Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-11 / 156. szám

Hogyan lehet a jövőben építkezni Szegeden flz uj építési övezetek (A Dólmagyarország munkatársától) A tör­vényhatóság legközelebbi közgyűlése tárgyalja az építési övezetek tervéi. A mérnökség — mint je­lentette már a Délmagyarország — elkészítette a város uj épitésövezetét és ezzel uj irányt ad a vá­ros fejlődésének. Tiz építési övezetre osztották a város területét: Az el9Ő övezetben kétemeletes, legalább 10.50 méter és legfeljebb 17.50 méter fopárkánymagasságu négyemeletes Epületek építhetők. Az épületek földszintje és eme­letei legalább 2.80 m., üzlethelyiségei pedie 305 méter betvilágmagassággal készítendők. Az első övezetben a telek teljes nccafrontját be kell épí­teni. Az első övezetben utcavonalon kell építeni az alábbi utvonalakon: Aradi-utca, Arany János-utca, Apponyi Albert­ntca, Berzsenyi-utca, Boldogasszony-sugárutnak a !Vitéz-utca és Klebelsberg-tér közti szakasza. Cse­bonics-utca. Deák Ferenc-utca, Dugonics-tér, Eöt­vös-utca. Feketesas-utca, Ferenc József-rakpart, Horthy Miklós-utca a Tisza Lajos-körut és a Vö­rösmarty-utca közti szakasza, Horváth Mihály­utca, Jókai-uíca, Kazinczy-utca, Kállay Albert­utca, Kálvin-tér, Kárász-utca, Kelemen-utca, Ki­gyó-utca Kiss-utca, Kossuth Lajos-sugárutnak a Tisza Lajos-körut és Párisi-köruti szakasza. Köl­esey-ntca, Markovics Iván-utcának a József fő­herceg-tér közti részének déli oldala, Oroszlán­utca, Pallavicini-utca, Pécsi-utca nyugati oldala, Somogyi-utca a Dugonics-tér és Apponyi Albert btc.a közti szakasza, továbbá a Révai-utca és Er­zsébet-rakpart közötti szakaszának déli oldala. Szentháromság-utcának a Klebelsberg-tér és Vi­Tfcz-utea közti szakasza. Takaréktár-utca, Tisza Lajos-kőrutnak a Ferenc József-rakparttól a Pé­Rsi-utcáig terj°dő Vörösmarlv-ntea. ITCA. szakasza, Toldi-utca, Wesselényi-utca és a Vár-utca, a Zrinyi­A második övezetben "gyemeletes, legalább 7.50 m és legfeljebb 14 50 méter főpárkánymagassága háromemeletes épüle­tek épithetők. A telek teljes utcafrontját itt is be kell építeni. Utcavonalon kell építkezni az alább utvonalakon: Attila-utca. Bajza-utca, Báró Bánfy Dezső-utó Báró Jósika-utcának a Kálvária-utca és Attila-ut­ca közti szakaszán. Bercsényi-utca. Béla-utca. Bocskay-utca, Bo'dogasszonv-sugárutnak a Vitéz­utcától a Róka-nlcáig terjedő szakasza. Csöngra di-sugárútnak a Szent István-tértől ,a Brüsszeli­körútig terjedő szakasza, Dáni-utca. Dugonics-ae cának a Tisza Lajos-körut és Kossnth-ntca kö­zötti szakasza, Felsőtiszapartnak a Tisza Lajos­körut és Római-körut közti szakasza, Fodor-u'­cának a Tisza Lajos-körut és Kossuth-utca közt: szakasza, Honvéd-térnek a Zászló-utca folytatá­sába eső szakasza. Indóház-tér, Kálvária-sor. Kái­vária-térnek a Kálvária-utcától a Boross József utcáig terjedő szakasza, Kálvária-utca, Korona­utca, Kossuth Lajos-sugárutnak a Párisi-köruttól a Tavasz-ntcáig terjedő szakasza, Lochner-térnek a Madách-utca folytatásába eső szakasza, Lon­doni-kőrútnak a Margit-utca és Mars-tér közti sza­kasza, I-őw Lipót-utca, Madách-utca, Margit-utca, Maros-utcának a Tisza Lajos-körut és Zárda-utca közé eső része, Mars-tér (körúti szakasza Is), Mikszáth Kálmán-utca, Mérei-utca, Nádor-utca Párisi-kőrútnak a Korona-utcától a Kossuth La­jos-sugárutig terjedő szakasza, Petőfi Sándor-su­gá rútnak a Tisza Lajos-körut és Berlini-kórut közé eső szakasza, Püspök-utca, Rákóczi-tér, Ré­vai-utea, Stáció-utcának a Menhely és Boross Jó­zsef-utca közötti szakasza, Szent Ferenc-utcának a Boldogasszony-sugárut és Indóház-tér közti sza­kasza, Szent Gellért-utca, Szent György-tér, Szent György-utca, Szentháromság-utcának a Vitéz-utca és Szent Ferenc-utca közti szakasza, Szent Tg­néc-utca. Szent István-tér. Szent Mihály-utea, Szent Rókus-utca, Szent Rókus-tér, Szilágyi-utca, Tá­bor-utca, Teleki-utcának a Tisza Lajos-körut és Kossuth-utca közti szakasza. Tömörkény-utca. Tö­rök-utca, Vadász-ntca. Valéria-tér, Vásárhely i­sugárutnak a Szent Györgv-tér és Nagykőrut kö­zötti szakasza. Vidra-utca, Vitéz-utcának a Zászló­utótól a Boldogasszony-sugárutig terjedő szaka­sza, Zászló-utcának a Honvéd-tér és Vitéz-utca közti szakasza. Zerge-utca. Ugyanebben az épitési övezetben zárt sorban és 6 méter széles előkerttel kell építeni az aláb­bi utvonalakon: Kálvária-utcának a Londoni-körut és Veres­ács-utca közötti szakaszán, továbbá a Kossuth Lajos-sugárutnak a Párisi-körut és Tavasz-utca közti szakaszán. Brüsszeli-kői ut a Dobó-utca és Földvári-utca, Boldogasszony­A harmadik övezetben földszintes, legalább 4 méteres és legfeljebb 11 méter főpárkánymagasságu kétemeletes épületek épithetők. A telek teljes utcafrontját itt is be keli építeni. Utcavonalon kell építkezni az alábbi ut­vonalakon: Alföldi-utcának a Szukováthy-tér és Szivár­vány-utca közötti szakasza, Apáca-utcának a Bé­csi-körut és Bokor-utca közti szakasza, Arbóc­utca, Baross Gábor-utca, Báró Jósika-utcának a Kálvária- és Gycrtyámos-utca közli szakasza, Bé­csi-körut, Béke-utca, Berlini-körut, Bokor-utaa, Boross József-utca, Brüsszeli-körut, Cserzy Mi­hály-utcának a Mars-tér és Vasasszentpéter-utca közti szakasza, Csongrádi-sugárutnak a Brüsszeli­Töörut és Tündér-utca közti szakasza, Dugonics-ut­cának a Kossuth-utónak és Brüsszeli-körut közti szakasza, Erzsébet-rakpartnak a Fenyő-utca és Bánomkertsor közti szakasza, Feltámadás-utcának a Kossuth Lajos-sugárut és Hctvezér-utca közti szakasza, Fenyő-utca déli oldala, Festő-utca, Fo­dor-utcának a Kossuth-utca és közti szakasza, Földműves-utcának Szabadsajtó-utca közti szakasza, Galamb-utcának az Indóház-tér és sugárut közti szakasza, Gál-utcának a Szent György-tér és Római-körut közti szakasza, Gyer­tyám os-u tea, Hétvezér-utcának a Párisi-körut és Tavasz-utca közti szakasza, Honvéd-tér, Hullám utca, Imre-utca Kálmán-utca, Kossuth-u'.ca, Kossuth Lajos-sugárutnak a Tavasz-utca és Petres-utca közti szakasza, Kovács István­utó, Lechner-tér (a Madách-utca és folytatásába eső rész kivételével), Londoni-körutnak a Kálvá­ria-utca és Margit-utca közti szakasza, Makai-utca, Maros-utcának a Zárda-utca és Római-körut közti szakasza, Mátyás király-tér, Menhely-utca páios oldala, Munkácsy-utca. Nemestakács-utcának a Petőfi Sándor-sugárut és Berlini-körut közti sza­kasza, Oldal-utca, Osztrovszky-utca, Pacsirta-ut­cának a Kossuth Lajos-sugárut és Hétvezér-utca közti szakasza, Párisi-körutnak a Kossuth Lajos­sugárut és Csongrádi-sugárut közti szakasza, Pe­tőfi Sándor-sugárutnak a Bécsi-körut és Vám-tér közti szakasza. Pulcz tábornagy-utca a Boross József-utcától a Vasasszentpéter-utcáig, Puszta­szeri-utca, Rákóczy-utca, Rigó-utcának a Londo­ni-körut és Menhelv-utca közti szakasza, Róka-ut­ca, Római-körut. Sajka-utca. Sándor-utca a Brüsz­szeli-körut és Kpcskeméti-utca között, Szappanos­utca Szent Ferenc-utcának a Szentháromság-utca és Boldogasszony-sugárut közti szakasza, Szent Miklós-utca Szukováthy-tér északi oldala. Szűcs­utca. Tavasz-utca. Kossuth Lajos-sugárut és Hét­vezér-utca közt. Teleki-utca, Timár-utca, Vitéx­utcának a Petőfi Sándor-sugárut és Zászló-utca közti szakasza, Wimmer Fülöp-utca a Londoni­körut és Vasasszentpéter-utca közt, Zárda-utca, Zászló-utcának a Zerge-utca és Vitéz-utca közti szakasza, Zsótér-utca. Zártsorban 6 méteres előkerttel kell építeni a* alábbi utakon: Vásárhelyi-sugárútnak a Nagy­körút és Tápéi-sorig terjedő szakaszán, valamint a Kossuth Lajos-sugárutnak a Tavasz-utca és Buvár-tó közötti szakaszain. A negvedik. ötödik, hatodik, hetedik", nyolcadik, kilencedik és tizedik épitési övezetet legközelebbi lapunkban ismertetjük. GÓLYA-MESEK Magyaros vendégszeretetről regél a I e r-k r ó n i k a. T a s e b­Párisi Nagy Áruház Rt. 3zegML$sekonics is Kiss-utca sarok l FÜRDÖCIKKEK Férfi fürdődressz Női fürdődressz P 4.48. Gyermek fürdődressz Gyermek napozó Szines vagy fehér giumiöv Csónakázó sapka szegett zöld Vászon pólósapka Zöld celluloid szemellenző Zöld celluloid szemellenző hajlefogó szalaggal Gumi fürdősapka Napszemüveg celluloidból —.38, Gyermek napsezmüveg celluloidból Napolaj 1 üveg Csikós vászon strandláska Szines strand szalmakalap P 1,78. Női fatalpu szandál P 898, Férfi fatalpu szandál Gyermek fatalpu szandál, 25—30-ig Női gumi fürdőcipö Férfi gumi fürdőcipő Gyermek gumi fürdőcipő 1.98 2.98 2-48 1.88 P 2.98, P 3.98, P 2.58, P 2 98, —.98 ellenzővel —.88 -.88 —20 -24 —.38 —.28 —.20 -.24 P 1.78 -.98 P 4.38 4.38 2.98 234 2.78 2.18 A földművelésügyi miniszter elhatározta, hogy mezőgazdasági kiállításokat rendez vidéki váro­sokban. A terv az volt, hogy minden esztendőben más centrum rendezi a kiállítást, tenyészállatvá­sárral egyetemben. Ráfért a vidékre, hogy foko­zottabb vérkeringéshez jusson. Ráfért jó magyar­jainkra is, hogy zárkózottságukból kimozdulja­nak s Pesten kivül is lássanak magyar nagyvá­rosokat! Szegedet érte az a megtisztelés, bogy az első ilyen kiállítást megrendezze. 1898 volt a hires esztendő. Újszegeden lázasan dolgozott a rende­zőség és munkásság sokasága, hogy ininél na­gyobb sikert biztosítson a vidéken még nem ta­pasztalt látványosságnak. A készülődés láza, a kilátásba helyezett magas vendégek reménye fel­csigázta a város polgárainak érdeklődését. Az akkori aranyifjúság is kivette részét a rendezés fáradalmaiból; részben mint gazdajelöl­fj tek — Gerle Imre, K á t a y Dundi —, részben mint vendégvárók. Kíváncsian lesték az ridegen­forgalmat*. A kiállítás előestéjén a Tisza terasszáu vi­tatta a várt látványosságokat Taschlerjaink ve­zetésével a már párszor megénekelt asztaltársa­ság. Estéből éjjel lett Hajnalban már jöttek a vendfgeket hozó vonatok. Hazacihelődni már nem volt érdemes, hisz elmulasztották volna a sürgés-forgás kezdetét. Nem mentek. Vig poharazással éltették az eí­jövendöket Ugy 4—5 óra körül járhatott az idő, mikor szállingózni kezdtek a Rókus felől az első fecs­kék. Fiakeren-konflison-gyalogszerrel. A nagy­állomás felől is meginduit a forgalom, — meg­kezdődött az — idegenforgalom. A Tisza terrasza előtt fiáker áll meg. Joviá­lis földbirtokosküllemü ur lép ki belőle, lesegíti asszonyát, majd fiatalos fürgeséggel két 14—16 év körüli gyönyörű leány ugrik ki a kocsiból. Londinerek sietnek a kofferekért-kalapdobozo­kért. A kis család a terrasz felé veszi lépteit. A család, mintegy tiz lépésre volt már az asztaltársaságtól. Helyet nézegettek, a letelepe­déshez. Taschlerünk — jelen esetben B a n di bá­tvánk váratlanul föiugrik s már szalad is az ér­kezők elé. Ismerősként örvendezik, széles mozdu­latokkal ölelget, paroláz: — Ilyen kedves meglepetést! Mennyire örülök kedves égy öregem, hogy Ti is eljöttetek. — Szinte mögéröztem... Látjátok tegnap óta itt vagyok. Ajnye de jó is, hogy nem mön­tem haza! Isten hozta kedves nagyságos asszo­nyom, — csókolom a kezit. Nini, a kedves leányait Hogy megnőttek! Milyen gyönyörűek! Tartom ki­váló szerencsémnek, hogy elsőnek üdvözölhetem a kedves családot pátriámban! Node kerüljünk beljebb. A vonattal érkeztek, biztos megéheztek' nagyon. No majd én gondoskodom mindenről. Biz­zátók csak rám magatokat kedves öregöm. Lössa ÍR mindön! Mögengeditök ugvé — bemutatom nektök az én kedves cimboráimat: az öcsém, f Jóska, Kátay Dundi, Gerle Imre, Kaszó Lexi, Rainer... stb., stb., stb. Az érkezettek levegőért kapkodnak. Bandf szóáradata nem szünetel. Vonakodnak — tiltakoz­nak —, minden hiába, ö agilis hévvel rendez, mutatgat, ültet, magyaráz Lavinaszerű hévvel sodorja őket s uri kedvességgel elejét veszi min­den tiltakozásnak. PáT pillanat telt el csupán, már közlük ül a kis család, ropogtatja a friss sütésü kifliket s kávézza velük a pezsgőt... hajnali 5-kor.., Vendégszerető kedvességgel karolta föl a szegedi fiatal társaság a kis családot. Bemutatták' a várost, a kiállítást. Együtt étkeztek, egvütt sé­táltak, együtt mulattak s minden számlakörüli közelharc dacára — fizetek isi Két napon keresztül tartott a szakadatlan ba­rátkozás. A két nap elteltével utazott a kis csa­lád. Hiáha volt kérés, marasztalás. A papát bivla a gazdaság. Rókusról indult vonatjuk. Három bérkocsival adták az aranyifjak a diszkiséretet. A vonat beáll, — beszállás — búcsúzkodás — kendőlobogtatás... Elmentek. Az itthoniak jóízű emlékkel szede törködnek az állomásról. Jól szórakoztatlak, ma­guk is jól mulattak, a vendégek aranyosak, a két hajadon gyönyörű volt! Hazaindulóban egyi­kük odafordul Bandi bá-hoz: — Mond Bandikám — tulajdonképpen kik is voltak ezek? Bandi bátyánk ránéz, kissé döbbenten elgon­dolkozik: I — Hunnan tunnim én azt! Heszef tégnapelőtt láttam én is üket elő­szörJJl Rijé

Next

/
Oldalképek
Tartalom