Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)
1940-12-29 / 289. szám
Magyar irok jelentkezése a szegedi sajtóban XVta: CSERZY BELA Kifenoraa esztendős a szegedi sajtó A kilene® evluad alatt, amióta Szegeden rendszereset) jelennek meg újságok, sok országoahirüve vált ivó dolgozott ezekbe a lapokba. Voltak olyanok, akiket éppen a szegedi sajtón keresztül kapott szárnyára a hírnév, a dicsőség. Ha végiglapoz zuk a megsárgult régi szegedi újságokat s "tisztán áll előttünk; milyen komoly, sorsalakito szerepel játszott a szegedi sajtó egy-egy későbbi nagy iró életének, karrierjének kialakításúban. A szegedi sajtó fejlődós vonala magasabbra ivelőbb mint más vidéki városé; ennek természetes oka, hogy nagyobb szellemi erők formálták, alakították fejlődését. Az újságírás ill nem veszett bele a tipikusan -vidéki* sablonba, nem hinárosodott el a lokális jelentéktelenségektől. A színvonal sem kerül a pesti újságírás uivója mögé. Hogy ez az örvendetes sajtótörténeti tény regisztrálható, annak kizárólagos oka, hogy kiváló kvalitású, mélyen kulturált, széleslálkörii és Írói vénával megáldott sajtóniunkások művelték • szegedi újságírás ugarát. Nemcsak a publicisták » a szépirók voltak konstruktív szellemi értékek, de a lapszerkesztők s a riporterek is; hiszen könnyen elhihető, hogy Mik sarát b Kálmán, T'ósa Lajos Gárdonyi Géza. Tömör, kény István Móra Ferenc és Juhász Gyula akkor sem irtak színtelenül és szellemtelenül, ba éppen valami »rovatbeli« riportanyagol dolgosak fel lapjuk számára. A szegedi sajtó aranykora Mikszáth Kálmán Szegedre, érkezésével kezdődik. Mikszáth Kálmánnak Szegedre szerződését 1878. augusztus 1-én jelentette bc hir rovatában a Szegedi Napló. Első írása pedig az augusztus 3-iki lapszámban jelent meg ->Az első napo cimen. Szines karcolat volt ez. amelyen keresztül bemutatkozott a szegedi közönségnek. Utódja Pösa Lajos, aki nemcsak a lapnál foglalta el bolyét, de a szegedi újságírók körében is elörökölte a Mikszáthoak kijárt tiszteiéét. Pósa, amikor Szegedre került, már neves költő volt. Szegeden a Napló 1880. december "M-iki, karácsonyi számában jelent meg első írása. »A tél® cimü költeménye. Négy esztendő multán 'Tömörkény István j5lanfkezik első Írásaival a szegedi sajtóban. íSicm szépirodalmi termék az első nyomdafestéket látott munkája, hanem riport. 1884 november 16-án --Sugárúti séták- cim alatt jelenik meg Tömörkény első irása a Szegedi Híradóban nS—r l—n« szignóval. Mint Steingassner István fcrzdte írói szárnypróbálgatásait, de csakhamar családi nevét a Tömörkény irói névvel váltotta fel. A szines riport alapjait Tömörkény veti meg aztán a szegedi sajtóban. Ismét négy év múlva nagy értékkel gazdagodik a szegedi zsurnalisztika. Ekkor kerül Szegedre újságírónak Gárdonyii Géza. Nevét már ••merte a szegedi közönség. Nem volt ttgyan még országos neve. viszont a szegedi újságolvasó körönség már megszerette írásait, mert mielőtt Izegedre került volna, megelőzőleg egy éven át Wentéh meg tárcári a Híradóban. Első írása 1887 FIGYEL KM! A FIGYELEM! VÁROSI SZÍNHÁZ SZILVESZTERI HÜSORA? December 81-én. kedden este pontosan lét 8 órai kezdettel. KIVÉTELESEN B-bérlet 11. Az idény legnagyobb operettslágere! Sárgarigó leszeh December 21-én. kedden este fél 11 órai ke/. d«ttn|t MINDENKI KACAGVA MEGY AZ ÚJÉVBE! ITT ELŐSZÖR! BEMUTATÓ! ÚJDONSÁG! Vaszary Gitbor— Fényes Szabolcs zenés vígjátéka KACAGÁS! KACAGÁS! KACAGÁS! január 38-án látott napvilágol a Híradó ha-ab-' jain Gárdonyi u-jsagirónak is: Gárdonyi, az ió maradt. Nem tudta -áthaugsmclnk stílusát ri'pont írásra. A legsnürkébb napiesemcny-böl is .novellát faragott. Ezzel uj iskolát teremtett a szegedi újságírásban. A szegedi sajtó stílusának színessége Gárdonyinak köszönhető! (Legértékesebb tanítványa és követője Bckefi Antal voit, aki még a meteorologiai jelentés elé is szines kopfot« irt . . .) Sok értékes szellemi kapacitású újságíró Tejteszt i tovább Gárdonyi után a szegedi újságírást, úgyhogy, amikor Móra Ferenc kopogtat a Szegedi Napló redakciójának ajtaján. 1902-ben, már nemcsak pozíciót, de elismerést és tekintélyt is j«lent Szegeden a szerkesztői állás. Móra Ferenc mielőtt a Napló szerkesztőségében a -Mikszáth íróasztalánál; helyet foglalt volna, több vedével vizsgázott ... Az első irása 1902 május 4-én jelent meg; ez a (Vigasztaló* cimü verse volt. Alig telik el egy év, 1903 junius 23-án uj költőre figyel fel Szeged újságolvasó közönsége. Juhász Gyula első verse rendkívüli Hatást váltott ki a városban. A Szeged és Vidékében jelent meg -Rostand* cimü költeménye, mellyel ritka sikert ért e a költő: egész csomó levél érkezett másnap a lap szerkesztőségébe s aziránt érdeklődtek a levélírók, hogy ki az a Juhász Gyula, idős-e, fiatal-e s hová való? Nemcsak az itt említettel; jelentik a szegedi ujságirás aranykorának értékeit; voltak sokan még. akikre mint remekes mesterekre büszkén kel? visszaemlékeznie az utókornak. F/úttal azonban csak azokról szóltunk, akik a szegedi v.iságtrás rögös nyarán indultak el és bejutottak a magyar irodalom kincses birodalmába. 16 és olcsó is * Darmo! haahajté. Bevaftja, amit Ígér. Nme* vele kényelm«tl«!u*<i. bajtödat, taafÓMa, k»a«rüi>£i anyagok nyelét* Kitűnő itú hathajtő a It Mait* idnciXtriu mtra Mf >4 Kettős halállal végződött a csengelei mulatozás fiz egyik vádlottat 19 hónapi börtönre rtéite, a Másikat felmentette a törvényszék (A D>aggarorstdff nmnkalársától) Tiató József és Turi István ésengeleí gazdalegények hosszabb idő óta haragos viszonyban voltak Hell Dezső 25 éves ugyancsak esengelei gazdálkodóval. Hell Dezső májas 23-én barátaival együtt, Csengelén a Dékány-féle vendéglőben mulatott, később megjelentek a vendéglőben a Túri-fivérek is. Délután S óra körül a haragosok között szóváltás támadt és ifjú Turi Ferenc a vendéglő udvarán megtámadta Hell Dezsőt. Ab el akart menekülni Turi Ferene elöl, Turi azonban utolérte és egy pumpával többször megütötte. Kkkor Hell Dezsőnek segítségére sietett barátja. Törköly Mátyás, aki egy botot kapott fel és azzal támadt Turi Jóasefre. Hell pedig kirántotta zsebkését és Turi Istvánt támadta meg. Az események ezutáu gyors egymásutánban követték egymást. Törköly az egyik ke-:ében bottal, a másik kezében szódásüveggel kezdte ütlegelni ellenfelét. Hell Dezső pedig furkósbotot ragadott- és azzal ütötte Turi Istvánt. At ütések és szúrásóK következtében Turi István és Turi József koponyaalapi törést. illetve hasbái'tyagyulladást szenvedett. A véres verekedés után két napra a szegcdi közkórházban mindketten meghaltak. Hell Dezső és Törköly Mátyás ellen a» ügyészség halált okozó súlyon testisértés miatt adott ki vádiratot. A szabadlábon védekező vádlottak az ügyijén szombaton megtartott tárgyalásoo önvédelemre hivatkoztak. Aat adták elő. hogy a verekedést Turiék kezdtek. A tőrvénys/ék az ügyben számos tanul hallgatott ki. majd dr. Komlbssy AIh-eH» ügyész, illcG* dr, Csikós-Nagy József védő felszólalásai után Törköly Mátyást kétrendbeli halált okosé súlyos testisértés miatt 18 hónapi börtönbüntetésre Hétté, mig Hell Dezsőt önvédelem pímőn felmentette az ellene emelt vád alól-. Az ügy iratai rövidesen a tábla elé kerülnek Fagyas ellen yois eredményt hoz Rivál balzsamos faqvkenöcs 1 tégely —,K0 fillér. 1.10. 1.50, VÉNUSZ DROGÉRIA, Mikszáth Kálmán-utca á. U&lwá+ity vza h+a : bakai} fasefMég sohasem jutott eszembe, hogy szerelném kicserélni a szivem. Nagyjából meg. voltam elégedve vele eddig• Szerény hitem szerint derék szív coll, hűségesen teljesítette a kötelességét, hajtotta a vért ereimbe fel s le, ellátta agyamat, érzett, örült, szenvedett, sírt, szeretett és tudott felejteni. Megbocsájtam is tudott. Ma reggel aztán, ahogy elindultam megszokott utamra, ahogy átrobogott retem a kocsi a Margithidon es átnéztem a királyleány télen is oly szép Szigetére, egyszerre bolondulni kezdett. Elsápadtam. Hihetetlen erővel s megszámolhatnilan gyorsaság-gal hézdclt ütni. — Szívdobogásom van- Persze, sok cigaretta. Sok; munka. Sok izgalom. Tehát: pár napig nem dohányzom, a karácsony alatt pihenek, mindenfajta izgalmat ki fogok kapcsolni az élelemből. Vitt. a koYsi tovább. Kissé tétova tekintettel néztem a. ködbebondt Pest forgatagát s önkénytelcn mozdulattal tettem a kezem a szivemre. S olt-mrtrudl a kezem. Melegítette és ugyancsak önkénytelenül —• simogatta. Tehát, valami baj van. Még sohasem .fájt" a szívem. Különféle dolgokon gondolkodtam: Angina peetorist Lehet •.. HmMilyen furcsa. Soha — de soha nem foglalkoztam igy a szivemmel. Éreztem, vagy képzeltem már fájni, ha válni kellett valakitől ... Anyám temetésén, amikor tompa volt a koporsóra lehulló rögök túlvilági zenéje, akkor... Akkor inkább sikoltott, mint fájt, sikoltott meredt döbbenetében', hát leket, hogy az a Szív, amelyről leszakadt, temetkezik, elindult porlaui a-z Örök Anyához, a földbet Szédülten álltam, dc nem volt időm foglalkozni vele, búcsúztam a legdrágább Szenttől, halálba váltódott anyámtól, kinek, is adjon Isten békés nyugodalmat; s ne fázzanak múló porai a fergeteges tél hidegében ... Ez m szévemre-essmclés a'.ónban valami más.. • Csalhat altomul érzem, új ssiv kellene. S ott, a kocsiban, kissé cinikusan fütyiiréezni kezdtem a kopott, régi sláger,ti ..Szeretnék egy új szivei. Mit nem adnék senkinek..." Dc igenis, adnék. Épp ágy odaadnám elelem, halkuló csókjaim• kezdődd böfesessé gént, kissé megfakultde erősebb kérgű hitem őrzőjének, ahogy eddig is adtam azt, aki bordáim mögött oly nagyon, szinte oly fizikatan Megfájdult... Mi lesz veled szivem, elfáradtál? Megszűnik dobogósod s lehet, hogy ttsgr benhagyod az életet. Nem sajnálod u világot? Gyengén felet. Azl. mondja, - nem. S az én szivem mindig őszinte volt... Nem érdemes sajnálni. Nem a szivein. A világot..