Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-21 / 43. szám

I :E /YÍ%< R i ENCJŐIS (ESERÜVIZ El F i BBOHXQYKKOKSSITG PÉNTEK, 1941 FEBRUÁR 2L utána egy elmélyültebb lelkiscgü, a világ nagy rejtélyei elölt áhítatosabban meghajló kultura fog elkövetkezni. Aa ember uralmi vágyai csökkenlek s a benső élet iránt nagyobb lesz az uj emberben a fogékonyság. Az orvos és a pap a tudós és a filozófus közelebb jutnak egymáshoz és nem a részek őnnállóságát, nem a szaktudomány gőgjét, hanem az egyesnek aa egészb'c való Selcsimulását, a szákoknak egyetemességgé teljesedését várhatjuk. Az ember a gíptől eljut a: lélekir, a gép alkotójáig, aki nélkül még a gép sem tud célszerűen mozogni és munkát végezni. A nagyhatású és mindvégig feszült figyelemmel végighallgatott előadást dr. Széchenyi István köszönte meg az előadónak', majd bejelentette, hogy a jövő héten S ze n t-G'y ö r gy i Albert tart szabadegyetemi előadást »A szegedi diákegység* cimen. IRÓK,' KÖLTŐK, SZERKESZTŐK A TISZAPARTJÁN IL 'A tiszaparti irodalom elmerült köllői szigetén járva, első gyertyalángunkat Móra Ferenc aranyszavaivai »ogy álomembernek, egy szent öregnek* aa • emlékezetére gyujtjuk meg, akinek /könyvek és virágok közt folyt el életének szelíd patakja*. Somogyi Károly esztergomi kaaonok nemes nagy emlékezetének nyujtjuk fel az élső áldozati lángot, mert —ós cz már Mikszáth Kálmán szavai —: /egpsz életében nem látta Szegedet és mégis egész életében Szegednek éitt A tiszaparü kékvilág második gyertyalángját »felsővárosiOltványi-u.asz, ház küszöbére viszszük, ahol Káliiiány Lajos, a magyar Lönnrot, a Degnágyabb magyar folklói'ista az Alföld vadvirágaiból szőtte fényes könyvkoszőrűit 1919 deceraSier 6-án elhagyatottan és magányosan halt meg a kopott werendáju, tezósávü, virágoskedvü és /aótáslelkü nagy magyar. Müvei örök értékei a ('magyarságnak. A 20. évfordulón Zolnay László próbálta a hivatalos körök és a magyar .tudományos világ lélekharangját megkongatni emlékezetének méltó megörökítésére Kelet Népe, 1909:5. sz.), amelyet Móra Ferenc már 1920-ban sürgetett az /Utolsó magyar sámán* cimü lelkiismeretet ébresztő soraiban. A Dclmagyarorszúg%an (1939, XII. 6.) Gsányi Piroska emlékezett meg a /nótás pap<-ról, ahogyan a néip körében nevezték és megható szépségű cikkében egy kis emléktáblát kér szülővárosától nagy tudósfia számára. 1940 március 13-án a Ferene Józseftudományegyetemen dr. Ortutay Gyula állított Szeged nagy fiának emléket /Kálmány Lajos 'as a modern néprajzi gyűjtés* cimü magántanár i .próbaelöadásáian. , 1 f A harmadik gyertyaláng a mozdulatlan tanyai magyarok, néma yizi emberek, kétkézi munkások « leélsxífg szegény emberek* klasaazikus iróaiiivészéé: tömörkény Istváné, aki 1917 tavaszán, egy dermesztően hideg áprilisi napon búcsúzott el a áiszaparti világtól. Amint munkásságában, ugy irodalmi helyének megjelölésében is, sokáig elfejtett és magányos volt, mig végre halála '.után tizenhét évvel, Fiatalok Művészeti Kollégiuma egy nagyvonala és költői szépségű műben irodalmi helyét, emberi és irói lélekrajzát meg.rajzolta. Szeged érzelmes, halk elbeszélője volt a szegedi származása Homok, már a régi Szegcdi Hiradó munkatársai sorában is emiitett C s e r z y Mihály. Ezernél több novellája jelent meg a szegedi és a fővárosi napilapokban- és negyven éven át tizenöt megjelent műben mintázta, festette és rajzolta az ugarimádó magyarok ma már a magyar .'mult ködfelhőibe merült alakjait. Ez a melegségtől áradó sziv az írásaiban is mindig azzal a hősével érzett együtt, aki a Icgboldogta lanabb volt . . . Talán ezért is véste lélekbeli fejfájára Juhász Gyula: /Hunoknak nevezte magát, pedig — gyémánt volt . . .< De mondjuk-e, hogy itt járt, nagyon is itt járt. a Ti sz-a part iá n mosolyos szivével és mosolyos írásaival: Móra Ferenc lg író, újságíró, lapszerkesztő, muaeumigazgátó, tudós, de "mindig és mindenütt varázsos — köl•ö? ,. . Mondjuk-e el, bogy szemének bársonya hányszor révült bele a tiszai kék tájak álorakápiázataiba? . . . Móra Ferenc 1902 juuius tí-án került Szegedre és a Tiszapart álmodója maradt életének fájdalmas korai. eiJobbanásáig: 1934 febrüár 8-ig. A magyar irodalmi köztudat szinte lénésről-lepésre ismeri élete állomásait nehéz és .kemény utazását: :A Daru-utcától a Móra F«'renc-uteáig*. Könnyes-mosólyos Írásaiban, felejthetetlen bájú előadásaiban sokszor elmondta ü ÍÖPB8 , , be i Fiszaoarínak néma bánata, magyar fájdalma, hogy a" valóságban a pirkadó reggelek rózsállásaiban és a baruuló esték csöndes óráiban, már nem simogatja tiszta tekintete kedves fáinak, tarka virágainak harmatos leveleit.. A tiszaparti azurvilágnak nemcsak lakója volt, de irodalmának halálig szerelmese: dr. S z a 1 a y József, Szeged nagy főkapitánya, aki 10.000 kötetnyi könyve közölt álmodla végig az életet . . , A Tiszapart alkonyi bábájában haladva a felsővárosi Maros-utcából örökmosolyával felénk jön a régi Szeged költője: Kisteleki Ede. Minden verse égi magasságokba szárnyaló fohász, ilyen az /Uj világ* cimü is. /örök idő nagy szárnyain az élet, Enycszot-óccán fejé halad, S a mindenség eléri niujd a révet, Uajója honnan ncz uj tájakat. S következik egy más teremtés újra, Talán a végső és tökéletes, Melynek nem a sötétség lesz az anyja, De fény, melyből uj létiink ébredez. Sugárból támad majd a másik kezdet, Szülötte árnynak, fcnyuck szebb fokon, Földön mindenkinek, mely nyújt majd enyhet. Az Isten tisztaságával rokon. Ahol nem ismerik a búnak könnyét, Ahol nem lesz se éjszaka, se tél, Hol napsugárként árad az öröm szét, S a boldog szív vágyat már nem cserél,* De a tiszaparii kékvilágból egy eleien át még kékebb tájak felé vágyott, a háború előtti csendes szava szegedi költő: Kun József. 1912-ben.. harminckilenc éves korában lángolt el fiatal élete, de irodalmi munkásságának kiváló' jelentőségű alkotásai maradtak; Az egykorú kritika nemcsak /a legfinomabb lelkű magyar poéták egyikét temeti el benne, hanem mint /a W i I d e, Rilke és Dehmel legeredményesebb magyor fordítóját is* (Szegedi Uiradó, 1912. VI. 4.) A gépészeti tudományok tanára volt, de mindhalálig megmaradt a költészet szerelmesének. 1909-ben jelent meg >Kék hegyek* cimü nagyon finom kölleménykctele, az /Esőben* cimü halkszépségii költői, képe, különösen megragadó: /Némán sötétlő paloták tövében Bolyongok egyedül, csőben, éjben. Hüs esti szél nótáit játsza _ Szivemben álmok szitakötő tánca. t Egyszerre csak, egy utcaszeglcteu Fölrezzenek, megállok hirtelen: A csillogó, rezgő aszfalltiikör Száz kirakat fémében tüudiTöL Miiv szikrafényes, fodros tfizpalak, Vakító sávok, gyújtó sugarak! A legszebb éjnek csillagroiriádja Nem hint cl ennyi fényt az éiszakáb:o?». Vásárhelyi Júlia HAJTOKA Áldott állapotban levő anyák, csecsemők, gyermekek és agyvérzésre hajlamos emberek Ideílls piskóta-hashajtója Kapható kicsinyben és nagyban a Temesváry- gyógyszertárban ' Szeged Klauzál tér 9, Gyermek a pályaválasztás eláll Eiöötíás A KIAUZAJ TI&DOR qitnuaztuuiiian a neveim es o pop! poiuaroi (A Délrnagyarország munkatársától) A Klauzál Gábor-gimnázium pályaválasztói tanácsadó előadássorozatát dr. Máriaföldy Márton igazgató nyitotta meg csütörtökön délután a nevelői pályáról tartott előadásával. Az intézet tornatermében nagyszámban összegyűlt közönség elölt kifejtette, bogy a pályaválasztás tekiutetében szomorú tapasztalat az, hogy az érettségi után gyorsan választott pályák nagyrészt uoni sikerülnek. A pályaválasztás tekintetében a szülőknek igou korán kell elkezdeni a gondolkozást, mert hiszei) az életpálya nemcsak foglalkozás, hanem a hivatás betöltése. A gyermek fejlődő képességeinek felismeréséi ismertette ezután, majd rátért a nevelői pá!/® feltételeire. A nevelői inunka lényege a példaadás cs a szellemi tevékenység terén a tekintély. A nevelő, oklató egyéniségéből áradjon a szeretet c gyerek fele. Igyekezni kell, hogy a gyermek máj kezdettől fogva cgyencslelkü legyen. Rá kell szoktatni "arra, hogy bizni lehessen a szavában. Megítéléseiben igazságos legyen, se rokonszenv, se ellenszenv ne befolyásolja mások megítélésében -különösen pedig az anyagi helyzet ne zavarja meg ítéleteit. A fejlődő szellemi képesség megfigyelése fontos atekintethen, hogy mi iránt van a gyereknek hajlandósága. A serdülő korban vigyázni kell, hogy külső káros befolyások ne vigyék ross? irányba a gyermeket. A nevelői pályán legveszedelmesebb a jampec-stilus, amely bangoskodásával, törtelésével, fennhéjázásával, hencegésével eleve tehetetlenné teszi a nevelői munkát. Amikor a nevelői pálya iránt yaló képességet .és kedvet felismertük a gyerekben, akkor adjuk az illető szaktanfolyamokra, liceumba, képzőbe, egyetemre, ahonnan azután mint nevelő lép ki majd az életbe. A nevelői pálya fizetéséről beszélt ezután.'Ha más pályák anyagi dolgaival összehasonlítjuk a lyísonló képesitésüek fizetését — mondotta —, akkor a tanári pálya hátrányát latjuk. Ez fájhat — mondotta végezetül vitéz Máriaföldy —, de szerintem egy pályán sem lehet kárpótlást találni abban a lelki örömben, amiben a nevelőnek része van, ha látja, hogy növendékei "szépen haladnak előre. Ezután dr. Halász Pál belvárosi plébános tartolt előadást a papi hivatásról, a papi életpályáról. A pap közvetítő az Isten és ember közölt. A papnak képviselnie keli a végtelen Istent a véges ember előtt. Képviselnie kell a megfoghatatlan Isten valóságát abban a világban, amely hoz2á van szokva a vaskos, megfogható-tényekhez. Ez a küldetés, cz a feladat nehéz, mert van az emberiségnek olyan tekintélyes hányada, amelynek nincs hite, amelynek ömuagaalkotta hamis istenei > és fogalmai vannak. — Ha a papi küldetés mélységeibe bepillantunk, akkor rádöbbenünk — mondotta —, hogy a papi hivatás sokszor nagyon nehéz, sokszor nagyon tragikus kötelesség. Tragikussá válik azért, mert hatalmas tömegek eleve visszautasítják az istenfogalmat. A papi hivatás másik feladata emb'T képviselete az Isten előtt. A nagy szociális válságok és problémák között vergődő embert kell az Isten elé vinnie. A régi Csonkamagyarország jövedelmi statisztikája szerint 3 millió ember élt Csonkamagy'arországon olyan, akinek évi jövedelme nem érte el a 300 pengőt. Ezeknek az embereknek élete egyetlen összefogó jajszó. A papnak ezeket az embereket is pz Isten népévé kell lenni. Ha az isteni gondolat utat talál az emberi vekhez: akkor kezdődik a papi hivatás öröme. Emberi lelket Isteflhcz kapcsolni olyan szent, mélységes élmény, amely talán a legszebb minden élmény között. Békét hirdetni a viharban, amelyben szenved az emberiség: megértetni az emberiséggel, hogy az éhezés, a ruháílansúg, a gyülöírí és vak elvetemüHscg nem isteni gondolat — e® 4 legszebb kötelessége és öröme a papnak. A hosszas tapssal fogadott beszéd után Wári«"J földv igazgató bejelentette, hogy a jövö hónnV* ban az állami hivafalnokl, valamint a katotut! Ivárói -tartatlak előadást