Délmagyarország, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-24 / 217. szám

Tárgyalások indulnak a Somogyi-könyvtár és az egyetemi könyvtár közös elhelyezése ügyében CA Délmagyarország munkatársától) A Fereiifi József-tudományegyetem Kolozsvárra való elköltözése több problémát vetett felszínre. Ezek között szerepel az egyetemi könyvtár ügye isIsmeretes, hogy Hóman Búliut kultuszminiszter intézkedése folytán az egyetem felszerelése és Berendezése — tehát nz egyetemi könyvtár is — hiány nélkül Szegeden marad. Ezzel kapcsolatban merült fel újra az a tery, hogy a Somogyi-könyvtárat, és az egyetemi könyvtárat egy épületben helyezzék el. Régóta húzódó problémája ez már Szegednek. Évekkel ezelőtt a régi Rerrich-féle terv alapján igyekeztek olyan megoldást találni. Fogy Ka majd a tervek" alapján az egyetenlf épületek kibővülnek, akkor ezekben a kibővített épületekben kap helyet a. 140.000 kötetes Somogyi-könyvtár és a. 180.000 kötetes egyetemi könyvtár, természetesen külön vezetés alatt. Ez az elgondolás a két könyvtár szempontjából, 'de a város társadalmának szempontjából is a legegészségesebb, mert így ez a két igen fontos, méreteiben és hatásában egyaránt hatalmas kultúrintézmény egy helyen és egységesen földolgozott anyaggal állhatna a közönség rendelkezésére. Ennek szükségességét fölösleges hangoztatni, a két helyen való működés számtalan árnyoldala már megmutatta az ezzel kapcsolatos visszásságokat. De foDtos ez a rendezés a muzeum szempontjából is. 'A múzeumban Ugyanis nagy helyiség válna szabaddá s ez az egyre bővülő muzeumi anyag miatt rendkívül fontos• Az ásatások egyre több lelettel gazdagítják a szegedi muzeumot s ezeknek elhelyezése egyre több gondot okoz a múzeum vezetőségének Ha a köuyvtárkcrdést rendezni lehetne rövid időn belül, akkor helyet kapna mindaz az anyag, ami jelenleg páncélszekrényei,'be zárva rejtőzik el a közönség elől. Igen sok aranylelet, számtalan olyan műemlék van a muzeum birtokában, amelyet a jelenlegi körülmények között lehetetlen közkinfiesé tenni, ezeket a pinsékben. a földalatti folyosókban kellett egyelőre elhelyezni a bezárt szekrényajtók mögé. A könyvtár-rendezés ügyével párhuzamosan szóbakerült most a néprajzi muzeum felállítása is. Az elgondolás szerint egy parasztházat 'építene a város a néprajzi muzeum céljaira, ebben a. kis parasztházban kapna helyet a muzeum gazdag néprajzi gyűjteménye. Ez ismét nagy helyek fölszabadulását jelentené s ezzel egyszerre megszűnne a mnzeummal kapcsolatos gond, mert a szabaddá tett termekben biztosítani lehetne a további értékgyarapodások helyét is. Ebben az ügyben a könyvtárkérdcssel párhuzamosan indultak meg a tárgyalások s amint a körülmények engedik, a város azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket a könyvtárak egyesítése és a muzeum felszabadítása érdekében. „A hála Szeged iránt" Zolnai professzor cikke „Erdély egyeteméiről (A Délmagyarország munkatársától) A Magyar Nemzet vasárnapi számában Zolnai Béla, a Ferenc József-tudományegyetem kiváló s termékeny munkásságú tanára feltűnést keltő cikket irt az egyelem múltjáról és hivatásáról s annak a husz évnek munkásságáról, amit a kolozsvári egyetem Szegeden töltöli el. Ebben a cikkben végre halljuk szavait annak a hálának is, amivel a búcsúzó egyetemnek Szegedre kell gondolnia s aminek megnyilatkozását fájdalmasan nélkülözi a város polgársága. Az egyetem boldog örömmel készülődik »haza«, de itt maradnak azok a gondok és terhek, melyeket c városnak vállalnia kellett, hogy szállást tudjon adni az otthonából kiüzölt egyetemnek. Ha a város legalább a búcsúzás fájdalmát kapná elégtételül és kézszoritásul — ehelyett azonban csak türelmetlenül lázas készülődés mutatja, hogy egyesek mit éreznek a várossal szemben, mely évtizedes terheket vett magára csak azért, hogy őrhelyet és munkaterületet biztosítson a magyar kuliura harcosainak. Szent-Györgyi 'Albert nemes és férfias kiállása után Zolnai Bcla cikkeben megállapítja, hogy a Ferenc József-egyetem virágkorát élte Szegeden s kell, hogy a hála legyen az első érzés, amivel az egyelem viszszaköltözködik Kolozsvárra, A nagyjelentőségű cikket terjedelmében nem ismertethetjük, a következő részletek közlésével azonban azok figyelmét is felhívjuk a cikkre, akik egyébként ahhoz hozzá nem jutottak: — Szegeden — írja tolnai — második virágkorái élte a Ferenc .Tózsef-egycteni. Az elveszett könyvtár helyébe szinte máról-holnapra kétszázezer kötclnvi modern gyűjtemény keletkezelt a muzeális anyagban jelentős Somogyi-könyvtár mellé; modern, tágas klinikák épültek, az egyetem méltó architekturális elhelyezést kapott és a természettudományi intézetek a réginél szűkebb keretek közöli is folytatták a munkát: az erdélyi Belvárosi Mosl Szrptember 24., 25, kedden és szerdán Glexander ragtime bánd A Fox filmgyár pompás zenei filmje IRW1NG BERLIN 'csodaszép muzsikájával. Főszereplők: ALICE FAY. DON AMECIIE Előadások hétköznap 5, 7. és 9 órakor. származású Szent-Györgyi professzor megszerzi kémiai fölfedezéseivel Magyarországnak az első Nobel-dijat, ami egymagában is bizonyítja, hogy ncin a tanszékek száma, az intézmények köblérfogata, hanem a belső szellem, a hit és a tudományra való tehetség adja meg az egyetem értékét. A háború után fellendülő, nemzetközi tudományos cseroélet szinten kedvezett a Szegeden működő erdélyi egyetem nyugati orientációjának. A német birodalomból, Franciaországból, Itáliából, Angliából irók, tudósok, publicisták és politikasok oly számosan keresték föl a szegedi egyetemet, hogy a tanács indíttatva érezte magát a külföldi előadók szániára emlékérmet alapítani; a díszdoktorok száma igen megnövekedett, jelezve, hogy a Ferenc József-egyetem háláját a világ tudományosságának és humanizmusának sok kiválósága — leginkább az angol-amerikai kultura köréből — kiérdemelte. Élénk lett a személyes összeköttetés északi rokonainkkal, a finnekkel*és észtekkel, valamint a lengyelekkel. Szegeden indultak meg a Ferenc József-egyeten-nek ma már egész kis könyvtárt kitevő kiadványai magyar és külföldi nyelveken, AGTA címmel, tiszta és érdeknélküli tudományt terjesztve, minden propaganda kizárásával. Fz volt a felelet arra a politikára, mely az erdélyi magyarság szellemi javainak' lerombolásával . Keletcurópa határait négyszáz kilométerrel nyugatabbra tolla. A szegcdi egyelem a magyar egyetemek között elsőnek vezette bc az idegennyeívü, illetőleg kétnyelvű téziseket. Ezzel egyszeriben megoldást nvert az a probléma, bogy a magyar szellemludománvok munkásai milyen témákkal és milyen nyelven kapcsolódjanak bc a nemzetközi tudományos együttirüködésbe, hogy megőrizzék magyar öncéluságukat és nemzetükhöz szólhassanak toKORZÓBAN Ma utoljára Z" fpább A KORBÁCSOS EMBER Azonkivül: A történelmi Erdély és Disszemle Kolozsvárott DÉCMAGYARORSZÁG KEDD, 1940. SZEPTEMBER 24siiii ,, g' jpsmwbmmwtowm vábbra is. A szegedi filologusok kétnyelvcn adták ki olyan kutatásaikat, amik egyformán érdeklik a nemzetközi és a különlegesen magyar tudo. mányosságokat. Igy lett magyarabb, sőt már regionális jellege a szegedi egyetem publikációinak, amelyek mégis bele tudtak "kapcsolódni az egyetemes respublika érdekkörébe, anint azt a trianoni korszakban német, francia és olasz folyóiratok, rólunk megjelent könyvek mutatják. Ez a regionaüzmus nagy érdeme a Ferenc-Józscf-egyetcm szegcdi működésének. Az első érzés, amellyel a Ferenc Józsebegyctem visszaköltözik Kolozsvárra, a hála kell, hogy legyen Szeged városa és az egyetemépitő Klebelsberg Kunó gróf miniszter eirléke iránt. Nem lehet elfelejteni azokat az áldozatokat, amiket az Alföld népe a régen várt egyetemért hozott és azt a kedvező, támogató légkört, amelyben a refu giurnot kereső alma mater és az évtizedek óta mostohaságban élő alföldi magvarság egybeforrtak. Tme, Zolnai professzor az egyetem hálájáról ir. ezért a régen várt Írásért azonban a hálás város mond köszönetet. Rövid időn belül be kell nyuifam a pefró'eumárusítás iránti kérvényeket CA Délmagyarország munkatársától) A" fakereskedőkhöz b'asonléan a miniszter a közeli hetekben kijelöli azokat a kereskedőket is. akik petróleumot árusíthatnak. Ebben a kereskedői ágban is két kategóriát állapít meg a miniszter vonatkozó rendeletei nagy- cs kiskereskedőt. 'A petróleumnagykereskedőknek ugyanolyan kérvényt kell benyujtaniok az L fokú iparhatósághoz, mint a fanagykercsk'cdőknek. Kérvényük a Kereskedelmi és Iparkamarához kerül, ahonnan véleményezés után' visszajut az iparhatósághoz, amely felterjeszti a kérvényezőket a miniszterhez. Lényegéhen ugyanazok a szempontok érvényesülnek a petróleumkereskedők kijelölésénél is, mint a cukorkereskedés tekintetében úgy, hogy nz a helyzet áll majd elő, hogy aki fiukrot árusíthat, az petróleummal is kereskedhet. A petróleumkiskereskedők — éppúgy, mint a fakisketeskedőket — az iparhatóság véleményezése alapján a polgármester jelöli ki. Meghatározott időpont nincs kijelölve a rendeletben! a kérvénybenyujlást és a jelentkezést azonban azonnal eszközölni, kell, mert a kérvények benyújtási, határidejét és a jelentkezés időpontját rövid idő múlva lezárják. A miniszter, illetve a polgármester által történő kijelölés után az Ásványolajipari Bizottság határozza meg azt az időpontot, amikor a miniszteri rendelet hatályba lép. Ha még nem látta, okvetlen nézze meg, mert ma megy utoljára! SARAJEVÓ TASN ADY MARIA KISS FERENC 5, 7, 9 órakor VÉRTESS LAJOS TÍMÁR JÓZSEF SZÉCHENYI MOZI