Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-31 / 173. szám

Két holttest a Tiszában Véletlen szerencsétlenség, vagy kettős öngyilkossági (A Délmagyarország munkatársától) Teg­nap reggel az egyik tiszai klubház alsó geren­dázata alatt egy ismeretlen fiatalember holt­testét találták meg a fürdőzök. Este a' Vitor­lázó Egyesület klubházának altisztje telefonon jelentette a rendőrségnek, hogy a lécekkel elke­rített belső úszómedence rácsai között egy női holttest akadt meg. A rendőri bizottság mind­két alkalommal kiszállt a helyszínre és igyeke­zett megállapítani a tiszai halottak kilétét. Az utóbib időkben befutott eltűnési bejelentések alapján megállapították, hogy a halott nő Kohlt Béláué, született Farkas Mária Rozália, Újszeged, Temesvári-körút 70. szám alatti la­kos. A férfiholttest kilétének megállapítására 5s megindult a nyomozás. Időközben olyan nyomra akadt a rendőrség, amely a két halál eset között összefüggést mutat s közelebbi vo­natkozásban talán egy szerelmi tragédiának hátteréül szolgál. A vizsgálat során kitűnt, hogy Kohn Bélá­aé vasárnap a strandba ment egyik isme­rőséyeL A partfürdőn jókedvűen telt az idő, ismerősökkel találkoztak, beszélgettek. Délfelé azután elment a partfürdő területéről Kohn Béláué ismerősével együtt. Hogy hova mentek, arra nem tnd senki feleletet adni. Néhány tanú elbeszélése szerint Csónakba szálltak s a Maros torkolata felé eveztek, másbk azonban azt ál­lítják, hogy a csónakázás után is látták őket. Pontos felvilágosítást senki nem tudott adui arról, hogy. hova tűntek el a halálos végű csó­nakázás előtt Kohn Béláén és kísérője. Vasárnap este már nem tért haza Kohn Bé­láué. Másnap reggel bejelentették eltűnését a rendőrségen, akkor azonban még nem tudta senki, hogy már holtan fekszik a vízben. Hogy mi történt a halálosvégű kiránduláson, mi in­dította arra a kirándulókat, hogy eldobják ma­guktól az életet: azt a további nyomozás fogja .talán kideríteni.- Az is feltehető, hogy véletlen szerencsétlenség történt. Ha fürdés közben jért volna szerencsétlenül, akkor a magas, erős testalkatú férfi minden bizonnyal segítségére ment volna a fuldokló nőnek, mert hiszen a legvalószínűtlenebb feltevés, hogy egyszerre jutottak esetleg örvénybe. Az eddig rendelke­zésre álló adatok inkább azt mutatják, Hogy közös elhatározással vitték véghoz yégzetes tettüket, amelynek epilógusaként a férfi holt­testét reggel, a nő holttestét pedig este kifog­ták a Tiszából. A nyomozás most azlrányban folyik, hogy mi késztette a Tisza halottait ön­gyilkosságuk végrehajtására. Lehetségesnek tartják, hogy szerelmi tragédiával állnak szem­ben. Erre biztos támpontokat majd Csak akkor kap a nyomozás, ha minden szükséges adat együtt lesz a rendőrség kezében. átalánybiztositás keretében biztosíthatta legolcsóbban! H&n akad Uat a Uaco^a .,. tf62 UocqÁvzÁ tnukodík ax idén a vzeqedi TisxofUHt&H — AUol UmóacoI foqláU a Uatat... (A Délniagyarország munkatársától) A horgászás a legolcsóbb sport. Nem kell más hozzá, csak egy kis horog, hosszú madzag és egy jó picebot. Ha mindezek a rekvizitumok megvannak, az ember elindulhat a Tiszán, hogy alkalmas helyet keressen a horgászásra. Ez már a nehezebb dolog a horgászásban, mert a haljárást a Tiszán csak öreg viziembe­rek ismerik. Órákig is elülhet a horgász a fo­lyóparton és nem akad a horgára hal, máshol pedig nem győzik kirángatni a horgot. _ Kopja már, — mondja egy horgász a Tiszaparton, a szalámigyár előtt. Valóban vibrálva rángatódzik a parafa, mintha villa­mos áram volna benne. Hirtelen kirántja a horgász és a horog végén ficánkol egy dur­bíncs. Akkora csupán, mint hüvejk. Nem volt ideje még megnőni. VA horgászok csendes emberek, azt tartják, hogy a hangos beszéd elzavarja a halakat, órákig szótlanul ülnek' egymás mellett és fi­gyelik a vizet. — Reggel óta itt üldögélek már — mond­ja. Nem akad hal a horogra. Pedig gilisztával picézek. Nagy szó a giliszta a picézőknél. Külön szerencse, ha a horgász gilisztával is fel van szerelve. Ezt jobban szeretik a halak és biz­tosabb a fogás. Ha nincs giliszta, akkor le­gyet szúrnak a Horog végére, de szükségben megfelel a kenvérgóIyS is, — 'A' Csillag-térre mentem ki Hajnalban gilisztáért — mondja a Horgász és mutatja az ócska bádogdobozt, teli van gilisztával. Horgászunk nvugalmazott vasúti intéző. Negwen évig szolgálta a vasutat és most sza­badidejében picézik. Naphosszat a Tiszapart­ján üldögél és mi az eredmény? —- Nem tudom mi a hiba — mond ja —. de nem akad hal a horogra. Tavaly is idejártam pieézni. akkor több szerencsém volt. Most napszámra itt ülök és még egy sütnivaló pon­tvot sem fogok"... 'A horgászok általában olyanok, mint a vadászemberek. Nem vallanák be egy világért sem, Hogyha nincs vadászzsákmány. Inkább azzal dicsekszenek. Hogy mekk'ora szerencsé­jük volt. Közismertek' a nagv vadász-füllenté­seS. — Hogy mi a hiba, azt Hiszem rossz most a haljárás — állapítja meg a vasutas. Árad a viz és ilyenkor megkergülnek a halak... Más­kor jó fogás volt mindég, most meg nem jő errefelé a hal. Másfelé van az utjuk a halak­nak. A Horgász el nem ismerné, Hogy talántán benne van a hiba. A haljárást okolják, meg az áradást, mások az örvényre panaszkodnak, hallottuk már azt is, hogy eltereli rendes ut­jukból a halakai a piszkos viz! A szalámigyártól felfelé sűrűn találkozunk horgászókkal. Á túlsó parton is egymást érik a picézők. Minden rangú és rendű ember pi­cézik, áldozik ennek a sportnak. Soha máskor nem volt ennyi Kor­gász Szegeden, mint mostanában. Szinte ellepik a Tisza partját, a Bertalan­emléktől méternyire üldögélnek egymástól a horgászok. Á horgászást csak* azok űzhetik, akik elő­zőleg »halászjegyet« váltanak ki. Az előljáró­sági hivatalban kell kérni a halászjegyet, jegyzőkönyvet vesznek fel a fél kérelméről és ha a halászbérlő hozzájárul az engedély ki­adásához, akkor a városi vámháznál, mely a közúti hídfőnél van, kiállítják a halászjegyet. Ezért azonban 5 pengő illetéket kell fizetni. Ezzel azután bárhol a Tiszán halászhat a jegy tulajdonosa. A Tiszát Porgánvtól le egészeri a volt tria­noni határig B i t ó é k bérlik, Szeged közigaz­gatási területén övék a Tisza halászati joga A Maros alsó szakaszát is ők bérlik. Tiszasas­tól pedig a szegedi határig Antalffyék a bérlők, ez vagy 80 kilométeres folvamKosszu­ság. A' két halászati bérlő engedélye szüksé­ges előbb ahhoz, Hogy a halász-jegyet kiadja a város. 'Az idén nem k'evesohb, mint 4ől halászjegyet adta ki Szegedn, másfélszázzal többet, mint a mull­esztendőben. délmagyarorszau CSÜTÖRTÖK, 1941. július 31. Egyetemi tanár, orvos, ügyvéd, járásuiró, gyárigazgató, tanár, taniló, építési vállalkozó, bankdirektor, nyelvtanár, poslalisztviselő, nagykereskedő, gyógyszerész, földbirtokos, vasutas, mérnök, szövetkezeti vezető váltolt többek között az idén horgász jegyet. Kiváltot­ta nemrég á halász jegyet dr. Lám Dezső he­lyetes főkapitány is, a szegedi államrendőrség vezetője, aki passziónátus rákász, a Holt­Tiszára szokott járni rákászni szabadidejében. A főkapitány társaságában v^n dr. T e 1 b i s t István tiszllügyész, ki szinten szenvedélyes rákászó. A halászjegy birtokában, a tilalmi időt ki­véve, mindenkor szabad halászni. A halászje­gyen fel van tüntetve a tilalmi idő, nehogy valaki eltévessze, mert tilalmi időben halászni kihágást képez. Április 20-tól május 31-ig minden halfogás tilos. A pisztrángokat — a sebes pisztrángot és a szivárványos pisztrángot — október 1-től január 15-ig, valamint március 1 és április1 30-iki időszakokban tilalmas halászni. A horgászóknak csakis olyan halat, vagy rákot szabad kifogni, mely az alábbi táblá­zatban foglalt méreteket eléri: fogassülő 30 cm. hosszú és 25 dkg sulyu, kecsege 40 cm. boszu és 25 dkg. sulyu, márna 25 cm. hosszú és 20 dkg. sulyu, ponty 30 cm. hosszú és 40 dkg. sulyu, pisztráng 20 cm. hosszú és 14 dkg. sulvu­rák 9 em. hosszú. Több oldalról hallottuk azt a panaszt, hogy mostanában kevés a hal a Tiszában. Erre • hevenyészett megállapításra bizony rácáfol m* egyik legismertebb szegedi halászmester: — Soha annyi hal nem volt a Tiszában, mint most, — mondja. A nagy viz folytán úgyszólván min kubikgödörDcn találtak ha­lat, szinte kosárral lehetett a ha­lat fogni a szegedi földeken. A tanyaiak naponta métermásza szántra hó** ták be a városba eladásra a halat, volt olyan piaci hetivásár, midőn 30 mázsa halat is el­adtak a piacon az alkalmi balárusok. A gaz­dák ugy árulták a halat, mint máskor ot krumplit és a legérdekesebb a dologban, hogy a halat is a földjükön találták. Volt olyan gazda, aki halászjcgyet váltott ki, hogy • szántóföldjén halaszhasson. — Emelkedett a Tisza halállománya, ren* geteg a hal a Tiszában, minden más vélemény erről hamis — mondja a mester. Ma a kiter­melt halmennyiség háromszorosa a mult évi­nek. A halárak pedig erősen estek. Az elmúlt hetekben jó ideig szüneteltettük a halászatot, mert nem volt kereslet a hal iránt, a vadvízi hal olyan olcsó volt, hogy töl)be került a li­szai hal kitermelése, mint amilyen áron » vadvízi halat eladták. Most már szűkül a vadviz és mocsárizü kezd lenni a vadvízi hal, megkezdődött a kereslet a tiszai hal iránt Mert hiába, a tiszai halnak nincs párja... Jövö szerdán tarifák a nyári közgyűlést ntttőn: w>öuoies (A Délmagyatország munkatársától) A zár­számadás vaskos köteteinek kézbesítése szerdán befejeződött, valamennyi törvényhatósági bi­zottsági tag megkapta a zárszámadást tanul­mányozás végett. A pénzügyi bizottság pénte­ken délután 5 órákor tárgyalja a zársj&madást, szombaton délelőtt közgyűlést előkészítő ta­nácsülést tartanak, míg a közgyűlést előkészí­tő kisgyűlést hétfőn délután 4 órára hívta ösz­sze dr. Tukats Sándor főispán. A kisgyűlésnek önálló tárgysorozata is lesz, amelyben saját hatáskörében határoz. A közgyűlés időpontját szerda délután '& órában állapította iwag a főispán. A közgyűlés tárgysorozatának; fő pontja a zárszámadás. Tárgyalják ezenkívül a rendőrségi palota mun­kálatainak vpllaJatbaqA&át és több indít­ványt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom