Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-06 / 177. szám

Nyomában van a rendőrség a másfél év előtti gajgonyai gyilkosság tetteseinek R Csillag-btirtfn fegyencei a gyilkosságrál — Hódmezővásárhelyen is elfoglak egy gyanúsítottat (2 DélmagyaroTszág munkatársától) Másfélév előtti rablógyilkossági ügy eredménytelen nyomozásának a szálait vette föl az elmúlt napokban a szegedi rendőrség. A rendőrség Ugyanis fily adatok birtokába került, amelyekből következtetni lobét, bogy rövidesen fényt derítenek a másfélév előtt Gajgonyán elkövetett amerikai ízű rablógyilkosságra. A tettesekre nézve több terhelő adat birtokában van a bűnügyi osztály, úgyhogy a most megindult nyomozás kettős irányban folyik. Rabiógyilkosság egy gajgonyai tanyában Másfél esztendővel ezelőtt. 1939 január hó lí án borzalmas kegyetlenséggel végrehajtott rablógyilkosság történt Gajgonya 202. szám alatt Zákány János tanyájában. A gazdálkodó január 13-ra virradó reggel az istállóban vérző fejjel, hatalmas vértócsában találta béreseit: Vödrédi Sándor és Csikós Mihály gajgonyai napszámosokat. Az eszmélotlcn állapotban levő béreseket nyomban mentőautón Szegedre szállították. A kórházban megállapították, hogy mind a két béres 10—10 baltától származó ütést szenvedett. A kórházban azután azonnal firvosi kezelés alá vették a szerencsétlen napszámosokatazonban a 18 éves Csikós Mihályon nem lehetett srgífrnf. A kórház műtőasztalán meghalt, anélkül, Kogy eszméletét egy perCro is visszanyerte volna. Á rablógyilkosság másik áldozata Vödrédi Sándor, hónapokon keresztül lebegett, élet és halál közöli, amíg végre elhagyhatta a kórházai A rabiógyilkosság után megindult nagyarányú nyomozás során megállapították, bogy n támadók az éjjeli órákban toppanhattak be az isiállóba. Az épületben szemközt találták magukat Csikós Mihállyal ós Vödrédi Sándorral, akik a váratlan vendégek megjelenésére kiáltozni kezdtek. A támadók ekkor, hogy a két bérest elnémítsák, baltákat kaptak elő és a szerencsétlen emberek fejére hatalmas ütéseket mertek. A baltás merénylet következtében mind Csikós, miiül Vödrédi nyomban elvesztette eszméletét és súlyos fejsérülésekkel az istálló padozatára. zuhantak. A merénylet után a támadók az istállóban álló 9 ló közül elkötöttek egy beteges, "csillagos Konilokú, sötétpej kancát, majd a sötétben elmcnokültek. Ember vagy álfalvér A' rabiógyilkosság felfedezése után a rendőrség csakhamar a tettesekre nézve terhelő adatok birtokába került. Megállapították, hOgys a tettesek kóbor cigányok lehetlek, akik Kistelek irányába vettek útjukat 'Alig telt el a rabiógyilkosság felfedezése után 24 óra. a rendőrség elfogod Szeged cs Kistelek környékén egy "ló tagból álló cigányiársaságof. A cigánykaraván egyik' tagjának ruháján vérfoltokat talállak, amire a 'cigány azt adta elő, högy állatvcrtől keletkezett. A rendőrség czTitan a Cigány ruháját az Országos Bűnügyi Vegyvizsgáló Intézetbe küldölte föl, ahonnan csakhamar visszajött a válasz. Az Országos Bűnügyi Vegyvizsgáló Tnfézet. megállapította, hogy a Cigány ruháján fnlátt. ve.rfolt embervértöl származik. A nyomatékos terhelő körülmény alapján a fendörség több társával együtt, őrizetbe vette Rostás Mihály és Kolompár József lóalkusz cigányokat. \ cigányok tagadták a terhükre rótt bűncselekményt Azt adták elő. begy a rablógyilkosság napján nem is tartózkodtak Gajgonya környékén. A rendőrségről ezután az ügyészség fogházába kerültek a ci'-'ányok. azonban főtárgyalásra mégsem kerülhetett sor, mert Rostás és Kolompár időközben alibit biKfinyítotl és ügyészi megszüntetés alapján szabadlábra kerültek. Ml történ! 1939 Január 13 éllel Gajgonyán Az ügy lassan feledéebe merült, a rendőrségi nyomozás holtpopntra jutott. Néhány hónappal ezelőtt azonban ismét felidéződött az 1939 január 13-i gajgonyai véres éjszaka emléke. Megjelent a rendőrségen két börtönviselt napszámos és a rablógyilkossági ügy referens rendőrtisztjét keresték- A börtönből szabadultak ezután elmondották a nyfimozást vezető rendőrtisztnek, hogy hasznos útmutatással tudnak szolgálni a rabiógyilkosság tetteseire vonatkozólag. Nemrégiben amikor még a fájuk jogerősen kiszabfitt börtönbüntetésüket töltötték a Csillagbörtönben, összejöttek négy Ifipásért elítélt fegyenccel. Egy éjszaka bizalmas beszélgetés során a fegyencek a gajgonyai véres rablógyilkosságra terelték" a szót. Az egyik közülök elmondotta, hogy a rablógyilkosságof. ők. kővcttéli el. A fgyoncek, amikor látták társaik kételkedő kifejezéséi a legteljesebb' részletességgel mondották el a rabiógyilkosság lefolyáséi Beszéltek Zákány János tanyájáról, pontosan elmondották, merro vau az istálló, s inelyik ajtón léptek be. Elbeszélésük annyira élethű volt, hogy semmi kétség nem fért ahhoz, hogy a rablógyilkfisságot valóban akkor, az ós még most is büntetését föltő négy fegyenc követte el. -Detektívek' mentek ki ezután a Csillagbörtönben s a gyaniisítolt négy fegyencet kihallgatták. A fegyencek tagadták, hogy a rablógyilkosságot. ők követték volna cl. Tekintve, hogy jogerősen elítélt rabot a börtönigazgalóság még a rendőrségnek sem ad ki, ezért, a fegyenceket. nem lehetett, a kapitányságra hozni, majd a helyszínre vinni Ismét elfoglak egy gyanúsítottat 'A rendőrség ekkor felelevenítette a más' félév; előtti rablógyilkfisságot, a nyomozást kiterjesztette, amelynek során szombaton Hódmezővásárhelyen ismét elfogtak és Szegedre kísérte egy a rablógyilkossággal gyanúsított napszámosi A napszámos ellen ugyancsak számos terhelő adat merült fel arra. h'ogy a rabló gyilkosságot ő és szökésben lévő társai követték el. A napszámost mfist vitték ki helyszíni szemlére és ettől függ, hogy a napszámos beismerő vallomást tesz-e és ő a másfélév előtti rablógyilkosság egyik" tettese, vagy mégis V Csillag-börtönben más ügyért ülő fegyencek követtek ol azt* Négyezer holdat öntött el az ár viz Tápé határában Kétezer holdat nem lehet bevetni — A tápéiak a Balaton környékére, Uikécskére és Tisxauqra járnak gyékényt szedni* meri még az sincs a határban (A Délmagyarország munkatársát ót) 'A közelmúlt napokban szines beszámolót közöltünk a tápéi „ősfaluról". Beszámfiltunk a szegedi határban olykor még a régi életformák közt elő tápaiakról, akik századok óta megfeszített küzdelmet folytatnak életükért közvetlen a nagyváros árnyékában- Ezt az ősi falut egyre sűrűbben keresik föl idegenek és a népművészet, az ősi népi életformák iránt érdeklődik, — a tájiéi színes népviselet — amelyet halhatatlan színekkel örökített meg a két nagy szegedi festő Nyilassy Sándor és Heller ödön — való. ban egészen különleges holyet foglal el a kiveszőben lévő magyar népművészet terén, de a falu ősiségét nemcsak a Gyöugyösbokréta eredeti alföldi melódiái bizonyítják, hanem a község temploma is, amely a maga árpádkori emlékeivel szinte az egyetlen ilyen műemlék az alföldi falvakban. Az élet nem könnyű ebben .a Szeged határában elterülő ősfaluban, sokféle szociológiai és egyéb oka van enek és éppen ezekből következik az is. bogy a fald lakossága hosszú századok óta foglalkozik gyékény-szatyorkésziléssel, amelyek kedvelt cikkei a szegedi piacnak és amelyek messzire elvitték hírét, a tápai szorgalomnak és találékonyságnak. A tavaszi többszörös áradás súlyosan érintette Tápét is, a falut eg.vkép Veszélyezteti a Tisza és a vdavizek áradása. A aok csapás mellett mégis azt remélték", h'ogy legalább ezekből a. házipari termékekből kárpótolja magát úgy ahogy a sorsüldözött tápéi népA remények — amelyekről beszámoltunk — sajnos, nem váltak valóra. Tájié igen nehéz időknek né jelébe, hiszen a község 80(10 katasztrális holdnyi határából mintegy 1000 katasztrális hold terület került viz alá, amelynek nagyrésze még mindig viz alatt vanA helyzetet szomorúan mutatja, hogy mintegy kétezer holdat egyáltalán nem lehet bevetni, így ennek a hatalmas területnek hozamától az idén — reméljük, hogy csak az idén — elesik a szegény, ősidők óta állandó küzdelmet folytató tápai nép. 'A' község mfist azt reméli, hogy a csapásokra jelentékeny segítséget nyújt majd vitéz Bonczns Miklós dr belügyi államtitkár, árvízkormánybiztos intézkedése, aki bizonyára felismeri az ősfalu súlyos helyzetet és megfelelő támogatással sogíti majd a tápaiakat. Minden remény megvan arra, bogy BonCzos államtitkár megtalálja a megfelelő módot a segítésre, amint azt annyiszor cs anynyi helypn totto és gondoskodásából Tápé sem marad ki. 'A helyzettel és néhány nap előtti tudósításunkkal kapcsolatban hosszabb beszámolóban ismerteti a tápéi viszonyokat Piroska .Feretiq községi főjegyző, akinek érdekesen megvilágító soraiból az alábbiakat közöljük! — Sajnos, Tápé községnek semmiféle Kasima uínCs a vadvízáradásból, még akkor sem, Ka a gyékény- és szatyorkészítesre gondolunk, ellenben nagy területek kerültek víz alá, amely súlyos helyzetbe hozta, a községeket és a lakosságot. Az árvíz még csak sást sem növesztett a lialárban. hiába nézünk" szét Tápé határában, nem leljük meg a magasra nőtt sást Ma már neliéz verejtékes munkával kell pepiinknek meghurcolni a. gyélcénykészftést. Régebben, már századokkal ezelőtt volt ugyan gyékényterülőhelyünk, ma azonban messzire kel olmcnniök a tápaiaknak. ha meg akarják kcrqsui a feldolgozni való anyagot. A helyzet ma as, hfigy a szorgalmas tápéi férfink a Balaton környékére, Ujkécskére, Tiszaugra és egyeli távoli helyekre járnak el gyékényt szedni. Legtöbbször a messzi szedett gyékényt ott a helyszínen szárítják" meg. Hogy mégis néhány Káz oldalánál látni itthon is ilyen gyékénykóv'ékef. az azért van, h'ogy a vörös és a fekete színét, kivegye az erős uapfény. —• Tápé község lakóinak nagyrésze — folytatja a főjo"y-'ő — szegedi napszámból és gyári munkából él. Mindenki tudja, hogy a város közelsége Tápénak esnk hasznára van, haszon » munkásnak, aki Szegeden keresi meg kenyerét és haszon a gazdának, aki ott értékesíti ter-