Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-01 / 173. szám

Tiltakozás a kisgyüfésen a Hangya szegedi paprikamaiom-épitési tervé ellen Aszfaltburkolatot kap a szülészeti klinika előtti utca CA Délmagyarország munkatársától) K vá*os törvényhatósági kisgyűlése szerdán délntán 5 órakör tartotta ülését Tóth Béla dr. helyettes polgármester elnöklete mellett. Az ülés megnyitása után kegyeletes szavakkal emlékezett meg Menyhárt Gáspár egyetemi tanár elhunytáról. — A szegedi egyetem élharcosa volt — mondotta többek között. — A szegedi ügyek hűséges munkása, aki híres jogi tudását nagyszerű münkakészségét mindenkor szeretettel állította esatasörba a város érdekeiért. Halálát gyászolja a tudományos világ, az egész magyar társadalom, amelynek egyik kimagasló alakja volt- A szegedi gyászt hirdeti a városháza tornyán a fekte lobogó és kifejezi az a Tészvéttávirat, amelyet a város nevében az elhunyt özvegyének küldtem- Temetésén Szeged város képviselteti magát, örökös tagja volt Szeged város törvényhatóságának, érdemeit és emlékét a mai kisgyűlés jegyzőkönyvében örökítjük meg. A megemlékezést állva hallgatták végig a kisgyűlés tagjai, majd egyperces néma gyászszál hódoltak az elhunyt Menyhárt Gáspár professzori emlékének. Ezután napirend előtt Faludi Sándor szólalt föl a Hangya szegedi malömépítésével kapcsolatosan. —1 A szegedi paprikamalomipart rendkívül súlyosan érinti az a terv — mondötta többek kőzött Falndi Sándor —. hogy a Hangya 6 kő páros kísérleti őrlőmalmot akar építtetni Szegeden. Szegednek 19 malma van s ez a szám teljesen elegendő ahhoz, hogy a legnagySbb termés esetén is ellássa az őrlési teendőket. Az őrlés tekintetében 75 százalékos viszszaesés mutatkozik a szegedi malmokban s így nem kétséges, hogy egy újabb nagy malom fölállítása a tönk szélére sodorná a szegedi paprikamalmokat. De nemcsak a malmokat fenyegeti veszély, hanem termelői és kikészítői szempontból sem kívánatos a Hangyamalom fölállítása, mert ezzel megszerezné a Hangya a szegedi őrlési hegemóniát s így az a 35—40 ezer ember, aki jelenleg a paprikából él Szegeden, teljesen a Hangya kezébe kerülne. Ebb'en az esetben pedig olyan hare törne ki a kikészítők, termelők, a malmok és a vegykísérleti állomás között, amelyre még nem volt példa. Elég egy ilyen harc elindításáfa a % ha a minősítés nem egyezik. Ilyen differenciák előfördulhatnak. Ez pedig különösen a termelőket és kikészítőket érinti érzékenyen. Faludi Sándor ezután bejelentette, Eogy nemcsak itt a kisgyűlés előtt, hanem a közgyűlés előtt is tiltakozni kíván a Hangya építkezési terve ellen. Kérte ennek a kérdésnek beható vizsgálatát s arra az esetre, Ha a város Vezetősége is osztaná a malmosok véleményét, intézkedést leért az építkezési terv megakadályozására, annál is inkább, mert Szegednek vissza kell szereznie hegemóniáját a paprikafrönton, amely a Hangya kalocsai építkezései óta kicsúszott a kezéből. Tóth Béla dr. megígérte, hogy az ügycT a KORZÓBAN Ma ——— Patrícia Etlis. Jack Huibert főszereplésével Ketten a paradicsomban Egy párisi szerelem története Azonkívül: Honvédeink sikiképzése Kárpátalján és Premier Magyar Vllághlradó legtüzetesebben megvizsgálja s majd az összes érdekeltek meghallgatása után döntenek a további eljárásról. DÉLMAGYAflORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1940 AUGUSZTUS L A napirend következett, amelynek során több hozzászólás után elfogadta a kisgyűlés a szülészeti klinika előtti útnak aszfalttal való burkolására vonatkozó polgármesteri javaslatot, majd több kisebb ügy letárgyalása ütáti a kisgyűlés ülése véget ért. Erdély nemzetiségei és az erdélyi magyar városok A „Magyar Katonaűjságból vesszük az alábbi pikket: A trianoni békében Romániának juttatott 103.093 km2 nemcsak a földrajzi értelemben vett Erdélyt jelenti, hanem magában foglalja a nagy magyar Alföld keleti szegélyét, északon Máramarös egy részét és déleu a Bánságot. A magyarság — bá.Ti jórészt városokban él —, sokkal jobban szaporodott, mint a hegyekben élő oláhok és így ma az Erdélyben élő magyarság már kiheverte azt a kb. 200.000 főnyi veszteséget, amit a román megszállás alkalmával elmenekült magyarok jelentettek számára. Erdély lakossága nemzetiségi szempontból igen kevert. Egységes képet csak a Székelyföld mutat. Még az 1930. évi román népszámlálás is Udvarhely megyében 91.2. Csík megyében 82-8, Háromszék megyében pedig 80.1 százalék' magyart mutat ki. Nagy a magyarság aránya az 1910. évi népszámlálás adatait tekintetbe véve, Maros-Torda (50.1 százalék), Szilágy (49.7 százalék), Kolozs (40.2 százalék), Bihari (42.2 százalék) és Szatmár (46.2 százalék) vármegyékben. Látható tehát, hogy a jelenlegi határ mellett és a Szilágyságban található magyar Vidék az egyik, a Székelyföld pedig a másik pillére az erdélyi magyarságnak, amelyeket különösen a Kolozs és Maros-Torda megyékben található magyar szigetek kötnek öszsze. A városias települések azonban egész Erdélyben még a tiszta román vidékeken is úgyszólván kivétel nélkül magyar többséget műtatnak. A németség nagyobb' tömegben a Szászföldőn és a nemzetiségileg igen kevert Bánságban található. Nagy-Küküllő vámegyében 1930ban a lakosság 39.8 százaléka, Temes-Torontál megyében 35 százaléka, Szebenben pedig 29.3 százalék német volt. A németek száma Erdélyben igen rossz szaporodási arányszámuk következtében állandóan fogy. A magyaí statisztika 1910-ben még 556.009 németet mutatott ki. A román népszámlálás szerint azonban 1920ban 545.344, 1930-ban pedig már csak 543622 volt az Erdélyben élő németek száma. A nemzetiségeknek számszerű megoszlása azonban önmagában még nem világítja meg azt a szerepet, amit a magyarság Erdélyben betölt. 1910-ben Erdély városi lakosságának 62 százaléka magyar, 19.6 százaléka román, 15.9 százaléka pedig német volt. A román Uralom alatta román közigazgatási tisztviselők erősen emelték ugyan a városban lakó románoknak a számát, 1930-ban azonban a városi lakosságnak még mindig Csak 34.4 százaléka volt román és 44.9 százaléka magyar. Az erdélyi kulturális élet vezető városainak a lakossága pedig tiszta magyar. Nagyváradon 91.1, Kolozsváron 83.4, Marosvásárhelyen pedig 1910. évi eredmények szerint 89.3 százalékos magyar többség volt. Az 1930. évi román népszámlálás még Brassóban is csak 32.7 százalék románt Belvárosi Mozi Csak felnőtteknek! Párisi lányok Marcel Prevost világhírű regényének a „Félszüzeknek" filmváltozata A főszerepben: Maria Bell Csütörtök, Péntel tud kimutatni a 39.3 százalék magyar és 22 szá» zalék némettel szembenAz 1910. évi magyar népszámlálás tárgyilagossága beigazolód'ft ' Ezekben az eredményekben még nem szerepelnek az Órotnániából Erdélybe telepített tisztviselők sem. Ezért az erdélyi városok nemzetiségi megoszlását a valóságot hívebben visszatükröző 1910. évi adatok alapján világítjuk meg. Ezek a számok bizonyítékai annak, hogy Erdély kultúrája magyar. Élhetnek a hegyekben oláhok, de a szellemi életet vezető városok lakossága még a román nyelvteriileteken is erős magyar többséget mutat összehasonlításul közöljük az 1930. évi román népszámlálás eredményeit ia. Az erdélyi törvényhatósági jogú városok népessége nemzetiségi megoszlás szcinf 1910 ben és 1930-ban. 1910 1930 Kolozsvár': Lakosság összesen 68.808 100.844 ebből magyal? 50.704 54.776 német 1.676 2.703 oláh 7 676 34.836 Temesvár: Lakosság összesen 72.555 91.580 ebből magyar 28.552 32.513 német 31.644 30.670 oláh 7566 24.088 Nagyvárad: Lakosság összesen 64.169 82.687 ebből magyar 58.421 55.039 német 1.416 1.118 oláh 3.604 20.914 Arad: Lakosság összesen 63.166 77181 ebből magyar 46.085 41.161 német 4.365 28.537 JSláh 10.279 28.537 Szatmárnémeti: Lakosság összesen 34.892 51.495 ebből magyar 33.094 30.308 német 629 669 oláh 986 13.941 Marosvásárhely: Lakosság összesen 25.517 38.517 ebből magyaí 22.790 25.355 német 606 735 oláh 1.717 9.493 Brassó: Lakosság összesen 41-056 59.232 ebből magyar 17.831 24.977 német 10.541 13.276 oláh 11.786 19.378 Még jobb a magyarság arányszáma egyes kisebb (azelőtt „rendezett tanácsú") városokban; ilyen pl- Nagykároly, Nagyszalonta. Torida, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Nagyenyed, Zilah. Kézdivásárhely, Dicsőszentmárton, Csíkszereda stb. Sőt ezek közül több színmagyar lakosságú. 8ZÉCHENYI MOZI Csütörtökön még egyszer 5, 7, 9 BETTE DAVIS felejthetetlen alakítása A vénleány Péntektől: DENEVER