Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-21 / 43. szám

Isméi a torvénysxéh elé hevül Schneider Igazgató-tanító Ugye M iábla uj tárgyalásra utasította a törvényszéket RA Délmagyarország munkatársától) Schnei- | der Jánosnak, a móravárosi elemi iskola igazgató-tanítójának Bűnügye március elején Újból a törvényszék elé kéfill. Emlékezetes, hogy az ősz folyamán több szüló, akiknek" gyermekei a móravárosi elemi iskolába jártak, azzal a panasszal fordultak előbb a rendőrséghez, majd az ügyészséghez, Kogy Schneider János igazgató-tanító súlyos testi fenyítékben részesiti a növendékeket. A szülők panasza szerint SeHneidev k'ékre-zöldre veri azokat a növendé keket, akik a napi leökét nem készítették el, vagy valamilyen csínyt követtek el. Orvosi biaonyífvSnyokat is csatoltak a szülők fgljelentésükhöz, az örvosi bizonyítványok szerint egyik-másik kisdiák" nyolcnapon tál gyógyuló sérülési; szenvedett. 3fia ígazgat'6-tanftó ellen az Ügyészség hivatali Katalommal való visszaélés és súlyos testisértés miatt készített vádiratot. Ügyét nemrégiben tárgyalta a törvényszék, a tárgyalásra számos tanút sorakoztatott fel a vád 'és a védelem. £ bizonyítás lefolytatása és az orvosszakértó meghallgatása után a törvényszék megszüntette as eljárást Schneider. ellen. A bűnvádi eljárást megszüntető végzésben a törvényszék az igazgató-tanító bűnösségét megállapította ugyan,, de a bűnösség Csekély fóliára, valamint Schneider társadalmi állásá ra és arra való tekintettel, hogy a közérdek sem kívánja megbüntetését, nem szabott lei büntetést. A végzés ellen a vádat képviselő ügyész fellebbezést jelentett be a táblához Schneider a törvényszék végzését tudómásul vette. Az ügy az ügyész fellebbezése folytán most került a táblára, amely nem is tárgyalta az ügyet, hanem visszatette az iratokat a tör vényszékhez és utasította az elsőfokú bíróságot új tárgyalás megtartására azzal, ftogy a törvényszék as új tárgyalás megtartása fItán érdemi ítéletet hozzon. A törvényszék az ügyel Bókay-tanácsa új tárgyalásra már ki is tűzte és a tárgyalás napját március 6-ban állapítot ta meg. BOHÉM-EST farsang utolsó napján, hétfőn a TISZA-SZÁLLÓ összes földszinti helyiségeiben. Renténgi-Schneller miniszter beszéde a gazdasági irányításról Befelezüdöft a gazdaságiiolifikaí vita ttlÉSf A lláz csíiiürlohig nem tari Budapest, február 20. A képviselőház csütörtöki ülésén Remény i-Schnelier Lajos pénz Ügyminiszter a gazdaságpolitikai vita befejeztével részletekbe menően ismertette az ország gazdasá gi életének irányítására kidolgozott terveit Az ülés elején Homicskó Vladimír hangoztatta, hogy minden eszközzel a termés növelésére kell törekednünk. Feltétlenül szükség van földreformra. Gróf Pálffy József kijelentette, hogy valakit azért, mert vagyona, birtoka van, nem szabad Ugy kezelni, mintha az ország kárára volna. Bodor Márton után M a r ó t b y-M e i z 1 e r Károly személyes megtámadtatás cinién azt panaszolta, hogy az elnök a nyilasokkal szemben erélyesebb, mint a kormánypártiakkal szemben. Tör a Tibor alelnök kijelentette, hogy semmi érdeke, hogy akármerre részrehajló legyen, ez nem fordult elö. Eázár Imre, Földessy Gyula és Demkó Mihály felszólalása után következett a pénzügyminiszter beszéde. Remény i-Schneller Lajos pénzügyminiszter megállapította válaszában, ha részletei programot adott volna, a kritika azt kifogásolná, hogy elveszett a részletekben. A részletes program ismertetése hat-nyolc órát venne igényűé. Hivatása a tervszerű gazdálkodás megszervezése. — Természetes _ folytatta —, bogy minden célkitűzés mögött ott van a részletes terv. Nem szabad azt gondolni, hogy a készüld terv merev. Módot kívánok nyújtani arra, hogy a gyakorlati szakemberek a tervekhez hozzászólhassanak. Meg lesz a mód arra is, hogy a részletterveket nyilvánosságra hozzuk és hogy ezzel kapcsolatosan a kritikának teljes teret engedjünk. A pénzügyminiszter ezután kijelentette, hogy tusm akar személyes támadásokra válaszolni, de kijelentheti, hogy még sohas&n volt megelégedve a munkájával, mindig, amikor valamit meges:uált, újból átgondol la. hogy mit lehetett volna még javítani rajta. A kormány komoly elhatározása a gazdasági program és a kormány feladata, hogy az végrehajtsa ugy, ahogy az adott viszonyok között lehetséges/ Tervszerűség néikiil az 1940-es években dolgozni nem lehet Mindenki be fogja látni, bogy a közérdeknek meg kell előznie az egyéni érdeket ós be fogja látni, hogy az öszszetartásban, nem pedig a széthúzásban van az erő. Szivesen és szeretettel fogad minden segítőkezet, amely a nemzet javára segiti a terv végrehajtását. A miniszter beszédét a kormánypárt nagy tapssal fogadta. Angyal László az iparügyi minisz ter jelentését ismertette az ásványolajrélék és földgáz kutatása, bánya művelése meghatározott területre vonatkozó jogának a Wintershall A G. cégre, illetve az általa alapítandó részvénytársaságra történt átruházásáról. A Ház a jelentést tudomásul vette. A legközelebbi ülést a jövő héten, csütörtökön tartják, amikor a további teendők felöl határoznak. * • olcsóbb sertés fel-láb kg.-ja 90 fillér. Kapható: Pick Szalámigyár és Tisza Lajos körút 83 szám alattelárusító boltokban DÉCMÁGyÁEORSZÁG PÉNTEK. 1941 FEBRUÁR 2L • Csütörtökön megkezdődtek a szabadegyetemi előadások 0r. Halasv-Nagy József professzor: „H géptfil a leiekig" (A Délmagyarország munkatársától) 'Az Egyetem Barátainak Egyesülete, amely a Ferenc József-tudományegyetem Kolozsvárra való áthelyezése miatt keletkezett helyzet tisztázása miatt az elmúlt féléyben szüneteltette működését, ismét megkezdte tevékenységét és csütörtökön megrendezte első szabadegyetemi előadását• Szeged közönsége a kényszerszünet után meghirdetett első szabadegyetemi előadás alkalmából zsúfolásig megtöltötte a központi egyetem auláját. A rendkívüli érdeklődés a szabadegyetemi előadássorozatnak gs az előadó Halasy-Nagy József személyének, az ismert filozófusnak és írónak is szólt. A megnyitó előadáson dr. Széchenyi Istváa kormányfőtanáesos foglalta el az elnöki széket, a múlt szokásaitól eltérően, amikSr mindig egyetemi tanár elnökölt. A professzorok széksoraiban ott láttok Szent-Györgyi Albert rektor vezetésével az egyetem Csaknem minden tanárát. Az elnök megnyitószavai ntón feszült figyelem közepette kezdett hozzá Halasy-Nagy professzor előadásához, amelynek „A géptől a lélekig" címet adta, Előadásában abból a közismert jelenségből indult ki, hogy az ember a valóság gazdag világából nem mindent vesz észre, hanem csak az őt érdeklő vonásokat és ezekből alkotja meg világképét. Érthető tehát, hogy mikor a nagy" vallásháborúk végével a XVII. században az európai ember figyelme az érzékfeletti világról a jelenvilágra fordult, világképében az érzéki-anyagi vonások lettek uralkodók. Ezt a földhöz kötött embert nem a túlvilági élet, hanem a természet fölött való uralom, a földi világ meghódítása érdekelte, ezért a valóságnak azokat a vonásait kutatta, amelyek reánézve ennek a célnak szolgálatában hasznosak lehetnek. Az ismétlődő, a viszszatérő, a gépies vonások kötötték le figyelmét, mert igy szinte előre láthatta, mi fog bekövetkezni a jövendőben. Ezen az uton elindulva a világról olyan képet alkotott magának, hogy ez » mi világunk hagy gépezet s működése a mechanikával teljes egészében kiszámítható. Nem csoda, hogy az élőlényeket, sőt magát az embert is gépnek tekintette s egy francia filozófus a XVIII. században már egy nagyhatású könyvben bizonyítgathatta, hogy az ember — gép. Ilalasy-Nagy professzor ezután részleteset bemutatta, milyen következményei voltak ennek « felfogásnak az élet különböző területein. Rámulatott, hogyan lett az anyag és a technika úrrá az életen és a szellemen s milyen ferde nézetekre vezetett ez a felfogás az emberi életnek és a kultúrának a megértésében, sőt az erkölcsi világ értékeinek a felismerésében is. Rámutatott azonban arra, hogy körülbelül 30 év óta főleg a tudomány területén olyan jelenségek vannak előttünk, amelyek azt mutatják, hogy gondolkodásunk fordulóponthoz jutott. Részletesen szólott az uj lélektanról. az orvosi tudományokban tapasztalható fordulatról és az uj fizika világképéről, melyek mind a szabadság ós az élet uja teremtő ereje mellett tesznek tanúságot a régi gondolkodás megkötötí és örökös ismétlődésben lejátszódó világa helyett. Szemtanúi vagyunk az anyag ós a technika elégtelenségének s az élet és a kultúra világát nem is merjük iöbbé ezeknek a segítségével magyarázni. A világ, ahogyan ma látjuk, sokk3) inkább a művész alkotásához, mint a géphez hasonlítható Ahof pedig alkotás van, ott alkotónak- is kell lennie, aki nem matematikával, hanem szabad képzelettel alkot. _ A mai tudomány szabadulni akar az crzéld világból. Nagyobb megértéssel tekint az érzékfelettire, mint a mult századi elődje. Több titkot sejt a valóságban, semhogy gőgösen kifejezhetőnek látná azt valami egyenlettel, mint még Laplace, a nagy csillagász is hitte. Az anyagban nem inerül el és az élet rejtélyeit nem kívánja az anyagból megmagyarázni, hanem hajlik a lélek éa a szellem elismerése felé. Ebből azt következtette llalasy-Nagy proleszszor ezt a mai világégést ugy kell felfognunk, hogy benne egy avult világ önmagát emészti el s a mostani nagy küzdelemnek bármi lesz a vóae.