Délmagyarország, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)
1940-08-15 / 185. szám
' tihanyi (cúlo&tai és ati Uatá&zQati árnyékában IV. kÁHAty. Uicály. t*yJlékÜ4HHVpc — Hiác a is ie^^u adiák is iuUke&tétyek a legendás JÁUOH^XH (A Délmagyarország munkatársától) A „Csobánc" tevfi kis motoroshajó büszkén sze li a Balaton ezüstesipkcjü hullámait • . • Balatonfüredről 20 perö alatt átsuhan velünk a Balatoni Hajózási Itt. motorosa Tihanyba, a legeudák-koszorúzta, zöldelő félszigetre, amely a Balaton kedvenc idegenforgalmi helye. Hogyisne lenne, amikor minden gyerek tudja már „Mackó úr. utazásai" óta, hogy Tihanyban találhatók ,a „balatoni kecskekörmök" s a zöldelő hegy ormán lakik a visszhang... Magam is gyermekálmaim hajóján rándultam át Tihanyba kissé szeles de verőfényes augusztusi reggelen; — no meg az aktuálitás hírhangja is csalogatott: Ilyenkor, augusztus 15-én szép ünnepség zajlik le Tihanyban minden esztendőben IV. Károly, a szomorúemlékü, utolsó Habsburg császár és király emlékezetére, aki 1921 októberének utolsó napjaiban Tihanyban szállt meg, mielőtt megkezdte volna száműzetését Madeira szigetén. Minden esztendőben aűguszius 15-én a tihanyi kolostor ősi, szép, 900 éves templomában szentmisét mondanak, majd megkoszorúzzák IV. Károly király emlékművét fent, a Kálvárián. Az ünnepségen rendszerint résztvosz József királyi herceg is, ha éppen tihanyi kastélyában tartózkodik. Látogatás a kolostorban 'K mötoroslJajó fürgén siklik Ee a modern tihanyi kikötőbe. A parton. eleven fürdőélet zajlik, a hegytetőn pedig csöndes fenségében ott áll a kolostor; — kettős tornya mint esküre emelt ujj az ég felé mutat . .. Bérautó visz fel a kolostorig. Eleinte sima, szép szerpéntin-úton haladunk el a főhercegi kastelyszerű villa „üvegkerítése" mellett- Csak akkor romlik el az út, amiko® a faluhoz közeledünk . . . A tihanyi ősfalu látványa bizony lehangoló. Nádfödeles, rozzant kis viskók, elhanyagolt, szegényes ütüák; ember sehol, csak néhány szurtos gyerek, sovány sertés és kecske látható. A ragyogó nyári napsütésben az ember szíve elszorul s önkéntelenül fölmerül a kérdés: Hogy nem tudtak egy kis jómódra szert tenni a nagy idegenforgalom, a tihanyi kolostor árnyékában? Megtudjuk, hogy a vidék földje igen szegény. Szélnek, viharnak kitett, terméketlen hegyoldal, vulkánikus talajában semmi sem terem meg. A bencés apátság földje a szemközti parton Szántód községben van s a kolostort az tartja el. A kolostorban egyébként csíTpán az apát lakik és 4—5 nyugalomba vonult bencés tanár. Ilyenkor, nyáron még néhány fiatalabb pap is üdül Tihanyban, vagy Balatonfüreden, amelynek fürdőkormányzósága szintén a bencések hatáskörébe tartozik. Egy időre búcsút veszünk a halászfalu szomorú látványától és belépünk a kolostor ajtaján. A régi, boltíves folyósókon áhítatos némaság fii. Nemsokára előkerül a vezető, most érettségizett komáromi fiatalember. Azért vállalta ezt a „nyári munkát", mert pénzt akar gyűjteni, bogy ősszel Budapesten tovább tanulhasson. Az új apát: Gidfó Bonifác komáromi benöés igazgató hozta magábal Tihanyba, Kocsis Károlynak hívják, szlovák iskolába iárt, de úgy „fújja" a magyar történelmet, hogy bárki kalapot emelhet előtte . . > Vastag cella-ajtót nyit ki a. vezető s hűvös csend fogad a régi bútorzatokkal berendezett szobákban. Az első sarokszoba ablaka a Balatonira néz. A falakon képek, fehérruhás „SasGók"-portré, mint megtudjuk: Ferenc József fiatalkori képe . . . A sarokban rokökó-sfílü tükörasztalka, aranyozott szegélyű tükrében Zita királyné arca fürdött csaknem húsz esztendővel ezelőtt, néhány gondterhes nappal és álmatlan éjszakán • . , A szomszédos szobában bibor bársonytakaróval fedett, egyszerű ágy és egy hencser. Itt pihent meg néhány órára 1921 októberének utolsó napjai alatt egy száműzött, szomorú király . . . A következő szoba ajtaját lezárták, a fiatal vezető elmagyarázza, hogy az ajtó mögött volt a királyné hálószobája. Most egy öreg bcnccsszerzetes fekszik betegen a királyné ágyában: Rozmann Richárd nyugalmazott benedekrendi taná®, cA sóhajok ablaka . .. Ámitor elhagyjuk a történelmi nevezetességű lakosztályt, még egy érdekességre hívja fel figyelmünket a vezető. Ez az érdekesség a „Sóhajok ablaka," Gyönyörű kilátást nyújt az öbölre, amelynek opálos, gyöngyházfényű vizén apró, fehér csónakok duzzadó vitorlákkal siklanak tova. — A néphit azt tartja, hogy aki ezen az ablakon kinéz és nagyot sóhajt, annak kívánsága beteljesedik, — mötidja a vezető s mesélő hangja úgy szitál a kolostori csöndben, mint halk hullámverés moraja. S mi mégegyszer a szomorú királyra gondolunk, aki talán a legfájdalmasabb sóhajt küldte innen, az ablakból a végtelenbevcsző vizek felé s nem felelt rá más, csak a magányos, éjhajú királylány: a visszhang . . . Széles lépcsőkön megyünk le a templömba. Szent Ányos orleansi szent tiszteletére I- Endre árpádházi királyunk alapította- A főoltár képe az orleansi szentet ábrázolja, aki — Attila seregeitől felmentette a városát. . - Különös választása volt ez a szent, az árpádházi királynak . . . Most, 900 év távlatából úgy tűnik elénk, mint a feltétlen szakítás szimbóluma; szakítás a pogány múlttal és előrelátás a magyarság európai, kulturális jövője felé .. . Megcsodáljuk Székely Bertalan és Lodz Károly freskóit, a mennyezeten, a máriacelli gyönyörű barokk oltárt és a templom tiszta barokk stílusát, no meg a legelső Jézus Szíveöltárt és a remekbe készült rokokó orgonát... Közben újra a vezető hangja szitál a templom Csöndjében:' — Itt hallgattak minden Teggrl 7 órakof szentmisét Zita királyné és IV. Károly király . .. Aztán leszállunk az alsó templomba, az árpádkori kriptába, ahol — a vezető szerint, — árpádházi karddal ékes kőa.jtó mögött, a falban nyugszik T. Endre magyar király. Azért hivatkozom itt a, vezetőre, mert ez inkább legenda, mint kézzelfogható valóság .•-• . Rendkívül érdekes a sekrestye Is, hatalmas, csodalatos faragású szekrényével, benne Halbrívh Cyprián egykori apát aranypalástjával, számtalan, vagyontérő aranykehellyel és miserühával. A. sekrestye freskóit Dofnetfi Ambrus olasz festő festette, de máfl megérett a restaurálásra. A restaurálási munkával Hafmos Károly komáromi festőművészt bízták meg. Megcsodáljuk még az első írott finnugor nyelvemléket, I. Endre királynak adományozási levelét, amely latin szövegű ugyan, de 58 magyar szót. tartalmaz- Rn oklevélben látható a bencésrendi nagy szent: Szent Mór püspök aláírása is. — Milyen az idegenforgalom? — kérdezzük a Vezetőt, mielőtt elbúcsúznánk az ősi kolostorudvartól. amelyet várudvarnak éo[tettek 900 esztendővel ezelőtt. — Az idén nagyon lecsökkent, ez érthető ís, hiszen a viszönyok rendkívüliek. Tavaly igen sok német látogató volt. De azért az idén is megfordultak itt külföldiek- ffan'cia, olasz és angol diplomaták. Aztán belföldi, hírességek, két szép színésznő: Lázár Mária és Karády Katalin . . . Sebestyén József oki. gépészmérnök központi fűtés és egészségügyi berendezések vállalata. Mindennemű viz-gáz-gőz javítások szakszerű elvégzését vállalja s összes szerelési anvagokat raktáron tartja SZEGED, RIGÖUTEA 30. TELEFON: 11—13. DÉLMAGYARORSZAG CSÜTÖRTÖK. 1940. augusztus 15. Felhivás! Szent fsiván hetében tneg holtszczoni áron kaphat gyönyörű bundákat (perzffa, perzsaláb, seal, macska és indiai), valódi kék - ezüst - rókákat, bolerokaf. Győződjön meg olcsóságunkról. DOMONKOS szOMereskedö Budapest, Vörösmarty u. 61. II. em. 1. cA népművészeti ház és a visszhang Feltűnő táblák Csábítják a látogatót a Balatoni Intézőbizottság Népművészeti házába, amely pár lépésnyire van csak a kolostortól. Itt láthatók és kaphatók Bognár Gábor barackmag-faragványai, a 8(1 éves öreg kanász; Kapoly Antal művészi kanásztülkei és a többi magyar őstehetség, istenáldotta népművész alkotásai. Ez a ház egyrészt a magyar faj életrevalóságát, a magyar müvcszlélck őserejéf bizonyítja, másrészt a takaros külsejével, hófehér, kukoricacsövekkel ízlésesen feldíszített tornácával cles ellentéte a körülötte és mögötte szerényen meghúzódó halászfalu elhanyaj golt házainak. ! — Itt is halászok élnek, mint odahaza, a szőke Tisza partján — ábrándozom és eszembe jut, hogy Hennán Ottó, aki sok felbecsülhetetlen néprajzi munkával gazdagította folkloreirodalmunkat, két vidék halásznépéről írt gyöi nyörű munkát: a szegedkörnyéki, tiszai halászokról és a balatoni halásznépről. De Hermán Ottó halászai már csak a balatoni legendákban élnek ... A tihanyi hegyfokról ködiuöu-lengetéssel jeleket adó ha.lűszök világa ma már, elsüllyedt, világ , . . Amióta a balatoni halászati társaság kapta meg a halászati monopóliumot, elvesztették szabad társulási alapon szerzett keresetüket- A társaság csak kevés tihanyi halászt alkalmazott, a hal is kevesebb az utóbbi esztendőben és a tihanyi falu népe egyre szegényebb • . . Csak abban bíznak, hogy ha fötdbirt.okre* formmal segít majd a kormány a föld szegény népén, akkor visszaadják nekik ismét ősi halászati jog'ükat s újra vigan leng majd a garda, halak rajvötaulását jelző „ködmön" Tihany bérces ormán . . . A faluból felbaktatunk a visszhanghoz. Ut* közben „keeskekörmöt" áruló gyermekek raja lep meg s éneklő hangon, kórusban mondjak el Garay János szcp regéjét, a tihanyi yi-szhang legendáját. „A régi szép időkben Egy szép királyleány Aranyszőrű, kecskéket, őrzött Tihany fokán . , ' éneklik a gyermekek s az utas néhány Obulffis loróvása után, egy-két kecskekörömalakú kaviccsal gazdagabban elindul, hogy megkeresse az éjhajú, büszke, szépséges királyleányt, akit kőszíve miatt barlangba zárt a Balaton-király. „S most bárki szóljon hozzá Bár gazdag és szegény? Felelni köteles rá E bércek tetején." Felel is, igaz, hogv gyengén . > . Valaki megjegyzi a társaságból: — Már a visszhangot is jegyre adják! — A visszbangtöleséres fiú, névszerint, Scfrs Gyula, a tihanyi kisbíró 15 éves, élelmes fia felvilágosít, bogy szeles időben gyengébb a visszhang. A fiú naponta átlag 2 és fél pengőt kefes azzal, hogy hatalmas tölcséren át a visszhangot hívogatja . . . Ahogy lefelé megyünk. hömpölyög, gurul utánunk' a visszhang, az éjhajú királylány hangja: — Erdélyt vissza! — mondogatja . . • * A hegyoldalban keC.skctiyáj legelész, de nem a legendák királykisasszonya őrzi. ha-nem keményarcú, hSsszűptpás, öreg paraszt. Árnyékát hatalmasra nyújtja a lemenő nap avanysugara . . . , Csányj Piroska