Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)
1940-11-23 / 267. szám
MiMuft! a Soennechen töltőtoll tintatartályának alsó része átlátszó. Állandóan ellenőrizheti tehát tintr.készletét. TÖLTŐ ÍOLL Kaplínló minden jobb papirszaktizletbcn. a némelseg szempontjából nem tartja jónak. Különösen azt a részét kifogásolta, amely a népcsoport foga linót hozta bc közjogunkba. — Én a kanuány külpolitikáját nagyon szersnescsnck tarlóm és helyeslem mondotta —, hogy mégis az ellenzéki padsorokban ülök, annak a kormány gazdasági politikával szemben való bE zalmatlanságom az oka. Nem helyeselhetem Ugyanis, hogy a gazdasági őrségváltás fogalma alatt szakértelemmel bíró zsidókat felcseréljenek sjeakértcfemnélküli emberekkel. A magyar—német kisebbségi egyezményről, amelyet augusztus 30-án irt alá a kormány, kijelentette, hogy nem helyesli, mert nem konjupktora-németbarát. Nem helyesli magyar szempontból azért, mert megbontja a nemzet közjogi egységét, német szempontból azért, mert a németeknek cz szellemi gettót jelent. Ezután idézetet olvasott fel egy német folyóiratból, amelyben azt követelik, hogy a német községek határában * magyarok ne vásárolhassanak földet. — Én, mint német, ezt a követelést vissza utnsifoui, mert erre még nem volt példa! (Élénk helyeslés a Iláz mindkét oldalán.) Klein Antal végül a Volksbunddal foglalkozott és elmondotta, hogy a németség n»gyrésze nem hajlundó a magyar—nemet egyezmény alapján belépni a 4 olksbundba. Kérte a miniszterelnököt, hogy adjon felvilágositást arravonatkozólag, ovi a jogi helyzete azoknak, akik nem akarnak belépni a Volksbuudba. Ctsoúz Lajos, gróf Serényi Miklós, Mosonyi Kálmán, Mester Miklós, Vájna Gábor beszéde után délután 3 órakor szünet következett. Szünet titán gróf Teleld Púi miniszterelnök emelkedett szólásra. Beszéde elején .válaszolt a miniszterelnök-1 ségi túrCa költségvetési vitája során elhang•ott felszólalásokra. Rámutatott arra. hogy abban az esetben, ba Vijolcnti, hogy egy kérdéssel foglalkozik, rövid idő múlva megjelennek az interpellációk és Ugyanazt sürgetik, amivel már foglalkozik. Egy kalendáriumot állított össze arról, hogy a képviselőházban, vagy újságokban miként sürfették egyes olyan kérdéseknek megoldását, amelyeknek megoldásához má? hozzákezdett, vagy azeal foglulkozik. Rámutatott arra, hogyha a kormány kezdeményez valamit, akkor megragadják ezt a kezdeményezést és jön a vád, hogy miért nem hajtja végre. Ugyanígy van a zsidótörvénnyel is. — Én közmondásokból élek — folytatta —, • melyek az emberi bölcsescgoek legnagyobb tárházai, amelyek generációk bölcseségét tükrözik vissza. Egy ilyen közmondás; Lassan járj, tovább érsz! Ha már az elején jól csináltuk volua meg ezt a javaslatot, most nem kellene minduntalan ezzel foglalkozat. — A zsidólörvéuy végrehajtásával kapcsolatban — moudotta a miniszterelnök — felmerült az a probléma, hogy a végrehajtást megnehezíti a munkaszolgálatot teljesítők osetébeu *r, hogy a fennálló rendszabályok értelmében nem tehet felmondani. X leő-jelí napokban rendelet jelenik meg, amely ezt a kérdést úgy oldja meg, hogy a felmondást tehetővé teszi, ha a bevonult szabadságot kap dplgai elintézésére. Fel kell hívni a figyelmet arra — folytatta a miniszterelnök —, hogy azok, akik a zsidókérdéssel foglalkoznak, vigyázzanak, hogy nc támadjanak köztiszteletben álló embereket, akiknek körülményeiről előzetesen nem győződtek meg alaposan. A miniszterelnök ezutáu megvédte a cserkészet intézményét Palló Imre támadásával szoiobou és tiltakozott az elten, mintha a mozgalom angol beállítottságú lenne. — A közigazgatásban gyökeres Ycform szükséges — mondotta Teleki Pál. — Ennek elő•munkálatait a szakemberek már befejezték, az anyag íróasztalomon fekszik. Az országgyűlés a minisztérium, a közigazgatás, mind sorra kerül. A nemzetiségi kérdésről szólva hangoztatta, hogy ebben a kérdésben álláspontját má? számtalanszor kifejtette, összegezve a dolgokat, a nemzetiségi kérdésben felfogása a következő: — 'A nyelv szabad gyakorlata, a népiség szabad kimélyitése, az anyanyelven való tanítás, az anyanyelven irott sajtó és áz anyanyelven való egyesülési jog megilleti a nemzetiségeket. A miniszterelnök ezután a Bécsben aláírt magyar-német kisebbségi egyezményről szólott. Rámutatott, hogy ez a jegyzőkönyv sok minden olyat tartalmaz, ami a magyar törvényekben és rendelkezésekben pégen lc y.an fektetve— Szeretném hangsúlyozni — folytatta a miniszterelnök —, hogy az egész megállapodást tartalmának helyességében való teljes meggyőződéssel írtuk alá és ez involvál valami egyebet is. Ezcrt vonatkoztatják mindenkire, miu'deii németajkú, vagy német származású magyar állampolgárra, nemzetünk minden németajkú, vagy származású fiára, tartozzék bár valamely kisebbségi jogok' megóvására, vagy a német hagyományok ápolására alakult egyesülethez, szervezethez, akármihez, vagy sem. A Volksbunditak adott bizonyos jogkör ezt a felfogást nem változtatja. Ugy erezzük: ..quod unt justum, alteri acqhnm." — S ha valakinek, aki bent van egy egyesületben, megadjuk a jogokat, akkor nem tehetjük becsülettel, hogy annak, aki nincs bent az egyesületben, ne adjuk meg. Ezután Kleín Antalnak arra a kijelentésére utalva, hogy ez a németség részére valami ghettót jelent, a miniszterelnök kijelentette, hogy mi nem nézünk arra, hogy a német származású emberek ne legyenek nagyobb számban közhivatalokban, mint talán más nemzetiségüeli, egészen egyszerűen abból a természetes j okból, mert a német származásúak műveltségben sokkal előbbre vannak, mint más nemzetiségeink. Ebben a tekintetben nem ismerünk különbséget német és magyar között. Ez soha magyar szokás nem volt, mint ahogyan Erdélyben sem ismertünk soha különbséget vallási vonatkozásban sem. Nem magyar szokás különbséget tenni hazafiak között abban, hogy azok milyen származásúak. Nem nézünk tehát a számarányokra sem, még kevésbbé nézünk arra, amikor a németséghez esek szoros barátság, nagyon solcszor szoros fegyverbarálság cs mindenféle más gazdasági és társadalmi kapcsolatok fűznek. Véleménye szerint a nemzetiségi kérdési nem lehet törvénnyel, vagy rendelettel elintézni. Ehhez nehéz nevelő munka kell és ezt a munkát cl kell végeznünk. A propagandáról szólva megállapította, bogy az egyik propaganda határokon kiviili, a másik határokon bcliili. — Nem szeretek terveket előre beharangozni, — mondotta. — Szükség van propagandára, árra, hogy a nemzet fiai önmagukra ébredjenek. Szükség van azért, niert elengedhetetlen. hogy a nemzetet ne csak ifjúságában neveljük fttöatáf, •usmsetí mivoltának hitét se a mní? történetéből merített hittel és bizalommal ennek a hitnek és bizalomnak alapjain felépítsük a nemzet jövőjébe vetett hitet és bizalmatKülönösen fontos ez, ha elhangzanak olyan szavak — sőt azokat az újságokban is leltözlik —, hogy ez a nép évszázadukig nem látott jó példát Magyarországon. Én egy ilyen kijelentést ncin tekinthetek műveltség hiányának, hct, olyan helyről hangzik cl, ahonnan elhangzott. Én ezt orvos-pszichológiai jelenségnek tekintem• Nem szabad eltávolodni Rákóczi, Ézundy és Zrínyi tiszteletéiül. Ezek igenis példák voltak. És példa Széchenyi ós Tisza is. Nem akarom lile n még felsorolni a magyar történelemnek a példáit. Ott, ahol ilyen kijelentés elhangzik, szükség van arra, hogy a nemzetnek megtévelyedett részét értelemre tanítsuk és visszavezessük sajátmagához. Gondom lesz rá, hogy egy ilyen kijelentés ne 'csináljon százul. Aa ilyen meggondolatlanságok, értelmetlenségek és félrevezetések miatt van szükség többek közölt a nemzet komoly felvilágosítására. Ezt a felvilágosítást továbbfolytatom cs azt tarlom, hogy az egyik legelső kötelességem. Ssinnyei-Mersc Jenő alelnök gróf Teleki Páf nagy tetszéssel fogadott beszéde után az ülést néhány perero felfügesztcttc. Szünet után a Ház általánosságban és rész* léteiben is elfogadta a miniszterelnökség és ai kisebb tárcák költségvetését. Ezután a mentelmi bizottság jelentésére cf Ház Maróthy Károlyt, Budinszky Lászlót és Rajniss Ferencet a Húz ünnepélyes megkövetésére ítélte, Gruber Lajost pedig a Házból és annak üléseiről 8 napra kizárta. Az elnök napirendi indítványára a Ház ugy határozott, hogy a legközelebbi ülést november 25-én, hétfőn délelőtt tO órakor tartják és napirendjére tűzik ki a pénzügyi tárca költségvetését.. Ezután gróf Teleki Pál miniszterelnök válaszolt Csia Sándornak szerdán a titkos szervezetekről elhangzott interpellációjára. — Csia Sándor azt állította — mondotta a minisig terclnök —, hogy a miniszterelnökség ItttMIOü pengős költségv etéssel titkos szervezetet (art fenn bizonyos belpolitikai és pártpolitikai célokra. A szó® ban levő szervezetet a vezérkar főnökével és a honvédelmi miniszterrel egyetértésben nemzetvédelmi szempontokból hozták létre. Felkéri az interpellóii? képviselőt, hogy a fotókópiát adja át a Ház cln,V kének. A szervezet működése nem érte cl azl © mertéket, amelyet terveztek, mert nem volt rái szükség. Ez a válasza a képviselőnek. V Arra a másik kérdésre, hogv hnilandó-e ezt » titkos szervezetet feloszlatni, azt válaszolja, hogy ha a vezérkari fő«ök továbbra is szükségesnek! tartja, nem. j Szeretnem azonban tudni _ folytatta a mi4 niszterelnök —, hogy minő titkos szervezet, vágyj titkos ember volt az. aki hivatalos kötelességének megszegésével egy ilyen iratot fotografálás végclff ellopott"' és átadta azt a képviselőnek. Aki ilyet! tesz, megszegi hivatalos esküjét és aszerint i®, bűnhődik, ha megfogják. Figyelmezteti az, inter-J pclláléi képviselőt két dologra. Az cgvik az. hogy ténykedését revideálja, mert beleütközik a magyar állam biztonsága és a nemzet érdekeit vcszéIve/tető bűncselekmények elten hozott törvénybe) A másik pedig az. hogy tud titkos szerv e/etekrötj fekete frontról, eszmcvédö csoportról, stb. és ezek/ rőt a titkos szervezetekről akkor intézkedik, amikor szükségesnek látja. (Nagv taps a kormány® párt oldalán.) Az ülés 6 órakor véget ért. FERENCJÓZSEF keserűvíz Baden Powell halála London, november 22, Lord Baden Povvctt, é cserkészmozgalom megalapítója, a világ töescrrf kcsze, Afrikában meghalt Az örökifjú mo/.galoi® alapítóját SS éves korúban érte utó) a halak Ha® lüláf a világ minden részén svászoliák a csfCr»6j[ dc ébren tartsuk benne a nemzet mivoltának \ szck>