Délmagyarország, 1941. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-14 / 10. szám

Ut­al! M orsiag gazdasági megerősödéséről és Szeded vezefőszerepéről beszelt vasárnap Varga miniszter a HÉP szegedi iiagpálaszfmángáiialf dicsen TA Dót imgyar ország munkatársától) Saom­Eaton érkezett Szegedre Varga József minisz­ter, hogy kíséretével együtt részi vegyen a MÉP .szegedi szervezetének nagyválasztmány i ülésén és heszámoljou az aktuális kérdésekről szegedi •választói előtt. Megérkezése után rövid tanács­kozást folytatott dr. Tukats Sándor; főispánnal. Kiiiűöflscgctf fogadása a városfidzan Másnap, vasárnap reggel 9 órakor kezdődött meg a hivatalos program a városházán, ahol a főispáni hivatalban fogadta Varga József miniszter, Szeged országgyűlési képviselője az eléje járuló kérvényezőket ós küldöttségeket. Az egyéni kérelmek előterjesztése titán a felsőköz­Ponti és a röszkei küldöttségek adták elő a kü­lönféle közlekedési panaszokat. • Kérték a mi­nisztert, hogy intézkedjék a tanyákról és a kör­nyéki községokből bejáró diákok vonatainak ügyében. Ismeretes, hogy ezt a kérdést n közgyűlésen szórátetto dr. Balogh Ist­ván alsóközponti plébános, aki a város ható­ságától kérte, a kisvasút menetidejét úgy álla­pítsák meg, hogy a bejáró diákok no legyenek kénytelenek mar hajnalban felkelni és reggel 6 órára Szegedre 'érkezni, akkor, amikon a tani; fás ösak 8 órakor kezdődik. Az ezekkel kapcso­latos nehézségeknek adott most. visszhangot a teteőközponti Ós a röszkei küldöttség is. Varga mSaSsztefl megígérte a küldöttségnek, hogy az ügyben megteszi majd a szükséges intézkedése­ket A fogadás után Papp József átnyújtotta Varga miniszternek és Tukats főispánnak a. röszkei gazdasági egyesület díszoklevelét abból az alkalomból, hogy az egyesület a minisztert és a főispánt díszelnökül, illetve dísztagul vá­lasztatta. il !l<i£lJVá!a$ZfRlá»lJÍ Az ünnepélyes aktus utált Varga József mi­niszter és kísérelő Felsővárosra mout, ahöl a kultúrházban ülést tartott a szegedi MÉP nagy­választmánya. A kultúrház zsúfolásig megtelt, pártállás és politikai hovatartozóságra való te­kintet nélkül gyűlt össze-a hallgatóság a tár­sadalom minden rétegéből, hogy meghallgassa Varga miniszter beszámolóját Tukats Sándor elnöklő főispán nyitotta meg a gyülcst Beve­zető beszédében üdvözölte a megjelent minisz­tert és kíséretét, valamint a város társadalmit, majd rátért azoknak a problémáknak- Ismerte­tésére, amelyeket Szegednek a kormányzat se­gítségével meg kell oldania. A megnyitóbeszéd alatt megtörtént a terem­ben az elhelyezkedés. Az emelvényen a minisz­tere:? és kíséretén kívül a szegedi vezető egyé­niségek: Széchenyi István, Vinklcf Elemér, Merényi VinCe felsővárosi plébános, valamint Tóth András országgyűlési képviselő és Mezey Laj^s. a MÉP sajtóosztályának vezetője, vitéz Csányi János és mások foglaltak helyet­A miniszfer beszíde Hagy taps kíséretében 'állott fel a főispán megnyitó beszéde űtán Varga miniszter, hogy elmondja nagy érdeklődéssel várt beszámolóját. Dí. Varga József minisztoí — miután rövi­Jen megemlékezett a nagy történeti események ­4*51 — * jövő feladatait vázol fa. Hangoztatta, liogy ugyanazokkal ez eszkö­zökkel és ugyanabban a szellemben kell tovább 'tolgöznunk.'mint amelyekkel a közelmúlt nagy eredményeit elérhettük. Most eljutottunk egy 0JyáB magaslatra, amelyen nemcsak további katonai megerősödésünk erdekében kell dolgoz­EtVik, hanem mindent el kell követnünk gazda­sági megerősödésünkért, mert további felada­• l&ink megoldásában szükségűnk vau erre a J?ázd»sá«»il»sr erősehh Mnsrvaroritzáera. A mi­100 x különb, mint bármely hasonló zsánerö rilm, a METRÓ-filmgyár újdonsága, a üois SZSD a (lilád! JOBB 1 c. hallatlanul szellemes, sziporkázó, izgalmas kalandor történet. A főszerepekben: a ragyogó CLAUDETTE COLBERT, és a nagyszerű JAMES 8TEWART, mint volt es »Ea történt egy éjszaka*, szóval , ,. METRO-remekl Fedd, szerda BELVÁROSIBAN. Fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. JÖVÜNK! és bebizonyítjuk, hogy igenis 8 Szerelem nem szégyen! lohva.y, Jávor. Mály, Góena. POMPÁS!! nlsztor a kormány célkitűzéseinek ismertetésé­vcl kapcsolatban hangoztatta, hogy minden ál­lamnak két fontos Célja van':' as állam bizton­sága cs a nép jólétének fokozásét. Ezután a jelen feladatairól emlékezett meg a miniszter, hangoztatva, hogy ezeknek a napi gr*; dóknak a megoldása az egészen katasztro­fális gazdasági viszonyok, a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok terén mutatkozó nehézségek miatt, súlyos munkát jelent, olyan súlyosat, aminő eddig még egyetlen kormányzatra sem hárult. Rámutatott arra. hogy egyes nyers­anyagok biztosítása milyen nehézségekbe ütkö­zik és ismertette azókat a törekvéseket, ame­lyeknek Célja ezeknek a nehézségeknek a le­küzdése. Hangsúlyózta az 'Alföld szerepének fontos­ságát, a megnagyobbodott hazában ós ezzel kapcsolatban rámutatott arra, liogy mezőgaz­dasági és ipafi termelésünket egyaránt fejlesz­tenünk kell nemcsak mennyisémleg, hanem mi. nőségi szempontból is. 'Ismertette a kormány gazdasági célkitűzéseit, rámutatva arra, hogy a tervszerű gazdálkodás szükséges, de nem le­het teljes gazdasági programunkat nagygyűlé­seken taglalni. A kormány külpolitikájának ismertetése s'o­rág meleg Hangon emlékezett meg azokról az KORZOBAN Ma utoljára! ARVIZ INDIADAN DÉCM AGYAR ORSZÁG KEDD, 1941. JANUÁR lí. őszjnte baráti kapcsolatokról, amelyei Ma­gyarországot a tengelyhatalmakhoz, Németor­szághoz és Olaszországhoz fűzik, méltatta a jií­gosz|á v-m agyar közeledés jelentőségét. Hang­súlyozta, hogy bár magyar részről meg volt a hajlandóság a Romániához való közeledésre is, ez nem talált megértésre és nem lehet csodál­kozni, ha most már legalább is elvárjuk, hogy ugyanilyen békülékeny szellőin hassa ál a mű sik érdekelt felel is. —• Meggyőződésem • hangoztatta Varga Jó­zsef —, hogy azok a nemzetiségek, amelyek, most kerüllek vissza az anyaországhoz, ha látni fogják, hogy itt építő munka folyik, hogy itt az útépítésre szánt pénzekből tényleg Utak épül nek, hogy a befektetett adók fejébou becsületes, igazságos kormányzatot kapnak, akkor látni fogják a különbséget az Utolsó hUsz-huszoukét cv uralma és a magyar kormányzati politika, között és ez n józan elemek megértését fogja maga Után vonni. Majd a nemzeti összefogás szükségességét hangoztatta és ismételten vá­zolta a kormány célkitűzései közül azokat, ame­lyek különösen az Alföld lakosságát és mező­gazdaságát érdeklik. — A kép, amit a jövő gazdálkodás kiépíté­sével magunk elé rajzolunk, egyre jobban ala­kul ki bennünk és bizalmat kelt, de sokkal szebben és"pontosabban tudnók ezt a képel ma­gunk elé rajzolni, ha tudnók azt, hogg meddig tart ez a háború és milyen béke lesz. Egy ilye it. kis nemzet — bár középhatalommá alakultunk át az utóbbi hónapokban —, mégis kicsiny d nagy államok melleit és kell, hogy az ilyen ki­csiny államok összetartsanak. Ezen a téren je­lentékeny lépes történt; a Jugoszláviával kö­tött barátsági szerződés, amelyet a magyar par­lament talán még ebben a hónapban fog ratifi­kálni. Ez a szerződés gazdaságilag is előny ö­ket jelent á magyar nemzetnek a jövő Európá­jában. Reméljük, liogy a kettőnk közötti barát­ság mélyülni fog, mindkettőnk és Délkelet­európa érdekében. — Mi így gondolkozunk Romániával szent­len is. Nem azt a nemzetiségi politikát akarjuk folytatni, amelyet a világháborúelölli kormá­nyok folytattak. Lojálisak leszünk• Ncvi akar­juk elvenni sem a hitüket, sem a nyelvüket. De érzésüknek magyarnak kell lennie. Hiszen le* hetno békésebb a viszony Magyarország és Ro­. mánia közölt. A magyar kormány nem mulas«* tott el ezen a téren semmit Most eljutottunk abba az állapotba, hogy ha nekik jó, nekünk is jó lesz; lássuk, mi fogkövetkezuj. A türelem* nek van határa. Meg fogunk élni, bármilyen ne* héz is a keleti részekkel a közlekedés, anélkül* hogy ők azt a péagc t, amely szükséges a józan gazdasági közlekedéshez, megadják. Ha megad jak, meglátják előnyeit. — Felszólalásomat azzal fejezem be, hogy arra kérlek benneteket, legyetek mélyen meg* győződve arról, hogy beszélni kell a tervekről s a lehetőségekről a kormánynak és a kormány; tényezőinek. Túlsókat beszélni azonban nem szabad. Hiszen ebben az országban aunyit be­széltek már- s azért van az a nagy bizalmatlan* ság.minden kormányzattal szemben, mert azok­nak a beszédeknek esak igen csekély részét va­lósították meg meg. Mi valósítottunk és fo< gunk is többet megvalósítani. De viszont ne kí ­vánja senki, hogy hsak maszlaggal tartsuk d közvéleményt és olyasmiket rajzolunk eléje, amit semmiféle módon nem lehet meg valósí­tani, különösen egy körülöttünk dúló háború • Szerdán indul a művészi magyar film tóparti imm* TELT ITÁZAK IGAZOLJAK, HOGY ffindenhi más! szere! a legaktuálisabb, legforróbb magyar film! URAY, SZILÁGYI SZABÓ ESZTEK, líLRY SÁNDOR. Ma fél 5, fel 7, fél 9 Széchenyi Mozi

Next

/
Oldalképek
Tartalom