Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-11 / 156. szám

Belgrád, a menekültek városa a volt szerb főváros könnyelmű élete Belgrád, julius. Militárüelehlshaber für Seibien. így hivják azt a német generálist, aki az állami főhatalom legfőbb birtokosa Belgrádban Alighogy az ország megszállása befejeződött, a német katonai főparancsnokság első rendelkezései közé tartozott, hogy minden egyesület működését betiltotta. Halálbüntetés terhe mellett tilos ma Szerbiában egyesületet alakítani vagy egyesületi működést kifejteni. Belgrádban rendkívül sok a menekült. A volt Jugoszlávia minden területéről, északról, délről, nyugatról, Horvátországból, Bácskából, Szlavóniából, Délszerbiából jöttek ezek a menekültek főleg tisztviselők és közalkalmazottak, ellepték a fővárost s ők a leghangosabbak. Csak egyrészük kap fizetést, elhelyezni nem tudják őket a hivatalokban, amelyek túlzsúfoltak. Még azokat Is, akik eddig fizetést kaptak, sorra elbocsátják Az elbocsátottak között főleg nők vannak, aszszonyt ma nem igen tartanak szerbiai közhivatalban. Belgrádban azelőtt sem szerették túlságosan munkát, most, hogy sok a munkanélküli tisztvselá, állami alkalmazott, még inkább feltűnő ez a körülmény. Ériekes, hogy a nehéz viszonyok ellenére a lokálok állandóan tömve vannak, főieg a menekült tisztviselők lepik el a falatozókat, kávéházakat, kiskocsmákat A horvátokat szenvedélyesen gyűlölik és ebben a menekültek a leghangosabbak. Belgrádban most nagyszabású munkástobort&s folyik és ezernél több munkást már el is vittek a mult héten Németországba, mezőgazdasági munkára. Zárt különvonatokban Horvátországon keresztül szállítják a németek a munkásokat A németek összeírták az összes katonakőteleseket és jelképesen hadifoglyoknak nyilvánítottak mindenkit, akinek a szerb mozgósítási törvény értelmében katonai szolgálatot kellett volna teljesíteni. Ennek folytán a »Militárbehelshaber für Serbient ellenőrzése alá került Szerbia egész férfilakossága. Ideiglenesen szabadságolt hadifoglyoknak tekintik ezeket, akik családjuk körében élhetnek, azonban állandó ellenőrzés alatt állanak. A félig rombadölt saerb fővárosban a magyarság helyzete igen nehéz volt. Mindez természetesen a visszaköltözés előtti időszakra vonatkozik, amikor még nagy számban éltek magyarok a volt szerb fővárosban. A felszámolásban levő magyar követség mindent elkövetett, hogy a belgrádi Magyar Közművelődési Szövetséggel karöltve segítsen a magyarságon. Voltak napok, amikor nem jutott kenyér és élelem a belgrádi magya roknak. Újvidékről katonai autókon vittek ke uyeret, lisztet, cukrot, szalonnát és zsirt a la kosság számára. A visszavándorlási akció most már befejezés felé közeledik. Julius 10-én jár le a jelentkezési határidő és Nisben, Szkopiyeban, Kragujevácon, Krusevácon, Mladenovácon már összegyűjtötték a magyarságot. A spekulánsok Belgrádban megrohanták a magyarokat és bizony sokan elkótyavetyélték házukat, butorukat. A pénz becserélése körül is sok belgrádi magyar üzérkedésnek esett áldozatul. Suttogó propagandával elhitették ezekkel, hogy a hatóságok nem váltják majd be a dinár bankjegyeiket és hónapokig kell a pénzre várni. Mint ismeretes, minden visszavándorlónak biztosították a dinár beváltásánál az l:10-es arányt, sokan a belgrádi magyarok közül mégis jóval drágábban vették a pengőt A mai Belgrád életének legjellemzőbb sajátossága, bogy pénzétől mindenki szabadulni igyekszik. Az emberek könnyelműek, huszonnégy órára számolnak csak előre, a lakások tömve vannak. A munka azért lassan itt is megindul, ez inkább a német ösztönzésnek tulajdonitható. Most már a villamosok jó részét forgalomba helyezték, magángépkocsit még nem igen látni, csak katonai autót. A drágaság nagy, de nagy az élénkség is. A forgalom a Száván és a Dunán jelentős. A németek már egész sor hidat vertek a Száván át. Ott van még a magyarok által épített pontonhíd, amelyen a német katonaság először átvonult. A német hidászok helyreállították a szávai vasúti hidat, azonkívül egy ujabb cölöphidat is veitek. A magyar pontonhíd remek munka és a németek a legnagyobb dicsérettel emlékeznek meg a magyar hidászok kiváló teljesitményéről. Hatalmas alkotmány a németek által vert Dunabid is, amelyen keresztül a Bánát felől özönlöttek a szerb fővárosba a német csapatok. Közlekedésileg. az a helyzet, bogy Zimony és India, tehát Zágráb felé megindult a vasúti forgalom. Elég élénk a Bánáttal való forgalom is. ezt főleg bajókon bo nyolitják le. (Sz. H.) UJ ISKOLÁT VÁR KISTELEK, a régi épületet elöntötte a tavalyi vadvizáradás Tizennyolc hónapja szükségépületben tanulnak a kisteleki elemiiskolások — Remény és szivárvány a talajviz Kistelek, július 10. (A Délmagyar ország munkatársától) Két kapuja van Kisteleken az állami elemiiskolának. A mezítlábas, sáros csizmás kisdiákok a kisebbik fakapüt szokták használni, a másikon az igazgató lakásába lehet bejutni. Fatornyos kereszt különbözteti meg a többi házaktól az iskolát, meg az, hogy a falakat gerendákkal támasztották alá. A fakapun ilyenkor a jövő tanévi beíratások tudnivalói volnának láthatók, ehelyett azonban különféle szakadozott hirdetményeket rongyol a szél. A fokapu tizennyolc hónapja zárva van, az iskolában másfélesztendő óta nincs tanítás, az iskolaépületet használhatatlanná és lakhatatlanná tette a viz. Viz az iskola körül Annyi a cipész Kisteleket, hogy régebben minden második ház műhelyében lábbelit talpaltak, cipőt, iBsizmát, papucsot készítettek- A cipőiparösok már vagy két éve letették az árt, a kalapácsot és a eipővarrógépet talicskával, ásóval és kapával cserélték fel. Néhány hónap hiányzik, hogy éppen két éve félreverték Kisteleken éjjel a harangot és minden épkézláb ember a gátakhoz sietett, hogy ásóval, kapával, gátépítéssel megakadályozza az észak felől jövő talajvíz előretörését. Az emberi mnnka azonban hiábavaló volt, mert a határt elöntötte a víz és elöntötte, használhatatlanná tette a nyolcosztályos és hétszáznövendékea elemiiskolát is, A kis tanyai elemiiskolás magyarok 1940. márciusában arra ébredtek, hogy ab iskola falait gerendákkal támasztották alá, az épület körül emberek nyüzsögnek, a vaskapun keresztül a piciny betűkkel telefirkált padokat hozzák ki, kocsira helyezik és elviszik. A bezárt fakaptí előtt az igazgató várta őket és komör szavakkal, nehéz szívvel bejelentette, hogy a tanítás egy időre szünetel. — A víz nem kímélte az iskolát sem — mondotta az igazgató. Itt tanítani többet nem lehet. Menjetek szépen haza, gyakoroljátok az olvasást, a számolást és ismételjétek át, amit eddig tanultatok. Rövidesen majd értesítünk benneteket, hogy hova jártok ezután tanulni ... 'A község új iskolát épít, ott less majd ezután a második otthonotok .,. A gyermekhad széjjelSszlott az esővel fenyegető felhőkkel együtt és az égen kisütött a nap. A határban feljött a szivárvány, mintha emlékeztetni akarna az igazgató úr szavaira: „A község új iskolát épít, ott lesz majd ezután a második otthonotok . . Ez tőrtént másfélesztendővel ezelőtt Kisteleken- A község képviselőtestülete nemsokkal ezután összeült és elhatározta, hogy a község központjában egyemeletes kőből építendő elemiiskolát emeltet. Kijelölték az iskolaépítésre legalkalmasabb helyet, elkészítették a terveket, — a kijelölt hely azonban még üres, a régi iskola kapui pedig nem tárulnak kL — Az elemi iskola — mondotta inf ormát oDr. Kállai Emil a maga, felesége Kiss Otti és a rokonság neyében fájdalommal jelenti, hogy Édesanyja özv. Kállai Mórné Freuder Glzaila életének 81, évében 1941 julius 9-én elhunyt. Temetése 1941 julius 11-én, pénteken délelőtt 10 órakor lesz a zsidó temető antennából. A Dugonics-térről külön villamoskocsi indul délelőtt {él tiz órakor. runk —, Huszonkét tanerővel működött, az iskolának nyolc osztálya és hétszáz növendéke volt. A tanítás 16 tanteremben folyt, a tantermeket 3 tanterem kivételével használhatatlan* ná tette a talajvíz A tanítás egyideig szünetelt, míg végül az iskoláztatás kérdését úgy oldották meg, hogy az elemiiskolások a polgáriiskola épületében kaptak ideiglenes menedéket. A polgáriiskolábaji folyt ezután másfélesztendőn keresztül az elemiiskolai tanítás. A nővendékek a délutáni órákban jártak iskolába a tanítás délután két órakor kezdődött és a téli hónapokban már 1—5 órakor véget ért. Ai elemiiskolai növendékek nagy száma miatt a tanítás kérdését úgy oldották meg, hogy minden osztály csak minden második nap járt iskolába. — A napokban Kisteleken járt a knltttszkormány megbízottja, — folytatta informátorunk- — A tárgyalások még nem fejeződtek reméljük, hogy ügyünk mielőbb megoldáshoz jut. 400 ház Két utcára nyílik Kisteleken a községháza. A folyosókat nap-nap után ellepi az ügyeabajos dolgukat intéző emberek. >— EzekilenBszáznegyvenbeü — mondotta Stammer József adóügyi jegyző — indult meg a községháza felé a lakosság vándorlása. Ebben az évben annyi termés sem volt a talajvíz miatt, hogy a gazdák jórészének a föld megművelésébe és hozamába befektetett tőkét viszszahozta volna. A kormány 12 vagon vetőmagot juttatott a gazdáknak, a várható termést 'ismét elvitte a viz. Kétszázhatvan ház dőlt össze az elmúlt év ben Kisteleken, 1911-ben liO lakóházat pusztított el a szennyes áradat. Az árvízkárosultak tészére összegyűjtött adományokból eddig már, 15 házat építettek fel, az új házak közül 10 lakóházat sokgyermekes családok kaptak. A talajvíz pusztítására utal az adóügyi jegyzőnek az a kijelentése is, hogy Kisteleken a 25—50 holdas gazdálkodók is olyan anyagi helyzetbe kerültek, hogy számosan a tehetős birtokosoknak számító gazdálkodók közül Szeged környékére és a Tiszántúlra részes aratómunkásnak szerződtek el. — A gazdálkodók kölessel próbálkoznak — folytatta Stammer jegyző —, valamint őszi burgonyával vetik be az árvízsujtotta földek nagyrészét. A kapásnövények szépen fejlődnek, a szöllőtermés azonban most is veszélybe került Szivárvány Vadrózsa nyílik a községhaza előtt, a templom vaskerítése mellett, ahol nemrégen fejezték be a tatarozási. a belső festési munkálatokat. Áhítatos csend, végtelen nyugalom honol a templom falai között, a Mária-oltár előtt egy bekötöttfejű asszony imádkozik ... tája Karle János nemrégiben készült freskói tekintenek le. — A festési munkálatokat nemrégiben fejeztük be, — mondja Krémet, Tamás esperesplébános. A templom freskói Szent István életének egy-egy fontosább mozzanatát ábrázolják. Az 1828-ban készült templom belső festési munkálatai befejeződtek, a templomépület azonban tatarozásra szorul. A plébánia ablakából messzire ellátni a község határába, ahol a ringó aranykalászt kaszálják, az emberek megállnak egy-egy pillanatra, azután ismét két marokra fogják a ka-. szát és eszükbe jut a remény, az 194L év márciusában Kistelek fölött megjelent szivárvány... Kardos Imre,