadbavonultak és családtagjaik megfelelő ellátásának biztosítását kérte. R a j n i s s Ferenc Kacsóh Bálint ügyének nyilvánossngrahozatalát sürgette. Oláh György a munkácsi ortodox rabbi kitoloncolását követelte. Seeéuvi Miklós gróf a tengeri maximálása következtében előállt egves visszásságokat tett szóvá. P Szabó István a kukorica árának ujabb megállapítását kérte. Horváth Ferenc a nagybányai Phoenix-művek állami ellenőrzését sürgette Matolcsv Mátyás az állampolgárságtól megfosztott gróf Almássy Kálmán vagyonának f»lk»>Ti7!ísí5t sürgette. * A beiegvzett 34 interpellációból 17-ef mondtak el Az ülés éjszaka fél 11 órakor ért véget. Lemondott a román kultuszminiszter Berlin, november 12. A Délkeleti Hírszolgálat je'enti Bukarestből: Hivatalosan közlik, togy A 'touescu tábornagy, román államvtóetŐ ' 'fogadta a hul'uszmtnttzter lemondását. Ideiglenesen maga vette át a kultuszminisztérium veaetésót. (MTD