Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-20 / 188. szám

A vér-vendéglő ésa közegészségügy) Tóth Béla dr. tfsztlfőorvos nyilatkozata DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1940. AUGUSZTUS 20. Bclmagyarország munkatársától) Nagy T;5szh'ángot kellett Berelzk Péter dr-nak a fJéll ^agyarórszág vasárnapi számában megjelent, ^ szegedi vár maradványa ügyében írott cikke. k visszhang arról győz meg mindenkit, bogy niost már «<?« késhet soká a várrom helyisételnek kulturális cél szolgálalába való ellátása (s az épületnek a városi múzeum részére való •jfengedése, bogy berendezhető legyen a múzetíoi gyűjteménye. # Különös érdeklődésre tarthat számot Beíetzb Péter dr. Cikkének az a része, amelyben a cikkíró, mint örvös megállapítja,, hogyha ísakngyáti sötét, nedves , tehát egészségiden 8 Tár helyisége, amilyeneknek a bérlő tisztviselő egyesület mondja, valóban nem helyénvaló, hogy ott vendéglátó üzemet, tartsanak fent. Bejretzk Péter dr cikkének ez a része azW1 végződik, hogy ha csakugyan ártalmas a; helyiség; ezt a körülményt a tisztifőorvos | figyelmébe ajánlja,. Ezzel kapcsolatban alkalmunk volt beszélni Tóth Béla dr tisztifppirvőssgl. A tisztifőorvos az ügyről a következőket mondotta: — Teljes mértékben egyetértek Berctzk Péter dr cikkével, hogy a várrom helyisége és az ehhez hasonló sötét cs nedves helyiségek nem alkalmasak vendéglő céljaira. Az ilyeu helyiségeknek vendéglő, vagy kocsma céljára történő berendezésre nem szobiunk engedélyt adni. Ettől függetlenül .föltétlenül méltánylandónak tartom azokat a magasabb kulturális szempontokat is, amelyeket a cikk a vár múzeummá történő átalakítása érdekében fölhoz. A tisztifőorvos nyilatkozatához ezekután •csupán anyi hozzáfűzni valónk van, hogy most már végre meg kell szüntetni minden kugliügyet és a vármaradványt oda kell adni a múzeumnak, amelyért Móra Ferenc annyi éven át küzdött. ARANYBANYASZATr A DOMASZEKI TUNDRÁN Ötven munkás megkezdte a sikár-gyökér kitermelését —- Eddig Mexikóból importálta a magyar kefegyártó ipar a fontos ipari növényt (A Délmagyarország munkatársától) Minden háziasszony jól tudja, milyen fontos szerepe vau a konyhán a isikár-kelének«. Nagytakarításnál, súrolásnál, mosogatásnál és minden egyéb tisztogatásnál nágy hasznát veszi a cselédnép ennek .az erösszálu kefének. Bizonyos ipari üzemeknél is1 nélkülözhetetlen tisztítóeszköz a sikár-kefe. Mintegy három esztendővel ezelőtt a háziaszszonjok azt tapasztalták, hogy g sikár-kefe beszerzése nehézségekbe ütközik. A sikár-kefe elhint a piacról. Kiderült, hogy a magyarországi kefegyárak' beszüntettek ennek külföldre is nagy mennyiségben exportált készítménynek a gyártását. mert behozatali nehézségek miatt elmaradt a mexikói sikárgyökérbcbuzatal. Később a háborús tengerzár bevezetésével, majd a nyugati háború' megindulásával a mexikói import lehetetlenné vált és már ugy volt. hogy a gyárak leáilra(i, amikor magyarországi szakembereknek e.szükbé jutott, hogy a sikárgyökér, amelyet eddig Mexikóból szereztek be, Magyarországon is m'gterejp. Vértes Imre fiatal szakember kezdett kutatni a magyarországi sikár-elöfordulások után. Feltevesét,, hogy a mexikói földhöz hasonló öszszctételü magyarországi talajban is megterem a sikárgyökér, a szegedi Növénykisérleti Állomás szakemberei megerősítették. Obe r ma ver igazgató és Soinörjay főmérnök igazolták, hogy:' látunk is vannak sikártermő helyek, csakhogy | eddig senki sem törődött a kiaknázásukkal. Vértes Imre kutatásai rövid idő multán meglepő eredményre vezettek. Kideriilt. hogy a magyarországi tundrás legelőkk éppen olyan jó tér-? műhelyei a sikárgyökérnek, mint a mexikói p««z- ; Hságok, sőt. a magyarországi gyökér még bőségesebben terem és a jelenlegi országhatárokon be-t hil 25 esztendőre elegendő gyökeret rejt a föld Éppen ezért nincs arra szükség, hogy mint Mexikóban, rizsgyökcrrcl keverjék a kefegyárakba küldendő szállítmányokat. Ila a jelenleg még clwakjlolt országrészek is visszakerülnek, Magyprsikár-sziikséglcle 50 esztendőre biztosítva Tan»- sőt, nagyarányú exportot is lebonyolithaíur»k, mert sehol sem terein meg ez a növény máEurópában s a környező országoknak a mexi-1 fói behozatal megszűnése következtében éppen nincs sikargyökerük. mint nekünk nem volt. Mi a sikárgyökér? •A sikárgyökér (tudományos neve: erisopognn) "odrás legelőkön termő évelő növény. A földreSebestyén József oki. gépészmérnök Tponti fűtés és egészségügyi bereijtjezésrk '31 alata. Mindennemű viz-gáz-góz já vitások, ékszerű elvégzését vállalja s összes v/erelésj *ng«gokat ,:ak,áron ,ar,ja SZEGED, B1G<> 30. TEI-EFON: 14-11 yf wr rp m mérték után készR fríiXOt Hő fi •Mm^na fűzős Klauzále Klauzál-tér X a legújabb divaiu derékfűzőt I megérkeztek. Uj ainbAa,1tij modellek teg partosabb részén mintegy 40 centiméter mélyen hatol a föld szine alá. Füve lápérték nélküli takarmány. A gazda nem szereti és nem szívesen látja földjén, márcsak azért sem, mert a sfkáros földet nehezen lehet szántani, aniig a gyökér benne van. Az erős szálú gyökerekben akadozik az eke és volt már rá eset, hogy be is csorbult az ekevas a sikárgyökérbe. Az anyaszéna virágjával egyidőben jelenik meg a erisopogon virága, re a .izzása pedig ősszel következik be, a mag a zabóra hasonlít. Különben az egész növény könnyen öszszétéveszthető a tarackkal, ezért van az, hogy a legtöbb tanyai ember nem ismeri ezt az ipari szempontból olyan fontossá vált növényt és hagyja, hogy évről-évre ott korhadjon földjében, holott, ha kibányászná, kitűnő bevételi forrásra tehetne szert. Most, amikor jelszóvá vált, hogy fokozatosan rá kell térni az ipari növények termelésére. nagy jelentősege van a sikárgyökér kitermelésének. Aranybányászat A sikárgyökeret -.bányásszák®, mégpedig az aranybányászat módszere szerint. A kitermelendő lerület sorokra van beosztva, minden sor egy folytatólagos tárna. A * bányász® első teendője, hogy a gyepszintet mintegy négyzetméternyi területen kétujjnyi vastagon levágja, aztán úgynevezett gólycsőrü csákánnyal szedi ki a földből a gyökeret. Társa. — rendszerint nő, vagy fiatal gyerek —, utána halad a sorban és kapával szétveri a gyökérhez tapadó rögöket, eltávolítja az idegen gyökereket, majd összeszedi a sikárgyökereket. A mindennapi termelést kötegekbe fűzik és csomóba cakják. Hét végén következik a mosás. Folyóvíz közelében a folyópartra viszik a kötegeket, dc rendszerint erre nincsen szükség, mert tundrás helyeken rendszerint akad talajvíz. ITa pedig ez sincsen, kutat ásnak és annak a vizében mossák, döngölik a sikárgvökeret, aniig aranysárga nem lesz. Száradás közben még egy tisztításon megy át a gyökér, ekkor a héja is lehámlík. Mire rgv sikáros területet kitermelnek", az azelőtt gazos, terméketlen föld mint teljesen álrigolirozott megművelésre alkalmas feriilet áll a gazda rendelkezésére. A gyökér szedésének mint foglalkozási ágnak, egyéb hasznán kívül megvan aztán még az az előnye js. hogy az esztendő bármely szakában folytatható, kivéve azt a téli időszakot, amikor a talaj egészen átfagy. Bányászat Domaszéken Három éve folyik Magyarországon a sikárbányászat, néhány napja Szegpilen is megkezdődött. Vértes Imre, aki hosszas kutatások után a magyarországi kitermelést megkezdte, az elmúlt bérien Domaszcken jcleilt meg munkásaival. Itteni . 'szemléje során nuról győződött meg, hogy Doma' szék reves legclöiji rendkívül dúsan terem a stká r gyökér. A gazdáktól, akiKpek kitermelésre- alkalmas területük van, holdankint 50 pengőért vásárolja meg a sikárgyökér kitermelési jogát, vagy; pedig vállalja, hogy kitermelés után a kibányászott területet beveti perjévef és kcs? legelőt atf vissza a föld tulajdonosának. Domaszéken egyelőre 50 ember kezdte meg * munkát, de a kitermelendő területek növekedésével ujabb csoportok állanak munkába. A munkába. A munkások fizetése a kitermelt gyökér minden kilója után kezdetben, amig a betanítás tart, 1 pengő 10 fillér, később, amikor a bányász® belejött a mesterségbe, 1 pengő 10 fillérért veszi át a vállalkozó a gyökér kilóját. Egyesség szerint minden hatodik kiló a vállalkozót illeti. Ilyen feltételek mellett egy munkás heti keresete 50 pengőre is felmehet. Természetesen, mivel a munká akkordrendszer szerint történik, annál többet keres a munkás. minél szorgalmasabb és minél ügyesebbnek bizonyul a gyökerek fölszinrehozatalában. A gyerekek és asszonyok, akik a férfiak utáni haladnak, a sorban, 20—30 pengős heti átlagot érnek el, aszerint, hogy aki előttük halad a gólya* csőrü kapával, milyen gyorsan és ügyesen dolgozik. Lehetőségek Vértes Imre, a domaszéki kitermelés vez.ft« tője hagy lelkesedéssel beszél munkájáról. Meggyőződésem szerint — mondja — a mezőgazdasági termelésnek uj ága nyílott meg a sikárgyökér magyarországi föltalálásával cs az eddig parlagon hagyott értékes termény hasznosításával. Az ország csaknem minden részén folytulc már kitermelési munkálatok, nemcsak egy fontos iparág üzemfolvtonosságát sikerült igy biztosítani, de keresethez jutottak olyan földmunkásrétegek, amelyek eddig az évnek ahban a szakában, amikor más jelentős mezőgazdasági munka* nem kínálkozik, esetleg kereset nélkül maradtak volna. Elmondja még a fiatal szakember, hogy a magyar sikártermelés előtt szinte korlátlan lehetőségek állanak. A még kitermelésre váró területetí 25 évre fedezik az ország kefegyárainak szükség* letét, ami havonta két vagon. De fokozott munkairam mellett a termelés annyira fejleszthető, hogy, a környékbeli országok szükségletét is fedezni lehet. A sikártermelés jelentőségét kormányzati körökben is fölismerték, a földművelésügyi minisztérium előtt tervezet fekszik a termelés szé|c. sebb alapokon való megszervezésére. Az állami birtokok bevonása a termelésre, rövidesen megtörténik s ezen az uton rövidesen ismeretessé lesz a külföldön is a sikárgyökér, amely minőségileg jobb, mint Mbit a mexikói. Szakkörök biznak benne, hogy a magyar sikár külföldön nagy siker lesz. (sz.) Párisi Nagy Druház Rt. Szeged (Csekonics ésKiss-utca sarok) BEFŐZÉSHEZ; Befőttes üveg, ielfchér: liter 0.25 0.4 0.5 ár 4 drb -.58 4 drb —.68 4 drb —.88 Lekváros üveg félfehér: liter 0.2 0.3 05 5 drb ^58 5 drb —.78 4 drb riTSS ar Babos üveg, félfehér'liter 0.3 0.5 ar. 5 drb —.68 4 drb —-68 Ugorkás üveg, félfehér.:, liter 3 4 0.75 4 drb -88 6 P 1.18 ár —58 —.78 —.98 Patent üveg, 106 mrn-es: liter 0.5 0.75 1 ár —9Í —P 1.04 ~P Í 2Í Befőző pergament 3 iv —24 Befőző hártya 1 csomag gumival együtt —.34. —.16, —15 Befőtt kötzö spárga 1 gombolyaggal —.16