Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-26 / 270. szám

Agyonszúrta aplát Kegyetlen gyilkosság Kiskunmaisán (A Délmagyar ország munkatársától) Kedd- { Pe virradó éjjel pontosan éjfélkor Kiskunmajsérói egy erősen vérző beteget vittek a szegedi sebészeti klinikára. Megállapították, hogy azonnal műtétre van szükség. A súlyosan sériilt ember Szögi György 56 éves kiskunmajsai gazdálkodó volt, aki a hasán több szúrt sehböl efősen vérzett. Hiábavalónak bizonyult az orvosok fáradozása. Szögi György a műtét ntán félórára meghalt. A betegszállítással egyidejűleg telefonértesítést kapott a szegedi rendőrség a jelentés szerint a szerencsétlen gazdálkodót fia szúrta halálra, A szűkszavú jelentés elmondja, bogy Szögiéknél hétfőn este a fesaládi vagyon szétosztásáról beszélgettek és ennek során vita belet kezeit. A vita mindinkább elfajult, a gazdálkodó középső fia felkapta az asztalról a hegyes kenyérvágó kést és többször édesapja hasába szúrt. Szögi György eszméletlenül esett össze. A rendőrség n telefonjelentése és a kliuikai értesítés alapján áttette az ügyet a szegedi ügyészségre, amely intézkedett a holttest felboneolásáról. A gyilkos fiút letartóztatták. Sxáxiixenhéiexev holdat fásítottak ax Alföldön Báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter bejelentette, hogy továbbfolytatta ax Alföld fásítását A világháború után a megcsonkított Magyarországnak ezer gazdasági problémával kellett megküzdenie. Ezek a problémák ráterelték a figyelmet az alföldfásítás gondolatára. Elsősorban az ország fa- és tüzifaéllátásának nehézségei sürgették az Alföld nagyobb területeinek befásítását. de terméspolitikai szempontok is közrejátszottak. Az Alföld, de különösen ;i Dana—Tisza-köze szikes és futóhomokos területei rentábilis mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok voltak. Az egyetlen hátránya, hogy évekig tart. amíg az erdő megnő, de akkor a megengedett kitermelés sokkal több jövedelmet biztosít. A kérdés hosszas tanulm'á nyozása után az első lépést az 1023. évi XIX. törvénycikk megalkotásával tették meg. A törvény életbeléptetése után nagy erővel indult meg az Alföld fásítása, Alföldfásító erVEGYÜNK ERDELYI NYEREMÉNYKÖTVÉNYT Ertesités! tikörök Rumok és Pálinkák gyári árbani árusítását viszonteladók résuére megkezdtem. Szíves pártfogást kér Sándor Béla italáru üzlete a Föposlánál. telefon 25-56. ?89 dőmérnököket szerződtetett az állam. Az erdofelügyelőségeken éveken keresztül készültek * kijelölési tervek. A munka később az általános dekonjunktúra és gazdasági lanyhulás következtében alábbhagyott és esak később kapott újabb lendületet, amikor a törvény végrehajtói* sáról a kormányzat költségvetésileg gondoskodott; 1936-tól kezdödölcg évente egymillió pengőt fordítottak alföldfásításra. Az állami ctssmetekertekből a gazdák igénylésre ingyen kapták a suhángokat és a csemetéket. Az Alföldön mintegy 190 ezer katasztrális hold. művelésre túlnyomórészbco teljesen alkalmatlan futóhomokos, vadvizes és gyenge termőerejű szikes földnek a fásítását vették tervbe. Ennek a nagy terüetnok fásítására, beerdősítésére egy nagy átfogó tervet készítettek, amelyet tíz év alatt kell végrehajtani. A végrehajtás komoly ütemben indult meg és folyik ma 16. Tavaszig 87.341 katasztrális holdat erdösifettek be és 42.358 kilométer hosszúságú fa* sort létesítettek, amely 30236 katasztrális holdat tesz ki. Az a! földi ásít ás eddigi eredménye tehát 117.600 kat. hold. Az alföldfásítási törvény nemcsak a művelésre alkalmatlan földek erdősítéséről Intézkedik, liánom elrendeli a tanyaköfnyékei;, utak szegélyének és minden 50 hot,d területnek a köriilfásltását. Az elmult két esztendőben az árvíz az alföldi erdőtelepítésekben mintegy 2600 katasztrális holdat tönkretett és az altalaj vízszint emelkedése megnövelte a vadvizes beerdősítendő területek kiterjedését. Az ország erdőterülete az örvendetes visszacsatolások következtében jelentősen megnövoIzedet I. A Felvidéken, de kütönösen Kárpátalján és Erdélyben hatalmas és gazdaságilag komoly értéket jelentő erdőkkel gazdagodott az ország. Mindebből azonban nem szabad arra következtetni, hogy az alföldfásítás programja ma már elvesztette a jelentőségét. Ez a kérdés ma éppen annyira időszerű, mint korábba* volt. Az Alföld fásításának fontossága és jelcntő>égc ugyanis nemcsak abban van, hogy az Alföld fasziikséglrtét könnyűszerrel kietőgilsiik. Az Alföld fásítása kihatással van a* Alföld termelési viszonyaira, különösen klimaI Hitus szempontból. Az erdők felfogják a pnsr J í ító szeleket, elősegítik * harmatkepződést, a I nedvességet konzerválják* a futóhomokos teI rőteteket megkötik. Ezek a termelés szempontjából az Alföldön mind jelentős kérdések. Tgy elérjük azt az Alföld fásításával, hogy az eddigi mezőgazdasági művelésre használhatatlan teriiteteket, hasznosíthatjuk, de ezen kívül elősrgítjiik a mezőgazdaságilag hasznosított területek termelésének fokozását is. Éppen ezért, a földművelési kormányzat mindent elkövet, hogy az Alföld fásítását, minden rendetkezésr* álló erővel folytassa és olyan területeken, ahol nz erdősítés mély talajforgatás nélkül nem lenne eredményes, a fásítás ütemének fokozására a aépierővel való talajforgatdst is meg kezdte. Báró fíánffy Dániel földművelésügyi miniszter költségvetési beszédében bejelentette at dlötdfásítás fokozását, mert a fásítás némítsak" az Alföld lakosságának, de aa egész országnak is fontos érdeke, ezzel nz ország több és jobb" termelési lehetőségét mozdítja elő. Mindenkit érhet haleset, ezért a balesetbiztosítást senki sem nálkülüzbotf!