Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-21 / 66. szám

A Kúria végérvényesen elutasította a peruiitási kérelmet az algyői autószerencsétlenség kártérítési ügyében (2. Délmagyar ország munkatársától) Az emlékezetes, súlyos algyői autószerencsétlenség kártérítési ügye tegnap jogerősen véget ért a Kúria előtt. Amint ismeretes, 1938. július 14-én súlyos kimenetlefi autóbaleset történt az algyői országúton. Dr. Simon Györgyné vezette az autót, amelynek utasai, dr. Hammer Fidél volt szegedi tb- tanáesnok, munkácsi Helyettes polgármester leánya. Hammer Ferike, dr. Hammer Fidélné ée egy magántisztviselő voltak. A baleset következtében Hammer Ferike súlyos sérüléseket szenvedett, arcát összeroncsolta az autóablak betört üvegje. X baleset miatt az autót vezető dr. Símen Györgyné ellen bűnvádi eljárás Indult és a törvényszék az eljárástól függetlenül dr. Hammer Fidél kiskorú leánya nevében dr. Darvas Károly ügyvéd útján dr. Simon György és felesége ellen kártérítési keresetet adott be a törvényszékhez. A törvényszék elsőfokon 8000 pengő kártérítést állapított meg, valamint a költségek megfizetésére kötelezte Simonékat A tábla Simon György anyagi helyzetére, Valamint a felperesnek társadalmi állására való tekintettel 12.000 pengőre emelte fel a kártérítés összegéi Végső főkön a Kurta elé került az ügy, amely az alperes vagyoni Helyzetéhez és a felperes társadalmi állásához mérten 15.000 pengőt állapított meg a felperes részére. A Kúria ítélete ellen dr. Simon Györgyék a szegedi törvényszéknél perújítással éltek. Perújítási kérelmükben hivatkoztak arra, hogy a Kúria vagyoni viszonyukat és jövedelmüket túlzottan kedvező sziliben tüntette fel, továbbá hivatkoztak arra, hogy a Kúria ítélete óta a felperes leányának a sérülései örvendetesen javultak. Dr. Simon Györgyeik perújítási kérelmét a szegedi tőrvényszék elutasította. A törvényszék ítéletét az alperesek megfellebbezték a táblához és azt adták elő, hogy Hammer Ferike időközben férjhez ment és hogy sérülései a törvényszék ítélete óta is örvendetesen javultak. A tábla előtt beigazolást nyert, högy Hammer Ferike a törvényszék ítélete óta nem ment férjhez és hogy sérülései nem javultak, amiért a tábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Ás ügy végső fokon most került a Kúria elé, amely jogerősen elutasította a perújitási kérelmet. Ezzel befejeződött az évek óta húzódó kártérítési ügy. A déli záróra és az alkalmazónak foglalkoztatási ideje a kamara csütörtöki zdröra-ank£f|£n A vonafközlekettés meölavítósdt kéri a kamara (A Délmagyarország munkatársától) A kereskedelmi és iparkamara csütörtökre értekezletet hívott össze az üzleti záróra törvénytervezet megvitatására. Az értekezleten dr. KocsondyGyula miniszteri biztos elnökölt, aki megnyitójában ismertette az üzleti záróra szabályozásának eddigi módozatait A törvénytervezet tárgyalásának megkezdése •lőtt Rainer Ferenc ipartestületi elnök Szeged iparossága és kereskedőtársadalma nevében üdvözölte a miniszteri biztost és dr. Demény Alajos főtitkárt abból az alkalomból, hogy hivatali működésüket megkezdték és elsőizben vették fel a személyes érintkezést Szeged kereskedő- és iparostársadalmával. Működésükhöz sikert kivánt. A miniszteri biztos és a főtikár köszönőszavai után dr. Demény főtitkár részletesen ismertette a törvénytervezetet, amelynek főbb pontjait a Délmagyarország csütörtöki számában már közölte. A tervezet felett élénk vita indult meg, amelyben résztvettek Rainer Ferenc, D a n n e r János, Faludi Sándor, Ketting Lajos ée Bruekner Ede. A felszólalók elsősorban a déli záróra bevezetésének szükségességére mutattak rá és hangoztatták azt a kívánságukat, hogy az alkalmazottak foglalkoztatási idejét éz a nyitvatartási egyöntetűvé kell tenni. A hozzászólások után az értekezlet az előterjesztett javaslatot elfogadta. Az értekezlet a miniszteri biztos zárószavaival ért véget Mielőtt az értekezletet bezárta volna, bejelentette még a miniszteri biztos, hogy pénteken Demény főtitkár társaságiban felkeresi dr. Szilágyi Ferenc MAV-üzletigazgatót és élőszóban fs előterjeszti a kamarának a vennfközlekedés megjavítását célzó bsdványát Kérni fogják, hogy Szeged reggeli vonatot kapjon Budapest felé, hogy a főváros egy nap alatt megjárható legyen. Közölte legvégül a miniszeri biztos, hogy előterjesztésére Varga József iparügyi miniszter 800 kiló talpbőrt oldott fel a zárlat alól a szegedi lábbelikdszitőiparosok számára. Ennek a mennyiségnek a kiutalása megtörtént, úgyhogy a szegedi lábbelikészitő iparnak bizonyos mennyiségű talpbőr áll rendelkezésére a húsvéti ünnepek előtt jelentkező munkaalkalomhoz. Az árvíz miatt elkésett mezőgazdasági munkák elvégzésére {elfüggesztették a vasárnapi munkaszünetet (A Délmagyarország munkatársától) A vadvfz&radások miatt a tavaszi mezőgazdasági munkák országszerte késedelmet szenvednek. Különösen nagy a késedelem Szegeden, ahol a földek legnagyobb része még mindig viz alatt áll, ahol pedig az őszről elmaradt szántási ée vetési munkálatokat is most akarták, vagy akarják pótolni, Hyen körülmények között fokozott mértékbea szükség van iá, hogy minden időt kihasználjanak a mezőgazdasági munkák végrehajtására. Ez a gondolat vezette báré Bánffy Dániel földművelésügyi minisztert, amikor rendeletet adott ki a vasárnapi mezőgazdasági munkaszünet felfüggesztéséről. A miniszter rendelete, amelyet csütörtökön leiratilag közöltek a szegedi hatóságokkal, úgy intézkedik, hogy március is április hónapokra a vasárnapi munkaszünetet fel kell függeszteni a mezőgazdaságban. A rendelet mér érvénybe lépett, tehát a munkaszünet felfüggesztése már most vasárnapra is vonatkozik. Szegeden örömmel fogadták a miniszteri intézkedést A vadvízborított területek legnagyobb részén még áprilisban sem kerülhet ugyan sós mezőgazdasági munkákra, ha így tart aa kfft, vízmentes helyeken azonban annál nagyobb erdtafl és gyorsabb iramban indulhat mag a munka. Legmagasabb árat fizet brilliánsért, gyémántért és aranyért REICH ékszerész, Kelemen-ulca 11.1 Ki felelős az aradi 13 vértanú haláláért? A Haynaunál is kegyetlenebb Schwarzenberg Félix, — mondotta szabadegyetemi előadásában dr. Hermann István Egyed professzor (A Délmagyarország munkatársától) Az Egyetembarátok Egyesülete csütörtökön délután szabadegyetemi előadást rendezett az egyelem aulájában. A zsúfolásig megtelt terem hallgatósága előtt dr. Hermann István Egyed egyetemi tanár tartott előadást »Mennyiben volt felelős E«* renc József az aradi vértanuk haláláért* címen Az előadást dr. Baló József nyitotta meg, köszöntötte Hermann professzort abból az alkalomból, hogy először ad elő az egyesület szabadegyetemi katedráján. Dr. Hermann István Egyed azzal kezdte előadását, hogy kis diákkora óta foglalkoztatta az » kérdés, hogy az aradi tizenhárom és a többi kivégzett magyar vére kinek a lelkén szárad? Diákkorában az iskola legbensőségesebb ünnepsége volt október hatodika: ezt az ünnepet azonban csak hallgatólagosan és nem a legjobb szemekkel tűrték a magasabb körök. Mintha lelkiismeretfoTdalása lett volna az udvarnak ezzel a msgya* gyászünneppel kapcsolatban még akkor is, amikor már régen megszületett az udvar és a ma* gyarság között a béke. — A történelemkutatók későbbi munkája ** mondotta — lényegesen kiszélesítette a kérdést, hiszen I. Ferenc József halála után már semmi akadálya nem volt annak, hogy az addig féltve őrzött dokumentumok napfényre kerüljenek. Nagy figyelemmel kisért előadásának további során ismertette dr. Hermann István Egyed azokat a munkákat, amelyek ezzel a kérdéssel kapcsol a tbaá megjelentek. Ezekben a munkákban felsorakoztatott adatok fényt vetettek egy véresen kegvtles ember működésére és hatalmára; ennek az embernek kegyetlensége még Haynaut is felülmulta. Ez az ember Sehwarzenherg Félix osztrák főherceg, birodalmi miniszter volt A fiatal uralkodót teljesen hatalmában tartotta a rendkívül éleseszü, keményakaratu, müveit, de frivol erkölcsű Scbwarzenberg. Neki köszönhető az is, hogy Haynau foglalta el Windischgrátz helyét s megteremthette a nevéhez őrökre átkosan fűződő rémuralmat Amikor a magyar szabadságharc megkezdődött. már akkor kijelentette Sehwarzenberg Félix, hogy »a roagyarok leverése után vérfürdőt ksll csinálni...* Amikor a szabadságharc vége* ért, a fiatal király néhány tanácsadója azt ajánlotta a királynak, hogy kegyelmezzen meg a vád alá helyezett magyaroknak, mert igy könnyebbe® megszerezheti ennek az országnak szeretetét, mint megfélemlítéssel a hatalom tekintélyét. Erre a® ajánlatra azt felelte Sehwarzenberg Félix, hog7 •Szép a kegyelem s azt lehet is majd osztogatni de előbb egy kiesit akasztani fogunk!,..« Ez a rettenetes lelkű ember vette rá a királyt a magyarországi vérengzések megkezdésére, az ő unszold sára irta alá a király az aradi tizenhárom hala" los Ítéletét sok más halálos Ítélettel együtt. Előadásában kifejtette Hermann István Egye«< hogy az előadás nem akar »szereesenmosdatá»< lenni, azonban az azóta napfényre került dokumentumok igazolják, hogy nemesek Ferenc József ^ feles a magyar vertanuK haiaiaert: a kiveg^'" magvarok vére a Havnaunál is kegvetleneb® Sehwarzenberg Félix lelkén szárad. A rendkívül érdekes előadást nagy érdeklőd®9' sel halleatta és hosszantartó tapssal köszönte ve» a közönség. Füstölt feí-láV kapható: Kí*. I P-ért a Pick Szalámigyárba" és a Tisza Lajos kóruti elárusító iteluen 0 FERENCJÓZSEF - KESERŰVÍZ