Délmagyarország, 1941. július (17. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-31 / 173. szám

Könyv, nap, víz, dal (Nyári levelek) A taj csak érzekeny irók müveiben hal meg, 9 valósadban minden pillanattal uj életet kezd. A pipacs pirossága egyetlen napon sem ugyanaz, a búzavirág kekje csaknem minden percben változik. Csakhogy ezt mi nem vesszük észre. Mi már csak akkor látjuk, akkor hisszük el a dolgukat, mikor megértek. Mikor a pipacs-szirmok cs a búzavirágok élénkségét felvaltja valami tompább szin; mikor a nyár hozsannája nioghalkui és felénklépked csöndesen az ősz. A mi szemünknek, a mi lelkünknek nem valók a finomságok, nem vesszük észre az apró árnyalatokat. Ezért vau az is, bogy ha sölct erdőbe érsz, vagy szikesen lépkedsz: halottnak látod a. tájat. Hiányoznák a szemedből, a lelkedből a friss, üde szinek. Egyedül te vagy az oka. Te inenlél be a sötétségbe s te tépkedsz végig ft kiégett földeken. Ellentet Könyvek feküsmek az asztalon. Mindegyikbe belekézdtünk s egyiket sem volt türelmünk végigolvasni. Valamit már ismerünk belőlük: tudjuk néhány szereplő nevét s a tájak elnevezését, ahol a történet lepereg. Es mert körülöttünk, mellettünk rohan az idő: nincs türelmünk nyugodtan megvárni, mig sorról-sorra, betüről-betüre eljulunk a befejezésig. Siettetjük önmagunkat és siettetjük a könyveket. Belenézünk az utolsó oldalakba, ahol már kibontakozik a végkifejlet. Miért ez a nagy sietség? Azt mondjuk erre, tlpgy ellentét vau a könyvtioz szükséges nyugalom és a sajat életünk kozott. Nem érünk rá, nincs túrelmünk: rengeteg "a kontraszt az életünkben. Ezt v siető természetünket használják ki az üzletemberek: a regényekből filmeket késziterek. Ott két 4r» alatt, megkapod, amihez esetleg egy hónap kellett volna. Valaki, talán egy kétségtelenül ftfcyes rendező tárta eléd, amit önmagadnak kellett Volna megtalálni. Es mert készen kapod, már nem is tudod megbecsülni. Nem harcoltál érte, nem leltél testvére a gondolatnak, nem kerültél Tf-I" ellentétbe, Mert ez a csöndes, nyugalmas harc kell ahhoz, hogy megtaláld a szépséget, még a legrütabb dolgokban is. H a ni i n g \v u v a világ egyik legjobb háborús regényét irta meg' és könyvének legszebb vésze egy születés leírása. A pusztulás és a születés kontrasztjában latiak napvilágot a legszebb mondatok és képek Ha önmagad olvadd: megtalálod bennp a szépséget. Ha moziban fátod. ahol eléd tárják, akkor már érzel valami fcácsapottságol Ember vagy, aki harcolni akar a szépségekért, örök emberi tragédia, hogy ebben n harebnn te támasztod föl az ellentéteket. És miattuk hazudnod kell, hogy megnyugtasd magad. * Napozók Órák óta fekszik a napon. Testét már indiánvörösre marta a forróság, homlokán, karján, mellen vastag csöppekben gyöngyözik az izzadtság. Nézed és eltűnődsz: bogy van ehhez türelme ennek az embernek? Minden niás mellett türelmetlenül rohan cl. mindent gyorsan akar elintézni, hogy megmeneküljön, de ezt az egyet; a napfürdő/ést végtelen nyugalommal csinálja. Mintha nem érdekelné semmi más, mintha nem lenne semmi intézkedni valója, mintha csak ez az egyetlen célja lenpc az életnek: indiánvörösre, arabbarnára válni. Ne bántsd ezl a napozót s általában a napfürdözöket. Barna színüket a természet adja nekik, llidd el, talán menekülni akarnak a szin mögé, ami alapjában véve'egészséges szin. Nem látszik alatta a sápadtság, eltakarja az arcredőket. Ha ránézel egy napbarnított arcra, nem jut eszedbe, hogy ez az ember beteg lehet. É-szedbe jut a munka a szabad mezőn, vagy eszedbe jut néhány játékos óra a folyóparton. Az emberek egészségesnek szeretnek látszani. Ezért napfürdőznek. Ezért lesz barna áz arcuk, a testük. Ez a barnaság önbizalmat ad, az egészség jóleső öntudatát. De azért nagyon kell vele vigyázni Mert vannak, akiknek szivük, szervezetük nem birja a napol. S ezek hiába öltik fel a nyári barna szint, nem lesznek tőle egészségesek. Szédülnek, a fejük faj s órák hosszáig, nem tudják, mit csinálnak. Enni nein tulnak és a közérzetük egyre rosszabbodik. Napszúrást kaptak. ' . A naEy viz "Az apa kézenfogva vezeti a folyó felé kisfiát — Most megfűrdünk — mondja csábitö hangon. — Hol fürdünk Apu? — kérdi a gyerek, — A' nagy vizben. — 'Jó, inegfürdünk a »agy vizben — egyezik Bele a kölyök. És mennek tovább. Leérnek a folyópartra. A gyerek lépc e .egyre laslubb. egyre huzódozóbb. a víz szélére érnek, a fiúból már elszállt a hátor&ia. — Apu, én nem fürdők — húzza ki a kezét az | apja markából. j — Miért? , — Apu ez nagyon nagy viz... — Az nein baj kisfiam, annál jobbat lehet benne úszni. — Én nem fürdők itt! Nagyon nagy a viz, nem tudok belőle ki ni á s z n i... És megáll a parfon, nem tesz egy tapodtat sem előre, nein fürdik. Sokszor megirigyli az ember a gyerek imponáló őszinteségét. Elók eloseg Fölkapott fürdőhely. Nappal tömve volt a viz partja, most este zsúfolt a hangulatosan megvilágított lokál. A' parketten színes párok simulnak bele a jazz ritmusába. Egyik asztalnál szótlan férfitársaság nézi a táncoló párokat. Végre egyikük megszólal: — Te, nézd, milyen gyönyörű nőt — Hol? — Most-jön erre, nézzétek, — Tényleg gyönyörű. Nem tudod kicsoda? — Nem tudom. Valami előkelő sarj. Újra szótlanság ul az asztal tetejére. A férfiak némán meregetik tetőtől-talpig a szóbanforgó' nőt — Te, milyen előkelő a tartása. Nemes, természetesen öntudatos. Olyan, mint a ruhája. Anélkül, hogy kihivó lenne, pompás egyszerűséggel figyelmeztet az arisztokratikus alak nemes plasztikájára .. • — Mi az, költő lettel? — Ne csodáld, ez as előkelőség, ez a szépség megihleti az embert — Igen, valóban nagyon előkelő teremtés. Haltatlan intelligenciát sugároz az arca. A gyönyörű, előkelő,- arisztokratikus, intelligens nő ezalatt fáradhatatlanul táncol tovább. Odaér ahhoz az asztalhoz, ahol róla folyt a beszélgetés. Ebben a pillanatban melléje lép egy fiatalember és elkéri táncosátóL — Szabad? A nő feléje fordítja fejét, kissé hátrarézza szőkén csillogó haját, kivillogtatja hófehér fogsorát, előkelően mosolyog és megszólal: — A fene epren meg, ne héklizz tata, láthatod, hogy foglalt vagyok... Az ének Nagv' küzdelmek nyomait hordozza magán a falu. amelybe megérkeztem. Hajnal volt s ebben a rőt világításban szavak tolultak a mozdulailan dolgok lelkébe. A tétova álllogáló kútágas, a meg. támasztott házfal, az üres istálló nagy, nagy szegénvseg szavait mondta a hajnali csöndben. Es ekkor, valahol messze a ház mögött ének hangzott fel. Két férfihang énekelt, két szólamban valami furcsa, szomorú melódiáju szláv éneket. Különös hatása van az ilyen melódiáknak. Ott a nagy szegénység közepén, a félrefordult kútágas, a megtámasztott falak és az üres istáló mellett végtelen nagv hitet, vigasztaló erőt jelentett ez a dal Két ember éneklése a szegénységben. Dolgoztak valahol a földeken és könnyebb a dolog, ha melódiák üteme kíséri. A munka vidámmá válik, még ha a dal szomorú is, mert a munka éle. tet ad, éltet, S ebben a munkában, ebben as énét* ( ben volt valami csodálatos: a ket szólam qgybeJ simulása. Milyen nagyszerű, ha két ember éneke összecsendül, ha az ajkukon át a lelkek közössége bontja ki a szárnyát. Együtt énekeltek és együtt dolgoztak kinn a földeken. Az embernek eszébe jutottak Rainer Maria Rilke sorai a Szegénység és a Halál himnuszából: .. a szegénység ~forrö fény a szívben, Mert látod, élnek s új Csírákat vernéié, S az idö erőt nem vesz rajtuk soha És nőnek majd, mint erdőn édes epreié. Terítve a talajt, mint lágy moha. Mert boldogok, kik helyt állnak szüntelen S esőn áznak, mit nem fog fel tető. Hisz gazdag részük lesz minden szüretben S duzzadt gyümölcsük százszor fizető. Mert törzsük büszkén ellenáll a végnek S tovább tart, mint országúk dúlt meze. S pihent kezét majd akkor tar)ja égnek Ha minden népnek s minden nemzedéknek Kifáradt már. a kél keze. Az ének szárnyalt a hajnali fényben, munkás kezek • biztatták a földet, hogy kenyeret teremjen. Két ember közös éneke és közös munkája elég volt ahhoz, hogy csodálatosan széppé tegye a hajnalt ... (marom) Párisi Nagy Aruliáz Rt. SzftHMhiCsekaitics é*Wss-irtca sarok. OLCSÓ CIPŐK ÉS SZANDÁLOK jegy nélkül vásárlási könyvre Bőrtalpú gyermek szandál: szám 20—25 26—30 31-35 ai' P 5.98 7.78 9.98 Bábé cipő 20—22-ig F 1.78 Bébé cipő betétes 20—22-ig . P 2.08 Barna magasszárú gyermek bőrcipő 20—22 tg P 7-98 Bőrtalpú női szandalett, különböző színekben Í> 14.48 Gumitalpu szandalett, különböző színekben P 15.98 Szines női házicipő P 4.18 Női pomponos szegedi papucs P 7.68 Szines női fapapucs P 3.98, P 2.98 Bőrfejű férffi fapapucs E 3.98 Gyermek pomponos szegedi papucs P 3.98. P 4.58 Gumitalpu vászoncipő sarokkal 35—41-ig . P 4.98 Gumitalpa vászoncipő 42—45-ig P 3.98 Hádme/övásárbeiv közgyűlési a szegedi eivetem mezőgazda sági fakultásáért (A Délmagyarország munkatársától) Csaé nád vármegye törvényhatósága — amint annakidején a D álmagyar ország jelentette — feliratot intézett a kormányhoz a szegedi egye* tem mezőgazdasági fakultásának megvalósítás^ érdekében. Csanádinegye ugyanekkor elküldtél memorandumát a társtörvónyhatósagokaiak ié hasonló állásfoglalás vegett. Az átiratot a többi között megkapta Hódmezővásárhely is, Araint Vásárhelyről jelentik a Délmagyarotá száguak, Endrey Béla Hódmezővásárhely pof< gármeslere azzal a javaslattak terjeszti az átiratot a szeptemberi közgyűlés elé, hogy a töt* vényhatóság irjon fel a kormányhoz a szegedi egyetem mezőgazdasági fakultásának f elállít d* sa érdekében. Szeged sz. kir. város polgármesterétől, 11779—1941. VI. sz. Hirdetmény Szeged sz. kir. város törvényhatóságának köz. ponti választmánya azokról, akik a város polgármestere által összeállított országgyűlési képviselőválasztói névjegyzéktervezetbe mindeaideig) felvéve nem .voltak, azonban választójogosultságukat a központi választmány megállapította^ jegyzéket készített. Ezt a jegyzéket az 1938. évi XIX. tc., valaminl ennek végrehajtása tárgyában 288.2Ü0—1938. B« M sz. alatt kiadott belügyminiszteri rendelet értelmében 1941. évi augusztus hó 5-töl augusztus hó 20-ig bezárólag Széchenyi tér 11., I. emelet 17, ajtó »Képviselőválasztók nyilvántartása* felirata helyiségben közszemlére tettem ki, ahol azt naponkint reggel 8 órától déli 12 óráig — vasárnap is — mindenki megtekintheti és köznapokon délután 2 órától 6 óráig lemásolhatja. A jegyzék egy példányát megküldöttem a szegedi kir. járásbíróságnak,- ahol azt ugyancsafc augusztus hó 5-töl augusztus hó 2Ü-ig a hivatalos órák alatt bárki megtekintheti és arról — a megállapított dijak előzetes lefizetése ellenében —> teljes, vagy, részleges másolatot kérhet. A központi választmány határuzatai ellen atí érdekeltek a határozat kézbesítését követő naptól számított 15 nap alatt, a névjegyzéktervezet ellen felszólalásra jogosultak pedig közszemléretétel ideje alatt panasszal fordulhatnak a Közigazgatási Bírósághoz. A panaszt a központi választmány elnökénél kell benyújtani. A panaszban nj okirati bizonyítékok is felhozhatók, időközben történt változásokra azonban a panasz nem alapitható. Minden panasz csak egy személyre natkozbatik. A központi választmány a panaszokat a Kó®» igazgatási Birósághoz felterjeszti. Szeged, 1941. julius 30. .Dr. Pálíy Jótssf pojgaraqslsr.--