Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-12 / 257. szám

OECMffGYff Rft> R S Z A G KEDD, 1940. NOVEMBER 12. ha ennek a tudományágnak megfelelő fejlődési lehetőségei vannak. Ez a két korlát akadályozza tehát anyagilag és szellemileg, hogy megfelelő nívójú egyetemek és különösen fakultások alapíttassanak, mert ha nincs tudományos színvonala az országban lévő összes azonos fakultásoknak, nem álljak a versenyt kifelé. Kis ország vagyunk. Kicsinységünkben — ezt azt hiszem mezőgazdák jól tudják — nem tömegre, hanem minőségre kell törekednünk. Ez a helyzet az egész vonalon. Ha meg akarjuk állni a helyünket, aránylag jobb embereket kell mindenhová állítani, mint a nagy németeknek, mert csak igy tudjuk minőségileg megállni helyünket. Ne próbáljunk tehát mennyiségre törekedni, hanem törekedjünk minőségre cs ez a másik ok. amiért ezen a téren is fokozatosan, n egosztotlau bizonyos egymásutánban kell eljárnunk. Nehéz idők 'A szegediek vissza fognak emlékezni arra, hogy egy régmúlt választás alkalmával — azt hiszem, ainikor először vagy másodszor választottak meg Szegeden — előre megmondottam, hogy lokális érdekeknek rossz képviselője vagyok és ha a sors arra a helyre állított, ahol vagyok, ez kötelességem is. Miniszterképviselö, főleg miniszterelnök egyformán kell, hogy szolgáljon az egész országnak. Ez a kötelessége és kénytelen is, köteles minden rgyéhröt megfeledkezni, hogyha ezt a legfőbb kötelességet ezekben a nehéz időkben teljesíteni akarja. — Mert ezek az idők nehezek. Talán sokkal nehezebbek, mint sokan hiszik, írért a legtöbb ember csak pillanatnyi nehézségeket lát. Én azonban Iátok 10 évre, söt évtizedekre előre és ne. kézségeket is. Én előre aggódom a jövő generáció lelki tartalmáért, előre aggódom a szükséges objektivitásért, a szubjektivitással szemben, s a közérdek szolgálatáért az egyéni érdekekkel szemben. Ebben az országban szükséges volna több bátorság, de nem szükséges bátorság jogcíme alatt a vakmerőknek és gyáváknak vegyes összegyűjtése. Ebben az országban szükség van kitartásra, de nem az egymás lebunkózásának kitartására. hanem arra, amely a hétköznapok kitartása, mindenkinek kitartása, csendes kitartásra, a maga hely-én anélkül, hogy a másikat sokat kritizálná. Erre a kettőre van szükség. Szükség van tehát arra, hogy a nélkülözésekkel és nehézségekkel általánosokkal és helyiekkel — bálran szembenézve kitartással szolgáljuk a magunk jövőjének a kimunkálását azon az igen nehéz tilon, amelyen vagyunk. A hadsereg fejlesztése — Mondottam, hogy először a kulturális vonalat szolgáltuk. Sokan erősen sokáig kritizálták is, ho-gy miért áldozunk mindent a kulturáért? Azután szolgáltuk a politikai vonalat, majd szolgáltuk a katonait és ezt továbbra is folytatnunk kell. (A közönség lelkes éljenzés és tapsa szakítja félbe a miniszterelnök szavait.) — Igen tisztelt Uraim! Ezt mindenütt megtapsolják. de a kritikában is ehhez tartsuk magunkat. Nemcsak azért, mert rclemelö és szép, amikor hadseregünket látjuk. Ilanem ha véletlenül pár darab krnpliv»l, ejry gombóccal vagy ncliány szem kávéval, stb. kevesebb jut, akkor ne azon keseregjünk, hogy miért nincsen, hanem arra gondoljunk, bogy ezt is a hadseregnek adtuk. Ha pedig fánunk, mert három hasáb fával kevesebb van, arra gondoljunk, hogy a Vaggouokban, amelyekkel fát szállítanánk, katonákat szállítunk. Mi lyen könyü volna ezt mondanom: hogy lesz fa, lesz krumpli, lesz kávé stb. Igyekezünk, hogy legyen, do netn azért vagyok itt, hogy ezt nagy dobra verjük. Természetes kötelességünk, hogy erről a lehetőség szerint gondoskodjunk. — Sajnos az anyagiak egyrészét olyan küzdelmekre is kell fordítanunk, amelyekre nem számítottunk, amelyek az elemi károkkal való küzdelmet jelentik, tehát nem intézményes befektetésekre, hanem károknak, veszedelmeknek reparációjára, aminő az árviz volt. Ezekre kell, hogy fordítsuk ma a szociális megsegítésnek azokat az összegeit is, amelyek különben intézményes célokat szolgáltak volna. A magyar politikai életforma Annái az életformának, amelyet ma élüjuk Magyarországon s a szélesebb Európában is élnek, alapja a köz összetartása, a köz szolgálata. Mondjuk ez az, amit szociálisnak, magyarul társadalminak nevezünk, vagy ha ugy tetszik, nevezzük ezt a formát szocialista formának, de nem abban az értelemben, amelyben ezt a szót megszoktuk, szociáldemokratát értve, szocialista alatt. Pedig végeredményben a szocialista szó sem mást jelent, mint a közuek egyetemesen való szolgálatát minden embernek egyformán a társadalmi, a szociális igazság jegyében való szolgálatát. Melyik állam ne volna ma ilyen? Természetesen vannak különbségek is s a mai szocializmus — az európai szocializmus — természeténél fog\a nemzeti. Miért? Azért, mert Európa különböző nemzetekből áll és az egyes nemzetek nemzeti sajátságainak kifejlesztésével lett azzá, amivé lett, anyagi és szellemi művelődésében. A fontos csak az, hogy mind a ketlő tehát a szociális, a társadalmi, a közületnek és minden egyednek egyforma és igazságos szolgálata és a nemzeti, tehát a valóban elmélyült nemzeti érzésnek és a nemzet erejének szolgálata őszinte és valódi legyen, meri különben a szó szemfényvesztés, nem pedig igazság. (Nagy taps és helyeslés.) A »nemzeti«-t mi régen szolgáljuk, amilyen régen csak magyar nemzet van s a szegedi gondolat is ennek jegyében született, a maga jellemvonását: keresztény és nemzeti*, mert ez a kettő nálunk egy. — Ezek ma a célok és ha ugy tetszik, ez program is. Nem uj program, hanem régi, csak formáiban változott némileg, alkalmazkodva a korokhoz és a szükségletekhez, az egyes feladatok egymásutánjában pedig anyagi erőinkhez, de hitünk erejéhez és emberi gyarlóságunkhoz is. Igyekezzünk szegénységünket és gyengeségünket erővé és bizodalommá, kitartássá tenni. Ez az egv az, ami leginkább hiányzik belőlünk. Igyekezzünk tehát hitünket megerősíteni a jövőben és nem megijedni a jelentől, mert ezt nekünk nem szabad. A mai nemzedéknek nincsen joga sem megijedni, sem félni, mert ez kötelességünk a múlttal és a jövővel szemben. (Éljenzés és taps). Azt hiszem, ilt Szegeden különösen helye is van ezt hangoztatni, mert Magyarország egyik történelmi helyen ál. lünk. E történelmi helyen különösen szívleljük meg ezeket s bátran, bizodalommal nézzünk a szegedi eszme jövője elé. A miniszterelnök" beszédét hosszantartó, lelkes taps és éljenzés fogadta. nisttérium vezetésével megbízott iparügyi biídísik' ter az aktuális gazdaság) problémákról emléke* zett meg. Utána felszólalt meg vitéz Bonczo* Miklós dr. államtitkár s ezzel a vacsora vegetért. Igyunk v MAGYAR TEAT Vegyük a legjobbat. Csomagja —-10, —-20 és —-49 fillér. vénusz drogéria Mikszáth Kálmán-utca 5. 09Z Szentes harca a közélelmezuS zavartalanságáért (A Délmagyarország szentesi tudósítóját ól) Á közélclmczcs zavartalanságának biztosítását oszágös érvényű rendeletek szabályozzák. Ezek* nek végrehajtására Szentes az utóbbi napoklua több intézkedést rendelt el, melyek fogauato* sítására részben máris sor. került, másrészt pedig az most van folyamatban. Mindenekelőtt a legutóbbi piac óta a piaöbiztosök fokozott éberséggel ellenőrzik a piaiz árakat. Az árúsok tájékoztatására hivatalos, hatósági árjegyzéket függesztettek ki a piactereken. A jelzőtáblákon két úr. van feltüntetve, mégpedig az árkormánybiztosság által megállapított, úgynevezett lerögzített ár és a helyi hatóságok által megszabott irányár. Eb8 a tőzsdei, külkereskedelmi és a legutóbbi piaci nap helyi árai alapján állapítják meg. A! minőségi szempontok figyelembevételével ugyanis megengedhetőnek tartják, hogy o jobfl árú egy-lcét fillérrel magasabb áron kelhessen cl a lerögzített áron felül, Rossz, esős időjárás esetén is, amikor is a felhozatal érthetően kU sebb, eltűrnek néhány filléres áremelkedést. Egyébként mindazokat, akik a hivatalos árakat túllépik, uzsorabíróság elé állítják. Ide kerülnek azok is, akik árújukat kivonják a forgalomból. A köélelmezés zavartalanságának biztosítói' sát szolgálja az a polgármesteri rendelkezői is, amely kötelezővé teszi, hogy a hentesek, mészárosok, vendéglősök, kifőzések cs csemegekereskedők is úgy üzlethelyiségükben, mint kirakataikban egy erre a célra k&zítctt nyomtatványt kifüggesszenek, amelyből kiderül* hogy mely napokon milyen hűs árúsithafó« Szentesen ugyanis, a hústalan napokra vonatkozó rendelkezéseket a legtöbb helyen néni tartották be eddig. Az utóbbi időben több közélelmezési visszaélés történt Szentesen. Egye* bek között a városból eltiint a zsír. A mizéria* kat egyesek kihasználták. Egyrészt az árakatli, emelték, másrészt az árú minőségét lerontot* 'tál;. Egyik hentesüzlet még olyan sült kolbásnzsírt is forgalomba hozott, amelyben a hatósági vizsgálat döglött egeret talált... Egyébként a zsirfront mizériái egy-két nap óta iavu* lóban vannak. A bejelentés kötelezettsége aló® kivönt sertések lassanként piacra kerülnek a polgármesteri hivatal majd Csak akkor engedélyt kiszállításra, ha a város zsírellátása teljesen normális lesz. A rendőrségre többi bejelentés érkezett, melyek szerint számosait elmulasztottak hízóik bejelentését. A hatóság minden ilyen sertést a közellátás számára le«. foglal. { A famizeria is tűrhetetlen Szentcsen. Értre) 'sülősünk szerint azonban ezen a téren is rövi-j , desen javulás áll be, mert az illetékeseknek, sikerült ezt a kérdést mcgoldaniok. — Az utób<bi napokban mar csak az mentette meg Szentest, hogy a magánosok összeállva Csongrádról szereztek be faszükségletüket. — A szentesi szobák hidegek, pedig még alig vagyunk közeledőben a télhez s különben is volna itt) sok más egyéb is, amitől fáznunk lehetne... SzegcűícK faaéihozoiicHic o „BERLIN BUDAPEST, Rcvay-utca 21 Operaház mellett, 'lel.: 121-905. Gőzfűtés, meleg-hideg folyóvíz, kényelmes fürdőszobás apartmanok Hóman kultuszminiszter beszéde A taps és az éljenzés csillapultával Hóman "Bálint kultuszminiszter emelkedett szólásra. — Kénytelen vagyok az uj szegedi egyetemen a jog- és államtudományi fakultást szüneteltetni — mondotta a miniszter. — Kénytelenek voltunk ezt torvénybeiktatni és végrehajtani azokból az okokból, amiket a miniszterelnök ur olyan szépen vázolt a nemzet szellemi és anyagi erőinek bizonyos irányokban való koncentrálásának szüksége következtében. Én azonban azt szeretném, hogyha azok az előfeltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy cz a. szünetelő kar újra feltámadjon, mihamarabb bekövetkezzenek. Azt szeretném, hogy én mihamarabb meglássam azl, hogy ezt a kart helyre kell állítani, mert olyan szellemi és olyan anyagi fejlődése van ennek az országnak, olyan gyarapodása, aminek következtében szükség lesz ennek a karnak helyreállítására. Ebben az irányban falán ellenzéke, voltam önmagamnak, dc csak látszólag, mert reám is áll mindaz, amit az egyetemes nemzeti és országos érdek szempontjából a miniszterelnök ur itt kifejtett. Három professzor ül itt: a miniszterelnök ur. Varga József kollegám (éljenzés és taps) és én. Szeccd varos nolf

gársága. nyugodt lehet abban, hogyha 3 professzor szükségesnek ítélte a dolgok ilyetén való elintézését, akkor itt egy tárgyilagos igazsággal állunk szemben. Mert olyan professzort, aki az egyetemeknek kárt okozna, vagy pedig csorbítani akarja az egyetemet, nem lehet elképzelni, mert kii lenben nem lennének professzorok. Márpedig a miniszterelnök ur negmondotta, hogy ez egy elíörölhetetlon karakter niindannyiójukban. Mivel professzorok vagyunk, én tulajdonképpen kötelességemet csak akkor teljesíthetem felszólalásommal, ha a jövőbe nézek, ha az ifjúságra gondolok, arra a mng.var ifjúságra, amely a szegedi és más egve. temeken a jövőnek indul. Én az ifjúságot kívánnám buzdítani, lelkesíteni, serkenteni arra a nemzetépítő és nemzetmentő munkára, amelyet itt a mi vezérünk. Teleki Pál felvázolt. Az ifjúság magatartásán. az ifjúság hitén, az ifjúság n-unkáiának és az ifjúság erején múlik a magyar jövő. Én ezért poharamai a szegedi és az egész magyarországi magyar ifjúságra, » jövőre emelem. Hosszantartó éljenzés és lelkes taps fogadba a kultuszminiszter szavait-. E/után Varsa József dr. a kereskedelmi ml-