Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-14 / 234. szám

DEL MAGYARORSZÁG KEDD. 1941. OKTÓBER 14. elnöki megnyíló után vitéz Zákány Győző ny. vezérőrnagy, a Nemzetvédelmi Káptalan tagja mondott ünnepi beszédet. Szeged elsősége a bolsevizmus elleni harcban Először azokról a bajtársakról emlékezett meg az ünnepi szónok, akik már eltávoztak az élők sorából, majd azokat a tisztbajtársakat említette, akik bármi oknál lógva nem jelenhetlek meg, akik annakidején az ellenforradalmat megszervezték, azon az emlékezetes május 9-én lefegyverezték a laktanyák vörös örségét és ezzel elindítói voltak nz ellenforradalomnak. — A vörös bolsevizmus ellen megindított harc­ban megelőztük Európa minden nemzetét — mon­dotta. — Az olasz fasizmus és a német nemzeti­szocializmus fellángolása jóval későbbi keletű. Szeged kezdeményezése a nemzeti gondolat feléb­resztésében és diadalra.futtatásában elvitathatat­lan. Visszapillantást vetett ezután az ellenforradal­mi eseményekre. Szerte az országban 15S helyen lángolt fel a felkorbácsolt népharag a vörös ura­lom ellen. Az eredmény 500 mártír kiontott vére és uz elnyomatás őrjöngésig való fokozása volt. Egyedül esak Szeged tudott sikert felmutatni, pe dig itt két ellenséggel, a vörössel és a franciával állt szemben a szervezkedés. Ha nem sikerül az ellenforradalmi vállalkozás, ugy Szeged is a töb­bi 157 kudarccal végződő kísérlet sorsára jut. ha pedig sikerül, ugy a ravasz és kiszámíthatatlan francia hatalommal kerül szembe, amely gondo­san őrködött afelett, hogy csak a legszükségesebb számú magyar fegyver álljon a karhatalom ren­delkezésére. Fegyvereinket _ mondotta — kéttó ben is erőszakkal elvették, hogy Újszegeden a szerbeknek adják át. Minden lépésünket • kémekkel ellenőrizték. Gömbös Gyulát kitiltották, a lefcgv­verzés alkalmával a Csillagbörtönbe zárt vörös katonákat szabadon engedték. Először mintha ro­konszenveztek volna az ellenforradalmi gondolat­tal és a laktanyák lefegyverzéséhez néger század kirendelését is megígérték, amikor azonban a le­fegyverzés végrehajtására került a sor, nemcsak az igért segítséget nem adták meg, hanem a le­fegyverzést határozottan megtiltották. A francia tilalom ellenére is a magunk erejére támaszkod­va cselekedtünk és — hála a kitűnő előkészítés­uck és a titoktartásnak — vérlelenül győztünk. — Egy maroknyi, de mindenre elszánt csoport üilünö vezetőkkel, csak a maga erejében hizva, egy órán belül leverte Segcden a vörös uralmat. Kétségtelen, hogy 1919 tavaszán Szegeit volt az egyetlen jegeeesídési pont. amely körül a kristá­lyosodás csodás örök törvénye szerint egy nj nem­zeti állam kialakulhatott. Arra a gyorsan terjedő hirre. bogy egyedül az országban a szegedi városháza messze ellátszó tornyán újra szabadon leng a nemzeti zászló, ineg­indult az ország minden részéből hazájukat féltve szerető, gerinces magyar férfiak gyülekezése. Megalakult a fehér karhatalom, majd a nemzeti hadsereg és az erre támaszkodó nemzeti kormány, amely julius 2-án páter István kezébe esküt tesz a népnek. — Bajtársak! A nemzetvédelmi keresztet te­kintsük a legszebb jutalomnak és fogadjuk utóta­got elismerésül annak a férfiúnak a kezéből, aki a szegedi ellenforradalmárok élén vivta meg a magyar megújhodás harcát. Kemény és elszánt, minden áldozatra kész. egy parancsra váró és e-yvet akaró, erkölcsi erőkben felette gazdag, ki­írté pedig félelmetes erejű engedelmes tömegként álljunk rendületlen hűséggel főméltóságu kor­mányzó urunk mögött! Beszéde végén fogadalomtételre szólította fel a régi gárda tagjait vitéz Zákány Ovözö vezérflr. nagy. „Magyar hűséggel fogadom..." A fogadalom szövegét Zadravecz István olvas­ta fel, a kitüntetettek felállva hangosan ismételték szavait. Magyar hűséggel fogadom, hogy — hangzott a fogadalom 100 férfi ajkáról —, hogy miként a múltban is helytálloMam nom/etiink megpróbálta­tása idején, ugy a jövőben is minden cselekedetem­mel, szavammal, gondolatommal és érzelemmel Magyarországot fogom szolgálni. Kormányzó urunk­tól, alkotmányos törvényeinktöt. nemzeti zászlónk­tól, ősi tiszta magyar erkölcseinktől soha el n»m tántorodom, azokat egész tehetségem szerint akár kötetlenség, akár belső bujtogató és láaifó tJtma­m a dóival szemben mindenütt és mindenkor, ha kall, fegyverrel is megvédelmezem. — Fogadom erőt akarattaL hogy kormányzó urunk é» ulkotmanvo* v«z»töink arwégéoiiö tö­rekvéseit minden tólem telhető niódou támogatóm és magyar kötelességem teljesítésével, életemmel és minden cselekedetemmel példát mutatok. Kinf­tou) fennszóval; hallja meg mindenki, hogy foga­dalmamat holtomig megállom. Amen! A fogadalom elhangzása után megkezdődött uz érrpek kiosztása. — Az első Nemzetvédelmi Keresztet — mon­dotta Zadravecz István annak nyújtom át, aki annakidején, a forradalmi és az ellenforradalmi időkben a hivek vigasztaló! bátoriló atyja volt Ezzel odalépett az első sorban helyet foglaló Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök fié és feltűzte mellére a Nemzetvédelmi Keresztet. A püspök után Tukats főispán és Pálfy polgármester kapták meg a kitüntetést, majd sor­ban járultak Zadravecz István cs Magasházy ve­zérőrnagy <}Ié a többiek és átvették érmüket. Dr. Tóth Imre, Pálfy polaármester ós Zadravecz püspök köszönete A kitüntetettek nevében dr. Tóth Imre kor­mányfőt anácsos mondott köszönetet az érmekért, majd dr Pálfy József polgármester tolmácsolta a város közönségének köszönetét a Nemzetvédel­mi Káptalannak az ünnepség megrendezéséért. — Ez a kereszt — mondotta — a keresztény ön­tndatraébredés dicsőséges országjárásnak jelvé­nye, elismerés a múltra és szent esküvel erősített hazafias böteiességváltalás a jövőre nézve. Ennek a keresztnek viselői annak a gárdának önkénle­sei. akik a nemzeti megpróbáltatások idején a belső front legveszélyesebb posztján állva, a fő­vezér elismerésére teljesítettek kötelességüket, k'ki ott. ahová hivatása, törhetetlen magyar ér­zése. lelkiismerete és a nemzetvédelem érdeke parancsolta. — Ennek a városnak örök dicsősége marad, hogy elsőnek ébredt g keresztény, nemzeti esz­mében összefogó magyar erők gyűzhetetlenscgá­nek tudatára és az akkori idők ingoványában szik­laszilárd alapot adott a mi büszkeségünknek, az azóta dicsőségesen előretörő nemzeti hadseregnek, honvédségünknek. Nagy örömömre szolgál, hogy a kormányzó ur őfőméltósága megkülönböztetett kegyessége sugárzott városunk legfelsőbb elisme­résének megnyilvánulásában és ezért a kegyéit Szeged közönségének és hatóságának hódolattel­jes, hálás köszönetét tolmácsolom a kormányzó ur őtömcitóságának. | — Mély tisztelettel és magyar testvéri együtt­érzéssel köszöntöm a Nemzetvédelmi Kereszt ösz­szes kitüntetettjeit és Isten áldását kérem további nemzetvédelmi munkájukra. Zadravecz püspök a kormányzó ur őfőméltósá­ga felé tolmácsolta a kitüntetettek báláját és kö­szönetét. — Magyarország főméltóságu kormányzója ne­vében történt ma itt, ami történt — mondotta. — Ö adta a kitüntetést, ő diszitette fel munkatársait aa elismerés szallagjával. De higyjétek azt, amit én hirdetek: hogy ez a föl®, szegedi ünnep tulaj­donkép és valóiában az égből történt. Igen, az Ur jelelte meg az ő szolgáit üdvösségünk jelével. . A zárszó jogával, mint a nemzetvédelmi munka szegedi munkabizottságának elnöke, hó­doló köszönetet mondok Magyarország kormány­zójának a kitüntetésünkért, biztosítva őt, hogv tu­datában vagyunk a velejáró kötelességeknek ts* továbbá a káptalanunknak jelenlevő elnöke, Vitéz nemes Magasházy László vezérőrnagy személyé­ben azért, hogy a szegediek eme ügyét oly nagyon a szivén hordta, — végül a szegedi munkabizott­ság tagjainak, az én kedves munkatársaimnak. A záróbeszéd végeztével az ünnepség a Szózat ; elének lésével ért véget. Délben a kitüntetettek baráti sörözésen vettek részt. Antal államtitkár Széchenyi-emlékbeszéde Kassán Madarász püspök az ezeréves mult három géniuszáról Kassa, október 13. A kassai Nemzeti Szín­házban nagyszabású Széchenyi-emlékünnep folyt le vasárnap délelőtt. Az ünnepséget flr. Madarász István kassai megyéspüspök nyitot­ta meg, aki megnyitójában kifejtette, hogy aa ezeréves magyar múltnak három vezető géniti­sza van: Szent István, Hunyadi Mátyás éa Széchenyi István. Szent István keresztet adott a pogány magyarság kezébe. Hunyadi Mátyás kardot adott a magyar szabadság védelmében és palotát emelt ugyanakor a magyar kultúrá­nak is, gróf Széchenyi István pepdig korszerű­sítette azt a feladatot, amelyet Szent István és Mátyás király tűzött a magyarság elé. Madarász püspök beszéde után dr. Antal István igazságügyi államtitkár mondott ünne­pi beszédet. Bevezetésében rámutatott arra, hogy Knró-pa ma 'csaknem ugyanazokkal a problémákkal vivődik, mint gróf Széchenyi Ist­ván korában. S a mai magyar nemzedék nagy kérdései is csaknem Ugyanazok, mint amelyek Széchenyi vívódó lelkében is felmerültek. Aa egyik kérdés az, mi a magyarság európai hi­vatása azon a helyen, ahová történelmi sorsa állította, a másik pedig aa, vájjon a magyar nép nemzetfenntartó és államveaeto tulajdon­ságai alkalmassá teszik-e hivatása betöltésére! — Az első kérdésre Széchenyi határozott igennel válaszolt és nekünk is azzal kell vála­szolnunk: európai hivatásunk a változatlan szentistváni misszió, a magyar birodalom öss­szes anyagi és erkölcsi javainak birtokában biztosítani a népek békéjét és együttműködéséi itt, a Kárpátok medencéjében. A szentistvárfi koncepció ugyanis az egységes és osztatlan ma­gyar államot jelenti, melyet a nemzetfenntar­tó és államvezető magyar nép a maga autonóm erőinek alkotmányos eszközeivel, a saját aka­rata szerint kormányoz. Dicső honvédségünk ma is a magyar vér áldozatos hullajtásával pe­csételi meg a szentistváni történelmi missziót. Széchenyi második kérdésére, vájjon alkal­mas e a nem*! om* miwMáóüaak keteitésásS Antal államtitkár szintén azt a választ adtai meg, amit Széchenyi: — Igen, különösen, ha megreformálja önma­gátl Megreformálja magát főleg lelkileg és etr kölcsileg, megreformálja magát társadalomve­zetői eszméiben, nemzetnevelési elveiben ct módszereiben. — A mai államférfiak közül az közelíti meg majd leginkább Széchenyi eszményeit, aki « magyar szellemiséget a legerőteljesebben meg tudja tölteni a közösség iránti áldozatok és at egymás iránti szolidaritás kötelességével. Az al magyar államférfiú, akinek lesz bátorsága le­tüadeni az előítéletek, az érdekek, az elfogultság és az önzés teremtette akadályokat és a sze­gény rétegek életviszonyainak szociális feleme­lésével elérni azt, hogy ebben az országban mt­nél több gyermek szülessék, hogy ezáltal a ma­gyar faji erők ismét teljes intenzitásukban bontakozzanak ki széles ez országban. Antal István államtitkár beszédét hatalmas lelkesedés fogadta a kassai Széchenyi-ünnepen, amely dr. Péter Ernő emlékbeszéde után vé­get ért. , Csodálkozzon!!! Cégem még mindig olcsó áron tud Írógépet szál­lítani. Gyári uj hordozható (portabl e) modern írógép már tőt 157.- pengő Számológépek és Írógépek nagy raktára. _ Hasz­nált iró- és számológépet veszek és becserétek. Kárjen ajánlatot: v1jda zoltán <e*c*tfl Kl*S»Ma-u. te. latatan tóá-aót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom