Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-17 / 187. szám

Függönyanyagok, gyapjufonalak, kézimunkák WIEG TESTVÉREK sziget megriadt kis madarait... Aztán még egy biedermeier metszetből előlépő ellcnállhatatlufi rekvizitum: begördül a gyepre két gyönyörű fehér lóval a sárga póstakocsi, megszólallak hívogató trombitái és az egész lírai társadalommal megindul a bűvös és mesélő NVieiierwald felé... Igen hatásos kép, de... a szabadtér és klválikép ez a gyep és ez a színpad nem csak »a siker tényezőit*, nemcsak hatásos rekvizitumokat igényel, de elbírna mást is: igehirdetést, költészetet. ÖT RÓZSABOKOR fc feltűnik a gyepien, kissé idegenül az előtérben, már hajlamos volna az ember a Sziget világszép rózsáira gondolni, ha meg nem zengnének olykor a mikrofonok, elrejtve bennük a szirmok takarójában fme az akusztika, amely páratlan és ritka szerencsés — a Dóm- térén... Szárnyalva, lírai csengéssel dalol P a t a k y Kálmán olvadó tenorja, mégis a legszebb áriák kö Zött is arra a 20 év előtti »Három a kislányára emlékeztünk, amelynek szinpadán Környey Béla, Ocskay Kornél és Swürstrőm Va>borg énekelt... De Medgyaszay Vilma és Ajtay Andor Tschöllmamája, Tschöll papája a legmelegebb és legfinomabb színészi pillanatokba ringatott. — Am mégis az egész produkción, a Sziget mesebeli tündöklésén rajta van a »nagy szegcdi garnitúra* eltéveszthelctlen kézjegye és művészete: a »Turandot« és az >Aida< Nádasdy Kálmánjának méretekbe és mozgalmasságba vetített rendezői festészete, Fülöp Zoltán dekoratív. mégis m'ndig hiteles díszletarchitckturá.jaép K o r n a y János Aladdin-lánipásai, amelyeknek káprázatos fényei tündérvarászlatba fürdetik a szigeti fák- p'rospero-lombjait... ...A sötétzöld, hűvös, illatos utakon sokáig látszik még a tündéri Sziget tündöklése, a hold lámpája cziistfürdöt hint a szigeti ciprusokra, az őrtálló jegenyékre, amelyek körülállják és körülsusogják az aréna karcsú víztornyát. Az úton föltűnik a kedves és rajongó esperes úr, akivel évek óta találkozunk itt a tündöklő Sziget játékainál, szinte végzetszerű pontossággal és aki most nyilván ngyancsak arra gondol: mi az. ami utánozhatatlanná teszi a szentivánéji álom e szépséges ligetét és mi az. ámi mégis mindörökre különválasztja és megkülönbözteti a Dóm-teret... A Dóm-teret, amely hallgatagon és csüggedten várakozik ezeken a tündöklésre termett augusztus éjszakákon. ?y ) régmúlt dicsősége, a közelmúlt fájdalma, a jelen örömei, a jövő reménysége a horgosi Reök-kurián Látogatás Szabadka ifjú főispánjának kamarási birtokán AB élmult vasárnap a békebeli Szatyraazró) írtam kis visszaemlékezést. Pár nap múlva találkoztam égy ismerősömmel. Az öregúr arra hívta fel a figyelmemet, hogy Szegednek a régi jó békevllngban Szatymazon kivül is voltak kellemes kirándulóhelyei: üdülői. Az öregúr jóizü visszaemlékezéssel kezdte feleleveníteni kamaráserdei emlékeit, meg a hajdani palicsi fürdőéletet. — A rókusi állomásról indult a vonat Kamarás-Palics felé — mesélte. _ Kamarási földbirtokos, á szegedi folyammérnökség vezető műszaki tanácsosa: Reök Iván vendégszerető villája volt Szeged uii társadalmának, főként aranyifjuságának kedvelt kirándulóhelye. Reök Iván magyaros Vendégbarátsága, szép három leánya, jókedvű fiai, kívánatossá tették a gyakori kirándulásokat. Sok kellemes vasárnapot, sok jókedvű Vacsorát töltöttünk ott. Élveztük Iván bátyám jó borát, remek fenyves erdejét, s csodáltuk ezer holdas nagyszerű birtokát... Erről irjál egyszer kodves öcsém, fogadom, sokan lesznek, kik szívesén olvassák a békebeli Kamarás szines történetét. Igaz bizony, Kamarás riport téma. Ott álmodta Nyilassy Sándor, Szeged >piktora« gyönyörű színharmóniáit. Husz éven át szerb elnyomás alatt élt ez a hely. Azóta mi minden történhetett ott,.. Egy elsárgult újságlap Régi, sárgult njságpéldányra akadtam, a DélRiAgyarország 21 év előtti számára. Kíváncsian lapoztam a poros ujságlapok között, ugyan mi is volt 1910-ben Szegeden a »szenzáció*!... •Budapestre érkezett a király!*... »Köldrengés pusztít Nápolyban!*... »Hirek az induló magyar aviatikáról!*... >A képviselőválasztások országszerte befejeződtek*. »Szeged képviselője Kelemen Béla, Tápén nagy fölénnyel választották meg Kistelek Dorozsma, Horgos, Tápé képviselőjét, immár másodízben Kelemen Béla sógorát, ReŐk Ivánt, Szegeden keresztül vonult a társközségek lovas, szekeres tömege, vidám njjongással rengeteg zászlóval*. Leteltem a régi újságot cs eltűnődtem. Érdekes, egy napon már másodízben találkozom a Reök névvel! Ki is volt hát az a Reök Irán? Reök Iván az árvízkor keriilt Szegedre. * folyamriiéi nökségre. 1889-ben főmérnök, 1899-ben műszaki tanácsos. Felesége a gyönyörű Kelemen Ida. a híres szegedi ügyvéd. Kelemen István leánya. Példaadó családi élete, nagy mérnöki tudása, mindenhez értő agilitása a város közbecsült polgárévá teszi Reök Ivánt. Duna-tissai fotvamsr»h*|vozások. gazdasági, politikai sikerek. gyermekeinek nevelésé, tették életét gazdaggá. tartalmassá! A véletlenek összetalálkozása: öreg ismerősöm, a régi újság, megérlelik bennem a szándékot, hogy egyszer majd, ba ráérek, kimegyek Karnaráserdöre és szétnézek egy érdekes ember, egy nagy família s egy kellemes üdülőhely életében. , Az apa után a fiu Rosszul alvó ember vagyok s már hajnalban lesem, hogy megkapjam a mindennapi újságot. Amikor kinyitom a még friss nyomdafestéktől szagló lapot, szemembe ötlik egy cikk: »A kor* mányzó a belügyminiszter előterjesztésére dr. Reök Andor földbirtokos horgosi lakos Szabadka törvén? hatósági joga város főispánjává kinevelte*. Rövid egymásutánban, ea a harmadik találkozásom a Reök névvel. Dr. Reök Andor, Reök Iván legkisebb fia. A nagy családból ö az egyetlen, ki átvészelte a horgosi szerb megszállás szomorú 20 évét Fiatalember, 40 éves. Nem töltötte bizonyára tétlenül ételét a kínosan hosszú szerb idő alatt, ha kormányzó uiunk bizalma éppen fit, a fiatal földbirtokost jelölte ki a felelősségteljes szabadkai főispánt pozícióra. A véletlennek ez a hármas találkozása mostmár arra késztet, bögy né várjak tovább: gyerünk á Reök kúriára. ' A Reök-birtokon A tráoskontiaentális autóuton robogunk Horgós felé. A völt magyar-szerb hátáétól alig pár lépésnyire* jegenyéktől szegélyezett széles, homokos ut vezet az egykor fatornácos-fatornyos, ma kastéllyá épített Reők-kuriára. A kastély bejáratával szemben terül él a major. Hófehérre meszelt béreslakások, magtárak, bognár-, gópészmübelyek, dolgozó emberek, játszadozó gyermekek sokasága. Egész kis falu ez a major. Vízmüve, villamostelepe van. A major lakóházain tol hatalmas istáliók, ólak, aklok telve állatokkal, kukoricagórck. tárházak stb. Nagyszerű mintagazdaság forgalma s képe tárul elénk, páprikafcldólgozók, tej-, sajtüzém, stb. Autónkat elhelyezzük a kastély előtti akácos árnyékában. Beesőngetüúk az előszobán. Térvünk, hogy elbeszélgetünk az ifjú főispánnal az elmúlt husz esztendő sok tűréséről, lemondásáról, a jelen s a jövő terveiről sajnos nem vált valóra. Pestre hivatta fit a belügyminiszter, felesége pedig kisleányával Szabadkára utazóit előkészíteni a főispáni likast. * sastetyban a főispán édesanyja, «tr Reök Ivánné fógad. A galambősz nagyasSíónyt ostromolják kérdéseinkkel, A nagyasszony nyugodtan türi kérdés-lavinánkat s ajkán szelid mosollyal. bársonyos hangján megszólal: — Édes fiam, az én multam szegedi mult! Gyönyörű és mégis lájó emlékeimről legjobb ha már ticni beszélünk. Ott születtem, ott voltam boldog. Ott neveltem fel nagy családomat. Onnan szaki tott cl 1919-ben a horgosi szerb megszállás. A mult ncni halt meg, mégis eltemettem. Magambazártam 1 Ma amikor rohan az élet s fiatalokkal, gyermekeimmel, unokáimmal, dédunokáimmal, azok problémáival és terveivel vagyok körülvéve, a múltnak ne legyen szava! Ma más az élet stílusa' Éljük a Mát! Így van ez jól! fin a jelentől nem mondhatok sokai. Fiam. életének c nagy állomásáról most indul! Elképzelései, tervei ai övék, — helyette én nem beszélhetek. Igyekszünk más oldalról megközelíteni a nagyasszonyt. Előkerülnek albumok, régi és uj fényképek, — emlékek, mik feloldják a zárkózottságot Szabadka főispánja Reök Andor szülővárosában, Szegeden kezdte tanulmányait. Tizennégy éves korában Fiúméba megy a tengerész-kadetl iskolába. Katonai páiyafutasat megszakítja az összeomlás. Atyja kívánságára — Reök Iván már nem érezte elég erősnek magát a szerb uralom alatti megalkuvásokra • legkisebb fiában hitte az erőt, hogy megvédi a családi birtokot — a keszthelyi gazdasági akadémiára megy és ott szerez diplomát. Atyja életerejét megtörte a szerb uralom. Szekveszter alá vették a birtokot, a kastélyba szerb komiszár került. Reök Iván 1923 március 6-án meghalt. A birtokvezetés súlyos gondját most már egyedül viseli az ifjú Reök Andor. Hatalmas vitalitással tartja fenn magát, majorsága kis népét. Ezer veszély között, pillanatra sem tagadja meg magyarságát. A fiatalság veszélyt nem ismerő lendületével igyekszik a kissebbségben élő magyarság hasznára lenni. Vigasztal, szervez, lelkesiL A magyar gazdasági egyesület keretén bélül megalakítja a magyar kulturegyesületet Könyvtárakat létesít, könyveket oszt szét a clrillbetfis, szerb iskolát, járó magyar gyermekek között. Előadásokat tart, gyöngyfis bokrétát szervez s tíem engedi veszni a magyar öntudatot. Közben időt szakit magának és a szegedi egyetemen jogi doktorátust szerez. A szerbek mindent elkövetnek, hogy magyaros őserejét letörjék, katonának viszik Délszerbiába. Egy évet tölt ott mint közlegény. Gyakorlatokra hívják be, tiszti rangot kap, hogy a» utolsó években pár lelkes barátjával együtt tüntető magyarságáért rangjától megfosszák. Birtoka nagyrészét elveszik, élete állandó megfigyelések, fenyegetések közöt folyik. A zaklatások félelmes kora alatt nagy segítségére volt, hogy magában s magyarságában való hitét el ne veszítse, ízig-vérig magyar, mindig jókedélyü s energikus, szép, fiatal felesége: bajsfll Vojnics Erzsébet, ök ketetn voltak a sziget, hol meggyötört magyarjaink, mindig vigaszra találtak. Segítettek, biztatak. A föltámadás reményét hirdették, mert maguk is hitték. A fölszabadúlás előtti zavaros napokban pár magabiztos szerb tiszt birtokuk felperzselésével s családjuk kiirtásával fenyegetőzött. Ezeket sikerült megtudnunk a Nagyasszonytól. És amikor bocsuzunk tőle, csillogó szép fekete szemeiben végtelen nagy szeretet és boldogság ragyog: — Hittem — mondja —. hogy a jó Isten megengedi élnem, a Délvidék, Horgos felszabadulását, nagyon-nagyon boldog vagyok. Imáimat meghallgatta az Ég! Fiatalosan egész az autóig kisér és kedvesen integet a távolodó gépkocsi irtán. Személyesen nem sikerült hát üdvözölni * fiatal főispánt, ezért ezúton küldjük neki szerététteljés jókívánságainkat. Tuljnfolt már a tüiíkérésztségen, a husz év sok szenvedésé, küzdelme acélosá tette izmait. Felkészültsége, energikus fiatalsága biztosítja, hogy most mikor ném fenyegeti már oly sok alattomos támadás s hatalmat kapott, a nvugodt légkörben, hagy erővel tovább Folytatja magvarságunk ntent. énttőmu"káját. Temesvárv József JEGSZEKRENYEK villamos hűtőkészülékek, sörkimérőkészülékek, fagylaltgépBk, jéggyártóberertdezések HENNEFELD jégszekrénygyár BUDAPEST IV., é.UTC \ 6. Ariéeyzák ingyért. bérmentve. Telefon: 112-026.115-841