Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-12 / 257. szám

285 Turcczy evangélikus püspök beszéde a szegedi protestánsok emlékürnenén (A Délmagyarország munkatársától) Nagyszámú cs előkelő közönség jelculétóbcu rendezi te meg vasárnap délután a Tisza-szálló nagytermében az Országos Betblen Gábor-Szövetség szegedi fiókja reformációi ünnepségét Az ünnepség Bakó László református lelkész beszédével kezdődött. A lelkipásztor beszédében rámutatott a reformáció erkölcsi és történelmi jelentőségére, innjd az Tgéuek a reformáció történetében való szerepére hívta fel a figyelmet Hangsúlyozta, bogy a visszatért erdélyi magyarságot is rendületlen bítc és az Igében való bizakodás hozta vissza az anyaországhoz. A lelkipásztor beszéde után vitéz Magyar Imre evangélikus kántor egyházi énekeket énekeit. A nagysikerű énekszámok után Reményikyerseket adott elő Szabó Dávid református segédlelkész, majd Turáczy Zoltán tiszakerületi •evangélikus püspök előadására került a sor. JA püspök ,,Reformáció és a nemzet" című előadásában a reformációnak magyarországi hatását mérlegelte. A reformáció a. magyar történelemmel teljesen összeforrt. Magyarország történelmét a reformáció nélkül és a reforináíiót magyar, .történelem nélkül el sem lehet képzelni. A magyarságban évtizedeken keresztül egyik elemi mozgató erő a reformáció volt,. 'A reformációból táplálkozott az irodalom és a történelem. A főpásztor előadása után hegedű- és gor"íonka-számok következtek, majd vitéz SziiiTörök Tmre polgári iskolai tanárképzőfőiskolai tanár beszédére került a sor. A bensőséges ke rőtben lefolyt reformációi ünnepség az „Erős várunk nékünk az Isten" egyházi ének clének'.ésévei ért véget A Kurta fogeröre cinciié a csaló varrógepügunöh Kcícvi fcgultazbünfcfcscf (A Délmagyarország munkatársától) Kúriai ítéletet hirdetett hétfőn a szegedi törvényszéken Molnár István dr. törvényszéki bíró. Klein Gyula 57 éves rovottmúltú varrógépügynök két esztendővel ezelőtt varrógépet kínált eladásra Bodó Puliiénak. Klein Gyula • később még többször felkereste az egyedülélő asszonyt. Látogatásai alkalmával elmondotta, högy valamikor gimnáziumi tauúc volt, a megváltozott viszonyok miatt azonban most ügynökösködéssel kénytelen foglalkozni. Elmondotta nzt is, hogy férjét is ismerte, Bódéval, aki a háborúban esett cl, együtt szolgált a katonaságnál. Klein rövid ismeretség után teljesen Bodóné bizalmába férkőzött és az asszonytól különböző ürügyekkel pénzt csalt ki. Bodóné részletekben 200 pengői adott a bünteteti előéletű varrőgépügynökuek, aki, miután a pénzeket az asszonytól megkapta, többet nem mutatkozott. Bodóné feljelentésére csalás miatt indult meg Klein ellen az eljárás. A vádlott a törvényszék előtt különböző mesékkel állott elő. Védelmére előadta, bogy valóban gimnáziumi tanár volt, mert iniut okleveles izraelita hitoktató a leánygimnáziumban a zsidó hittanból órákat tartott a növendékeknek. A törvényszék hosszas bizonyító eljárás után igazolt oá k látta a vádat és egyévi börtönbüntetésre ítélte a varrógépügynököt. Az ügy fellebbezés folytán a tábla elé került, itt megváltoztatták a törvényszék ítéletét cs kétévi fegyházzal sújtották Klcint. Semmisségi panaszok folytán az ügyben a Kúria mondotta ki a végső szót. A Kúria ítéletében elutasította a semmisségi panaszokat cs jogerőre emelte a tábla által kiszabott kétéves fegyházbüntetést. Az ítélet kihirdetése utáu a volt hitoktatót nyomban letartóztatták. Teleki miniszterelnök nagy beszéde az ország kulturális, politikai és katonai fejlődéséről » a MEP szegedi szervezetének vasárnapi estjén (A Délmagyarország munkatársától) .Vasárnap délután 6 órakor a Léi-motorral Szegedre érkezett Teleki Pál gróf miniszterelnök, Varga József ipari és kereskedelemügyi, valamint Ilóman Bálint kultuszminiszter társaságában. A miniszterek kíséretében v.oltak Szily Kálmán államtitkár, Incze Péter miniszteri tanácsos, llacfflcr István miniszteri osztálytanácsos a miniszterelnökség sajtóosztályának képviseletében. A minisztereket a nagyállomáson Tukats Sándor dr. főispán és Pálfy József dr. polgármester a város vezetőségének élén fogadiák. Az előkelő, vendégek este 8 órakor a Tiszaszállóban részt vettek azon a vacsorán, amelyet a Magyar Élet Párt helyi szervezete rendezett tiszteletükre. Vacsora közben elsőnek Tukats Sándor dr. főispán meleg szavakkal köszöutötte Teleki Pál gróf miniszterelnököt, utÚDa pedig Széchenyi István dr., mozgósítási kormánybiztos, a MÉP helyi szervezetének elnöke Hóman Bálint és Varga József minisztereket, Szily Kálmán és Bonczos Miklós államtitkárokat, továbbá Bárczay Jánost, helyettes pártvezért üdvözölte. Pálfy József dr. polgármester a város nevében mondott üdvözlő szavakat, majd Teleki Pál miniszterelnök állott fel szólásra. — Ma minden ajkon ugyanaz van s minden agyban ugyanaz lüktet itt Szegeden — kezdte beszédét a miniszterelnök —, ezért jobb beszélni róla: az egyetemről és a jogi fakultásról. Szeretném ezt a kérdést két szempontból megvilágítani. — Egy egyetem nem azáltal teljes, ba megvan minden fakultása. Mert ha minden fakultása gyenge és nem egészen tökéletes, az egyetem cz csak laikus szempontból teljes, de nem a tudomány szempontjából. Számtalan egyetem van a világon, amely kiválóbb, mint sok tnás, pedig egy bizonyos tudománykört szolgált vagy szolgái különösképen: természettudományokat, vagy humaniorákat, orvostudományt vagy más valamilyent. A philadclfíai John Ilopkins-egyetcin többi karát például ugy, tekintik Amerikában, mint akármelyik más kisebb egyetemét, de orvosi kara a legjobb az Egyesült Államokban, anyira, hogy ba a John Ilopkins-egyetomről beszélnek, akkor orvosi egyetemre gondolnak. Németországban a göltin gai egyetem például mindig a humaniórák egyeteme volt s vannak még más egyetemek, amelyek az orvostudomány, vagy a természettudományok egyetemei. Ez a munkamegosztás minden országban. ahol sok az egyelem s ez a munkamegosztás sokszor természetszerűen alakul ki, gyakran egyes kiváló tudósok nevéhez és munkájához fűződik, azok tanítványaihoz, iskolájához s ennek következtében az ezt a tudományágat vagy kört fejleszteni kivánó ifjúságnak odascrcglése által is. A szegedi egyetem egynéhány kiváló professzorának működése folytán, kik itt a természettudományokat képviselik és elsősorban a rektor ur. munkássága következtében is a természettudományok egyetemévé válik s ez értékemelkedés azoknak szemében, akikben a tudomány cs a profeszszora megváltozhatatlan karakterré vált. — De van egy másik szempont, az államszolgálat szempontja. Ebből a szempontból hogy nézhetjük ma az ország fejlődését? Azt hiszem, itt Szegeden tudjuk legjobban, hogyan állottunk itt 21 évvel ezelőtt. Hová jutottunk az azóta elmúlt néhány történelmi perc alatt. — mert hiszen 21 esztendő a legjobb esetben is csak néhány történelmi perc a nemzet ciciében. — Azóta fejlődtünk bensőleg, de cz a fejlődés nem történt egyszerre és párhuzamos vénáinkon Először Kulturális vonalon fejlődtünk, mert ezen a téren mozogtunk legszabadabban, 'tanúbizonysága ennek a sok egyetemi épület, amelyeket néhai Klebclsbcrg Kunó gróf itt, Debrecenben és máshol emelt, a tanyai iskolák, amelyeket építtetett s amelyek c.pitcsét azóta is folytatták a kultuszminiszterek. Fejlődtünk ezen a vonalon, mert más téren meg volt Kötve a kezünk. Politika?, katonai és terü-eti fejlődés Ezután fejlődtünk politikai vonalon allól kezdve. hogy Mussolini a világháborúban a másik oldalon álló nagyhatalmak közül elsőnek fordult Magyarország felé. felismerve népünk értékét s igv megtaláltuk kifelé az első kapcsolatot. Azóta lassan, fokozatosan ezen a politikai vonalon ériünk cl eredményeket, szereztünk barátokat, elismerést, meghallgatást. Nekem 20 éven keresztül mesterségem volt a megnemhnllgatás kapuit döngetni s tudom, hogy 15 év elölt még a kapu elé nem Jehctett állni. Az utolsó 3 esztendőben pedig katonai vonalon feilödtünk és iclenlckcnv őszesekkel, a miinök beszéde liárdos programm 600 milliójának sokszorozásával szolgáUuk ezt a kötelességünket. S hogy volt ennek foganatja, azt láttuk, mert bizonv ez is hoazátartozott azokhoz az erőkhöz, amelyek nieghosták az eredményeket. — Fejlődésünk tehát igy haladt, nem egyszer?* és nem párhuzamos vonalakon, nem megosztva * munkát és költségéket évről-évre a kulturális, * politikai, a katonai és a szociális vonal között, hanem ugy, hogy sorrendben egyszer az egyiket, máskor a másikat vettük elő, aszerint, amin; lehetséges volt. Pontosan ugyanugy fejlődtünk területileg; is Megjött a Felvidék, utána Kárpátalja, majdnem azt mondhatnám, a dolgok természetes rendjén. S nekünk bele kellett feküdnünk a visszatért országrészek talpraállitásának munkájába. Mi vállaljuk s reméljük, a nemzet is vállalja a viszszaszerzésnek ezt a tempóját, dc mondhatom nem* könnyű feladat, mert a berendezés szempontjából ma még egyik sincs korántsem befejezve. — Ha tehát ebből a szempontból nézzük azt, hogy hová fektetjük be erőnknek a derekát, dandárját. akkor mindenki megérti, hogy mindé?? ilyen visszaszerzés erőmegfeszitéssel jár, amit egész ország kell, hogy viseljen, amig azután kiegyenlítődnek a súlypontok, megerősödik és ismét minden irányban egyformán lehet elosztani az erőket. Ez az, ami történik ma is. Visszajött Erdély, cs ma a súlypontot oda, Erdélyre koltóK fektetnünk. Két év előtt mint végvárosra, mint a legfontosabb városra, Kassára kellett clsöso:baw | gondolnunk, mert ez a város mindig kulturközJ pont volt. _ Most ugyanez a helyzet Erdélyben. A viszsznjött országrésszel két nagy városunk, de kü* lüuöscn az egyik vált bizonyos mértékben végvárrá. Végvár ugyan az egész viszaszerzett ke* lclmagyarországi és északerdélyi rcsz, de különösen végvár Kolozsvár, amely csaknem köhajitásnyirn, mindössze \ km-nyire van a határtól. — Ezen a területen a magyar kultura már veszendőbe kezdett menni, itt a magyarság nemcsak' anyagilag veszteit és sokkal többet is szenvedett, mint például a Felvidéken, dc ezenfelül szellemileg is, mert két évtizeden át nem tudta magasabb szellemi kultúrára nevelni fiait, különösen nem a szellemi kulturánnk bizonyos — mondjuk államigazgatási ágaira. — A magunk mindenképpen1 korlátolt erejének dandárját most tehát ide kelt belevetnünk. Ez az erő anyagi szempontból és! szellemi szempontból is korlátozott. Most mindkét szempontból minden országnak ereje, c világon nem végtelen, hanem véges, igy a mienk is.Tehát anyagiakban és szellemiekben is cröscblienl bele kell feküdnie az. országnak abba, liogy ezt a kiegyenlítődést és vele ennek az országrésznek a fe 1 emelését szolgáljuk. Szellemi korlátok és minőségi termelés _ Dc korlátozottak azok az erők is, amelyefkel a különböző tudományágak terén szellemileg rendelkezünk, ha 8—10 egyetemet próbálnánk benépesíteni, valamennyinek színvonala süllyedne. Mert egy szakban mondjuk négy-öt ember vaar, aki mint egyetemi ember kiváló, van 10, aki megfelelő, de már csak 15 olyan van, akit még felelősséggel lehet odaállítani. Unsz már nincs, amig nem nevelődnek, a következő generációkból. Nyilvánvaló azonban, hogy csak akkor nevelődnek,