Délmagyarország, 1941. október (17. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-24 / 243. szám

fo&zéfydU PiiMsU MdúűMl „Wf" Uivatásáwt, PauihcUUo IX. UeMik-éiSt is- a feladatából (A D41a.agyaiOi»zág munkatársától) Budapest nagy s anházi eseménye Pirandello »IT. Henriket című drámája, amely a Madách Színházban esté­ről-estére zsútolt nézőtér és kirobbanó siker mel­lett kerül színre. Nemcsak a fővárosi, hanem a külföldi, nevezetesen az olasz sajtó a legnagyobb elismerés hangján emlékezik meg arról a — vall­juk be — bátor és merész irodalmi kirándulás­ról, amely a Madách Színháznak rangot és becsü­letet, a magyar szinikulturápnk pedig lendületet és külföldi elismerést biztositolt. Lélegzetelállítóan mai, aktuális és mélységesen emberi alkotás Pirandello »IV. Henrík«-e. Egyi­kei azoknak a remekműveknek, amelyek korok és eszmeáramlatok divatján túl megcsillogtat vala­mit, ami időtálló, örök és halhatatlan: valami' a lélek mélységeiből, az ember! vergődés nagv len­dületeiből és tragikus zuhanásaiból, a tenni, vagy nera lenni örök problémájából. . Az olasz drámairodalom örökértékit alkotását. * »IV. Henrik«-et Antonio Widmar olasz sajtó­attasé költői szépségű fordításában hozta színre a Madách .Színház. Az előadás méltó volt a remek­mű szépségéhez; lüktető menete, a modem szín­játszás minden követelményének megfelelő já­tékbeli hangszerelése, a szereplők gondos és sze­renesés niegválogatása s főként a címszerepet alakító Várkonyi Zoltán >kiugratása* mind olyan tényező, amely előkészítette. s(P kikénysze­rítette a sikert A szegedi ..Makrancos hölgy"-tő! a IV. Henrikia Ki volt az. aki az — minden ellenkező híreszte­léssel szemben — irodalomra éhes, komoly tö­rekvéseket értékelő magyar közönséggel megis­mertette Pirandello »IV. Henrik«-ét? Nem kis büszkeséggel jeelntjük: Pünkősti Andor, kivá­ló kollégánk, a báiortollu újságíró és szinikritir kos, aki mint a Madách Színház új igazgatója sem tévesztette szem elöl hivatását, közönséget ne­velni és a magyar ezínikultúrát fejleszteni. Etis­merésreméltó bátorsággal vágott neki nehéz és felelősségteljes feladatának s ez a nemes bátor­ság és felfelctörekvés meg is hozta jutalmát, a »IV. Henrik* átütő sikerét. Számunkra külön érdekességet jeleni az. hogy Pünkősti And«r két esztendővel ezelőtt itt; Sze­tteden vágott neki annak a hősies lendületnek, amely most a I'irandeUo-bemutató nagy sikeré­hez vezetett. Még élénken emlékezünk vitéz 15 á n­ky Róbert cserelársulatának bemutatkozó darab­jára. a .Makrancos hölgy* nagyszerű előadásá­ra, amelyet a szegedi színpadon Pünkősti Andor rendezett. Hogyan jutott el Pünkősti Andor a szegedi .Makrancos hölgy* rendezésétől a Piran­dello-hetnutatóig, arra vonatkozólag kérdést in­téztünk a kitűnő kollégához, a Madách Színház >fi'átal« igazgatójához, akt az alábbiakban mon­dotta el rendezői és színigazgatói pályafutásának érdekes történetét: — Kevesen tudják rótanj _ mondotta —. hogy már vo.tlam" egyszer színigazgató. A Magyar Színházat vezettem pontosan hároqi hónapig, ak­kor részben gazdasági, neszben belső adminiszt­ratív okok miatt nem valósíthattam meg tervei­met "Azóta körülbelül húszszor rendeztem kütöirv­böző; fővárosi színházakban, az azóta mozivá át­alakult Belvárosi Színházban, az Andrássy-uti Színházban és a Rovat és a Fővárosi Operettszín­házban és — minden rendező számára a legfon­tosabb helyen, a Nemzeti Színházban. Rendezői pályafutásom nagyon kedves emlé­ke az n .Makrancos hötgy* előadás, amelyet a szegődi Városi Színház kan rendezhettem, antikOr S/eged művészetek iránt fogékony közönsége tel­jes mértékben megértette te méltónyolta a mun­kámat. Ez a szegjed! siker nagymértékben hozzá járult annak a hitemnek megerősítéséhez, hogy a közönség szépet; jót és nemeset akar és nemcsak vásári szórakozás kedvéért megy a színházba f Pünkősti Andor: Nincs szuidarabhiány M,osl a megnyitó-darabra fordul a beszélgeté­sünk. — Sokan bolondnak tartottak, mikor b«jelei»­Írttern. hogy PiruDileJip tragédiájával nyitpm. njpg -ztijha/amut, — moQdiá mosolyogja, — AhítatOp miHÚjdv^l heztit.uk még ennek a remekműnek prór. báit. Ság*. napig n«m'álltunk, fel az asztal mil­iők esak a szöveg 4rt«lm<«:-lük ég JnHégkeres!ílk minden mondatnak az ege3t leiki natteret. így történhetett meg, hogy aránylag rövid idő alatt kialakult az az előadás, amelyet ma az egész fő­városi sajtó, de a külföldi sajtó is elismer és a főszereplővel: Várkonyi Zoltánnal az élén magasabbra értéket, mint Moissiés Pietoeff [előadását. Ez a dicséret a Madách-Szinház együt­tesét nem kapatta el, mert bár örül a sikernek, mégse a sikerre vadászik, hanem teljesíteni akar­ja azt a kulturális kötelességet, amelyet a nemzrfi sorsfordulás ma minden kultúrintézményre ráró. Pünkősti Andor szeretettel beszél munkatár­sairól, különösen a fiatal gróf Károlyi Ist­vánról; akik valamennyien megértették, hogy egy színházi vállalkozás nem az egyéni hiúságot szolgálja, de nagy eszmei célokat segít megvaló­sítani. Amikor a színház további programja iránt érdeklődünk, Pünkősti Andor pillahatok alatt rá­cáfol arra a sokat hangoztatott akadályra, ame­lyet — különösen vidéki színigazgatók belátása szerint — a darabhiány jelent. — Általában a legtöbb színház darahhiúny rőt panaszkodik — mondja —, fiókomban íme az elő­adásra váró darabok már lassanként kiszorulnak a jövóéyi műsorról isi Mind magyar, fBffid küllőt-' di, mind klasszikus darabok várják a bemutatót, A magyar darabok közül Babay József: .Kör­lánca*, Tamási Áron és Zil-ahy Lajos egy­egy darabja, Felkay Ferenc .Császár és költő* cimü Nero-drámáj'a, Bodor Aladár és Török, Sándor .Különös éjszaka* cimü szatírája, Dar­vas József .Szakadék* cimü színmüve, Thur­zó Gábor .Utolsó akkord* cimü Wagner-drámá­ja és Rónay György vígjátéka vár bemuta­tóra. A külföldi szerzők müvei közül felemlíti Htt mann B a b r »Josephüi«-jét, liaus G o C t z »Ka­kuktojás* cimü Shukespeare-komédiáját, Cronia: .Jupiter laughs* cimü orvos-drámáját, Som­m e r s e t—M a u gh a m .Szuezen túl* című érde­kes színniüvés. A klasszikusok közül Sbakes­.peare >Vízkereszt*-je, Ben Johnson >Alkimis­tá«-ja és Ibsen >IIedda Gábler*-e, valamint Mo­liére: >Nők iskolája* cimü vígjátéka kerül szín­re a Madách Színházban. A szegedi színiszezon kezdcléu be kellett mu­tatnunk ezt a budapesti színházat. íme, egy ma­gyar színház, amely nemes eszközökkel a ma­gyar színikultúra ügyét szolgálja. Tanulni lehet és kell a színház vezetőjétől, Pünkősti Andortói, akinek programrnvállalása ez: — Ugyanaz a cél vezet, mint az újságírásban: hogy a jelennek, a pillanatnak hűséges szolgája legyek és az emberiség számára kinyissam az ab­lakot a szebb és boldogabb jövő feíé . , , Nyolcévi fegyházra ítélték a Vilma-majori halálos közelharc egyik támadóját Bár a halálosan megsérült áldozat kezdeményezte a harcot, a jogos védelmet nem lehetett megállapítani (A Délmagyarofszág munkatársától) Emié kezetes még az a halálos közelharc, amely hat héttel ezelőtt játszódott le a Csanádapáca szom­szédságában lévő Vilma-ranjor állomásán. Az uradalmi munkások répát, raktak a kocsikból a vagonokba. Itt dolgozott szeptember 3-án ifj. Ttnsta János 28 éves gazdasági cseléd. Délután 2 órakor vonat érkezett, amelyről leszállott Zatykó Sándor tönkrement gazdálkodó megle­hetősen ittas állapotban. Zatykó már régebben nem nézte jó izemmel Rostát, aki' igen szor­galmasan dolgozott és rövid idő alatt biztos anyagi bázist épített ki magának. Amikor Zatykó észrevette haragosát, azonnal rátámadt, szidalmazni kezdte és poMnütötte. Rosta ter­mészetesen ellenállt, mellbevágta támadóját, dulakodás közben mindketten elestek, majd majd Rosta egy vaslapátot kapott fel és azzal megsebesítette ellenfelét, aki ekkor elszédült. Amikor magához tért, zsebkést rántott és az­zal indult Rosta felé. Amikor a fiatal mtínkáB meglátta a nyitott kést, elszaladt Zatykó elől, majd felkapott egy falapátot és. Háromszor sú­lyosan fejbevágta, még akkor is ütötte, amikor Zatykó már mozdulatlanul terült el a földön. Rostát letartóztatták és szándékás ember­ölés büntette miatt emelt, ellene vádM az ügyészség. A bűnügyet Ssülörtököu tárgyalta a szegedi törvény-szék BóA-av-féijácsa. Rosta .részletesein elmondotta a halálos közelharc ese­ményeit és azzal védekezett, bogy nem akarta Zatykót megölni, az támadt reá, ő kétszer is elfutott előle, végül is önvédelemből kény le­ien volt a lapálhoz nyúlni. Számos tauu kihallgatása után dr. Incze Gyula törvényszéki orvosszakértő elmondotta, hogy az áldozajt halálát agyrázkódás okozta. Halglos volt már az első csapás is. A fejen négy súlyos sebet találtak. Azt is meg lehetett állapítani, hogy a vádlott még akkor is ütötte, amikor Zatykó már nem tudott mozdulni. Megállapították a boncolás során ^Ogy, Zu'y­kó i elült alkoholista vett. \ töj'vótiy^ék * USamyitás JfefbSyhatás^ utál} bfcdtexLfik mmdm. te fatfbfáfosí Ttítfitc dákos amb&otes ét *Wr kosz figyelembevételével 8 évi börtönbüntelésrt ítélte. Az ítélet indokolása, megállapította, hogy nem lehetett megállapítani a jogos védelmet mert Rosta még akkor is bántalmazta ellen­felét, amikor már az tehetetlen volt. Ha akkor abbahagyja a Csapásokat, fákkor megállapít­ható lenne a jogos védelem és bár kétségte­lenül Zatykó volt a támadó, sőt kétszer is neki­indult Rostának, a vádlott túllépte az önvéde­lem büntetőjogi határát, Az ítélet ellen úgy Rosta János, mint az ügyész fellebbezést jelentett be, a halálos közel­haríj ügye most az ítélőtábla elé kerül. Budapesti! clíemcttéh Fó^el Józsefi professzor! Budapest, október 23. Dr. Fógel Józsefet, tt szegcdi egyetem tanárát, a Tudományos Aka­démia levelezőtagját nagy részvét mellett te­mették el csütörtökön délutáni a Kerepesi-úti temetőben. A tragikus hirtelenséggel elhunyt professzori holttestét kedden szentelték be a szegedi egyetem előcsarnokában, majd a holt­testet Budapestre szállították. A budapesti gyászszerfértásop megjelentek a magyar tu­dományos élet vezető egyéniségei, akiknek nevébou BaVanyi György piarista főigazgató mondott búcsúbeszédet, méltatta Fógel József­nek, a humanista műveltség és a renaissanee magyarországi történetének kutatásában elért eredményeit. A gyászbeszéd elhangzása után Fógel professzor holttestét gyászénekek hang­jai melltet helyezték örök nyugalomra a szé­kesfőváros által adományozott díszsírhelyre­(MTI) " , FERENCJÓZSÉF KESERŰVÍZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom