Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-06 / 177. szám

Duűapcsfl pollfilöl Köröfo bírálata Románia taktikázásáról Budapest, augusztus 5. A Budapesti Értesitő je­lenti: Budapesti politikai körökben nagy ügyei­met szentelnek a most megindult bolgár—román Tárgyalásoknak. Bolgár hivatalos jelentés szerint Cadere belgrádi román követ felvette az érint­kezést a bolgár illetékes férfiakkal. Magyarország a legteljesebb szimpátiával követi a bolgár köve­telések megvalósulásának folyamatát. Azt az opti­mizmust azonban, amely a bolgár—román tárgya­lásokat a külföldi sajtó részérő] kiséri, budapesti jól informált körökbn nem tudják osztani. — Románia — mutatnak rá ezekben a körök­ben még mindig nem látta be a területi válto­zások elkerülhetetlenségét. Csak a minap tartott Linga román professzor előadást, amelyben az 1919. évi békeszerződések jogossága és fönnma­radásának szükségessége mellett foglalt állást és tiltakozott az ellen, hogy Románia mai területét 'kicsinyek, vagy nagyok alku tárgyává tegyék*. — Semmit sem adunk — fejezte be a professzor beszédét, amelynek Romániában kellő publicitás! adtak. — Ilyen mentalitással — mondják budapesti jól értesült körökben —, nem sok kilátás van arra, bogy akár magyar, akár bolgár követelések a jó­zanság és igazság evei szerint rendeztessenek. Különös feltűnést beltett az a kihivó hang, amelyet a román kormányhatóságok által apro­hált beszédében Linga professzor a nagyhatal­makkal, ebben az esetben pedig Németországgal és Olaszországgal szemben megütött. Azt igyeke­zett elhitetni hallgatóival, hogy Olaszország és Németország Románia érdekeinek rovására foly­tatna alkut a jelenlegi román impérium alá tar­tozó területek felett. Ilyen és hasonlö megnyilvá­nulás, amelynek sok példáját látni a ronián sajtó­ban, eloszlatja a legcsekélyebb illúziót is, ame­lyet a román kormánynak a legutóbbi hetekben fölvett magatartása kelteni igyekezett. Nem tudni micsoda őszinteség az, hogy ily módon akar Ro­mánia a tengelyhatalmak által létesített ui eu­rópai rendezésbe beilleszkedni. Mindazokkal a támadásokkal szemben, amelyek vörös fonálként húzódnak keresztül a bukaresti sajtóban, magyar politikai körök méltóságteljes nyugalommal viseltetnek. — Münchenben — mondják jól tájékozott helyen —, Délkeleteurópa uj rendjének alapelveit vált07-tathatatlanul megállapították és Romániá­nak csak két ut marad: vagy alkalmazkodik ezek­hez, vagy elveti azokat. Sajnálatos volna, ha Ro­mánia az utóbbit választotta volna. Sajtója hang­jából Ítélve azonban nyiltan szembehelyezkedik az európai igazságosságnak a tengelyhatalmak által lerögzített elvével. — A trianoni békeszerződésre — mondják jól tájékozott magyar helyen — mint jogalapra, hi­vatkozni nem lehet, E szerződés jogérvénycssége egyszersmindenkorra megszűnt, hogy helyt adjon az érdekelt államok között lehetőleg barátságos megegyezés alapján létrejövő uj rendnek. A magyar sajtó máris nagy fegyelmezettségről és mérsékletről tett tanúbizonyságot, midőn eset­leges kombinációk alapjául, az 1918. évi belgrádi fegyverszüneti szerződésben megállapított vona­lat emliti. Budapesten ehhez megjegyzik, hogy a volt an­tanthatalmak ignorantiája folytán ez a vonal is kivül hagyja az egy hatalmas tömbben élő szé­kelységet. A román sajtó nyilvánvalóan azt kí­vánja a közvélemény előtt bizonvitani, hogy itt Romániának óriási megalázása készül, mely meg­aláztatással szemben minden eszközt meg kell ra­gadni. s hogy a román állam és nép érdekei ellen való volna, ha az uj európai rendbe való beil­leszkedés céljából meghozná a maga áldozatát — Magvarors7ág — mondják budapesti poli­tikai körökben _ semmi otenn lépést nem óhajt tenni, amely Romániát megalá7ná, vagv ert a lát­szatot kelteni alkalmas *-oln». Magyarország nem óhajt gyógyíthatatlan sebeket ütni, mert határo­zott szándéka, hogv Romániával a jövőben nem­csak az eddig nélkülözött iósromszédi riszonvt hozza létre, hanem annál johh vfszonvha keriiliön. Ennen ezért nem i= veszf át a eagvar saitó azt a hangot, amelv R"karesthen a magvar nén és an­nak mn'tia é« ielpnp rll«>n izgat. Annak vünti/ntó s/igán azonlion 'Rndanpeten trtér t*>l vannak, hner inlontííe területi en •'timíavíV né'k"l Inkeceon « kérdést eo-vcraesmlndenkorra a mepkél-éléc <rd­kében rendezni. ••i Tízezer hívő veit részt a Boítfoeasszony havihucsu-szenlmisén fl zarándokok és mutatványosok tarka nyüzsgése Alsóvároson (A Délmagyarország munkatársától) Szom­baton este és vasárnap délelőtt a környékbeli városokbél és falvakból templomi zászlók alatt a hívők ezrei zarándokoltak Szegedre a benső­séges .boldogasszonynapi búcsúra. Az alsóvá­rosi Mátyás-teret és környékét nagyszámú za­rándokcsöportok lepték el. A legtávolabbi fal­vak népe is eljött erre a bensőséges szép bú­csúünnepségre, amely vasárnap este ünnepi szentmisével kezdődött és hétfőn este ugyan­csak szentmisével ért véget. A holdfényes esti szürkületben és ragyogó napsütéses délelőttön megtartott ünnepi búcsúkörmenetekben ezrekre menő tömeg vett részt. A két nap alatt több mint ötezren áldoztak meg a zarándokok. Tízezer ájtatos hívő szentmiséje A Boldogasszony búcsú vasárnap este 7 órakor az alsóvárosi Mátyás-templomban ün­nepi szentmisével kezdődött, majd utána P­Hegyi Péter mondott szentbeszédet. A szent­misén ötezer hívő gyűlt össze, úgyhogy nem fértek ej a templomban és a templom előtti té­ren hangszórón keresztül közvetítették a szent­misét és Péter atya prédikációját. Az ünnepi szentmise Titán a templom körül, a Mátyás­téren gyertyás körmenetben vettek részt a hí­vők. Elől haladtak a kedves és megkapó képet nyújtó zarándökesoportok, mindet hívő égő j gyertyát tartott a kezében. Utánuk következ­tek a mínistránsok, majd a baldachin alatt ha­ladt nagy papi segédlettel Barmos György C. apát. Festői volt a körmenetben résztvevő Ka­lász-csoportja, akik bezárták a megható és föl­emelő érzést nyújtó vasárnap esti gyertyás körmenetet. Hétfőn reggel '4 órától félóránként ponti­ficáltak szentmisét a templomban 9 órakor ra­gyogó napsütésben ugyancsak ezrek és ezrek részvételével a Mátyás-téren ünnepi körmenet volt. Az ünnepi körmenetben részt vett Tukats Sándor dr. főispán, a várös képviseletében vi­téz Szabó Géza dr. tanácsnok, ott volt a rend­őrség részéről Bárhol a .Tenő dr. rendörfőtáná­csos és sokan másokat az egyház!, katonai és polgári élet vezetői közül. Utána a Mátyás­templomban főpapi szentmise volt, amelyet a betegsége miatt távollevő Baskó Sándor püs­KuRZóBAN Ma utoljára MURATI LILI JÁVOR PAL, KABOS GYULA, GÓZON, GOMBASZÖGI ELLAVAL A csyitya lány Vadnai László vígjátéka Belvárosi IMozi Augusztus 6-An, 7-én és 8-án Kedden, szerdán, csütörtökön KiRcnm nr Anzengruber világhírű regénye filmen Főszereplők: HANS JARAY és HANSI STORK DfcCMAGYARORSZAG KEDD, 1940. AUGUSZTUS 6. pöki helynök helyett Barmos György apát Ce­lebrált. A szentmise után P .Tábory Flórián mondott nagyhatású szentbeszédet. 11 órakor csendes szentmise zárta be a boldogasszony­napi búcsú délelőtti ünnepségét. Déltán 6 éra­kor ismét szentmise, majd szentbeszéd követ­kezett, A szentbeszédet Kiss István püspöki tanácsos tartotta. A kétnapos Haviboldogasz­szony búcsú idei nagyszabású és bensőséges ünnepségei litániával értek véget Búcsúsok, mutatványosok, szenfképárusok A Boldogasszony búcsú tartamára azonban nemcsak zarándokok érkeztek Szegedre, nem­csak ezrek és ezrek járultak a messzeföldön híres Fekete Máriához, hanem a zarándokokkal egyidőben lepték el az alsóvárosi Mátvós-teret és környékét, a Szentháromság-utcát és ezt át­szelő Nagy-körűt alsóvá—3si szakaszát a bazá­rosok, a lacikonyhák és a mutatványosok. A máskor egyhangú Mátyás-tér környéke vasár­nap és hétfőn színes, tarka sátrakkal népese­dett be. A Szentháromság-utca felső szakasza és a Nagy-körűt vidám beszélgetésektől, zene­szótól volt hangos. Bazárosok hangos szóval kínálták olcsó portékáikat, a mutatványosok kecsegtető ajánlatokkal csalogatták a közönsé­get, A céllövőknél néhány „vitéz úrr' gyako­rolta ..tudományát". A cirku'szi bódék előtt rizsporösarcű bohócok adtak elő nébánv mff­lattá tó jelenetet. A körhinták körül gyermek­sereg áhítozott arró1 bogy a zsebükből hiánvző 10 fillérek qélkiil. hogyan lehetne ntégis föl­intni az áhított . táltosra" Azután a laöikony­VinVhnr T-íáámnn szólt a zene n*bánv «z,°bad. •sá^rs Vatona mulatott á fronti-,ámme^-ut­cán szeutFénáruló1- VéregptöV Viosazű színe3 'nra bontakozott ki a búcsúsok tarka töme­géi* ől. P°ggeltői estig hangos vúlt Alsóváros Hét­főn este azután kigyúltak a mécsesek és a Psil­lngnt A bazársorok é« mutatványosok még hangos szóval kellették eladatlan nrofékáikat és művésztiiket. azután lassan elhalt minden, az alsóvárosi utcák és a templom környéke ki­ürült. Messziről hangzott Csak" föl egy zarán­dokcsüport elnyújtott éneke? — Boldogasszony anyánk.. R i#u$i állomás előtt garázst épit a MAVfiUí (A Délmagyarország munkatársától) A vá­rosrendezési bizottság kedden délelőtt Tóth Béla dr. helyettes polgármester elnökletével ülést tart. Az ülésen kerül tárgyalásra a MÁVAUT-nak az a kérelme, amely a rókusi állomás előtti garázsépítési tervvel áll kapcso­latban. A MAVAUT arra kérte a várost, hogy megfelelő területet adjön át neki a rókusi ál­lomás előtti téren, ahol Dagyobb garázst kíván fölépíteni. A városrendezési bizottság most abból a szempontból veszi vizsgálat alá az ügyet, hogy a garázsépítés mennyiben felel meg a városesztétikai követelményeknek s majd azután határoz a város abban a kérdés­ben, hogy megadja-e a kért területet vagy sem. Tempó, ritmus, lendületi 1120-as tempó A legnagyobb vigjátcksiker, 200 előadás! MURATI LILI, MEZEY MARIA, BASTUV, KAROS, VIZVARY MARISKA IMÁTÓL 5, 7, 9 XZ^pf^y ^|OTj

Next

/
Oldalképek
Tartalom