Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-19 / 64. szám

A bíró cenzúrája Megmondom mingyárt a forrást is, ígazoiasáuj. hogy nem kitalált történetet tálalok fel. Néha, kedves barátom, Tarajossy ödön volt főszol­gabíró mesélte el az alábbiakat. iVolt a járásában egy község nem árulom ei a nevét —, a lakosai egy kissé könnyelműek, köl­tekezők. Az okot az asszonyokban kell keresni. Arrafelé, a Dunán tul, a uők igen választékosan, főleg drágán öltözködnek s ez pénzbe kerül. Ami­kor aztán az ember kiadja a temérdek bankót szoknyára, cifra pártára, méltán elkeseredhet Mind ennek a vége pedig eladósodág lqtt, vi­szont a megszorult ember egyszer tisztázni akar­ván a tartozásait a takarékhoz fordul Van ott pénz elég, adnak is belőle váltóra az alkalmatos férfiúnak, pláne ha he lehet kebelezni a földjére. A példa ragadós, az egyik váltó másikat köly­kedzik és igy esett, hogy a falu kezdett csúnyán eladósodni Ritkaság volt az a föld, amelyik szü­zén maradt a tehertől, & városban is sokat be­széltek az urak a dologról, hát ugyancsak a szi­vére ment a dolog a falu tarájának. — Szégyen-gyalázat az, amit csináltok, mahol­nap nem merek miattatok a vármegye szeme elé kerülni, még azt mondják rám, hogy koldusbiró (Vagyok. Kódisok bírája. Azért térjetek észre, amig nem késő. Csakhogy a férfiak nem az észhez tértek, ha­nem az asszonyokhoz, már pedig ez ferde ut és Csak bonyodalmakhoz vezet. Kiabálták is szélté­hen-hosszában: —- Otthon parancsoljon a biró, nem az ő zsebe Bánja. A bíró aztán sokáig tűnődött, amfg rátalált a üladalmaskodás módjára. Végtére mit ér a hiva­talos hatalom, ha vissza sem élhet vele az em­ber. ö biz olyasmit cselekszik, hogy vagy tetszik M> alispánnak, vagy sem, de hire megy idegen területekre is. Kihirdette a megmásíthatatlan akaratát. A hitel fontos, sokszor szükséges is, de nkos ember megválogatja, hogy mire használja fel Kárhozatosan tapasztalom, hogy a faluban alig van okos ember, természetesen rajtam kivül. Ezért megparancsolom, hogy a tudtom nélkül senki se merjen váltóra felvenni pénzt. Eljön hozzám, megmondja, mire kell s én leszek szives elbírálni, hogy gilt-e, vagy sem. Ha azt látom, hogy megint könnyelműség készfii, a kérelmezőt elkergettem. Már most tudtára adom minden­kinek, hogy értesítettem a takarékot: csak annak adjon pénzt, akinek a váltójára ráírtam beleegye­zésül a nevemet. Ehhez tartsátok magatokat Morgás lett megint a vége, hát persze, bogy az lett. Az asszonyok is fűtötték az indulatot, aminek következtében Tóth András másnap bement a vá­rosba próbálkozni. Aztán lógós orral tért haza este, — elutasították. — Hát ekkora hatalma van egy szimpla falusi bírónak! Pedig a pénz nagyon kellene. Nem pántlikás szoknyára, kivarrott mellénykékre, hanem a gaz­daságba. A termés javarészét elverte a jég, a csikó karóba futott, a tebenet ki kellene cserélni, mert elapadt a teje. Dörmögött Tóth András két napig, a harma­dikon odaszégyenkezett a biró elé. — Sose voltam préda, tessék engem meghall­gatni. A Biró meghallgatta, igazat adott neki. _ Ez rendjén való dolog, nem ellenzem, látta­mozom a váltódat. A bank pedig fizetett, hiszen a "biró volt a fa­lóban a leggazdagabb ember. Jó pénz az. Minden makacsság megtörik egyszer, igy olvadt fel a nép csökönyösség© is, mikor látták, hogy nem megy másképpen. Megalázkodás ez? Szó sincs róla, legfeljebb rend és fegyelem, ha min­gyárt a szokatlanabb formájából való is. De a vége jó. Mentek hát kihallgatásra, gyónásra, a bíróhoz, hogy döntse el az ő kivételes esze és gyakorlatiassága: lehet-e? Mit cifrázzam? Lehetett Ugy vagy egy évig, mert akkorára annyi kifizetetlen váltót oeresi­lettek, hogy a bírónak elúszott mindene. _ Nem álltam én jót egyik nyavalyásért se védekezett a perek folyamán, csak engedélveztem « kölcsönt mert hogy szüksége volt rá és nem könnyelműségre kellett. Azért vagyok biró, hogy vigyázzak a népemre. Azok a komoly tiszteletreméltó Birák mégis azt mondták, hogy ravaszkodik", menekülni akar a kötelezettségtől. Hogy milyen huncut tud lenni némelyik ember! Attól kezdve azonban a váltók' megint batósá gi ellenjegyzés nélkül látogattak ei a takarékba Bob szent-Gu$nHjl Albert előadása Pécsett a dlákegüseg-Hiozgalontrői Pécs, március 18. A pécsi egyetem meghívá­sára Szent-Györgyi Albepf, a szegedi egyetem rektora, kedden délben elóadást tartott arról a mozgalomról, amely a Nobel-díjas tudós kezde­ményezésére indult meg a szegedi egyetemen a diákegység megvalósítása érdekében és amely­nek célkitűzéseit és feladatait legutóbb szabad­egyetemi előadása során ismertette részletesen országos visszhangot Keltve. Most a pécsi egye­tem hívta meg Szent-Györgyi rektort, hogy is­mertesse a diákegységmozgalmat. Az előadást Faluhelyi Ferenc pécsi egyetemi tanár; beve­ze tőszavai előzték meg­Szent-Györgyi professzor előadása Beveze­tőjében örömét fejezte M, hogy ezen az egyete­men tartja ezt az előadást, amelyről tudomá­nyos pályája kiindult. Tizenegy éve jött visz­sza Magyarországra. Akkor az volt a feladata, hogy jő professzor legyen. Azt látta azonban, hogy az egyetem Ssat tudományt közöl, de az életre nem nevel. Az egyetemnek egészen más a hivatása. A következőkben azt fejtegette, hegy mif Kell magával vinnie az egyetemről az ifjúságnak. Nem a szaktudást, hanem az érdeklődést kell előtérbe Helyezni, a jellem szilárd építőköveit kell az ifjúságnak magával vinnie. Az előadó alkalmazkodjék az ifjúság érdelkődéséhez. Az ifjúságot ösak önmaga ne­velheti. de ehhez egység kell. A diákságnak egységbe kell tömörülnie, amelyben megvédi a maga jogait. A továbbiakban a szegedi diákegységgel kapcsolatban felmerült nehézségekkel foglal­kozott. Otthont kell teremteni az egyetem diákságának, tartalommal kell kitölteni a meg­lévő kereteket. Vitaelőadásokat kell rendezni, hogy kifejlesszék a diákság ítélőképességét. Elsősorban a kötelesség, másodsorban pedig a diákság iránti szeretet vezette a szegedi diák­szervezet megalapításakor. A közéletben sok széthullást, fegyelmezetlenséget, ál-tekintély ­tissteletet látott- Ezeket kívánja megszüntetni azzal, hogy az ifjúságot elsősorban emberré kívánja nevelni. A szervezkedés a diákság kö­réből indult Td és az egyetem tanáraival kaS­öltve kell megvalősíatni. A cél az, hogy az ifjúság problémáit megértő, gerinces, művelt magyar embertípus alakuljon ki. Áz előadás után a péösi egyetem bajtárs: earyesületeinek vezető? szólaltak HÍREK — A szegedi kamara a vasúti közlekedés megjavításáért A szegedi kereskedelmi és iparkamara az érdekeltsége köréből érkezett felszólalások alapján átirattal fordnlt az ál­lamvasutak szegedi üzletvezetőségéhez a Sze­ged—Budapest közötti vasúti összeköttetés megjavítása érdekében. A kamara kérése arra irányul, hogy a legközelebb megtartandó vas­úti menetrendi értekezleten intézkedés történ­jék legalább a második budapesti gyorsvonat­pár beállítására és addig is, amíg ez megtörté­nik, a menetrendnek ölyan megváltoztatását kérte a kamara, hogy Budapestet Szegedről 21 órán belül meg lehessen járni. _ 700-an folyamodtak eddig Szegeden Nemzet­védelmi Keresztért A Kormányzó ur által alapí­tott Nemzetvédelmi Kereszt igénylése országszer­te folyamatban van. Értesülésünk szerint eddig Szegeden 700 igénylést adtak be, de napról-napra több folyamodványt Byujtanak be az egyes csoportvezetőkhöz. Szegeden öt csoportvezetőnél lehet benyújtani az igényléseket, a beadványokat Budapestre terjesztik fel ahol azokat felülvizs­gálják. — A polgármester táviratilag kéte a Dong­ér összeomlott hídjának kijavítását Irt róla a Délmagyarország, hogy kisteleki területen a viz kimosta a Dongéren átvezető betonhid alapozását és a hid összeomlott s emiatt a Szeged felől és felé irányuló forgalom ezen az útvonalon meglassult, mert jelenleg egy rögtönzött fahid segítségével bonyolítják le. A hid kijavítása folyik, de rendkívül lassan halad, ezért a polgármester kedden táviratot intézett a budapesti államépitészeti hivatal­hoz. amely a javítási munkálatokat végezteti. Táviratában kéri a polgármesler az építkezés­nek gyorsabb iramban való folytatását, hegy az erre irányuló forgalom ismét a régi rendes kerékvágásba terelődhessék _ Lelkigyakorlatok. Az Emericana az egyete­mi és főiskolai férfihallgatók részére lelkirrvakor­latokat rendez, amelyet P. Borbély István S. J vezet. A lelkigyakorlatok március 20-án este 8 órakor a jezsuita templomban kezdődnek és 23-án. vasárnap reggel 8 órakor közös szentáldozással fejeződnek be. — A természetes » Ferenc József* keserfcuz régóta kitűnően bevált báztszer megrögzött szék­rekedésnél és annak mindenféle Ráros következ­ményeínéi: Diztos, enybe és g\o<san nató has­hajtó, mely számos betegségnél az emésztést Ja­vítja és az étvágyat tokozza Kérdezz* neg orvosát! Dr. mert, Lószló-hészitaitnijeH békebeli minőségben kaphatók vatda (Bokor) drogéi-tóban utcaási2.zsKitünő szappanfőző kapd* ó\ ttonvta-ien fsholü&an tanuljon gyorsírást és geyirosi a Államvizsga. Ingyenes állásközvetítés. Legjobb vizsgaeredmények. Beiratkozás kezdő, haladó és beszédiró tanfolyamokra. HONVÉD TÉR 4. SZ. — A polgármester névnapi üdvözlő távirata Tukats főispánnak. Sándor napja alkalmából dr, Pálfy József polgármester kedden a város ne­vében üdvözlő táviratot intézett Sopronban sza­badságát töltő dr. Tukats Sándor főispánhoz, — Megjelent a mérnök-rendelet. Az iparügyi miniszter a Budapesti Közlöny mai számában közzétett rendeletével elrendelte, hogy a magyar állam területén lakó mindazok a személyek, akik valamely mérnöki cim használatára jogosultak, a rendeletben meghatározott adatokat április 3 ig jelentsék be. Mindazok a bejelentésre kötelezet­tek, akik a kitöltendő nyilvántartási ivet legké. sőfab március 24-ig hivatalból nem kapják meg, sürgősen igényeljék azt a budapesti mérnöki ka­marától (V.. Szalav-u 4.V $ í KR7X Serndorfi aipaüica evőeszközök kaphatók 367 Hungária edényházban l'isza Lajos körül 55. (Mihályi tűszerű ? let melletti Srjjj; _ A Szegedi Katolikus Nővédö Egyesület ér­tesiti tagjait, hogy ma tartja negyedik nagyböjti előadását az egyesület székházában (Korona-utca 18.). Dr. Ábrahám Ambrus premontrei kano­nok, egyetemi tanár »Birodalom, amelynek nincs határa* cimnael tart előadást 6 órai kezdette!. — Janik-vendéglőben ma flekken és vargabelefl, — Művészeti előadás. Ma, szerdán este három­negyed 7 órai kezdettel a Dolgozó Nők Klubjá­nak előadássorozatában a művészettörténeti cik­lus ötödik előadását tartja Vér György •Michel­angelo Firenzében* címmel a renaissance művé­szetéről. Az előadásra a klub vezetősége vendé­geket szívesen lát (Kelemen-utca II, I. emelet); helépődij nincs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom