Délmagyarország, 1941. augusztus (17. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-17 / 187. szám

BABITS TANAR UR SZEGEDI EVEI £>r, Blau Ármin, Babits volt tanártársa visszaemlékezései a köitö tanáriágának szegedi ideiére A halott Babits feje köré nem földi fény Ion ízegédi idejére glóriát. Amit a földiek el szoktak végezni ilyenkor, azt már elvégezték. S ha tán Vért ftéiiii borulat az örök fényesség előkészítő utjaiD: a kor felhői ezek. Egy-egy pillanatra szűr ke homályba borítják a halott költőt s azokat, akik élve maradtak. Aztán elvonulnak, elenyésznek a végtelenség úttalan téréin. Ez H felbök sorsa; ez a szürkeség rendeltetése. A földi nap nem tudja áttörni a sürü ködöt, ez már az égi fényre vár. S abban a földöntúli fényözönben elsimulnak a barázdák a halott költő arcán, megnyugodnak a mozdulatok, amelyek hol az emberi megértés, hol a halál segítsége felé nyújtózkodtak, s árnvéktalan a test. amely annyit szenvedett a földi lét nehéz óráiban. Milyen hát a halott Babits örökkévaló arca? 6, hiszen tán mindenki előtt ismerős s meddő kivánósiskodás csupán kutatgatni a megmaradt emiékék között, melyek (hint percek és mint belső tartalmak adják meg a költő végső létező arcát De lehet az is, hogy egy-egy vónás talán hányzik az arcról, amely a végtelenségbe menekült a véges emberi világból. Erek a vonások, ezek az emlékek a költőhöz tartoznak és hozzánk is. Nem fölösleges hát fellapozni emlékezetünk könyvét különösen na. amikor olyan nagy bününk a felejtés. Babits, a latin-magyar szakos tanár A régi szegedi* "reáltanodának* 1906—7. évi Iskolái értesitőkönyve egyik oldalán ez állt "Babits Mihály, helyettes tanár a magyar és latin nyelvet adja elő Iskolánkban. A magyar nyelvet és irodalmat az I. osztálytól, a latint, mint rendkivüli tantárgyat délutánt órák keretében az V. osztálytól adja elő. A VI. osztály osz tályfőnöke*. Babits Szegeden kezdte meg a tanári működést, mint helyettes tanár. Innen helyezték azután el két év múlva rendes tanárnak Fogarasra. "A fiatal Babits szegedi működése még nagyon is elmerült a tanári pálya tennivalóiban. Irodalmi működéséről említést sem tesz az iskolai értesítő a szokásos "Iskolai éviink története, a 1«ná rok irodalmi és tudományos működése* eimü rovatában. Pedig ekkor már élénken tortáikor tatja Babitsot a költészet, egyik szegedi tan k« lőtt ís a fiatal tanártól néhány műfordítást és önálló versét: ezek azonban nem kéltettek nagyobb feltűnést. Irodalmi működése megmaradt a tanári szoba falain belül: itt akadtak hívei és- ellenzői. dicsérői és feddői Babits lassan bontakozó költészetének. Az Iskolában egvéhként is élénk Irodalmi és tudománvós élet folvi abban az időben• Veszprémi Vilmos, dr. B 1 a n Ar, min és Balogh Miklós ludománvos és irodalmi működése nemcsak Szeged határain belül hanem országosan is élénk visszhangol keltet fek. Baloffh Miklós például .Juhász Gyula Adv Endre * több más költő verseit fordította nénct nyelvre olvan tökéletesen, hogv ma is fű tó-. a légszebb fordítások Balosh átültetései. Blau Ármin irodalmi diiat nvert egv szatirikus önéfof rajzával. Veszprémi és a több? tanár tudományos működésé pedig a kül'Wélr szaklapokban látott hetükbe öntve napvilágot. Ilyen légkörben élt Babits Mihály. Szeréuy fizetése volt, butorozott szobában lakott szikeden. Messze volt ez a szoba a Belvárostól, kinn * Nagykörúton kivül vette ki, mint mondta azért, hogy bá az iskolából vagy a kávéházból hazafelé tart, legyen ideje megtanulni, vagy költeni Mfy T6r$®t <«i — Nem is hiszed — rooadt* egy alkalommal egyik tanártársának hogy milyen zavaró dolog tud lenni, amikor az ember kinyitja a kulcsest] * lakása ajtaját. Ezzel bezárja egy különös börtönbe a világot... Pedig mégis ezt szerette. Bezárni onuiagát egy szóbába, ahol könyvek vannak, költők és Írók, akik az ö világát rajzolták meg rímben és prózában. Ez a világ volt az övé. a másikai elzárta azzal a k< *l. amellyel á szobája ajtaiát nvitogatta A halott köitö élő emléket Éttfkóri tanártársai közül ma is itt él Szege ián Blau Aímin. Nemzedékeket nevelt fel. boszizu övek után olyan tanárókkal működött együtt, •kik egykór tanítványai voltak. Má már » nyűgélj csöndjében emlékezik vissza a hajdani időkre. Felkerestük. Beszélgessünk Babits Mihályról. Meiu » költőről, nfm a halotti ól. hanem az cgvkon szegedi helyettes tanárról, Babils tanár úrról... — Nagyon összemelegedtünk mi ketten — kezdi a visszaemlékezést az egykori tanártárs. — Amikor vége volt a tanításnak, együtt indultunk mindig hazafelé. Délutánonként együtt mentünk kávéházba, utána együtt néztünk meg egy-egy filmet, vagy indultunk neki hosszú esti sétáknak. Ezek alatt a séták alatt előadott egy-egy verset, amelyet vagy fordított, vagy költött. Még ott őrizte csak a maga lelke mélyén őket, nem adta tovább csak azoknak, akiket, nagyon közei érzett magához. Még titkok vollak ezek a munkák. Az önmaga titkai. Furcsa, éneklő hangon Szavalt. Szaggatottan, egyes szótagok közölt meg-mcgállva ad-a élő a költeményekét Nekem ez a szavalási metódus sehogy se tetszett Hiába ellenkeztem azonban, Babits kijelentette, hogy ehhez nem értek. A verset igy kell előadni. — Ez a modern szavalás — mondotta. A vers zenéjét, ritmikáját kifejezni azzal is, hogy a hang emelkedik és sülylyed. Ez az énefeszerüség pompásan érzékelteti, bogy a költeményben hegycsúcsok és szakadékok vannak ... Ezt az előadási módszert olyan hevesen védte az egyébként rendkívül csöndes, szinte túlságosan szerény Babits, hogy lehetetten volt ellenkezni vele. Jóval később visszaemlékezett ezekré a vitáinkra — folytatja Babits hajdani kollégája — egyik kisebb munkájában azt irja, hogv "Szavalásom nem tetszett Bérczy és Blau tanár uraknak... fin akkor költő voltam, ők pedig tanárok... Most én vagyok tanár; szigorú, tnint ahogy illik...* — Egyszer moziban voltunk. Akkor még nem volt fényes mozipalota: gyerekcipőben járt még a film. liem adtak neki fényes könlöst és királyi palotát. Ott állt a mozi a Szilágyi-utca és a Kossuth Lajos-sugárut sarkán abban a helyiségben. amely ma mint kisebb vendéglő szerepel. A "Csipkerózsika;, cimü filmet játszották. Másnap újra moziba invitált Babits. — Nézzük meg a Gsipkerózsikát — De hiszen tegnap láttuk: — Látni láttuk, de nem értettük meg. Nem ismertük az irodalmát. — Beültünk njra s ott a mozi sötétjében elővett egy papírszeletet és csöndes, éneklő hangon felolvasott egv műfordítást, amit előtte való nanon az előadás után "készített*. Csípkerózsikáról szólt s ha jól emlékszem Tennyson fcölteménve volt. Amint szokásos módján, vontatott éneklő hangon adta elő nekem a költeménvt egvszeresak' megszólalt előttünk valaki: _ Hallod, dervisek ülnek mögöttünk. _ Ezzel nyilván az éneklő hangra utalt ami módfelett felbőszítette a nvngodt Babitsot, Hetekig nem ment a mozi tájékára sem.u Rendszeredet és félszeoséq — Jellegzetes vonása volt Babitsnak végtelen aprólékos pedánssága, rendszeretete — rajzol ujabb vonást a Babits-archoz a visszaemlékezés. Egv kis, megsárgult könw kerül elő a szekrényből. DÉLMAGYARORSZAG VASÁRNAP. 1941. augusztus 17. WIENER B£Eü*8S£ü# (BECSI VÁSÁR) 1941 szeptember 21-28 lg Dljmantas viliim Vasúti kedvezmények Jelentkezési határidő au*. 25 Felvilágosítást nyújt! a Wiener Messe magyarországi kirendeltsége, Budapest, V., Vörösinarty-tér í, Hamburg Amerika Linie, telefon 183-069, a Németbirodalmi Vasutak Idegenforgalmi Irodája, Budapest, IV„ Váci-utca 1—3, telefon 180-229 és az összes IBUSz utazási és menetjegyirodák Babits könyve volt IV. osztályos gimnazista korában... Nézzük a kis könyvet Arany János Toldija. A könyv boritólapján a felső bal sarokban ea áll: »Ez a könyv Babits Mihály IV. oszt. gymna. zista tankönyve. 97.* AÍatta a diák-Babits aláírása. Kerek, lassan vezetett betűk, bizonytalan egyenes vonalakkal aláhu/.va. Az aláírás alatt apró bélyegvignelta. Rajta a kővetkező feljegyzés hihetetlenül apró hetükkel: »I/8 a.« Vagyis — mint ahogy ez Babits többi tankönyvei, ről kitűnik — a tankönyveket sorozatok szerint osztotta be. Az első sorozat (l.l az irodalmi volt, ennek a sorozatnak nyolcadik könyve voit a Toldi, s miVel az Arany-trilogiájának ez xt első része, ezért .a* betűvel jelölte meg a rendszerető diákgyerek, fis még egy: a Toldi tartalomjegyzékét kibővítette a következőkkel: "Legszebb rimek a 3. 8, 14. 33 stb. oldalon.-* — Volt egy hatalmas fizikumú, patloűó hangú, csupa-erö kollégánk — folytatja a beszélgetést Babits tanártársa —: Veszprémi Vilmos. Idős ember volt. de büszkévé .tehette az. hogv túltett a fiatalokon. Sokszor mint műkedvelő részt vett az iskola atlétika-versenyén s "lefőzte* a diákbajnokokat is a diszkosz- vaív g ••elvveté'ben Ennek a hatalmas, erős embernek minden, alkalommal felsegítette a kabátjá' a fiatal kolléga Babits Mihály. Veszprémi sokáig szó nélkül vet te tudomásul ezt az udvariasságot egvszcr azonban mégis csak kitört: — Hallod-e öcsém, nngvon szén ez az udvartff l K 0 T l X-l N Ó S É G B f N •/S • K A P H A T Ó