Délmagyarország, 1941. március (17. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-21 / 66. szám

Öt szegedi orvoskutató Esterházy-dija Beszélgetés a kitüntetett orvosokkal kutatásaik eredményéről és munkájuk jelentőségéről (2 Bélmagyafország munkatársától) Most került nyilvánosságra, hogy 87 pályázó közül húsz fiatál orvosnak osztották ki az idei her­geg Esterházy orvosi ösztöndíjat. A fiatal or­vosgenerációnak azokat a tagjait jutalmazták meg évenként ezzel a díjjal, akik új orvostudo­mányi kutatást folytatnak. A h«sz kitüntetett orvos közül öt Sze­geden működik, négy pedig Szegeden végezte orvosi tanulmányait. 0 húsz ösztöndíjas orvosnak tehát csaknem a féle a szegedi egyetemről került ki s ez a leg­szebb bizonyítéka annak az elsőrangú munká­nak, amelyet a szegedi egyetem az orvosképzés terén is kifejt. A Szegeden végzettek közül Korpássy Béla jelenleg Ungvárott működik. Környei István Kolozsvárra ment, Kúp Gyu­la soproni főorvos, Tankó Béla a Dunántúlon fejt ki orvosi működést. A kitüntetett orvosok közül Szegeden működik Botár Gyula, Faze­kas I. Gyula, Blazsó Sándor, Dubrauszky Vik­tor és Csajághy Márta. Az idén 34.000 pengőt osztottak ki a Húsz ki­tüntetett fiatal orvos között. Ez az anyagi se­gítség a kitüntetés erkölcsi értékén kivűl le­hetővé teszi a fiatal kutató orvosok számára azt, hogy a még ismeretlen problémák világá­ban továbbra is kutassák a tudomány nagy titkait. I. A vegetatív idegrendszer működésének kutatása 2£ kitüntetett szegedi orvosok munkássága méltán tarthat számot a szegedi társadalom érdeklődésére s ezért sorban számbavesszük mind az öt Szegeden működő orvos munkás­ságát. Az első, akit az Esterházy-díjjal megjutal­mazott orvosok közül felkerestünk; dr. Botár Gyula, az anatómiai intézet szövettani részé­nek vezetője. Magyarországon az egyik legfia­talabb egyetemi magántanár. Munkásságáról a következőket mondotta a Bélmagyarország munkatársának? 1 Harmadszor kapom meg az Esterházy­dijat Ez az anyagi segítség tette lehetővé, hogy a kutatásokat folytassam és azoknak ed­digi eredményeit publikáljam. Magyar, német, angol, francia, olasz, spanyol, bulgár, és sok más nyelven jelentek meg eddig a kutatásai­mat tárgyaló tanulmányok- Az úgynevezett vegetatív idegrendszerrel kapcsolatos vizsgá­lataimat 1928-ban kezdtem Szegeden. 1931-ben Pdrisba utaztam, ahol 1934-ig a párisi Termé­szettudományi Múzeumban és a Sorbonne or­vosi fakultásán folytattam a munkát. A vege­tatív idegrendszerrel kapcsolatos kérdések még ma is meglehetősen ismeretlenek. Ennek kö­vetkeztében meglehetősen kevés orvost vonz ennek a kérdésnek tanulmányozása. Európá­ban két orosz, két olasz, egy német, egy fran­cia foglalkozik rajtam kívül a kérdéssel. Ez az aránylag kis szám természetszerűleg nem jelenti azt, hogy a kérdés nem foglalkoztatja a legnagyobb mértékben az orvosi világot. — A vegetatív idegrendszerrel kapcsolatos kutatásoknak igen nagy jelentőséget kell tu­lajdonítani — folytatta Botát Gyula. — Az em­bert szervezet úgynevezett akaratlagos műkő­lésén kívül — amelyet más idegek irányíta­nak — a vegetatív idegek az emberi szervezet életfunkcióinak legfontosabb mozzanatait} a( szerveknek, tehát a májnak, a vesének, a gyo­mornak működését szabályozzák, Éppen fontos­sága miatt nevezik" a németek „életidegnek". — A vegetatív szervek működésével kap­csolatos tanulmány és könyvcímek meghalad­ják gyűjteményemben a 15 ezres számot, — mondotta a továbbiakban Botár Gyula. Be­utazta Csaknem egész Európát. Mint mondotta, egy kis Topolinón száguldottá végig Európát és így eljutott olyan helyekre is, aKol a vas­utat majdnem hírből sem ismerik, de ahel rendkívül fontos adatoknak jutött birtokába. Szobája falán egy térkép függ, ahol fekete ka­rikák jelzik a megtett utak állomásait. Egész Európát befedik a sűrű fekete pontok ezen a térképen. 1932-ben a párisi akadémiáiéi 2800 frank segélyt kapott kísérleteinek folytatásá­ra. Bulgáriától a Szent Sándor-érdemrendet kapta. Számos plakett, díszoklevél és tagfelvé­teli okmány függ a szobája falán, a világ leg­híresebb tudományos intézeteitől és egyete* meitőL — Kutatásaim, kísérleteim természetesen nincsetíek befejezve — mondotta ezután a Ki­váló fiatal orvoskntatő —, azokat minden ve­nalon tovább folytatom. Most a szivideg és a bélbeidegzés kérdése foglal le, ebben az irány­ban folytatom a vizsgálatokat Mostanában megnőttek a kutatással kapcsolatos kiadások, háromszoros, négyszeres árat kell fizetni az anyagokért, még a kísérletezéshez félhasznált állatokért is. Ezeknek a kiadásoknak fedezését teszi lehetővé az Esterházy-dtj; ezt a kitünte­tést és ezt a segítséget 8sak úgy hálálhatja meg az ember, ha teljes erejével működik és megmarad azon az úton, amelyet a tudomány és a lelkiismeret kijelöl számára. DÉCMAGyARORSZÁG PÉNTEK, 1941. MÁRCIUS 21. ••••••••HaHKSHMI II. Két öngyilkos »megindit« egy tudományos vizsgálatot A törvényszéki orvostani intézet másik ki­tüntetett magántanára: dr. Fazekas L Gyula. Azok a kutatások, amelyeknek további folyta­tása érdekében az idén is — immár negyedszer — megkapta az Esterházy-ösztöndijat, mai ér­telemben nemcsak a szorosan vett orvosi tu­dományös területen mozognak, hanem az adott körülmények között a gyógyítás terrénumáról átmennék a gazdasági élet területére is olyan lehetőségeket tárva föl, amelyeknek felKaszná­lása szinte beláthatatlan előnyöket biztosít sok nemzetgazdasági problémának. Rendkívül érdekes körülmények veSefték rá fazekas X. Gyula magántanárt kísérleteinek megindítására. Nyolc évvel ezelőtt két öngyil­kos asszony Holttestét vittek be a törvényszéki I bonctani intézetbe. Mindkét asszony ammó­niákkal mérgezte meg magát A boncolás után végzett szőveü vizsgálatok eredményeiből ki­indulva, indította meg Fazekas I. Gyula a mel­lékvese működésével kapcsolatos vizsgálatait. Ezek a vizsgálatok érdekes eredményhez ve­zettek, ezekre az eredményekre vonatkozóan intéztünk kérdést Fazekas L Gyula magánta­nárból Mi idézi elő a hízást ? — Négy év Jta kajwm mag «s EsterKáW­öeztöndíjat — mtmtrta —, hogy folytathassam. azokat a vizsgálatokat, amelyeket a mettéhve­sék működése tekintetében megindítottam. A mellékvese tudvalevőleg egyik legfontosabb, belső elválasztásos mirigye a szervezetnek. A szervezetben a méregtelintés, a zsír-, s'é-, cu­kor- és vízanyagcsere szabályozásában ®esz részt. Kutatásaim során a mérgezésekből in­dultam ki. Ammóniákkezelés utján a mellék­vese megnagyobbodását sikerült elérnem. Er­ről a megnagyobbodásról kiderült a vizsgála­tok folyamán, hogy vérnyomás emelkedést okoz, valamint hízást eredményez. Kísérleteim so­rán megállapítottam, Kogy a megnagyobbodás azáltal jön létre, hogy a szervezet kémizmusa a savanya irányába tolódik el, vagyis úgyne­vezett acidózis keletkezik. Hogy eönek gya­korlati jelentőségét a tudömányös terminus technikusokon túl érthetőbbé tegyem, talán úgy fogalmazhatnám meg, hogy vizsgálataim legfőbb eredménye az, hogy kimutattam1 a mel­lékvese minden megnagyobbodása egyetlen kö­zős okra vezethető visszaaz acidózisfa. Ezzel kapcsolatban eslrvérüség keletkezik, vagyis a vér zsírtartalma megszaporodik, ami hozzájá­rul a mellékvese megnagyobbodásához-. •—< Már a korábbi vizsgálatok során sikerült kimutatni, högy a megnagyobbodott mellékve­se-kéreg fokozottabban működik a normális­nál. Ujabban pedig bebizonyítottam, Hogy a túltengő mellékvese-kéreg hatszorosan na­gyobb működést fejt ki a normális mellékve­séhez viszonyítva. Gyógyászati tekintetben en­nek a felfedezésnek abban rejlik jelentősége, hogy lehetőséget nyújt arra, hogy mellékvese­működés elégtelensége esetén gyógyszeres be­avatkozással vissza lehet állítani a mellékvese működését. Gyakorlati példát hozva fel: külö­nösen sovány, gyenge izomzatú embereknél fordul elő mellékvese működés-elégtelenség, ezeknek szervezetét, hangulatát az említett gyógyszeres kezeléssel vissza lehet vezetni a normális állapothoz, a test megerősödését lebet előidézni. — Kísérleteimet állatokon végeztem, az ál­lati szervezetnek megfelelő adagokkal kezeltem a kísérleti állatokat. Ezeket a kísérleteket to­vább folytatom távolabbi vonatkozásban azért, Hogy végső eredményképpen megállapíthassam az emberi szervezet kezeléséhez szükséges ada­gokat, közelebbi vonatkozásban pedig azért, Hogy az egyes állatfajták kezeléséhez szüksé­ges mennyiséget meg tudjam állapítani. Ennek ugyanis kétirányú gyakorlati jelentősége vaui? egyrészt gyógyszeripari, másrészt pedig gazda­sági tekintetben. Uj gyógyszeripari és gazdesági lehetőségek a mellékvese-kutatás mélyén A kutatások két utóbbi jelentőségére a kö­vetkezőkben mutatott rá Fazekas L Gyula egyetemi magántanár? — Abból a tényből kiindulva, hogy a mel­lékvese működésének fokozása, vagyis a mel­lékvese megnagyobbodása hízást idé zelő, két, gyakorlatilag könnyen kihasznláható lehető­séghez jutottam- A most folyó háború bizonyos szállítási korlátozásai következtében él van zárva előlünk például az amerikai mellékvese­szállítmány. 2z európai gyógyszeriparnak Amerika szállította óriási mennyiségben a mel­lékvesét a rendkívül fontos mellékvese-kivonat készítése végett. Ezt most az elmaradás miatt önmagunknak kell pótolni s ebben a tekintet­ben egyszerű kezelés útján elérhetjük, hogy az állatok mellékveséje megnagyobbodik, vagy­is sokkal nagyobb mennyiségű mellékvese áll­hat rendelkezésünkre a gyógyszergyártás Cél­jaira. — Ennek a kérdésnek főbb szempontjait kül­Varga Mihály Kenderkik ézzltő, kötéláru­gyár ée mechanikai hálógyár SsegC4» AradtvtM 4. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom