Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-14 / 234. szám

» Olasz újságírók tanulmányútja Szegedenj és a tanyavilágban j de)magyarország KEDD, 1941. OKTÓBER 14. ü (A Délmagyaro'tszág munkatársától) A kül­ügyminisztérium értesítette a város hatóságát, hogy a vezető olasz lapok több szerkesztője és munkatársa országos tanulmányútra indult a minisztérium kiküldöttének vezetésével azzal a céllal, hogy az olasz írók és újságírók szemé­lyesen ismerjék meg a magyar életet. A tanulmányút során az olasz újságírók csoportja vasárnap este Szegedre érkezett és két napot tölt Szegeden. Az olasz csoportot dr. Tóth Béla helyettes polgármester, dr. Pálfy György kultúrtanáesnok, dr. MeSter János egyetemi tanár és Skuttéty Sándor idegenfor­galmi előadó, valamint Degregorio olasz lektor és konzuli megbízott fogadta. A Esoport tagjai a legelőkelőbb olasz lapokat képviselik Rómá­ból Milánóból és Tnrinból: Prof. Rodolfo Cro­fdani, a római La Tribuna szerkesztője, Cisco Tommaselli, az ismert olasz író, a Corriera del­ta Sera munkatársa, Giorgio Prosperi, a Gior­nale d'lfalia munkatársa, Dino Pellegrini, a Popolo dfItália munkatársa, Guido Caromia, a Stampa munkatársa. Az olasz újságírók hét­főn délelőtt megtekintették a várost, hosszabb időt töltöttek az egyetemi épületekben és a fo­gadalmi templomban, ahol Antos Kálmán or­gonahangversenyt rögtönzött tiszteletükre. Be­hatóan érdeklődtek Szeged gazdasági helyzete iránt, részletesen megszemlélték a paprika termelés minden fázisát, majd Szent-Györgyi professzor fogadta őket és hosszabb ideig elbe­szélgetett velük. Délután autóbuszon Skultéty Sándor és a külügyminisztérium megbízottainak vezetésé­vel Alsóközpontra rándultak ki, ahol először is dr. Balogh Istváu plébánosnál tettek látoga­tást. Balogh plébános részletes felvilágosításo­kat adott az olasz íróknak a magyar tanyai életről, a közigazgatási, gazdasági és kulturális munkáról és rámutatott arra az egyedülálló teljesítményre, amelyet a magyar nép végez igen nehéz körülmények között és leküzdve a gazdaságj, válságok, az árvizek pusztításait, rendületlenül kitart helyén és dolgozik a ma­gyar jövő érdekében. Az olasz újságírók nagy érdeklődéssel hallgatták a minden részletre ki­terjedő előadást és'egészen új szempontból meg­világító felvilágosítást és a plébános előadásá­ról számos jegyzetet készítettek. Az olasz csoport ezután meglátogatta a gaz­dasági iskolát, amelynek modern munkája igen mély hatást tett reájuk. Végül annak az óha­juknak adtak kifejezést, hogy egy tanya belső életével is meg kívánnak ismerkedni. Az autó­busz megállott a flinta Dobó"-tanyánál, ahol Dobó István fogadta az olasz vendégeket és részletesen mogmutatta a tanyai magyar mun­kájának egyes területeit, a szöllőtermóst, a ta­nyabáz belső elrendezését, majd megvendégelte aa olasz írókat, akik így közelről bepillantást nyertek a tanyai élet számukra egészen ere­deti részleteibe. Az esti órákban tértek vissza a városba, este a város vacsorát adott tiszte­letükre. Az olasz írók és újságírók kedden reg­gel elutaznak Szegedről Bábolnára, ahol a ma­gyar lótenyésztést tanulmányozzák. A csoport néhány nap múlva tér vissza Olaszországba és sorozatos cikkekben számolnak be magyarorsrá gi és szegedi tapasztalataikról. „A kisipar csaknem mindent Széchenyi Istvánnak n A legnagyobb magyar emlékezete az ipartestület előljárósági ülésén — Fel­szabadítják a szegedi gömbfakészletet — Horvátországbál hoznak cementet (A Délmagyarország munkatársától) Az ipartestület elöljárósága hétfőn délutáu tí órai kezdettel tartotta havi rendes ülését. Rainer Ferenc elnök napirend előtt Széchenyi István­ról emlékezett meg. Áldozatkészsége, munkás® sága a reformmozgalom szellemének vezérévé tette: ez a munkásság teremtette meg az áj Magyarországnak alapjait. Műveiben: a Hitel, Világ, Stádiumban programot tár a nemzet elé, útat mutatott, amelyen haladni kell, hogy a jö­vőbe érjünk. A magyarságnak főleg a gyakor­lati élet terén kelj tehetségének, rátermettségé­nek, ügyességének bázist (piálni. Utmutatá>a, munkássága nyomán megindultak az építkezé­sek, a közmunkák s az ezekhez szükséges anya­gi feltételeket könnyen tudta előteremteni a nemzet, mert érezte, hogy a jövő alapjait rakja le. A kisipar s általában az ipar csaknem min­dent Széchenyi Istvánnak köszönhet s ezért a magyar iparosságnak eaen az emlékünnepen példáját követő fogadalommal kell megemlé­keznie Széchenyi IstvánróL A nagy tapssal fogadott beszéd után az elöl­járóság egyperces néma felállással hódolt Szé­chenyi emléke előtt Ezután az ülés napirend­jének soronkövetkező pontjait tárgyalta le az iilés. A péuzfári jelentés szerint szeptember vé­gén 1129.93 pengő készpénze van az ipartestü­letnek. A bevétel összege 9034.74 pengő, a kiadá­soké 8622.41 pengő, maradvány. 413.33 pengő. Gyakorlattal biró heresziéuy kömmel ielvesz Ligeti Kft. Gróf Apponyi Albert-u. 25 sz. Az elnöki előterjesztések során foglalkozott az elöljáróság a szegedi gömbfakontingens fel­emelésének, valamint a cementkiutalásnak kér­désével. Varga József iparügyi miniszter ígé­rete szerint a kormányzat megteszi a szüksé­ges intézkedéseket azirányban, hogy a Szegeden zárolt gömbfalcészletek egy részét felszabadít­s így kielégíthessék az iparosokat A eement­iigyben bejelentette Rainer elnök, hogy Hor­vátországból sikerült• beszerezni a Cement szük­séglet nagy részét s az a közeljövőben kiosz­tásra is kerül. ' Bejelentette Rainer elnök, hogy a város elsőfokú közigazgatási hatósága értesítette az ipartestület elöljáróságát, hogy iparhatósági biztdsként Szabó Béla tb. tanácsnokot küldte az ipartestületbe. Rainer elnök üdvözölte az ülé­seken most első ízben résztvevő Szabó Béla tb. tanácsnokot, iparhatósági biztost, aki megha­tott szavakkal válaszolt az üdvözlésre, kiemel­ve köszönő szavaiban, hogy a munka értékelé­sét és megbecsülését, az iparosérdekek istápo­lását tartja itteni munkája során szem előtt. Beszédét lelkes taps követte. Ezután több IPOK-átirattal foglalkozott az ülés. Bejelentette az elnökség, bogy a szegedi öreg iparosok otthona építési céljára jelenleg 10.415 pengős alap áll rendelkezésre. Ezután a sütőipari szakosztály tisztújítását jelentette be az elnökség. Huszár János a cipészek bőrellátásával kap­csolatban szólalt fel, éles szavakkal kifogásolva azt, bogy a közellátási hivatal a tanongok gya­korlati vizsgájának céljára is kiutal talpat, ugyanakko® ajoabaa több etpésziparoa nam tad talpbdrhSz Jtrtni. Szögi Endre fefvtíátfctótó yai ufán az ülés y.éget ért. zomhaton kezdődik az osztálysorsjáték I. húzása. Sorsjegyek a kaphatók. mm, SzéeieiiMfir l\i w Éjjel a váróteremben Nemzetgyalázás! és hatóság elleni erá* szak miatt elitélték a várótermi vendé­geket (A Délmagyarország munkatársától) Viharos események játszódtak le január 10-én éjszaka a bajai állomás várótermében. Ebben az időben Ba­ja még a határvidékhez tartozott és szigorú ren­delkezések szóltak arról bogy ellenőrizni keli a várótermeket, érvényt kell szerezni annak a ren­delkezésnek. hogy éjszaka a vasiiti váróteremben nem lehet aludni s ott csak azok tartózkodhatnak, akik vonatra várnak és továbbutaznak. Éjfél felé az ügypletes rendőr a szolgálattevő vasutassal megvizsgálta a III. osztályú váróter­met. Két embert találtak bent, akik éjszakai szál­lási készítettek maguknak és éppen hozzákezdtek aludni. A rendőr felköltötte az alvókat. G e r n, e r Antal 28 éves autóvezetőt és Papp Sándor 3? éves fakereskedöt. A váróterem két vendége inge­rülten fordult a közegek felé. hangos jelenetet rögtönöztek és nem akartak eleget tenni annak a felhívásnak, hogy hagyják el a várótermet. Iga­zolásra szólították fel őket és ekkor megkezdő­dött a botrányos jelenetek sorozata. Megtagadták az igazolást, nekifordultak a rendőröknek és vas­Utasoknak, úgyhogy azoknak erősítést kellett kér­niök, végül is hosszú küzdelem után sikerült a két embert megbilincselni. Miközben elindultak, aZ ingerült és ittas emberekkel a rendőrség felé, egyikük bottal, majd a bilinccsel indult támadási® a rendőrök és Bánki Mihály vasúti főtiszt ellen. A botrányos jelenetek közben Gerner Antal sértő kijelentést tett a magyar nemzetre. A két emher elten a minősíthetetlen Botrány© után megindult a bűnvádi eljárás. Az ügyészség nemzetgyalázás és hatósági közeg elleni erőszak büntette cimen adott ki ellenük vádiratot. Az iigvet hétfőn tárgyalta a szegedi törvény­szék ötöstanácsa Navák Jenő elnökletével. Ger­ner és Papp tagadták, hogy nemzetgyalázó kije­lentést használt volna, tagadták azt is, hogv meg­támadták volna Bánki Mihály vasúti főtisztet és* Zrinyi István rendőrfőtörzsörmestert. A törvény­szék számos tanút hallgatott ki. majd dr. Gaál ügvész és dr. Csikós Nagy József védő perbeszé­dei után az ötöstanáes bűnösnek mondotta ki Ger­ner Antalt nemzetgvalázás vétségében, Gémért és Pappot mint tettestársakat hatósági közeg elleni erőszak vétségében és Panpot még külön ható­ságsértés miatt is és ezért Gernert négvhonapi fogházra és 3 évi hivatalvesztésre. Pappot 3 hó­napi fogházra.és 100 pengő pénzbüntetésre itélte. Az ítélet ellen ugv az ügvész, mint a vádlottak és védő semmisségi panaszt jelentettek be A vi­haros várótermi éjszaka ügye igy végső fokon ai Kúria elé kerül. KESERŰVÍZ ! I

Next

/
Oldalképek
Tartalom