Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-08 / 255. szám

Berntíorfj alpakka evőeszközök kaphatók 162 Kungár a eiíénylíázfcan Tisza Lajoc körút 55. (Mihályi füszerü7let melletti Bensőséges ünnepség keretében Kuzmích postavezérígazgató átnyújtotta Szüts Endre ny. főigazgatónak a magyar érdemrend középkeresztjét Emléklapot kaptak a Délvidék postai beszervezésében részivett tisztviselők (A Dálmagyarorsság munkatársától) Pénteken délben a szegedi postaigazgatóságon bensőséges háziünnepség keretében adta ,\t dn Kuzmich Gábor postavezérígazgató dr. Szüts Endre ny. postafőigazgatónak a magyar érdemrend középkeresztjét, amelyet a kormányzó ág őfőméltósága négy évtizedes szolgálatának elismeréséül adományozott a nyugalomba vonuló szegedi főigazgatónak: Az ünnepségeu megjelent a vároe képviseiletében dr- Tukats Sándor főispán és dr. Pálfy József polgármester, ott volt vitéz Feketehalmy-Czeydner Felen® altábornagy, hadtestparancsnok, képviseltette magát ezenkívül az ország csaknem valamennyi postaigazgatósága. A szegedi postaigazgatóság tisztviselőkarának élén megjelent nyéki Végh Károly főigazgató az ünnepség elején virágcsokrot nyújtott át Kuzmich Gábos vezérigazgató nejének, valamint Szüts Endrénének, majd a megjelentek üdvözlése után szeretetteljes szavakkal fordult Szüts Endre felé, azon kívánságának adva kifejezést a maga, valamint a szegedi igazgatóság területének teljes személyzete nevében, hogy a távozó főigazgató a jó] megérdemelt nyugalomban jó sgészségben nagyon sokáig viselhesse az ország legfőbb ura által adományozott szép kitüntetést. Külön üdvözlő szavakkal fordult azok felé a postatisztviselők felé, akiknek a miniszterelnök a Délvidék visszafoglalása alkalmával kifejtett eredményes szervező és végrehajtó munkájukért elismerő oklevelet adott és akiknek ezt az oklevelet ugyancsak ezalkalommal készült átadni a vezérigazgató. Kuzmich Gábor vezérigazgató hosszabb beszédben méltatta a nyugalomba vonuló Szüts Endre érdemeit, amelyeket négyévtizedes fáradhatatlan munkával szerzett meg. Beszéde végeztével a következő szavak kíséretében adta 4t neki a magyar érdemrend középkeresztjét: — Hordozd büszke szeretettel és soha ne 'eledhez* meg egykori munkatársaidról, akik kőzött életedet töltötted és akik téged mindig szeretettel zárnak szivükbe. Szüts Endre elfogódott hangon mondott köszönetet a vezérigazgató- szavaiért és az őt förülvevő ünneplésért, majd elismeréssel emlékezett meg munkatársairól, mondván, hogy a kormányzói kitüntetést is sz ő derek régi gárdójának köszönheti és az volt munkatársainak dicsőségére is szolgál. Kuzmich vezérigazgató ezután átadta a Délvidék postai beszervezése alkaljmáva] érdemeket szerzett postatiszteknek és altiszteknek az emléklapokat. A magyar posta nemességlevelei ezek. — mondotta — és arról tanúskodnak, hogy tulajdonosuknak nagy része van a magyar haza visszatért területének megerősítésében. Dr. Mojzes Tihamér igazgató, a szegedi igazgatóság helyettes vezetője, dr. Csépi Lajos, Vajdik Ilona, Behány Etelka, Benkő János, Kővári Tmre és Sólymost János kapták meg az emléklapot. A kitüntetettek nevében dr. Mojzes Tihamér mondott köszönetet a vezérigazgatónak. akinek zárószavaival ért véget az ünnepség. Kör bál lesz Aisóközponton Katona vendéglősnél, vasárnap november 9.-én. Harc a gyarmatokért Hollandia csempészett térképpel, Franciaország légycsapóütés árán szerzett gyarmatokat anas az eszani jeges-tengeren. Semljáig el is jutottak, de ott megrettenetes jégvilágban; mire visszatéretetlennek jelentven ki az északi utak (A Dél magva rország munkatársától) Hollandia egészen különleges politikával szerezte gyarmatait. A -pontos feljegyzések szerint a tizenhatodik században Amsterdamban még csak egy negyven kereskedelmi hajóból álló flotta létezik és ezertkivül vagy hétszáz heringhalászó hajó. De a naoy németalföldi kikötők inár leié vannak iparosokkal, akik a portugálok által Indiából hazaszállított nyersanyagok feldolgozásából gazdagodnak töméntelen számban és mértékben. Hollandok verték a portugál pénzeket, holland ötvösök gyártották az ékszereket, holland posztósok, vegyészek vették munkába az Indiából szállított bibort és selymet, gyógyszereket és kábitómatóriákat. Hollandok közvetítették el a készárut Európa minden részébe. A II. Fülöp spanyol királlyal lefolytatott szörnyű háborúk során természetesen megakadt ez a tevékenység de akkor Hollandia már a Föld egyik leggazdagabb államának számitott! Ezek a jobbára tengeri háborúk fejlesztették oda a németalföldi hajóhadat, hogy azok megszűntével most már önálló akciót is lebonyolíthattak. De amíg a portugálok, spanyolok és angolok a délfele vezető tengeri utakat keresgélték, addig a németalföldiek a nekik inkább konveniáló északi átjárót kutatták az északi Jeges-tengeren. Novaya Semljáig el is akadnak a nek és lehetetlennek hasznosítását, szintén délfelé kanyarodnak. Igen ám, ezek az utvonalak teljesen ismeretlenek voltak előttük és mindenekelőtt meg kellett szerezniük a térképeket, hogy hajóikat útra bocsátbassák Portugáliában halállal sújtották azt. aki a tengeri térképeket idegenek kezére adta. Mégis sikerült egy amszterdami nvomdásznak huszonhat ilyen térképhez jutnia egészen romantikus körülmények között. A térképek birtokában négv hajó azonnal Indiába indult és baj nélkül el is érte ezt. Mihelyt ez a négy hajó visszatért, a németalföldiek máris megalakították a hires Keletindiai Társaságot 1606-ban és néhány év al^tt már háromezer hajó szaladt németalföldi lobogó alatt a déli tengereken. Negyven hadigálya kisérte a kereskedelmi hajókat, melyeken százezer tengerész szolgált... Két évvel később megjelent Grotius Hugó nevezetes könyve, melyben mindenki számára szabad területté nyilvánította a tengereket. Ekkor a 2163 darab, egvenkint 3000 forintos részvényekből alakult Keletindiai Társaság már annyira megizmosodott, hogv egyszerűen megszállta Ratáviát és kormányzót nevezvén ki oda, igen élelmes kereskedelmi szellemmel, fegyvertelenül vette birtokába egyik szigetet a másik után. A hollandok óvatosan kerültek minden fegyveres összetűzést. Inkább ravaszsággal és dömpinggel vívták ki maguknak a malájok szeretetét. Ujabb tiz. év múlva, Ce'' rt szerint, a világ összes tengerein közlekedő uszezer hajó közül tizenhatezer holland birtokban volt! A németalföldiek rendkívül ügyességgel ten. geri bázissá építették ki Szent Ilona szigetét. Mozambikot és a Jóreményfokot. Majd megalapították a Nyugatindiaí Társaságot ls 1621-ben. ez azonban már kissé erőszakosabb eszközöktől sem riadt vissza. Többek között a holland Piet Hevn admirális Cuba partjain elfogott egy spanyol ezüstflottát valami jelentéktelen tartozás fejében. Mialatt iqdiában a portugálok a rengeteg hivatalnok átkos tevékenysége következtében egyre gyengült, addig a hollandok elfoglalják a Szunda-szigetek legtöbbjét s míg egyes portugál hivatalnokok, három évi működés után egymillió tallér vagyonnal hagyják ott állásaikat, azalatt a németalföldiek szerényen kereskednek és uzsoráskodnak a bajbajutott portugál nagyokkal. Cromwell aztán megcsinálta Indiában az angol uralmat, de nem nyúlt hozzá a holland birtokokhoz. mert nagyon ís rajtaveszthetett volna. 1798-ban megalakult a Batáviai Köztársaság és mikor Sir Stamford Raffles a maiakkai félsziget végén fekvő Singapore nevű várost kéri, a hollandok szó nélkül teljesitik a britek kívánságát. Mondhatnók, a holland birtokon igazán csak minden újévkor dördült el egy-egy muskéta és ezek a születésüktől avatott kereskedők megmutatták a világnak,_ hogyan kell megalkotni az igazán egészséges, tiasznothajtó gyarmatokat! Algir, melyet a franciák egy légycsapóütés árán szereztek A középkor legmerészebb tengerészei kétségteenftl a francia származású normannok, bretagneiek és gascogneiek voltak. Hiteles és megbízható adatok mutatnak rá arra, hogy Kolumbus előtt felfedezték AnreTikát, maga KölugjSuv pedig hajszál hijján I. Ferenc francia császár szolgálatéban indult útnak az óceánon át Nem fér bele ebbe a tanulmányba a francia gyarmatosítás minden mozzanata, hiszen nem-is ez a célunk, hanem a gyarmatosítás eszközeineU megtárgyalása és a mod, ahogyan egyes neinzc-i tek gyarmataikat szerezték. Bizonyos, bogy a franciak Coligny idején már egy északamerikak UJj-Franciaországról álmodoztak, hogy IV. Henrik alatt hatalmas lendülettel fedezték fel egymásután az ismeretlen lóldeket és hogy Ití03-Bau» Cbaplain Kanadában jelentős francia befolyást biztosított. IUchélieu, mint /Grand inaitre et suV perintendaat de la nuvigatiou ct conuneree def France< megalakítja a francia haditengereszetek esküdt ellensége a kalózoknak, megszerzi MadaW gaszkárt, Szenegált, a kinai Tonkingot s felveszi a harcot a spanyolokkal. Ezek a szerzemények hatalmas lökést adtak a francia gyarmatosítása nak. Colbert Nyugatindiában szerez uj földeket »' francia koronának, a kanadai franciák ped;g harcbaereszkednek az ottani indiánokkal és angolokkal. Keletindiában megszállják Fondicherry-t megalkotják a Code noire-t, vagyis a törvényt, mely a néger rabszolgakereskedelmet emberségesen szabályozza. A franciák már akkor megkívánták gyarmataik lakosságától, hogy testé tel-lélekkel francia állampolgároknak vallják magukat, viszont megadtak nekik mindent, amihez emberi jogok és szabadságjogok fűződhetnek. Ez ma is igy van és ennek köszönhető, hogy a legellenségesebb arab is büszkén mondja, ha idegen elé jut, hogy francia alattvalói Egy arculcsapás és annak közetkezményei Nem véletlenség, hogy a franciák különösen Északafrikát hódították'meg különös előszeretettel A kezdeményezés Algírból indult ki, már pe' dig ezt az értékes gyarmatot igazán csak a véletlen juttatta francia kézre. Már 1809-ben hatollak be a franciák Algir földjére és miután szépszóval semmire sem mentek, megszólaltatták fegyvereiket. A harcok majdnem tiz éven át szakadatlanul tartottak, anélkül, hogy Franciaország hozzányúlt volna az algíri arabok belső politikai berendezkedéséhez. Xz algeri DEY korlátlan hatalommal rendelkezhetett, hiszen a franciák kai szemben nem kötötte semmi egy érdekszerződéseu tul, népe pedig hol fizetett adót, hol nem. 1817-ben azonban kitört Algírban a gyalázat. Egy szultáni kihallgatáson az. algiri francia konzul — máig sem tudni, szándékosan és felsőbb megbizásból-e'. vagy magántermészetéböl kifolyólag feltűnően kihivó és goromba magatartást produkált a Dey-jel szemben, mire ez felkapj ta a mindig mellett? fekvő légycsapót és annak bőrlapjával areulsujtotta a konzult. Kgyuttal pedig kitiltotta a palotájából. , Ez az eset adta az impulzust Algir katonai l megszállásához. Az angolok a franciákkal szemben igen fenyegető módon adtuk kifejezést tiltékozásúknak. amikor megindultak a francia ezredek és hadihajók A két világbirodalom között a háború csak hajszálon lógott, dc amikor London azt tapasztalta, hogv a megsértett francia nemzeti önérzet lecsillapítására nem használ ar brit flotta fenyegetőzése visszavonultak és egy* kedvűén nézték Északafrika meghódítását. j 1819-ben a franciák el is foglalták mai, illeti ve a mostani háború előtti gvarmatállományulí nagvrészét, megalakították az idegenlégiót és vé? gigszáguldoztak a fél Szaharán. A gyarmatosító kegyetlenkedés illusztrálására csak egy példáj hozunkméi^ Gróf Zichy Gyula kalocsai érsek 70 éves Kalocsa, november 7. Gróf Zichy Gyula V. Bf t. t., pápai trónálló, a kalocsai és báesi főegy* házmegye érseke, pénteken töltötte be eletének 70. esztendejét. Az évfordulót a szerény ségéről ismert főpásztor teljes visszavonult* ságban és székhelyétől távol, lelki magányban tölti el. A főpásztort az ország minden részé* bői üdvözlő táviratokkal halmozták el. ..ív*. KESERŰVÍZ