Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-08 / 56. szám

öeOMÁGYARÜRSlÁG SZOMBAT, 1S41 MÁRCIUS 8. Szeretet nélhiil nincs fdraiillafios bírálat" $lk Sándor eldadasa o feeresilcmj irodalomszeinlélelrdí (A Déimuy y arország munkatársától) A piarista gimnázium zsúfolásig megtelt dísztermében tartott pénteken este folytatólagos előadást az Actiö Oatholica szabadegyetemén Sík Sándor professzor a keresztény irodalomszemléletről, Az előadást dT. Haláss Pál bélvárosi plébános nyitotta meg, majd Sík Sándor belekapcsolódott előbbi előadásának gondolatmenetébe s azt fejtette ki, hogy a keresztény irodalomszemlélet miért a legalkalmasabb a helyes irodalmi értékelésre. A keresztény irodalomszemlélet két legfontosabb elve as egyetemesség és a szeretet. Az egyetemesség azt jelenti, hogy a keresztény szemléletben benne van egyszerre az egész világ. A keresztény ember tudja, hogy a bűnt jóvá lehet tenni és csak rajta múlik, hogy az emberi lélek Istenhez való viszonyában az egyednek, az individameak viszonya az egyetlen lényeges dolog, ha van roppant erejű individualizmus, akkor ós az. Ugyanakkor azonban egy hatalmas közösségben is él a keresztény ember. Mindez irodalmi vonatkozásban is fönnáll. A kereszténység, a k'atolikum nem Irányzat az Irányiatok kőzött: a keresztény szemléletben benne van az egész irodalom, amely azután a keresztényi lélek szemléletén átszűrődve jelenik meg mint értékelt, mint megítélt érték. — Ehhez az ítélethez, mint irodai ont szem (éleihez szükséges a keresztényi egyetemesség és a keresztényi szeretet, — fejtegette. — Ez utóbbi viszonylatában meg kell említeni a legújabb lélektani kutatások megállapítását, amely szerint az objektív Ítélethez is szükséges n szimpátiának egy bizonyos foka. Tárgyilagosam sém tudunk mégítélni olyan dolgokat amelyhez nem közeledünk Bizonyos fokom ssenvvel, amely bizonyos fökú érdeklődést kelt fel, tehát nem engedi ast, hogy közönyösek legyünk. Ez a szimpátia, ez a szeretet szükséges a helyes ítélethez, a helyes értékeléshez: Nézzünk" az rJdy körül egykor viharzó Harcra. Személye, bizonyos általános szokásoktól eltérő egyéni szokásai miatt, nem volt rokonszenves s ez már elég volt, bog ne szülessen meg veié szemben egy tárgyilagos, objektív ítélet. A szeretet kizárja a közönyösséget, mert- a közönyösség sem tild létrehozni tárgyilagos bírálatot. — A szeretet — folytatta Sík Sándor —, a* egyetemes szeretef Ehetővé teszi számunkra, hogy minden irodalmi művet átszűrhessünk a telkünkön, minden irodalmi művet, ha ösak egy pillanatra is, a magunkóvá lényegítsünk ha ez a pillanat megszületik a lelkünkben, akkor már a következő pillanatban megszülette tik as objektív Ítélet is arról, hogy jó, vagy káros művet szemléltünk, vagy olvastunk. Ez a szeretet megérteti velünk az egyetemesség végtelenségéi is. x keresztény egyetemesség, a keresztény szeretet, amely as irodalom vi szouylatabaa a helyes értékeléshez vezet, — fejezte be Hosszantartó tapssal fogadott előadá sát Sík professzor Olcsóbb sertés Vei-láb k$.-ia íiltór. Kapható: Pick Szalámigyár «t Tisza Lajos körút 83 szám alatti dérusitt beitekben szegedi diákszínészek Az egyetemi »Hamlet elődei (A Délnia^afország munkatársától) A szegedi egyetem diákjai március második felében nílot színészek lépnek a nagyközönség elé: Shakespeare drámáját, a Hamletet keltik életre a színpadon azzal a céllal, hogy az irodalmat, az igazi művészetet szolgálják. A diákságnak ezzel a tettével ősi hagyományok kelnek életre: a történelemben mint igen fontos • hatótényező jelentkezeit a századok folyamán a diákszínjátszás. Hatalmas mozgalmak, történelemformáló erők jelennek meg a diákszínjátszás mélyén: vallási célok és nemzeti törekvések nyilatkoznak meg különösen a vészes. veszedelmes időkbén. A vallási küzdelmeknek és nemzeti harcoknak egyik legjelentősebb eszközeivé válnak a diákelőadások, amelyek eleinte csak az iskola falain belül maradnak ugyan, de hatásuk már szélesebb területen is megmutatkozik különösen attól az időtől kezdve, amikor az iskoladráma kilép az iskola kapuján, hogy a városháza előtt, a piacokon, a temetőkben, a köztereken mondja el a világnak azt, amit egyébként nem lehet elmondani. A világ diákszinpadjai Mindén időben és minden nemzetnél megjelent a diák a színpadon, hogy egyrészt a művészetet, másrészt pedig azokat a célokat szolgálja, amelyek a vallás, vagy a nemzet életére döntő befolyással voltak. Fiatal jurátusok állnak be »Tbá!ia papjai® közé, bogy a világ minden nyelvén tovább adják az emberiség minden egyedének az örök ember örök értékeit. Ismeretesek Racine iskoladrámái, közismert Luthernek az a nézete, hogy a diákoknak el kell játszani azt, amit megtanulnak, irodalomtörténeti adat a magyar diákszínjátszás minden mozzanata, amely végigvezette a magyar vidék minden végein a klasszikus műveltség emlékeit. Sopron, Szombathely, Bártfa, Csiksomlyó, Buda, Pozsony, Nagyvárad ős sok más város között Szeged is kivette részét abból a munkából, amely a kultura szolgálatában állt itt századok óta. A legú jabb időkben Hollandiában kelt életre a diákszínjátszás: De Meester professzor a leydeni egyetemen 1924-ben szabadtéri diájtszlnjátszást szeivezett s világraszóló sikerrel adta elő az iA. '/* cimü színjátékot. A két betű Alba herceget és Zwingert, vagvis G rá hí át Vilmost jelenti: éz utóbbinak harcát elevenítette fel a színdarab azt a küzdelmei, amely az Alba herceg által megnyomorított Hollandia felszabadulását és függetlenségének kivívását eredményezte. Angliában a Shcttlement-mozgalom índitja meg a diákszinjátszást az angol egyetemeken. Németországban hasonló törekvések adnak lendületet a törekvés valóraváltásának. A legtökéletesebb diákszínjátszó szervezet Amerikában épül ki, ahol különösen Elmer R ice, a »Newyork regényéinek Írója viseli a szivén a diákság szinjátszási mozgalmait. Nálunk TI le vt öl kezdve Csokonafn. Dugonicson és sok más írón keresztül ú legújabb korban igen sok terv látott napvilágol s igen sok szép terv meg Is válÓstilt. n teljes kifejlődésnek azonban útját állták a Bekövetkezett eseménvek A szegedi egveteml Ifjúság néhány évvel ezelőtt maga elé tűzte azt a célt. hogy a diákságot a sziniáték mesterségének, söt iudománvánnk szolgálatába állítja. Különféle, főleg anvagi akadályok miatt ez a munka megakadt, most azonban Szent-Györgyi rektor kezdeményezésére uj erőre kapott s a telek szerirtt nagy sikernek néz elélte. A 200 eves szegedi diákszínjátszás A szegedi diákszínjátszás a maga szűkebb pátriájában is két évszázados múltra tekinthet •visz-za. A piaristák ősi -scholájábaní adták elő a diákok a tanárjaik által irt színdarabokat. Ezeknek a színdaraboknak szinlapjai a piaristarendház budapesti levéltárában ma is mégvannak: összesen kilenc emlék maradt fenn a kétszáz év előtti időkből Az Iskola Htomédiahárában* játszották él a diákok a színdarabokat, eleinte fsak a diáktársak, később azonban egyre nagyobb .külsö:; közönség előtt. Az első emlékünk 172U-b<il való. Ebben az évben'adták ölő a szegedi piarista iskola tanulói a »Theinls királynő bflne« cimfl darabot az akkori szokásnak megfelelően latin nyelven. A megsár- ( gult színlapok régi betűi között megbújik egy elmúlt világ, de valahogy megérezni az őrök. múlhatatlan emberit is. Ugyanazok a problémák, ugyanazok a törekvések és ellenhatások mutatkoaaak meg özeken a régi emlékeken is, mint ma benn valahol a lélek mélyén. A Tiszta ielkiisnieret diadala® tanulságai éppúgy érvényesek ma is, mint 200 esztendővel ezelőtt. »Az asszony uralom' szerencsétlen volta* cimü kis színdarab érdekesen Világítja meg azt az állítást, bogy miért szerencsétlen az asszonyuralom? Érdekes a »Teetvérek közt ritka az egyetértés, vagy Belametest megöli . öeesec cimü dráma is. Igen sok sora van, amelyet ma aligha lehetne megszólaltatni a színpadon. Ennek a színdarabnak befejező része egyébként nem áll egyébből, mint a szereplők végét élni nem akaró hálálkodásából »a megjelent közönség szíves türelméért*. Igen érdekes ezekkel az előadásokkal kapcsolatban az, hogy a női szerepeket mindenkor fiuk játszották. Egyetlen egy alkalommal szerepelt » színpadon nő, hogy elkerülhető legyen a női nd" volt felismerése, a szereplő nőt a számára kijelölt női szerep ellenére — férfiruhába öltöztették, »A virágok közt a legmaradandóbb babér, avagy a sors változásait nem ősmerő Mars virágzó dicsősége® cimü iskoladráma a haditetteket dicsőíti s katonás szellemet plántálja bele a tanulóifjúságba. A Mars mellett — mondja a srindarab egyik mondata — a nagyrabecsült szerelém istennője; Vénus elenyészik... A »Vita felis sin® lux, sine eruxí, vagyis az »Élet boldogság, akár fény, akár kereszt* cimü színdarab végső következtetése az. hogy a taps megöli a szomorúságok Ennek a »gyilkosságnak" elkövetése Céljából ® szereplő diákok az utolsó felvonás teljes terjedelmét végigtapsolják . . Rendkívül érdekes az a színdarab, amelyben görög mithologiai mesébe öltözteti a piarista iró Krisztus születésének & életének történetét A farsangi vidámságnak is áldozott az iskdla egy sdrámával®, amelynek főszereplője Bacchus akit különféle csinytevések, sokszor igen vaskos tréfák után utolér a végzete. Igen sok emlék fűződik a szegedi dláksziiiját- f száshoz. Régi szegedi családok ma is ismert "boldog elei® szerepelnek a színdarabokban, az iskoladrámákban. Ezzel kapcsolatban természetesen igen élénk volt az iskoladrámai irodalom is. Legismertebb Be nyák Bernát »Jöas* einiü iskoladrámája, amelynek elején olyan bevezei "t <j» amelyet ma is érdemes megemlíteni: — A komédiák olyan palástba szoktak öltözni; amelyeket, vagy ahhoz hasonlókat igen helyes®0 magokra vehetnek a nézők, hallgatók és olvasók is. Azaz: a komédiák akár néminemű Szín a la" adassanak elől, az ember életének képei és oly®0 tfikörök. amelyekben a játékos személyek alatt saját természetünket és saját erkölcseinket szemlélhetjük .. ' J Majdnem srészerfni ugyanazt mondja Hal»; 1 et is: — A szinjáték feladata most és ételtől fog*8 az volt és az marad, hoay tükröt tartson miete«f a természetnek... Az utószót vegyük át szószerint Benya* Bernát piarista tanártól, aki már kétszáz óv élő" ezt a ma is aktuális mondatot irta le a műves*® játék rendkívül nagy jelentőségével foglolkOrt®Nagyon botlanak azok, akik csak a közönség gvakorí elmosolyodásába« álleot vélik a színi tékok höesét..g A nevetésben ts lehet mélység, de az étetne vannak olvan mélységei, amelyek felett nem { bet nevetni. S ezeket a mélységeket is még K ismerni Mert az élet nemcsak operett... fmaronl Carol tartózkodási enmidelW kapott Portugáliától Lisszabon, március 7. Károly volt rtJ®** király és Lupescuné a portugál kormány* engedélyt kapott, ideiglenes oftartózkodásfOA Szegedi MÁV Alkalmazottak Té Egyesülete március hó 2-áia meghirdeteti 1 gyűlése nem vólt határozatképes. — Az bályök 13. g-a értelmében március hó 9-én. sérnap délután 3 órára ut közgyűlést hirdetünk melyei a MÁV Fiunevelőintézet és árvaház ' Éttermében tartunk meg a már meghirdet''11 re. pirenddel. Ez a közgyűlés a megjelenő ^ számára való lekiutet nélkül határozatképp