Délmagyarország, 1941. november (17. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-26 / 270. szám

Házról-házra járva megkezdik a szükségóvóhelyek ellenőrzését (iá Déimagyarország munkatársától) A Honvédelmi törvény alapján a város polgármestere még januárban megállapította azoknak 4 hasaknak lajstromát, amelyekben az átlagos személyi létszám eléri a húsz főt és utasította a Házak tulajdonosait, hogy legkésőbb június 39-ig készítsék el a szükségóvóhelyeket, jelöljék meg felirattal az óvóhelyhez vezető útvonalat, a bejáratot, függesszék ki a magatartási utasítást, sziláukbiztos ajtót, vészkijáratot, vagy véstótjárót létesítsenek, a mennyezet teherbíró képességét vizsgáltassák felül, ahol szükséges, azoknak alátámasztásaitól gondoskodjanak, az óvóhelyet világítással és a szükséges felszerelésekkel lássák el. A napokban ér* kezett honvédelmi miniszteri rendelet alapján dr. "Pálfy József polgármester kedden utasította a tüzoltófőparanösnokságot, hogy azonml kezdje meg a szükségóvóhelyek elkészítésének ellenőrzését. kft ellenőrzés eredményét sürgősen jelenteni kell a honvédelmi miniszternek, ezért a polgármester kéri a kijelölt házak tulajdonosait, házfelügyelőit, a háaőrség-parancsnokokat, hogy az ellenőrzés megkönnyítése végett az ellenőrző tűzoltóközegek kiérkeztéig tartózkodjanak otthon, mutassák" meg a szükségóvóhelyeket, készítsék elő a felszereléseket. Azok az építési vállalkozók, építőmesterek, akiknek szükségóvóhely építésére megbízásuk van és anyag hiánya miatt azt elkészíteni nem tudták, anyagszükségletüket a mennyiség és minőság részletes feltüntetésével jelentsék be írásban a tűzoltólaktanyában 3 napon belül és csatolják az elutasított anyagigénylési lapokat A honvédelmi miniszteri rendelet alapján a háztulajdonosok ellen, akik a szükségóvóhelyet nem készítették el, a felszereléseket nem szerezték be. a honvédelmi törvénybe ütközö kihágás miatt a hatóságok kihágást eljárást indítanak. Zsindelg miniszterelnökségi államtitkár neszedé 0 sattökerdesekröl, a szOrfánumaguarságröl, a zsidókérdésről, a hazai németségről es hizonuos átmeneti túlzásokról — Szerdán a közellátási miniszter mond expozét o képviselőházban DELMAGYARORSZAÍS SZERDA. 1941. NOVEMBER 29. 1 Budapest, november 25. A képviselőház kedden a miniszterelnökség költségvetését tárgyalta. Az ülés elején Zerinváry Szilárd a mentelmi bizottság jelentését ismertette. 11 a j n i s s Ferencet Mester Miklós nemrég elhangzott interpellációja közben tanúsított magatartásáért a bizottság a Ház ünnepélyes megkövetésére kötelezte. A bizolt. ság javaslatát a Ház magáévá tette. A miniszterelnökségi tárca költségvetésének tárgyalása során Jaross Andor kifogásolta a cenzúra intézkedéseit. Szeder János a cenzúra működését magyarázta. dicsérte a sajtókamara működését. — Kitűnő munkát végzett a Sajtókamara és az tótala kialakított, feladata magaslatán álló ujsági ró rend — mondotta — megérdemelné, hogy működését törvényhozási uton rendezzék. Javasolta, *ofiy a Hírlapírók Nyugdíjintézete részére felvett 110.000 pengőt emeljék fel, ezt megérdemli a magyar újságírói kar. Maróthy-Meizler Károly után Balogh Artúr párhuzamot vont a magyar és a román nemzetiségi politika között. Helyesli a kormány nemzetiségi politikáját A magyar álláspont mindig az volt, hogy rt« csak egy politikai nemzet van M ennek minden egyes polgára egyenlő jogokkal bír. ~ A magyar állam nem akar megfosztani nemzetiségétől senkit, itt a kisebbség nem jelent kisebb jogot és a kisebbségi állampolgár nem másodvagy harmadrendű állampolgár. Végül azt kívánta, hogy ne mehessen tovább az a rendszeres izgatás, amely a túlsó oldalról folyik az erdélyi, egyáltalán a magyarországi románok kőzött. Tildv Zoltán a közellátási politikával foglalkonott. Megállapította, hogy az egyik termelési ágat nem lehet a másik áldozatából felépíteni. A termelés biztosítását és továbbfejlesztését kérteGróf Eszterházy Móric: Hálát kell adnunk az Istennek, amiért a két évncl hosszabb világégés végén még mindig ugy állunk, ahogy ma. Fokozott mértékben figyelmébe ajánlotta a kormánynak a termelés biztosításának fontosságát. ftenkay Ferenc hangsúlyozta, hogy a belső front nyugalma biztosítja a háború győztes befejezését. A legkeményebb megtorlást kell alkalmazni az árurejtegctőkkel szemben és ha ez sem segít, akkor statáriumot kell elrendelni az árdtá-. gitók ellen. dzermann Antal kisebbségi kérdésekkel foglalkozott. Rámutatott a kisebbségi kérdés fejlődésére és arra, hogy a kisebbségi izgatás mögött nálunk mindig a pánszlávizmus állt. A hazai németség teljesen szabadon fejleszthette néplségét. csak egyet kívánunk tőle: a haza iránti feltétlen hűséget. Attól tart, hogy a Volksbund bizonyos törekvései nem felelnek meg az itt élő németség igaá érdekeinek- Minden olyan gondolat, amely a magyarságot, az erős magyar államot gyengíti, a tengelyt ía gyengíti Azokkal szemben, akikkel * fcákáa együttélés nem tehrtségea^ felvéti a kite9wfW* gondolatát Oláh György a magyar propagandatevékenységet elégtelennek találja. A r v a y Árpád erdélyi képviselő hangoztatta, hogy a rádió egyik legfőbb hivatása a nemzetnevelés. A továbbiakban sajtókérdésekkel foglalkozott, törvényhozással kellene átszervezni a sajtókamarát. Gróf Serényi Miklós szóbahozta az Eckhardtiigyet. Az elnök figyelmeztette, hogy ez a kérdés nem tartozik a költségvetéshez. A felszólaló az elnök második figyelmeztetésére befejezte beszédét. Reibel Mihály a keresztény életfelfogás érvényesítésének szükségességét hangoztatta. Szóbahozta a cenzúrával kapcsolatos kifogásokat. Meskó Zoltán harmadik zsidótörvény benyújtását sürgette. Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkár válaszolt ezután a felszólalásokra. A sajtócenzurával kapcsolatos kifogásokra megállapította, hogy a kormány tudatában van annak, hogy a cenzúra nem jó, iparkodik azonban jobbá tenni és a hibákat kiküszöbölni. A cenzúrára szükség van, mert a mai viszonyok kőzött a rossz cenzúra is jobb, mint semmi. Aa értelmiségi kormánybiztosságról az államtitkár megállapította, hogy nacy munkát végez. Lehetőség van arra, hogy az önállósitási alapra előirányzott ötmilliós keretet felemelik. Bejelentette, hogy az iparögyi miniszter a legrövidebb időn belül részletesen beszámol a Háznak egy volt árkormánybiztos működéséről. Ezután a szórvány magyarság kérdésére tért át A szórványmagyarság a kormány állandó gondoskodásának tárgya. Iparkodnak a szórvány magyarok helyzetét megjavítani. A legsürgősebb teendőket ugy kívánják elvégezni, hogy fiatal orvosokat honvédelmi szolgálatra hívnak be. A szórványmagyarság általában a nemzetiségi területek közvetlen közelében levő magyarság gazdasági és szellemi felemelése a legjobb propaganda' minden elnemzctlenitő törekvéssel szemben. Több képviselőnek válaszolva, hangoztatta Zsindely államtitkár, bogy a zsidókérdés nem pusztán politikai elhatározás kérdése, mert az a gazdasági rendet is érinti, már pedig a velünk szövetségben álló hatalmak érdekében nem szabad gazdasági rendünket erősen megbolygatni. A liaza! németség kérdésében elhangzott felszólalósokra a következő választ adta: — Azt a körülményt, hogy a hazai németség körében egyesek esetleg a kisebbségi egyezmény megkötésé óta túlzásokra ragadtatják magukat, a kormány aggodalommal latja, dc nem nézi tragikus szemmel. Arra kell kérnie a Ház minden tagját, hogy ugy fogják fel a dolgot, akkor járnak el helycsen, ha szintén nem izgalommal és nem tragikusan nézik ezeket a sporadikusnak tekinthető túlzásokat. Az adott háborús helyzetben, amikor a nagy német nemzet, amelynek a hazai német kisébhség leszakadt része, példátlan győzelmeket arat, példátlan fellendülést mutat ezek az eredmények talán kiesé a kelleténél jobban megduzzasztják azoknak a magyarországi egyes németeknek az önérzetét akik ugyan Bem vesznek részt közvetlenül a gigantikus küzdelemben, de ez a tudat buzdítja őket hogy a rokonnép ilyenekre képes. Azt gondolom, hogy ennek nem szabad nagyobb jelentőséget tulajdonítani. Átmeneti kellemetlenségek és meg van győződve, hogy a dolgok a kellő mederbe fognak lépni és a kisebbségi egyezmény végrehajtásával kapcsolatban ahogyan a mi részünkről nem lesz semmiféle kellemetlenség, a túloldalról sem. Az államtitkár beszéde után a Ház a miniszterelnökség költségvetését elfogadta. Szerdán a közellátási minisztérium költségvetésének tárgyalására térnek át. Győr f fv-B e ngyel Sándor közellátási miniszter mondja el expozéját az ország közellátási helyzetéről Szerdára 28 interpellációt jegyeztek be Öthalmon, vagy Újszegeden jelölik ki az uj nagy köztemető helyét PA Déimagyarország munkatársától) Jelen* tette a Déimagyarország, högy a belügyim* aiszter jóváhagyta a város új köztemetői szabályrendeletét. Az új szabályrendelet meg* szünteti a városban való Ravatalozást, a háztól való temetést, a város területén temetési menet alakítását és elrendeli, hogy az ujonnafl kijelölendő köztemetőben nagy halottas házat kell építeni, amelyben kis és nagy ravatalozó, több hűtőkamra és egyéb szükséges helyiségek nyernek elhelyezést. 'Az új temetői szabályrendelet 1943. január 1-én lép életbe, tehát még egy év áll rendelkezésére eddig az ideig a városnak arra, hogy az új temető helyét kijelölje, az esetloges kisajátítási eljárást megejtse, a megindítandó nagyszabású építkezéseket előkészítse és minden irányban megtegye a szükséges intézkedéseket. Ennyi tennivaló előkészítésére egy esztendő azonban nem nagy idő, éppen ezért a városnak már most gondolkoznia kell afelett, Hogy hol less az új nagy köztemető. Errevönatkozólag már két megoldási terv is felmerült. A' most jóváhagyott temetői szabályrendelet szerint az új temetőt feltétlenül talajvízmentes helyen kell kijelölni, ezért az egyik elgondolás szerint a rókusi vasútállomás mögött mintegy 2 kilométernyire a nemzetközi út mentén lévő Öthalom lenne az új temető Helye, a másik szerint pedig Újszegeden, a Kállay-liget mellett lévő területen. Mindkét terület mintegy 10® holdnyi nagyságú talajvízraentes terület, tehát alkalmas temető céljaira. Az előbbi megoldás azért lenne alkalmasabb, mert az öthatomra könnyebben ki lehetne vezetni a villamosvasutat, tehát az új temetőbe a közlekedés nem lenne probléma, annak ellenére, hogy a temető kissé messze esnék * várostól. A villamosvasút vonalának kivezetésére már folytak is előzetes megbeszélések a város vezetősége és a viUamóstársaság helybeli igazgatósága között. Az új temetői szabályrendelet életbeléptetése után a régi temetőkbe Jüsak addig engedne további temetkezésekot a város, amíg az új temető berendezései teljesen cl nem készülnének, majd pedig a régi temetőket kivétel nélkül teljesen lezárnák. A temetők lezárása után 30 esztendővel ezeket a területeket újból értékesítenék, ez alatt az idő alatt ugyanis az ott nyugvó halottak tetemeit a hozzátartozók át szállíttathatnák az új temetőbe. Halálos ítéletek Szkopljében és Bitoljban Szófia, november 25. A Német TI jelenti: Szkopljében a hadbíróság halálra Ítélt öt kommunistát, akik géppuskákkal, puskákkal és bombákkal felfegyverkezve akartak megtámadni katonai osztagotBitoljban a hadbíróság halálra ítélt három kommunistát, akik fel akartak Robbantani agy alagutat (MTI)