Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)
1941-10-24 / 243. szám
fo&zéfydU PiiMsU MdúűMl „Wf" Uivatásáwt, PauihcUUo IX. UeMik-éiSt is- a feladatából (A D41a.agyaiOi»zág munkatársától) Budapest nagy s anházi eseménye Pirandello »IT. Henriket című drámája, amely a Madách Színházban estéről-estére zsútolt nézőtér és kirobbanó siker mellett kerül színre. Nemcsak a fővárosi, hanem a külföldi, nevezetesen az olasz sajtó a legnagyobb elismerés hangján emlékezik meg arról a — valljuk be — bátor és merész irodalmi kirándulásról, amely a Madách Színháznak rangot és becsületet, a magyar szinikulturápnk pedig lendületet és külföldi elismerést biztositolt. Lélegzetelállítóan mai, aktuális és mélységesen emberi alkotás Pirandello »IV. Henrík«-e. Egyikei azoknak a remekműveknek, amelyek korok és eszmeáramlatok divatján túl megcsillogtat valamit, ami időtálló, örök és halhatatlan: valami' a lélek mélységeiből, az ember! vergődés nagv lendületeiből és tragikus zuhanásaiból, a tenni, vagy nera lenni örök problémájából. . Az olasz drámairodalom örökértékit alkotását. * »IV. Henrik«-et Antonio Widmar olasz sajtóattasé költői szépségű fordításában hozta színre a Madách .Színház. Az előadás méltó volt a remekmű szépségéhez; lüktető menete, a modem színjátszás minden követelményének megfelelő játékbeli hangszerelése, a szereplők gondos és szerenesés niegválogatása s főként a címszerepet alakító Várkonyi Zoltán >kiugratása* mind olyan tényező, amely előkészítette. s(P kikényszerítette a sikert A szegedi ..Makrancos hölgy"-tő! a IV. Henrikia Ki volt az. aki az — minden ellenkező híreszteléssel szemben — irodalomra éhes, komoly törekvéseket értékelő magyar közönséggel megismertette Pirandello »IV. Henrik«-ét? Nem kis büszkeséggel jeelntjük: Pünkősti Andor, kiváló kollégánk, a báiortollu újságíró és szinikritir kos, aki mint a Madách Színház új igazgatója sem tévesztette szem elöl hivatását, közönséget nevelni és a magyar ezínikultúrát fejleszteni. Etismerésreméltó bátorsággal vágott neki nehéz és felelősségteljes feladatának s ez a nemes bátorság és felfelctörekvés meg is hozta jutalmát, a »IV. Henrik* átütő sikerét. Számunkra külön érdekességet jeleni az. hogy Pünkősti And«r két esztendővel ezelőtt itt; Szetteden vágott neki annak a hősies lendületnek, amely most a I'irandeUo-bemutató nagy sikeréhez vezetett. Még élénken emlékezünk vitéz 15 á nky Róbert cserelársulatának bemutatkozó darabjára. a .Makrancos hölgy* nagyszerű előadására, amelyet a szegedi színpadon Pünkősti Andor rendezett. Hogyan jutott el Pünkősti Andor a szegedi .Makrancos hölgy* rendezésétől a Pirandello-hetnutatóig, arra vonatkozólag kérdést intéztünk a kitűnő kollégához, a Madách Színház >fi'átal« igazgatójához, akt az alábbiakban mondotta el rendezői és színigazgatói pályafutásának érdekes történetét: — Kevesen tudják rótanj _ mondotta —. hogy már vo.tlam" egyszer színigazgató. A Magyar Színházat vezettem pontosan hároqi hónapig, akkor részben gazdasági, neszben belső adminisztratív okok miatt nem valósíthattam meg terveimet "Azóta körülbelül húszszor rendeztem kütöirvböző; fővárosi színházakban, az azóta mozivá átalakult Belvárosi Színházban, az Andrássy-uti Színházban és a Rovat és a Fővárosi Operettszínházban és — minden rendező számára a legfontosabb helyen, a Nemzeti Színházban. Rendezői pályafutásom nagyon kedves emléke az n .Makrancos hötgy* előadás, amelyet a szegődi Városi Színház kan rendezhettem, antikOr S/eged művészetek iránt fogékony közönsége teljes mértékben megértette te méltónyolta a munkámat. Ez a szegjed! siker nagymértékben hozzá járult annak a hitemnek megerősítéséhez, hogy a közönség szépet; jót és nemeset akar és nemcsak vásári szórakozás kedvéért megy a színházba f Pünkősti Andor: Nincs szuidarabhiány M,osl a megnyitó-darabra fordul a beszélgetésünk. — Sokan bolondnak tartottak, mikor b«jelei»Írttern. hogy PiruDileJip tragédiájával nyitpm. njpg -ztijha/amut, — moQdiá mosolyogja, — AhítatOp miHÚjdv^l heztit.uk még ennek a remekműnek prór. báit. Ság*. napig n«m'álltunk, fel az asztal miliők esak a szöveg 4rt«lm<«:-lük ég JnHégkeres!ílk minden mondatnak az ege3t leiki natteret. így történhetett meg, hogy aránylag rövid idő alatt kialakult az az előadás, amelyet ma az egész fővárosi sajtó, de a külföldi sajtó is elismer és a főszereplővel: Várkonyi Zoltánnal az élén magasabbra értéket, mint Moissiés Pietoeff [előadását. Ez a dicséret a Madách-Szinház együttesét nem kapatta el, mert bár örül a sikernek, mégse a sikerre vadászik, hanem teljesíteni akarja azt a kulturális kötelességet, amelyet a nemzrfi sorsfordulás ma minden kultúrintézményre ráró. Pünkősti Andor szeretettel beszél munkatársairól, különösen a fiatal gróf Károlyi Istvánról; akik valamennyien megértették, hogy egy színházi vállalkozás nem az egyéni hiúságot szolgálja, de nagy eszmei célokat segít megvalósítani. Amikor a színház további programja iránt érdeklődünk, Pünkősti Andor pillahatok alatt rácáfol arra a sokat hangoztatott akadályra, amelyet — különösen vidéki színigazgatók belátása szerint — a darabhiány jelent. — Általában a legtöbb színház darahhiúny rőt panaszkodik — mondja —, fiókomban íme az előadásra váró darabok már lassanként kiszorulnak a jövóéyi műsorról isi Mind magyar, fBffid küllőt-' di, mind klasszikus darabok várják a bemutatót, A magyar darabok közül Babay József: .Körlánca*, Tamási Áron és Zil-ahy Lajos egyegy darabja, Felkay Ferenc .Császár és költő* cimü Nero-drámáj'a, Bodor Aladár és Török, Sándor .Különös éjszaka* cimü szatírája, Darvas József .Szakadék* cimü színmüve, Thurzó Gábor .Utolsó akkord* cimü Wagner-drámája és Rónay György vígjátéka vár bemutatóra. A külföldi szerzők müvei közül felemlíti Htt mann B a b r »Josephüi«-jét, liaus G o C t z »Kakuktojás* cimü Shukespeare-komédiáját, Cronia: .Jupiter laughs* cimü orvos-drámáját, Somm e r s e t—M a u gh a m .Szuezen túl* című érdekes színniüvés. A klasszikusok közül Sbakes.peare >Vízkereszt*-je, Ben Johnson >Alkimistá«-ja és Ibsen >IIedda Gábler*-e, valamint Moliére: >Nők iskolája* cimü vígjátéka kerül színre a Madách Színházban. A szegedi színiszezon kezdcléu be kellett mutatnunk ezt a budapesti színházat. íme, egy magyar színház, amely nemes eszközökkel a magyar színikultúra ügyét szolgálja. Tanulni lehet és kell a színház vezetőjétől, Pünkősti Andortói, akinek programrnvállalása ez: — Ugyanaz a cél vezet, mint az újságírásban: hogy a jelennek, a pillanatnak hűséges szolgája legyek és az emberiség számára kinyissam az ablakot a szebb és boldogabb jövő feíé . , , Nyolcévi fegyházra ítélték a Vilma-majori halálos közelharc egyik támadóját Bár a halálosan megsérült áldozat kezdeményezte a harcot, a jogos védelmet nem lehetett megállapítani (A Délmagyarofszág munkatársától) Emié kezetes még az a halálos közelharc, amely hat héttel ezelőtt játszódott le a Csanádapáca szomszédságában lévő Vilma-ranjor állomásán. Az uradalmi munkások répát, raktak a kocsikból a vagonokba. Itt dolgozott szeptember 3-án ifj. Ttnsta János 28 éves gazdasági cseléd. Délután 2 órakor vonat érkezett, amelyről leszállott Zatykó Sándor tönkrement gazdálkodó meglehetősen ittas állapotban. Zatykó már régebben nem nézte jó izemmel Rostát, aki' igen szorgalmasan dolgozott és rövid idő alatt biztos anyagi bázist épített ki magának. Amikor Zatykó észrevette haragosát, azonnal rátámadt, szidalmazni kezdte és poMnütötte. Rosta természetesen ellenállt, mellbevágta támadóját, dulakodás közben mindketten elestek, majd majd Rosta egy vaslapátot kapott fel és azzal megsebesítette ellenfelét, aki ekkor elszédült. Amikor magához tért, zsebkést rántott és azzal indult Rosta felé. Amikor a fiatal mtínkáB meglátta a nyitott kést, elszaladt Zatykó elől, majd felkapott egy falapátot és. Háromszor súlyosan fejbevágta, még akkor is ütötte, amikor Zatykó már mozdulatlanul terült el a földön. Rostát letartóztatták és szándékás emberölés büntette miatt emelt, ellene vádM az ügyészség. A bűnügyet Ssülörtököu tárgyalta a szegedi törvény-szék BóA-av-féijácsa. Rosta .részletesein elmondotta a halálos közelharc eseményeit és azzal védekezett, bogy nem akarta Zatykót megölni, az támadt reá, ő kétszer is elfutott előle, végül is önvédelemből kény leien volt a lapálhoz nyúlni. Számos tauu kihallgatása után dr. Incze Gyula törvényszéki orvosszakértő elmondotta, hogy az áldozajt halálát agyrázkódás okozta. Halglos volt már az első csapás is. A fejen négy súlyos sebet találtak. Azt is meg lehetett állapítani, hogy a vádlott még akkor is ütötte, amikor Zatykó már nem tudott mozdulni. Megállapították a boncolás során ^Ogy, Zu'ykó i elült alkoholista vett. \ töj'vótiy^ék * USamyitás JfefbSyhatás^ utál} bfcdtexLfik mmdm. te fatfbfáfosí Ttítfitc dákos amb&otes ét *Wr kosz figyelembevételével 8 évi börtönbüntelésrt ítélte. Az ítélet indokolása, megállapította, hogy nem lehetett megállapítani a jogos védelmet mert Rosta még akkor is bántalmazta ellenfelét, amikor már az tehetetlen volt. Ha akkor abbahagyja a Csapásokat, fákkor megállapítható lenne a jogos védelem és bár kétségtelenül Zatykó volt a támadó, sőt kétszer is nekiindult Rostának, a vádlott túllépte az önvédelem büntetőjogi határát, Az ítélet ellen úgy Rosta János, mint az ügyész fellebbezést jelentett be, a halálos közelharíj ügye most az ítélőtábla elé kerül. Budapesti! clíemcttéh Fó^el Józsefi professzor! Budapest, október 23. Dr. Fógel Józsefet, tt szegcdi egyetem tanárát, a Tudományos Akadémia levelezőtagját nagy részvét mellett temették el csütörtökön délutáni a Kerepesi-úti temetőben. A tragikus hirtelenséggel elhunyt professzori holttestét kedden szentelték be a szegedi egyetem előcsarnokában, majd a holttestet Budapestre szállították. A budapesti gyászszerfértásop megjelentek a magyar tudományos élet vezető egyéniségei, akiknek nevébou BaVanyi György piarista főigazgató mondott búcsúbeszédet, méltatta Fógel Józsefnek, a humanista műveltség és a renaissanee magyarországi történetének kutatásában elért eredményeit. A gyászbeszéd elhangzása után Fógel professzor holttestét gyászénekek hangjai melltet helyezték örök nyugalomra a székesfőváros által adományozott díszsírhelyre(MTI) " , FERENCJÓZSÉF KESERŰVÍZ